Unokáink is látni fogják?

Elevator Boy témája a 'Építészet' fórumban , 2007 Június 2.

  1. Elevator Boy

    Elevator Boy Állandó Tag

    Ezek az épületek Budapesten láthatóak .

    A legszebb Magyar épületeknek és alkotóiknak nyitottam ezt a topicot.
    Az unokáink is látni fogják?

    Bazilika . Tervezte : Hild Józse 1851-1867
    Akadémia Tervezte : Friedrich August Stüler 1862-1865
    Opera Ház Tervezte : Ybl Miklós 1875-1879
    Országház Tervezte : Steind Imre 1882-1904.
    Sándor palota Tervezte Mai formájában Ybl Miklós
     

    Csatolt fájlok:

    Georgina Bojana, Melitta és zsuzsi48 kedveli ezt.
  2. Elevator Boy

    Elevator Boy Állandó Tag

    Csatlakozzatok tegyetek fel ti is szép épületeket.



    Ezek az épületek Budapesten Láthatóak .
    Földtani intézet Tervezte:Lechner Ödön 1898-1899.
    Mátyás templom Tervezte: Mai formájában Sculek Frigyes 1874-1896
    Néprajzi Múzeum Tervezte: Hauszmann Alajos 1893-1896.
    New York Palota Tervezte: Hauszmann Alajos 1894
     

    Csatolt fájlok:

  3. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Valoban csodalatosak ezek az epuletek.
    Valamikor regen volt ilyen tv musor unokaink is latni fogjak....vajon ma is van hasonlo?
     
  4. Elevator Boy

    Elevator Boy Állandó Tag

    Szia Melitta!

    A Tv műsor a mai napig létezik . A Ráday Mihály vezeti mint a kezdetben
    Én rendszeressen nézem :p
     
    Melitta kedveli ezt.
  5. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    A karcagi szélmalom.​


    [​IMG]



    [​IMG]


    [​IMG]



    [​IMG]
     
    Melitta kedveli ezt.
  6. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag


    MARGITSZIGETI időutazás

    [​IMG]



    Talán nincs is még egy olyan ismert pontja fővárosunknak, mint a Duna ékessége: a Margitsziget. Közismert szigetünk sok évszázados történetét, cselekedeteit avatott tollal írt művek hosszú sora tárta már eddig is elénk.

    A Margitsziget Budapest XIII. kerületéhez tartozik, eredeti terjedelme 58 ha volt, mai kiterjedése 96,5 ha, szűken 1 km2. Hossza 2500, legnagyobb szélessége 500 m. Földtörténeti-földrajzi szempontból Budapest legfiatalabb felszínei közé tartozik. Az alföldi szakaszra kilépő Duna a földtörténeti jelenkor elején számos zátonyt épített. Ez a hordalékkúp természetes állapotban nyugat felé alacsonyabb. a keleti fele magasabb. Mai formáját a XIX. század közepén, a Duna szabályozásakor nyerte. Kezdetben 3 vagy 4 szigetből állt, az alsó volt a Festő-sziget (a mai Margitszigeti Atlétikai Centrum), a felső a Fürdő-sziget. A talajrétegek vastagsága átlagosan 10 m, alul kavicsos, felül nagyobb részben inkább homokos-iszapos dunai hordalékból felépült rétegsora jó víztároló. A hordalék alatt agyag található. A sziget eredetileg 102,5 m magasan volt a tengerszint felett. Az árvizek miatt ezt feltöltéssel 104,85 m-re emelték. Ezenkívül árvízvédelmi töltést is létesítettek, melyet végleg 1960-ban bontottak el, kb. 70 m hosszú szakasza még ma is látható a Palatinus strand éttermétől délre. A sziget északi végénél a Duna 700 m széles. A budai ág szélessége 250, a pesti 220 m, közepes vízálláskor 3-4 m mély.

    A Margitsziget nevei a különböző korokban: Urak-sziget, Nyulak szigete (latinul: Insula leporum). Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget.

