Pedagógusnap - évnyitó - évzáró - ballagás

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Gergely-járás, március 12

Iskolás gyermekek Gergely-napi dramatikus jellegű, adománygyűjtő, eredetileg többszereplős dramatikus. Az iskolás gyermekek csapatostul házról házra járva verbuválták az iskolába a gyerekeket. A katonai toborzás mintájára a szereplők gyakran különféle katonai rangokat viseltek, „szent Gergely vitézeinek” is nevezték őket. A püspököt is meg szokták személyesíteni. Sok helyütt leegyszerűsödött, s az egykori szereplők közösen énekeltek, csak megkülönböztető öltözékük maradt meg. Maszkjuk jellemző darabjai voltak a csúcsos papírsüvegés a fakard. A Gergely-járás több szövegből összetett énekének legjellegzetesebb darabja a „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján”, „Régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába...” kezdetű ének volt. Ezenkívül az énekhez kapcsolódhatott a szereplők tréfás bemutatkozása, továbbá jókívánságmondókák és tréfás adomány kérés (pl. latinnal kevert szöveggel) stb. A szokás egyik célja éppen az adománygyűjtés volt a tanítónak; sok helyütt díjlevélben is biztosították számára. A természetbeni adományokból (lencse, bab, borsó, kolbász, szalonna, zsír, tojás) megvendégelte a köszöntőket.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

Kolompos együttes Százszorszépek albumáról a Gergelyjárás itt található: (#6808)


Kotta: Kerényi György_Jeles napok dalai
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Weöres Sándor: Három egész napon át

Három egész napon át

Három egész napon át
Bújtam erdő vadonát,
Gomba-mezőt, szikla-tetőt bejártam.
Három egész napon át
Faragtam egy furulyát,
Vadrózsából tündérsípot csináltam.
Búcsúzóul szaporán
Megfújom a furulyám,
Elmegyek én árkon-bokron,sövényen.
Árkon át és bokron át
Elhagyom az óvodát,
Tanulok az iskolában serényen.
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Donászi Magda: Ma szívünk ünnepel...

Donászi Magda: Ma szívünk ünnepel...


Ma nem tanulni jöttünk.
Ma szívünk ünnepel.
A hálát, amit érzek:
miképpen mondjam el?

Szétszáll a szó a szélben,
habár mélyrõl fakad,
s e nyíló rózsa élte
pár nap vagy óra csak.

Emlékek kötnek össze:
szavak, számok, betûk.
Utunk, akárhová visz,
követnek mindenütt.

Emlékünk egyre több lesz,
tudásunk mind nagyobb,
Hálás szívvel köszöntünk
tanárt s ünnepnapot

 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Matos Maja: ELSŐS LESZEK

Matos Maja: ELSŐS LESZEK


Elsős leszek
Akár hiszed, akár nem,
Nagyon jó az én kedvem.
Tudod minek örülök?
Iskolába kerülök.

Szép volt a nyár, szép nagyon,
Sütkéreztem a napon.
Játszottam és ugráltam,
Szaladgáltam, bringáztam.

Halacskákkal versengve,
Úszkáltam a tengerbe’
Homokváram összedűlt,
A sárkányom elrepült.
Nincs már minek maradnom,
Van helyette más dolgom.
Nagy vagyok már iskolás,
Kezdődjön a tanítás!
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Osvát Erzsébet: A mi tanítónénink

Osvát Erzsébet
A mi tanítónénink
Belép az osztályba,
elcsitul a lárma.
A sok gyerek szeme
szavát lesi, várja.
Amikor magyaráz,
repülnek a percek.
Szinte csodálkozunk,
már a csengő csenget?
Türelmes, megértő,
nem kiabál soha.
Ha tudjuk a leckét,
vidám a mosolya.
Megdicsér vagy dorgál,
tudjuk, szeret minket.
Vidítsuk fel mennél többször
tanító néninket!
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Osvát Erzsébet: Elsőosztályosok

