Az Amerikával közös határt illegálisan átlépők miatt változik a kanadai közhangulat.
A Justin Trudeau vezette liberális kormány alatt nőtt a magyar menedékkérők száma és a sikeres kérelmek aránya is. Ez utóbbi az elmúlt két évben 61 százalék volt szemben 2012-vel, amikor alig lépte át a 10 százalékot, s a kérelmezők 37,5 százaléka félbehagyta vagy visszavonta a kérelmét.
A négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest az utóbbi években a jelek szerint ismét elkezdett növekedni azon magyarok száma, akik Kanadában menedékért folyamodnak. Ezzel egyetemben nőtt a sikeres kérelmek arányszáma, és csökkent az időközben félbehagyott, illetve visszavont kérvények aránya – tudta meg lapunk hivatalos adatokból.
Korábban több olyan év is volt, amikor a legtöbb kérelem Magyarországról érkezett. A Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottságtól a minap kikért adatok alapján azonban azután, hogy 2012 végén az akkori, Stephen Harper vezette kormány szigorította a bevándorlási szabályokat, egyből jelentős változás következett be. A szigorítás része volt többek közt, hogy Magyarország felkerült a biztonságos demokráciák listájára. Az ezen a felsoroláson szereplő államokból érkezők kérelmének elbírálását jelentősen felgyorsították, egyúttal csökkentették az eljárás lezárulására váróknak járó állami támogatást is.
A változtatások hatására egyetlen év alatt 1918-ról 229-ra esett vissza az újonnan benyújtott menedékkérelmek száma, s noha 2014-re már ismét növekedést látunk ezen a téren, a magyar kérelmek száma továbbra sem haladta meg az 513-at. Ehhez képest 2015-ben és 2016-ban ismét megközelítette számuk az ezret (2015: 994, 2016: 957). A növekedés alighanem összefügghet azzal, hogy 2015-ben kormányváltás történt, a Justin Trudeau vezette liberális kabinet került hatalomra. Azóta több, korábban elutasított menedékkérő ügyét is újratárgyalták és felülbírálták, s elmarasztaltak olyan ügyvédeket, akik nem képviselték megfelelően ügyfeleiket menedékügyi eljárásuk alatt.
A sikeres magyar kérelmek szempontjából azt látjuk, hogy míg 2012-ben az adott évben feldolgozott 4165 beadvány mindössze 11 százalékánál döntöttek végül úgy a hatóságok, hogy a beterjesztő jogosult a menekültstátusra, tavaly és tavalyelőtt ez már elérte a 61 százalékot (a 2015-ben feldolgozott 967 kérelemből 587, a 2016-os 928-ból 567 volt sikeres). Ezzel egyetemben csökkent azon kérelmek száma, melyeket az eljárás alatt a beterjesztők félbehagytak vagy visszavontak. 2012-ben még ilyen volt a folyamodványok 37,5 százaléka (1564 eset), tavaly ilyesmi a kérelmeknek „csak” 14,8 százalékánál (138 esetben) fordult elő.
Justin Trudeau kormánya számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást nem a magyar menedékkérők, hanem a szomszédból érkező illegális bevándorlók jelentik. Donald Trump amerikai elnök bevándorlási rendszert érintő szigorításai miatt ugyanis az elmúlt hónapokban több százan keltek át a kanadai határon illegálisan, hogy menedékért folyamodjanak.
Ezenkívül egy továbbra is folyamatban levő kormányprogram keretében 2017. január végig az ország már több mint negyvenezer szíriai menekültet fogadott be. A közvélemény-kutatások szerint noha a kanadaiak döntő többsége továbbra is nagyon fontosnak tartja, hogy Kanada befogadó ország maradjon – egyre többen aggódnak, s vélik úgy, hogy a migrációs helyzet megváltozása biztonsági kockázattal járhat, és szigorúbb szabályozást igényel.
Győr Ágnes
A Justin Trudeau vezette liberális kormány alatt nőtt a magyar menedékkérők száma és a sikeres kérelmek aránya is. Ez utóbbi az elmúlt két évben 61 százalék volt szemben 2012-vel, amikor alig lépte át a 10 százalékot, s a kérelmezők 37,5 százaléka félbehagyta vagy visszavonta a kérelmét.
A négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest az utóbbi években a jelek szerint ismét elkezdett növekedni azon magyarok száma, akik Kanadában menedékért folyamodnak. Ezzel egyetemben nőtt a sikeres kérelmek arányszáma, és csökkent az időközben félbehagyott, illetve visszavont kérvények aránya – tudta meg lapunk hivatalos adatokból.
Korábban több olyan év is volt, amikor a legtöbb kérelem Magyarországról érkezett. A Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottságtól a minap kikért adatok alapján azonban azután, hogy 2012 végén az akkori, Stephen Harper vezette kormány szigorította a bevándorlási szabályokat, egyből jelentős változás következett be. A szigorítás része volt többek közt, hogy Magyarország felkerült a biztonságos demokráciák listájára. Az ezen a felsoroláson szereplő államokból érkezők kérelmének elbírálását jelentősen felgyorsították, egyúttal csökkentették az eljárás lezárulására váróknak járó állami támogatást is.
A változtatások hatására egyetlen év alatt 1918-ról 229-ra esett vissza az újonnan benyújtott menedékkérelmek száma, s noha 2014-re már ismét növekedést látunk ezen a téren, a magyar kérelmek száma továbbra sem haladta meg az 513-at. Ehhez képest 2015-ben és 2016-ban ismét megközelítette számuk az ezret (2015: 994, 2016: 957). A növekedés alighanem összefügghet azzal, hogy 2015-ben kormányváltás történt, a Justin Trudeau vezette liberális kabinet került hatalomra. Azóta több, korábban elutasított menedékkérő ügyét is újratárgyalták és felülbírálták, s elmarasztaltak olyan ügyvédeket, akik nem képviselték megfelelően ügyfeleiket menedékügyi eljárásuk alatt.
A sikeres magyar kérelmek szempontjából azt látjuk, hogy míg 2012-ben az adott évben feldolgozott 4165 beadvány mindössze 11 százalékánál döntöttek végül úgy a hatóságok, hogy a beterjesztő jogosult a menekültstátusra, tavaly és tavalyelőtt ez már elérte a 61 százalékot (a 2015-ben feldolgozott 967 kérelemből 587, a 2016-os 928-ból 567 volt sikeres). Ezzel egyetemben csökkent azon kérelmek száma, melyeket az eljárás alatt a beterjesztők félbehagytak vagy visszavontak. 2012-ben még ilyen volt a folyamodványok 37,5 százaléka (1564 eset), tavaly ilyesmi a kérelmeknek „csak” 14,8 százalékánál (138 esetben) fordult elő.
Justin Trudeau kormánya számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást nem a magyar menedékkérők, hanem a szomszédból érkező illegális bevándorlók jelentik. Donald Trump amerikai elnök bevándorlási rendszert érintő szigorításai miatt ugyanis az elmúlt hónapokban több százan keltek át a kanadai határon illegálisan, hogy menedékért folyamodjanak.
Ezenkívül egy továbbra is folyamatban levő kormányprogram keretében 2017. január végig az ország már több mint negyvenezer szíriai menekültet fogadott be. A közvélemény-kutatások szerint noha a kanadaiak döntő többsége továbbra is nagyon fontosnak tartja, hogy Kanada befogadó ország maradjon – egyre többen aggódnak, s vélik úgy, hogy a migrációs helyzet megváltozása biztonsági kockázattal járhat, és szigorúbb szabályozást igényel.
Győr Ágnes