    A történeti adatok a római uralomig nyúlnak vissza. Az itteni ásatások feliratos köveket, pénzeket hoztak a felszínre a II-IV. századból. 1012-ben és 1267-ben nagy árvizeket jegyeztek fel. A szigetet egyébként egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először. A hagyomány szerint Imre király (1196-1204) itt tartotta udvarát. IV. Béla 1245-ben kelt oklevele szerint a király elődei a szigetet a premontreieknek adták. A kolostorhoz kapcsolt Szent Mihály prépostságot 1528-ig említik. A kolostorhoz közel falu állott, a XIV. században Szent Pál falva néven említik. Az esztergomi érseknek vára volt a szigeten, az épület az Óbuda felé eső parton állt. A pesti parton épült a IV. Béla által ide telepített Szent János Vitézek (johanniták) nagy kiterjedésű vára, a mai Casino helyén. A ferencesek 1270-ben jelentek meg a szigeten.

    A Domonkos-kolostor alapítása szorosan kapcsolódik Árpád-házi Szent Margithoz. IV. Béla 1241-ben a vesztett Sajó menti csata után előbb Felső-Ausztriába, majd a Split melletti Clissa várába menekült feleségével, a bizánci származású Laskaris Máriával együtt. Ott született 1242-ben leányuk, Margit. Magyarországra való visszatérte után a király leányát a veszprémi apácakolostorba adta. A gyermek 1252-ben költözött át 17 társával a számára alapított nyulak-szigeti kolostorba. IV. Béla király feleségével együtt sokszor látogatta meg leányát e kolostorban. Margit haláláig, 1271-ig itt élt.

    [​IMG]


    [​IMG]

    A kolostor történetének vallásos jellegű forrásai közül a legkorábbi 1276-ban készült, Margit szentté avatási perének jegyzőkönyve, amely ugyan nem maradt fenn, de felhasználásával készült a XVI. század elején írt Margit-legenda. melyet a Széchényi Könyvtárban őriznek; írója Ráskai Lea apáca. Margit itteni sírjához 250 évig zarándokoltak. Az apácák 1540-ben elhagyták a szigetet. magukkal víve Boldog Margit földi maradványait is. 1541 és 1563 között Nagyváradon, 1563 és 1615 között Nagyszombaton éltek, majd 1615-től Pozsonyban telepedtek le, ahol a klarissza rendbe léptek át. II. József császár 1782-ben eltörölte a rendet. Boldog Margit Pestre hozott maradványai ekkor vesztek el. Margitot XII. Pius pápa avatta szentté 1943. július 13-án. 1914-ben egy vihar döntötte fa gyökerei között találták meg az apácazárda ép harangját, ennek kapcsán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ásatásokat végeztetett; Lux Kálmán 1923-ban, Lux Géza 1937-38-ban kutatott a kolostor romjai közt, mely teljesen nincs még feltárva. Ma látható részei: nyugati udvar, kápolna, királynői lakóház, torony, sekrestye, templom, kerengő, káptalanterem, konyha, fűtőház, ebédlő. kútház, laikusok ebédlője és a dolgozóterem.

    Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor Lipót főhercegnek adományozta, aki II. Lipót negyedik fiaként mint nádor került Budára. Ő kezdte meg a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni. Sándor főherceget öccse, József Antal János - József nádor - követte a palatinusi méltóságban. 1795-től ezt a tisztet fél évszázadon keresztül töltötte be. A magas műveltségű és kertkedveléséről is ismert főúr a szigetet nagyszabású terveivel jelentősen átalakította. Álmainak és vágyainak megvalósításához méltó munkatársra lelt a fiatal Tost Károly főkertész személyében. Utóbbi a schönbrunni neves kertészdinasztiából származott. 1810 körül, alig 20 évesen hazánkba kerülvén ízig-vérig magyarrá lett. Elévülhetetlen érdeme a sziget máig megmaradt, kiemelkedő szépségének a kimunkálása.

    József nádor felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak.

    A szabadságharc után, 1849-ben felmerült a Duna szabályozása kapcsán a 3 sziget rendezése. A felső (Fürdő-) szigetet elkotorták, míg az alsó (Festő-) szigetet feltöltés révén a Margitszigethez csatolták. A sziget egészen 1901-ig csak hajón vagy csónakkal volt megközelíthető. A Margit hidat 1876-ban megnyitották ugyan, de a szigetre vezető szárnyhíd csak 1901-ben készült el. A sziget északi csúcsán a II. világháború alatt elkészült az Árpád híd, ezt 1950-ben kötötték össze a szigettel, csúcsát lényegesen meghosszabbítva.