Osvát Erzsébet
Elsőosztályosok
Óvodások voltatok -
kisfiúk, kislányok.
Tündérország berkeit
bebarangoltátok.
Iskolások lettetek.
Mi minden vár rátok!
Nagy felfedezések,
szép kirándulások.
Betűországba vezet
a tanító néni.
Mennyit fogtok ti otthon
majd erről mesélni!
Számországban elámul
a szemetek-szátok
a temérdek kincsen,
amit ott találtok.
Kezdődik az utazás,
a csengő már csenget.
Kívánunk hát jó utat
s hozzá vidám kedvet!
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Osvát Erzsébet: Az első iskolanap

Osvát Erzsébet
Az első iskolanap
Édesanya otthon
türelmetlen várja,
mikor jön már haza
kedves fiacskája.
Milyen lassan múlik
a délelőtt máma!
Bezzeg, máskor mintha
gyors szárnyakon szállna.
Na, végre megjött már!
Hogy ragyog a szeme!
Mintha napsugárkák
bújtak volna bele.
Kezében a táska,
letenni sajnálja,
biztosan magával
viszi majd az ágyba.
Kikerül az irka,
benne ákombákom.
Mutogatja büszkén:
- Ez az én írásom!
Édesanyja meg is
dicséri Gyurikát,
és süt neki finom
túrós palacsintát.
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Osvát Erzsébet: Szeptember elseje

Osvát Erzsébet
Szeptember elseje
Szeptember elseje
elérkezett végre.
Örömöt csillant az
elsősök szemébe.
Még alig pitymallik,
ők már talpon vannak,
nehezen várják, hogy
útnak induljanak.
Kis táskájuk fénylik,
vadonatúj, tiszta.
Benne ábécéskönyv,
tolltartó és irka.
Üres lett a fészek.
kirepült a madár.
A sok kicsi elsős
már iskolába jár.
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Osvát Erzsébet: Szól a csengő

Osvát Erzsébet
Szól a csengő
Hej de büszke
a ház népe!
Kicsi Bálint iskolás!
Tyúkanyó is
másképp mondja,
mint azelőtt: - Kotkodács!
Kakasunk meg
olyan cifra
kikerikit kukorít -
elhallatszik
jó messzire,
az iskolaudvarig.
Szól a csengő:
Csingilingi,
mehettek mind haza már!
Édesanya
ízes fánkkal,
édes szóval hazavár.
Piros táska
Bálint hátán,
piros mosoly víg arcán.
Csaholva fut
felé Fickó:
Csakhogy itt vagy, kisgazdám!
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Osvát Erzsébet: Melyiket válasszam?

Osvát Erzsébet
Melyiket válasszam?
Sovány az egyes,
nem szeret enni.
Ne akarj soha
barátja lenni!

A kettes hamis,
hívogat téged.
Te rá se ügyelj,
bajt okoz néked.

A hármas sem szép.
Két görbe púpja
bizonyítványod
de elcsúfítja!

A négyes kedves,
szelíd kis jószág.
Nem csap be téged,
hűséges hozzád.

Mégis az ötöst
válasszad társnak.
Örömöt szerzel
édesanyádnak!
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Udud István: Én már nagy vagyok

Udud István
Én már nagy vagyok
Ide jártam óvodába,
Most készülök iskolába.
Egy szó, mint száz: ballagok,
Merthogy én már nagy vagyok,
Legalábbis óvodásnak.
Tudom jól, hogy iskolásnak
Alighanem még sokáig
Kicsi leszek,de nem számit,
Majd azt is kiheverem,
Ha könnyem lesz, lenyelem.
Mondják, itt is pityeregtem
Kezdetben, majd kimeredtem.
Jól éreztem magam én itt.
Óvó nénik, dajka nénik,
Játékok és gyerekek,
Udvar, Isten veletek!
Mit csináljak? Menni kell!
Mi vár majd? Kudarc? Siker?
Majd meglátjuk! Megígérem:
Visszajövök, elmesélem.
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Z. Németh István versei

Z. Németh István versei
Nehéz szöveges feladatok
Ha a kiskosárban
ötven körtecsutka,
és a hétpöttyös bögrét
épp széttörte Jutka,
akkor hány nap múlva
érik meg a málna,
s hány befőttes üveg
vár a nagymamára?

Ha Jánoska öcsém
cukorkámat nézi,
és az ízét fejben
gyorsan felidézi,
egy panelház körül
hány kört kell hogy fusson,
hogy nekem a végén
éppen öt szem jusson?

