„Mostantól egy magasabb rendű civilizációban fogunk élni” – jelentette ki elégedetten Dr. Alfred P. Southwick, az áramütéssel történő kivégzés ötletgazdája az első, villamosszék által a másvilágra küldött elítélt, William Kemmler halála után.
Bár az élettársát fejszével meggyilkoló Kemmler az első, 17 másodperces kísérlet után eszméletét vesztette, még életben volt. A generátort újratöltötték. A második, 2000 voltos áramütés már halálos volt. Az elítélt bőre alatt található véredények szétrobbantak, teste pedig lángra kapott. A kivégzőteremben égett hús szaga terjengett. Az elviselhetetlen szagban többen is hányingerrel küszködve próbálták elhagyni a termet. Bár a villamosszék alkalmazásával egy addigiaknál humánusabb kivégzési módszert kívántak bevezetni, Kemmler 1890. augusztus 6-án óriási kínok között lehelte ki a lelkét.
A villamosszékben történő kivégzést Dr. Alfred P. Southwick fogorvos javasolta 1881-ben, miután szemtanúja volt, hogyan ütött agyon az áram egy erősen ittas idős urat anélkül, hogy szenvedett volna. New York kormányzata 1886-ban állította fel azt a bizottságot, amely a kíméletesnek szánt kivégzési formát volt hivatott kidolgozni. A testület tagjai hároméves munkájuk során számos kivégzési módszert vettek számításba. Az élve megnyúzást és az élve eltemetést hamar elvetették, de a guillotine sokáig versenyben maradt.
Végül a villamosszék győzött, amelynek megtervezésével a világhírű tudós, Thomas Edison munkatársát, Harold P. Brownt bízták meg. Az egyenáramot preferáló Edison ekkoriban vívta az „áramok háborúját” George Westinghouse-zal (valamint Nikola Teslával), aki a váltóáramra esküdött. Mivel Edison nem szerette volna, ha az ő nevével kötik össze a kivégzőeszközt, munkatársa a villamosszék kifejlesztésénél váltóáramot használt. Westinghouse ezután már hiába fogadta fel a legjobb ügyvédet Kellner védelmére, a halálos szerkezetet mindenki vele kapcsolta össze. A feltaláló-vállalkozó a kivégzés után csak annyit jegyzett meg: „Ennél még a fejsze is jobb lett volna!”
A kudarc ellenére a villamosszéket hamarosan húsz amerikai államban vezették be, és egy ideig a legelterjedtebb kivégzési formának számított az Egyesült Államokban. Az 1980-as évek elejétől felváltotta a gázkamra és a méreginjekció, mára csak néhány államban választhatják az elítéltek. Ma már csupán Alabama, Florida, Dél-Karolina, Kentucky és Virginia állam büntetés-végrehajtási intézményeiben van jelen.
Mult-kor
Bár az élettársát fejszével meggyilkoló Kemmler az első, 17 másodperces kísérlet után eszméletét vesztette, még életben volt. A generátort újratöltötték. A második, 2000 voltos áramütés már halálos volt. Az elítélt bőre alatt található véredények szétrobbantak, teste pedig lángra kapott. A kivégzőteremben égett hús szaga terjengett. Az elviselhetetlen szagban többen is hányingerrel küszködve próbálták elhagyni a termet. Bár a villamosszék alkalmazásával egy addigiaknál humánusabb kivégzési módszert kívántak bevezetni, Kemmler 1890. augusztus 6-án óriási kínok között lehelte ki a lelkét.
A villamosszékben történő kivégzést Dr. Alfred P. Southwick fogorvos javasolta 1881-ben, miután szemtanúja volt, hogyan ütött agyon az áram egy erősen ittas idős urat anélkül, hogy szenvedett volna. New York kormányzata 1886-ban állította fel azt a bizottságot, amely a kíméletesnek szánt kivégzési formát volt hivatott kidolgozni. A testület tagjai hároméves munkájuk során számos kivégzési módszert vettek számításba. Az élve megnyúzást és az élve eltemetést hamar elvetették, de a guillotine sokáig versenyben maradt.
Végül a villamosszék győzött, amelynek megtervezésével a világhírű tudós, Thomas Edison munkatársát, Harold P. Brownt bízták meg. Az egyenáramot preferáló Edison ekkoriban vívta az „áramok háborúját” George Westinghouse-zal (valamint Nikola Teslával), aki a váltóáramra esküdött. Mivel Edison nem szerette volna, ha az ő nevével kötik össze a kivégzőeszközt, munkatársa a villamosszék kifejlesztésénél váltóáramot használt. Westinghouse ezután már hiába fogadta fel a legjobb ügyvédet Kellner védelmére, a halálos szerkezetet mindenki vele kapcsolta össze. A feltaláló-vállalkozó a kivégzés után csak annyit jegyzett meg: „Ennél még a fejsze is jobb lett volna!”
A kudarc ellenére a villamosszéket hamarosan húsz amerikai államban vezették be, és egy ideig a legelterjedtebb kivégzési formának számított az Egyesült Államokban. Az 1980-as évek elejétől felváltotta a gázkamra és a méreginjekció, mára csak néhány államban választhatják az elítéltek. Ma már csupán Alabama, Florida, Dél-Karolina, Kentucky és Virginia állam büntetés-végrehajtási intézményeiben van jelen.
Mult-kor