    József nádornak eredetileg Püspökladányban voltak birtokai: ezeket cserélte el a piliscsabai uradalommal, amelyhez a Margitsziget is tartozott. 1847-ben halt meg. Tőle örökölte a nádorságot elsőszülött fia, István. 1848-49-ben a szabadságharc alatt a nádori méltóság megszűnt, szabaddá tették a szigetet. István főherceg halála után 1905-ig József Károly Lajos, a nádor fia birtokában volt a sziget. Nagy növényhonosítóként a Margitszigeten fenyőritkaságokat is ültetett 1871-ben, megépíttette a szigeti lóvasutat, mely utolsó útját 1928. április 10-én tette meg. A Festő-szigetet ő vette meg Buda városától és a Margitszigethez csatolta 1873-ban. Fiától, József Ágost főherceg, tábornagytól - József nádor ükunokájától - a magyar állam az 1908. évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet és átadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. 1909. január 1-jén a Fővárosi Pénzalap tulajdonába került, mely megalapította a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Részvénytársaságot. Ez utóbbit német és francia tőkével hozták létre.


    [​IMG]

    A Margit-sziget képzeleti rajza 1847-ből

    1882-től a sziget főkertésze Magyar György (1844-1923) volt. Ekkor a kereskedelmi kertészetben 1400 fajta rózsát termesztettek 16 000 példányban. Japánkert létesült. Magyar György 1909-ben ment nyugdíjba. Itt a szigeten született 1882-ben fia, Magyar Gyula (megh. 1945), az ismert dendrológus, növénynemesítő.

    A sziklakerti hőforrásban helyezték el a Normafának nevezett bükkfa maradványait, amely megkövesedett állapotban ma is látható.

    A sziklakert vízesését a Zsigmondy-forrás táplálja. 1911-ben nagyarányú kertészeti rendezésbe kezdtek, ennek hatására létesült a szigeten a vadaskert, a fácános és a Művész sétány.

    A terület feltöltése (1870-től) árvízvédelmi célokat szolgált. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1921-ben a szigetre rendezési pályázatot írt ki. Petz Gyula tervét fogadták el. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a szigetet 1927-ben házi kezelésbe vette, mert fejlesztése csak így volt biztosítható. 1927 után a kertészetben nagyarányú munkák folytak. 60 000 m3 földet mozgattak meg, 60 holdon termőföldet terítettek el, 50 holdat füvesítettek, továbbá 6000 m hosszú és 6 m széles sétautat építettek; a pesti oldalon 150 kőrisfát, a budain 200 jegenyenyárt ültettek. Telepítettek ezenkívül 3000 különböző díszfát és 50 000 díszcserjét. A nagy virágellipszis a hajdani kereskedelmi kertészet helyére került, s 15 000 m2-t foglalt el. A rózsakertben a világ akkor ismert összes rózsafajtája megtalálható volt, 25 000-es tőszámmal. A sok virágágyban 250 000 tő növényt ültettek, kihelyeztek 3000 fészekodút és 20 madáretetőt.

    A Margitsziget ma a főváros egyik legnagyobb közparkja, egyben Európa egyik legszebb dendrológiai parkja. Különleges nevezetessége, hogy itt található az első magyar kertművészeti emlék is, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert. A szigetet az 1929. évi XVI. tc. értelmében gyógyhellyé nyilvánították. A II. világháború a szigetet is alaposan megtépázta. A sérülések a túlélő fákon ma is jól felismerhetők: roncsolt törzseik 1-2 méter magasról hajtottak ki, s ezek a "hajtások" ma már közel félévszázadosak.

    Épületek a Szigeten

    A szigeti melegvíz-forrásra időről-időre felfigyeltek. Zsigmondy Vilmos 1866-ban végzett fúrásokat. A sziget talajának pontos rétegviszonyait innen ismerjük: homok és iszap 4,74 m-ig, kavics 8,54 m-ig; kékes tengeri eredetű agyag 113,82 m-ig és agyagos mészkő 119,51 m-ig. Ebből a mélységből tör fel a napi 1,5 millió liter víz, amely ként, kalciumot, magnéziumot és szénsavat tartalmaz. A furatba illesztett cső 9,5 m magasan van a talajszint felett, belőle folyik a víz a vízeséshez.