Ha én tíz elmúltam,
nagyapó meg hetven,
hányan házasodnak
a lakónegyedben,
és három hét múlva
meg fog-e jól hízni,
ki nem akar futni,
csak babakocsizni?
.
Felmérés
Felmérés lesz! Rettenetes!
Tollbamondás? Félelmetes!
Hangyaboly, ha felbolydul:
az osztályunk feljajdul.

Nagydolgozat? Ó, kárhozat!
Leszakad az égboltozat!
Tanár bácsi, kérem szépen,
inkább majd a jövő héten!

És majd akkor is megkérem,
hogy inkább a jövő héten!
A felmérés olyan holmi,
nem szabad azt elkapkodni!
.
Zeneóra
Azon töpreng Roller Iván,
Mi terem a do-re-mi fán?
Hangjegy netán? Kottafüzet?
Mikor kezdődik a szüret?

Talán szünet! – véli Kató,
A sor G-kulccsal nyitható.
Aztán pedig, mint a fecskék,
Ott ülnek a hangjegyecskék.

Idejében szól Milán,
Mit látsz te a szó-la-mi-lán?
Roller Iván nagyon hálás!
Kezdődhet a szolmizálás!
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Csanádi Imre: Hatévesek búcsúzója

Csanádi Imre: Hatévesek búcsúzója



Hatévesek vagyunk mi,
kapun kiballagunk mi,
iskolába, iskolába,
iskolába megyünk mi.
Ott akarunk tanulni,
olvasni meg számolni,
nem tudatlan- tanulatlan,
nem oktondin felnőni.
Aprók, cseprők, bikficek!
Minden jót már tinektek!
Még egy kicsit, még egy picit,
még egy csöppet nőhettek.
Tőletek már megválunk,
kell a sarat megállnunk.
Esztendőre, vagy kettőre,
nektek helyet csinálunk.

 

abittera

Állandó Tag
Állandó Tag
Bősze Éva

Búcsú az óvodától...


Kicsi életünkben véget ért egy korszak.<O:p</O:p
Minden nap nevetés, játék és dal volt csak.<O:p</O:p
Mosolygós nevelők, simogató kezek,<O:p</O:p
mint Édesanyánké, illatos és meleg.<O:p</O:p
Megismertették velünk Tündérországot,<O:p</O:p
Ideje most már iskolába járnunk...<O:p</O:p
Feledni azonban soha nem fogom,<O:p</O:p
hogy testvérek voltunk itt, csupa jó rokon.<O:p</O:p
Elmegyek hát, búcsúzom,<O:p</O:p
az óvoda kapuját halkan becsukom...​

<O:p</O:p



Donászy Magda

Autó, vonat
<O:p</O:p


Autó, vonat, búgócsiga,
Piros pettyes labda,
Iskolába megyünk holnap,
Ma van búcsú napja.
Mackó bácsi, hajas babák,
Itt van az új táska!
Háton viszem, hogy az úton
Minden gyerek lássa.​



Donászy Magda

Búcsúzunk tőletek


Búcsúzunk tőletek
Most egy kis időre,
Rövid kis időre,
Kerek esztendőre.
Kerek egy év múlva
Hatévesek leszünk,
Kedves óvodánktól
Mi is búcsút veszünk.
Ne görbüljön szája
Senkinek sírásra…
Búcsúzzunk vidáman:
A viszontlátásra!​



Donászy Magda

Kedves óvodám
<O:p</O:p


Kedves óvodám,
Sok víg nap után,
Itt a búcsúnap,
Indul a csapat.
Nem vár ide már
Játék, mesevár.
Tollam, ceruzám
Kísér ezután.​