    A sziget akkori tulajdonosa Ybl Miklóst bízta meg a gyógyfürdő tervezésével. Az épületet 1868-1870 között emelték, reneszánsz stílusban. A fürdő épülete a II. világháború során megsérült, majd az 1956-os árvíz után lebontották.

    A ferences templom maradványa a minoritáké volt. A ferencesek a XIII. században telepedtek meg a szigeten, kolostorukat a század vége felé építették, a XIV. században átalakították, toronnyal bővítették. A török uralom alatt rommá lett. József nádor villáját emellé építtette 1796-ban, ő maga 1819 és 1830 között itt lakott.

    A premontrei kápolna. A premontrei konvent Óbuda területén még a tatárjárás korát megelőzően létrejött egyházi testület. A sziget legrégibb temploma, a Szent Mihály-templom nemcsak az itten premontrei szerzetes kolostor egyháza, hanem a hajdani szigeti falu plébániatemploma is volt. A víztoronytól északkeletre eső romokat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1923-ban ásatta ki. A XII. századból származó épület belsejében egy régibb, XI. századi kápolna falait is megtalálták. Az ásatások Lux Kálmán és Salkovics Károly irányításával folytak. 1932-ben Lux Kálmán restaurálta, átépítette a Szent Mihály-kápolnát.

    A nagyszállót Ybl Miklós építette 1868 és 1870 között. Többször átépítették, így 1926-ban is, Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint, aki szanatóriumi célra szárnyépülettel bővítette. 1926. június 15-én nyílt meg, halljában látható Kondor Béla festőművész Szigeti legenda c. falfestménye.

    A víztornyot 1921-ben építtette Zielinsky Szilárd, a park vízművei is az ő munkája. A torony a szigetet látta el vízzel, 1983-ban felújították, de üzemen kívül van, kiállítóhelyként hasznosítják.

    A Palatinus strandfürdőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megrendelésére Janáky István és Masirevich György tervezték 1921-ben. 1938-ban Janáky István bővítette, gyepszőnyege 70 000 m2 felületű.

    A versenyuszodát Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervezte; 1930. november 15-én nyílt meg.

    A szabadtéri színpad 1938-ban épült Kaffka Péter tervei szerint. A háborúban megsérült, 1951-ben újjáépítették, 3300 személyes.

    A Zenélőkút 1936-ban épült. Eredetijét Bodor Péter székely ezermester építette Marosvásárhelyen 1820-ban, 1954-ben Pfannl Egon építész restaurálta.

    ***

    A sziget látképe a Gellért-hegyről 1865 körül. Még nem épül a Margit-híd, a Festősziget még nincs összekötve a Margitszigettel. A budai part mellett hajómalmok sorakoznak.

    [​IMG]


    A Margit-híd a 20. század elején.

    [​IMG]



    A ferences templom romjai és József nádor nyaralója 1890 körül. A lepusztult és a megsérült épületet a II. világháború után lebontották. (fotó Klösz György)

    [​IMG]


    Az Ybl Miklós által tervezett Margit-fürdő hátsó homlokzata 1890 körül. A sziget északi végében álló épület a háború alatt megsérült és helyreállítás helyett lebontották. (fotó Erdélyi Mór)

    [​IMG]



    Virágszőnyeg 1880 körül. (fotó: Klösz György)

    [​IMG]


    A Margit-fürdőt tápláló hőforrás fölösleges vizét egy mesterséges vízesésen át juttatták vissza a Dunába. A vízesés 1880 körül. (fotó: Klösz György)

    [​IMG]


    És nagyjából tíz évvel később. (fotó: Erdélyi Mór)

    [​IMG]


    A Nagyszállót is Ybl tervezte. A képen a főhomlokzat (nyugati oldal) látható, 1880 körül. (fotó: Klösz György)

    [​IMG]



    És a keleti homlokzat Pest felől. Jól látszik, hogy a szálló egészen közel áll a parthoz. A feltöltések előtt még jóval keskenyebb és rövidebb volt a sziget.

    [​IMG]


    Alsószigeti vendéglő 1908 körül.

    [​IMG]


    A Margit-hidat 1876-ban adták át, a szigetre levezető szárnyhíd azonban csak 1900-ban készült el. Addig csak hajóval lehetett eljutni a szigetre. (fotó: Klösz György)

    [​IMG]


    Alsószigeti villa 1880 körül. (fotó: Klösz György)

    [​IMG]


    Kávéház 1900. Az épület eredetileg József főherceg vadászati pavilonja volt a millenniumi kiállításon. (fotó: Klösz György)

    [​IMG]


    A Magyar Athlétikai Club sporttelepe 1900 után, a sziget megnagyobbításával nyert területen.

    [​IMG]


    Az 1911-ben épült Víztorony.

    [​IMG]



    A lóvasút 1920 körül. (fotó: Erdélyi Mór)

    [​IMG]


    És a rá várakozók.

    [​IMG]


    A Palatinus strand első változata. Érdemes megnézni a budai partot!

    [​IMG]


    Fedett sétány, 1924.

    [​IMG]




    A Margit-fürdő elölről a '30-as években.
    [​IMG]

    *****

    [​IMG]


    [​IMG]
    Talán nincs is még egy olyan i**smert pontja fővárosunknak,
     
  7. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Kocsimúzeum - Cifra istálló - Parádfürdő

    [​IMG]


    Az épületet 1880-ban gróf Károlyi György építette Ybl Miklós tervei alapján.
    A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző
    istállót akart, olyat, amely méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz.
    A Cifra Istálló a kastélyhoz tartozott.

    vvvvvv[​IMG]

    Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet.
    A Cifra Istálló ma Kocsimúzeumként működik, ahová, ha belép az ember, egészen
    a századelőig visszapereg vele az idő.

    [​IMG]

    A díszes külseje és vörös márvánnyal burkolt belseje miatt Cifrának nevezett
    uradalmi istállóban látható Kocsimúzeum a kerék feltalálásától a
    díszes főúri hintókig vonultatja fel a téma érdekességeit.


    [​IMG]


    A kocsiszínben lévő kiállítás bemutatja a világhírű magyar kocsikészítés történetét,
    a szatler, a kovács, és a bognárműhely kocsikészítéshez szükséges eszközeit,
    és Kocs község történelmi szerepét - hiszen e fontos közlekedési eszköznek a nevét
    számos idegen nyelv a magyarból, közvetve Kocs falutól kölcsönözte.


    cccc[​IMG]


    Találhatunk itt: hajtószánt, városi szánt, "Eszterházy-kocsit", vadász kocsit, konflist, fiákert.
    A volt kocsiszínekben megtekinthető számos eredeti, XIX. és XX. Századi kocsi, hintó is.
    Az istállókban ma is gyönyörködhetünk a lovakban.

    vvvvvvvvv[​IMG]

    A múzeumban látható kocsik nagy része a Kölber-testvérek műhelyéből került ki,
    ők voltak az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártók Magyarországon.
    Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit is bemutató makettek,
    illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.
     

    Csatolt fájlok:

    dimary kedveli ezt.
  8. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Elhanyagolt műemlékeink

    Czirjék-kúria barokk kapuzata

    vvvvvvvv[​IMG]

    Utolsó óráit éli a zoltáni Czirjék-kúria kapuzata, mely mostani állapotában is a kúriáiról
    nevezetes Háromszék egyik legszebb barokk kapuépítménye.
    Az 1711-ben épült, majd az 1950-es évek elején lebontott zoltáni Czirjék-kúria
    a barcasági szász építészet egyik legrégebbi tornácmegoldását mutatta: tornácának
    lefedését a tető oszlopokra támaszkodó túlnyújtásával oldották meg.

    Az udvarház „belvilágához” kőből és téglából épült, szekér- és gyalogbejáróból álló
    fedeles kapuzat vezetett.
    Nagykapuját széles vakolatpárkány és a felette álló kétsoros, zsindelyfedésű galambbúg koronázta,
    a kiskaput kőből és téglából rakott, bájos, barokk vonalvezetésű, volutákkal díszített oromzat hangsúlyozta.
    A kapunyílást festett kváderkő imitáció vette körül, mely a 18. századi háromszéki
    kapuzatokon gyakran megjelent.
    A kiskapu oromzata ma is áll, a nagykapu mára elpusztult elemei
    Kónya Ádám 1957-es fotója alapján rekonstruálhatók.