Donászy Magda

Búcsú az óvodától
<O:p</O:p



Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola,
Csingi – lingi! Gyertek, gyertek!
Szól csengő szép szava.
Megyünk, ím már, hogyne mennénk,
Kedvesek ám a betűk.
De most azért óvodásként,
Mégis könnyes a szemünk.
De jó is volt ide járni!
Mennyi öröm várt itt ránk!
Sok – sok mese, nóta, játék,
Napsugaras, szép világ.
Itt játszottunk télen, nyáron.<O:p></O:p>
Nőttem, s velem nőtt a szék,
A baba, a labda, autó,
Tanultam verset, mesét.
Hej, de jó volt ide járni!
Ugye-e bizony, gyerekek?
Óvó néni, akárcsak az
Édesanyánk szeretett.
A csengőig ágaskodtam…
Most elérem könnyedén,
S a kicsiknek most én mondom:
Te is megnősz, kisöcsém.
Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola,
De téged, szép óvodánk,
Nem felejtünk el soha.​



Elek István

Búcsúznak az iskolások
<O:p</O:p



Búsuljatok óvodások,
Búcsúznak az iskolások.
De boldogok lehetnek:
Iskolába mehetnek!
Nagyra növünk, óvodások,
Mi is leszünk iskolások,
Esztendőre, kettőre,
Örülünk is előre!​



Füleki János

Óvodások búcsúzása
<O:p</O:p


Erdők, mezők dalos madárkája
Repülj a mi kedves óvodánkra.
Kicsik voltunk mikor idejöttünk
Három évet tarisznyánkba tettünk.
A három év sok – sok vidám napja
Kísér minket el az iskolába.
Szálljon érte boldogság és béke
Óvó nénink szerető szívére.​



Gedeon Jerne

Búcsú az óvodától
<O:p</O:p


Lombhullató ősz idején,
Útrakél a dalos fecske.
Elbúcsúzik kis fészkétől
Aztán elszáll napkeletre.
Ősszel, mint a fecskemadár,
Mi is megyünk kispajtások.
Iskolába fogunk járni,
Nem leszünk már óvodások.
Itt hagyjuk a régi fészket,
Drága, kedves óvodánkat:
A sok mesét, szép játékot
A mosolygó pajtikákat.
Óvó néni Isten áldja!
Hálás szívvel búcsút intünk.
Sok-sok kedves pajtikánknak
Búcsúzóul csókot hintünk.​



Iványi Mária

Kicsik búcsúja
<O:p</O:p



Búcsúzik a kiscsoport is,
Nagy fiúk és lányok!
Játék közben, mese közben
Gondolunk majd rátok.
Ti se feledjétek soha
Régi óvodátok!
S kukkantsatok be-be néha
Mikor erre jártok!
Kedves vendég lesz itt mindig
Peti, Palkó, Márta.
Addig is tanuljatok jól!
A viszontlátásra!​



Iványi Mária

Nagycsoportosok búcsúztatása
<O:p</O:p


Nem jöttök már óvodába,
Játék helyett számokkal és
Könyvvel ismerkedtek.
Megtanultok betűt írni,
Pocakos b-t, ó-t, á-t,
Rajzoltok szép színes képet,
S hangjegyekből kottát.
Azért mi se búslakodunk.<O:p</O:p
Itt a mackó s labda.
Jövőre meg találkozunk
Az iskolapadban.​


Mentovics Éva

Csalogat az iskola
<O:p</O:p



Elérkezett ez a nap is
ennyi mókás év után.
Búcsúzkodni gyűltünk össze,
most, így kora délután.
Hiába is csábít most már
babakonyha, kis szoba.
Tárt kapukkal csalogat az
általános iskola.​

Soltész Erzsi

Óvodánktól búcsúzunk
<O:p</O:p



Óvodánktól búcsúzunk,
Iskolába indulunk,
Nagycsoportos óvodás,
Hív a munka, tanulás.
Füzet, könyv és ceruza
Bújjatok a táskába!
Indulunk el dalolva,
Vár minket az iskola!​


Szepsy Eleonóra

Óvodások búcsúzása<O:p</O:p



Pár éve még kicsik voltunk,
féltünk, anyukánkhoz bújtunk.
Ismeretlen volt mindenki,
nem akartunk itt maradni.
Óvatosan nézelődtünk,
mindent jól szemügyre vettünk.
A sok játék csalogatott,
Óvó néni hívogatott,
mesélt nekünk, fogta kezünk,
egyre jobb lett így a kedvünk.
Játszottunk és barátkoztunk,
közben sok mindent tanultunk. . .
Elröpültek így az évek,<O:p</O:p
megmaradnak az emlékek.<O:p</O:p
Mi most innen már elmegyünk,<O:p</O:p
iskolába készülődünk.<O:p</O:p
Óvó nénik! Figyeljetek!<O:p</O:p
Megköszönünk mindent nektek:<O:p</O:p
verset, mesét a dalokat,<O:p</O:p
mondókákat, játékokat.<O:p</O:p
Ősztől iskolások leszünk,<O:p</O:p
de titeket nem feledünk!<O:p</O:p
Kívánunk jó egészséget!<O:p</O:p
Mindenkinek békességet!​


Szőnyi Zoltán

Az óvodások ballagása
<O:p</O:p



Hat hosszú év múlt azóta,
Hogy világra jöttem én.
Búsan szól a régi nóta,
Szomorú e költemény.
Úgy repülnek el az évek,
Oly sebesen, oly csodás.
Felcsendül a búcsú ének,
Ballag a vén óvodás.
És az ember elfelejtve
Gondtalan, víg kiskorát,
Titkon egy – egy könnyet ejtve
Megkezdi az iskolát.
Táska lóg majd a hátamról
Benne könyvek, füzetek.
Csak a kedves óvodáról
Nem jön többet üzenet.
Vén óvodás a betűkkel
Vív majd szörnyű nagy tusát.
Óvodai szép napokkal
Mesze száll az ifjúság.​



Szőnyi Zoltán

Kiskertemben van egy bokor
<O:p</O:p



Kiskertemben van egy bokor illatos rózsa,
Az évzáró ünnepélyre rózsát szedek róla.
… néni, … néni volt a kertünk őre,
Piros rózsa illatával búcsúzom el tőle.​


Takács Klára

Ovisok búcsúja
<O:p</O:p


Látjátok, én hogy megnőttem,
Iskolás lesz már belőlem!
Tanulom majd az abc-t,
Betűt írok és olvasok,
Tudni fogom, milyen az
Hogy öt meg öt az tíz!
Azért gondolok majd rátok,
Milyen jó is tinektek,
Csak játszatok, csak nevettek,
S jegyre sose feleltek!
Jövőre, ha ti is jöttök,
Ne féljetek segítek,
Megmutatom, hol a mosdó,
Tornaterem, tanári,
S az udvaron, meglátjátok,
Jókat fogunk mókázni!​


Búcsú az óvodától

<O:p</O:p


Madárfióka a fészekben
Vígan él a jó melegben.
Puha pehely takargatja,
Zengő ének mulattatja,
Míg kinő a gyönge szárnya,
Hogy szállhasson ágról ágra.
Kis óvodánk volt minékünk
Melegítő, puha fészkünk.
Óvó néni befogadott,
Nevelgetett, tanítgatott
Egészségre, tisztaságra,
Dalra, versre, imádságra.
Mikor idehozott anyánk,
Mik voltunk még? Csöpp kis babák!
Csak tipegve tudtunk lépni…
És ma? Tessék idenézni!
Büszkén megyünk díszmenetben.
Katonák se tudnak szebben!
Ha megnő a kismadárka,
Kiröppen a lombos ágra.
Mi is, mi is nagyra növünk,
Kis fészkünkből kirepültünk.
Iskolába írat anyánk:
Isten veled, szép óvodánk!
Homokvárunk, tündérkertünk,
Soha, sohasem felejtünk!
Akárhova, merre járunk,
Visszanézünk, visszavágyunk
A játékra, s nótára
Óvó néni jóságára.
Imádkozva égre nézünk,
Kis Jézuskánk téged kérünk:
Áldd meg ezt a kedves házat
S aki benne értünk fárad!
Kis óvodám, tündérváram,
Isten óvjon, Isten áldjon!​


Betűt vetni megtanultam…

<O:p</O:p



Betűt vetni megtanultam,
Itt, ott kemény harcot vívtam,
Sorai közt botladoztam,
De az úton nem lankadtam.
Ismerkedtem i-vel, ó-val,
Barátkoztam a hangzókkal,
A meséket elmondókkal,
Ki tudja hány furcsa szóval.
Év végére többet tudok,
Már is büszke s boldog vagyok.
Szorgalmasan olvasgatok,
Ha kell, játékot otthagyok.
A tudásból öröm fakad,
Biztasd pajtás te is magad!
Bár az idő siet, szalad,
Mit megtanulsz, tied marad.​