    A több mint fél évszázada elhanyagolt műemlék kapuzat eddig a
    háromszéki udvarházak pusztulásának szimbóluma volt.
    Felújítása új korszakot nyitna a kúriák megmentésében.
     

    Csatolt fájlok:

  9. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Református erődtemplom - Gidófalva

    vvvvvv[​IMG]


    GIDÓFALVA ősi székely település Háromszékvármegyében, Sepsiszentgyörgytől 8 kmre,az Olt bal partján fekszik, a Bodoki havasok lábánál, 546 m tengerszint feletti magasságban.

    vvvvvvv[​IMG]

    Neve, Benkő József szerint, Szent Gedeontól származik, aki az ő feltételezése szerint atemplom - amely a XVII. századig katolikus
    volt - védőszentje lehetett.
    A népi hagyománya falu nevének származtatását egy francia,Couvour Guido nevű barát nevéhez fűzi, aki
    1070 körül kerülhetett ide Szent László király
    parancsára.
    A falu nevének középkori dokumentumokban fennmaradt formái: 1332 – Villa Guidonis, 1415 – Gidofalw, 1420 – Gydofalva,
    1427 – Gidofalwa, 1543 – Gydofalwa.
    Német neve nincs.
    Román neve Ghidfalau, kényszerfordítással.

    A templomot 1658-ban a tatárok fölégették.
    A javításokra 1672-ben került sor, amit a déli bejárat fölötti felirat tanúsít.
    1802-ben a földrengés a templomot és a tornyot megrongálta, a felújításra 1812-ben került sor.
    Az utolsó nagy javítási munkálatokat 1936-ban végezték rajta
    Keöpeczi Sebestyén József vezetésével, de falképekre nem bukkantak.

    A templom szükségessé vált helyreállítása 2008-ban a torony statikai megerősítésével, az épület építészeti felmérésével, régészeti és falkutatásával kezdődött meg. Ennek során, a helyenként 4 cm vastagságú meszes vakolatréteg alól nagy kiterjedésű falképek nyomai kerültek elő a nyugati és az északi falon. A falazat jelentős részét fedő „al fresco” technikával készült, az előkerült töredékek alapján rendkívül kvalitásosnak ígérkező gótikus falképek több festési periódusból származnak. Ezek közül jól elkülöníthető az északi falon előkerült, feltehetően Jézus gyermeksége ciklus, melyből a Háromkirályok imádásának egy jelenete: Mária a gyermekkel és egy király a csillaggal látható a kutatóablakban. A nyugati falon Szent László ciklus valószínűsíthető az előkerült nyeregtakaró alapján.

    Az egykor boltozott templom mai mennyezete egyszerű kivitelezésű, kékre festett kazettákból áll, ám a szentélyben szabad szemmel is észrevehető a festékréteg alatti eredeti díszítőfestés. A további vizsgálatok során az is kiderült, hogy a templomhajó hasonló kiképzésű kazettás mennyezete is beépítésre került a jelenleg is látható, szintén kékre festett mennyezetben. A hosszú távú projekt része lenne a mennyezet kibontása és helyreállítása is.
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta kedveli ezt.
  10. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Magyarország vízimalmai

    A vízimalom:

    [​IMG]

    Vízi energiával működő malomszerkezet, amely őrlésre, darálásra,
    hántolásra, kásatörésre, fűrészelésre, kallásra, lomozásra,
    kovácsolásra, csőfúrásra, érc, ásvány zúzására stb. szolgálhat.

    Néhány a sokból...

    [​IMG]

    Örvényesi vízimalom, Veszprém vármegye

    Pál Imre, üzemeltető: Örvényesen található Magyarország
    legrégebbi működőképes állapotban lévő vízimalma.
    Ezt a falon lévő tábla is igazolja, amin az évszám: 1055. A Tihanyi
    Apátság alapításával egyidős!
    Ez a malom nagyon sokáig a tihanyi apát tulajdona is volt, ők
    adták bérbe molnároknak.
    Csak 1892-ben vásárolta meg egy falubeli gazdálkodó.
    1985-ig iparszerűen őrölt a malom.
    Nagy, felújított fakerekét a Pécsely-patak kis vízesése mozgatja. Itt kívül-belül minden működik.
    Kuriózum ez az épület. Végső formáját 1740-ben nyerte el.