Jó Istenünk

<O:p</O:p


Jó Istenünk, bevégeztük
Az iskolaévet.
Jó Istenünk, eljöttünk hát
Hálát adni Néked.
Hiszen tudjuk, elsősorban
Neked kell köszönnünk,
Hogyha jobbak, okosabbak
S ügyesebbek lettünk,
Magyarabbak lettünk.
Köszönjük hát, jó Istenünk
Az erőt, az áldást.
Ó, jövőre is segítsd meg
Ezt a sok fiúcskát,
Kicsike leánykát!​



Búcsú az óvodától

<O:p</O:p


Bimbó lesz a rügyecskéből
A bimbóból virág.
Kicsi óvodásból ABC-s diák.
Az iskola felé visz már minket utunk,
Napsugaras óvodánk, most tőled búcsúzunk.
De szerettünk ide járni, jöttünk szívrepesve,
Új öröm várt minden reggel.
Ez volt a mi tündérkertünk, csendes kis tanyánk.
Óvó néni úgy szeretett, mint édesanyánk.
Ez volt a mi játékvárunk, munkánk otthona,
Ide jártunk gyöngyöt fűzni, papírt ragasztani.
Megtanultuk, hogy hazánkat hogyan kell szeretni.
Akkor is majd tudni fogjuk, ha nagyok leszünk.
Hívogat már az iskola, menjünk boldogan
De a búcsúzásnál szívünk fájón megdobban.​




Kovács Barbara
Megtanultam…

Megtanultam cipőt kötni,
Tudok késsel szépen enni,
A széket két kézzel viszem.
Minek az iskola nekem?
A kanalat nagyosan fogom,
A tavaszi zöldségeket tudom,
Ismerem a hét napjait.
Az iskola majd mit tanít?
Tudok számolni legalább 20-ig,
Tudom, hogy az ősz a télbe nyúlik.
A hónapok nevét mind ismerem.
Minek az iskola nekem?
Ha kell rajzolok emberkét, házat,
Lefestem szépen az orgona ágat.
Énekelek zsipp-zsuppot, csiga-bigát.
Minek kell kijárnom az iskolát?
A nagybetűk közül már sokat ismerek,
Jobbra nézek, mikor a járdáról lelépek.
A járművek nevét jól ismerem.
Nem tudom, minek az iskola nekem?​

A tévéből, mondják, lehet tanulni,
mindenről tud az, ki a a Híradót nézi.
Aztán van mindenféle tudományos műsor,
az apu véletlenül néha odakapcsol.​

Megkérem apát, intézkedjen már most,
Mindig nézzen olyat, fontosat, tudományost,
Állítsa be a TV-t állandóan oda
S maradok óvodás, nem kell az iskola.
De egy jót az iskoláról már most is lehet tudni,
Soha többé nem kell majd délután aludni.
És igaz, hogy nagyon jó volt az óvoda,
Emiatt mégiscsak jobb lesz az iskola.​




Kovács Barbara
Ballagó induló

<O:p</O:p





Elmegyünk, elmegyünk, szervusztok, barátok.
Talán vissza se jövünk, de gondolunk majd rátok.
Itt hagyunk, itt hagyunk téged, kedves óvoda,
Ígérjük, ígérjük, hogy nem felejtjük el soha.
Jó volt itt, jó volt itt, három évig játszani,
Most megyünk, most megyünk az iskolába tanulni.
Kis szívünk visszahúz ide hozzád, óvoda,
Mégis inkább elmegyünk, a viszontlátásra!​




Búcsú az óvodától

<O:p</O:p


Kicsi szívünk fáj,
mikor az óvodától búcsúzunk.
Jól tudjuk, a lelkednek is
nagy fájdalmat okozunk.
Óvtál minket, védtél minket
esztendőkön keresztül,
de látod, a kismadár is
minden ágról elrepül.
Szeretünk, de bennünket már
újabb zöld ág hívogat,
az iskola kapujánál
minket mindig csalogat.
Most búcsúzik a kismadár,
szárnya viszi, tovaszáll,
de az első kedves ághoz
gondolatban visszajár.​






Óvodának három éve

<O:p</O:p


Óvodának három éve,
vidám napok szép emléke,
elbúcsúzom tőled,
itt hagylak ma végleg.
Vár már az iskola,
benne a sok új csoda:
betűvarázs, számország
kitárul a nagyvilág.
Ám a sok vidám napot
mit az óvodám adott,
elfeledni nem fogom,
ezt már biztosan tudom.​


Búcsúzás


<O:p</O:p


Óvodánktól búcsúzunk,
Iskolába indulunk,
Nagycsoportos óvodás,
Hív a munka, tanulás.
Vége szakad a szép nyárnak,
Iskolában könyvek várnak.
Betűk hívnak útra kelni,
A világot megismerni.
Füzet, könyv és ceruza,
Bújjatok a táskába!
Induljunk el dalolva,
Vár minket az iskola.​


Búcsú

<O:p</O:p



Kedves óvodánk! Elbúcsúzunk már!
Szeptembertől az iskola padja vár!
Véget értek a gondtalan évek
nem feledjük az óvodás emléket!
Nem feledjük az óvó néniket
kikkel játszottunk sokat!
Daloltunk, mókáztunk, nevettünk nagyokat!
Volt itt sírás, toporzékolás is!
Anyut követeltük, jöjjön értünk máris!
De az régen elmúlt, megszerettünk mindent.
Most már a hazamenés nem megy olyan könnyen!
Még játszanék tovább, de véget ér a nyár,
s búcsút intünk, mert az iskola vár!​


Búcsú

<O:p</O:p


Drága kis óvodánk, búcsúzunk ma tőled
Már e szó is kicsalja szemünkből a könnyet
Fáj a kicsi szívünk, tőled el kell válni
El kell menni nekünk, iskolába járni
Kedves óvó néni, ki hozzánk jó voltál
Minket annyi szépre, jóra tanítottál
Kis szívünk hálásan megköszöni neked
Nem is fogunk soha elfeledni téged
Kis játszótársaim az ég veletek
Édes kis pajtások búcsúzunk ma tőletek
Egy hosszú év után ismét itten állunk
Hogy búcsúztassunk, sok ballagó társunk
Ti elmentek, de mi itt maradunk
Szerető szívünkkel tirátok gondolunk
Legyetek mindnyájan szorgalmas diákok
A Jó isten mindig vigyázzon tirátok!
Kis óvodánk búcsúzunk, most innen elmegyünk,
Nótát, verset, szép meséket sosem feledjük,
Megtanuljuk a számolást, írást, olvasást,
Óvodásból iskolás lesz, ez már így szokás.​



Búcsúzó

<O:p</O:p


Ezer színben száz virág,
Összekötik pántlikák,
Olyan most az óvoda,
Mint egy csodás palota!
Ballagás az ünnepünk.
Iskolába mehetünk.
Óvó nénink, dadusunk,
Ősztől mi már tanulunk!
Jön helyettünk sok gyerek.
Kicsik lesznek, kedvesek.
Egy kérésünk van csupán:
Gondoljatok néha ránk!​




Leszakadt a gombom

<O:p</O:p


Leszakadt a gombom,
Jaj, de sok a gondom.
Egykettőre, jövőre
Már a táskát hordom.
Felvarrom a gombom,
Elmúlik a gondom
Elsős leszek jövőre
Erre lesz csak gondom.​

Kérelem

<O:p</O:p



Amikor a kisiskolás
elindul az útján,
megkérjük, hogy mosolyogjon
mindenki az utcán.
Jobbra, balra, ha tekinget,
nevessenek rája,
had mehessen jókedvűen
ő az iskolába!​



Nemsokára itt az ősz

<O:p</O:p
Nemsokára itt az ősz,
Barna levél kergetőz.
Utcahosszat nagy a lárma,
Pajtik mennek iskolába.
Nem baj, hogy elmúlt a nyár,
Minket az iskola vár.
Új pad, új könyv, irka, táska,
Jóbarát lesz nemsokára.​
 
Oldal tetejére