    [​IMG]

    Túristvándi vízimalom, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

    Túristvándi egyik jellegzetessége a XVIII. század végén épült vízimalom.
    Védett műemléki környezetével különleges látványt nyújt.
    Szerkezetét alulcsapós vízkerekek hajtják, a víz nem felűről folyik
    a kerekekre, hanem a kerekek lapátjai merülnek bele a folyó vizébe.
    Ez a megoldás Közép-Európában ritkaságnak számít.

    [​IMG]

    Röjtökmuzsaji vízimalom, Győr-Moson-Sopron vármegye

    Ismét üzemel a csaknem 300 éves ipari műemlék az Ikva-patak
    partján, ahol bemutató őrléseket is tartanak, és friss kenyeret, s
    más pékárukat is sütnek.
    Az ipari műemlékben múzeum is üzemel.
    A sokszor áradó patak árka mellett a XVII. században a Széchenyi
    család építtette meg a vízimalmot.
    A malom turbinája a XIX. század egyik legjobb gépének számított.


    [​IMG]

    Vízimalom Szécsiszigeten.
    A Szapáry-Andrássy Vízimalom a 19. században épült a Kerka holtága mellett.
    Ma múzeumként működik.

    [​IMG]

    Vízimalom, Nagybörzsöny

    A XIX. század közepén épült vízimalom a Börzsöny patak vizét használja.
    A hosszú, nyeregtetős épület lakóház, malom és istálló volt egyben.
    Ma a lakószobában a malomipar történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.​


    [​IMG]

    Orfűi vízimalom
    Az ország egyetlen üzemszerűen működő vízimalma.
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta kedveli ezt.
  11. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Történelmi Emlékút - Szarvas

    ccc[​IMG]

    Az útvonal avatására 2000. augusztus 18-án került sor.

    cc[​IMG]


    Ekkora elkészült a felújított Malom emlékmű az országközépnél,
    az út két végén egy-egy székelykapu, 4 végleges és 12
    ideiglenes emlékmű.
    Az emlékművek Lestyán-Goda János fafaragó művész alkotásai.


    vvv[​IMG]

    A Történelmi Emlékút Szarvas központjából a történelmi
    Magyarország egykori mértani középpontjához vezet.
    Az útvonal mentén található fából készült alkotások egyfajta
    virtuális történelemkönyvként kísérik végig a látogatót az
    1300 méteres úton, felidézve az elmúlt 1100 év jelentősebb
    korszakait.


    vvv[​IMG]


    1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot formázó
    emlékmű, amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence
    földrajzi középpontját jelzi.
    A stilizált szélmalom afféle zarándokhellyé vált, ahol minden év
    júniusának elején megemlékezést tartanak a trianoni
    békediktátum aláírásának évfordulóján.

    .
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta kedveli ezt.
  12. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Szecesszió Pesten 1
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta és zsuzsanna03 kedveli ezt.
  13. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Szecesszió Pesten 2
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta, Fedora és zsuzsanna03 kedveli ezt.
  14. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Szecesszió Pesten 3
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta és zsuzsanna03 kedveli ezt.
  15. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Szecesszió Pesten 4
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta és zsuzsanna03 kedveli ezt.
  16. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Szecesszió Pesten V.Hold u.4
    07a.jpg

    08a.jpg

    09a.jpg

    10a.jpg
     
  17. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Villa homlokzata
     

    Csatolt fájlok:

  18. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Homlokzat díszítések
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta, Elevator Boy és Fedora kedveli ezt.
  19. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Homlokzat díszités
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta, Elevator Boy és Fedora kedveli ezt.
  20. dimary

    dimary Állandó Tag

    Szép épületrészletek Budapesten

    Vásárcsarnok
     

    Csatolt fájlok:

    Melitta és Elevator Boy kedveli ezt.

Megosztás