Mind a 15 vádlottat felmentették első fokon a vörösiszap-perben. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke azt mondta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A megvádolt személyek pedig nem követtek el bűncselekményt.
A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezetői és alkalmazottai ültek a vádlottak padján, a vád "halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése" volt.
Az utolsó szó jogán január 11-én mind az első-, mind a másod-harmad-, negyed-, és ötödrendű vádlott is tagadta bűnösségét.
Végül bűncselekmény hiányában mentette fel őket a Veszprémi Törvényszék első fokon. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke azt mondta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék pedig személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet - mondta.
Magyarországon soha nem látott ökológiai katasztrófa, 10 ember meghalt
2010. október 4-én 12 óra 10 perckor következett be a katasztrófa, több, mint egymillió köbméternyi vörösiszap (zagy) öntötte el az Ajka melletti településeket, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A Mal Zrt. timföldgyárának 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja szakadt át.
A katasztrófában 10 ember meghalt, több mint 200-an pedig megsérültek, házak százai váltak lakhatatlanná. A sérültek többségének a maró lúgtól első- vagy másodfokú égési sérülései lettek, az áldozatok közül sokakat az ár sodort el.
A katasztrófáról Benkő István, a Devecser TV munkatársa készített megdöbbentő felvételeket:
Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, a Devecseri kistérségben súlyos gazdasági és ökológiai károkat okozott. Ez volt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, az iparágban hazai és világviszonylatban sem történt ehhez hasonló katasztrófa.
2012. szeptembere óta folyik a per
Közel két és fél éve, 2012. szeptemberében kezdődő vörösiszap-katasztrófa perben több, mint 7000 oldalnyi jegyzőkönyvet néztek át, 127 bizonyítási indítványt adtak (az ügyész 49, a vádlottak és védőik 78), a tárgyalási hanganyag 752 óra, a tárgyalási napok száma 248-ra rúgott.
A tárgyalássorozat hosszúsága a Veszprémi Törvényszék elnöke, Némethné Szent-Gály Edit szerint indokolt volt.
Az ügyészség a per elején letöltendő szabadságvesztés kért a fővádlottakra, ez tavaly nyáron módosult. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a katasztrófa nem volt előre látható, továbbá, hogy a vádlottak a katasztrófa után nem akadályozták szándékosan a kár elhárítását.
Erről az utolsó szó jogán is beszélt az elsőrendű vádlott. A Mal Zrt. volt vezetője, B. Zoltán azt mondta: miután felismerte, hogy a probléma túlmutat a cégvezetői kompetenciáján, elsőként az ajkai polgármestert értesítette. Ő ugyanis néhány perc alatt elérte a többi település vezetőit, akik között volt olyan is, akit a cégvezető személyesen nem is ismert.
Ugyanekkor 2015. nyarán új vádpontok is bekerültek az ügyiratba, a vádlottak többségét egyéb kötelezettségek megszegésével vádolta meg az ügyészség, és alapvetően változott a vád a gátszakadás fő okát illetően is.
479 millió forintot követel 67 ember
Más perek is indultak az ügyben. 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert a Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen. Első fokon január 19-én is volt ítélet egy ilyen perben: félmillió forint nem vagyon kártérítést ítéltek meg fejenként a felperesek egy csoportjának, illetve 4 millió 225 ezer forintot ítélt meg a bíróság a házuk értékvesztése miatt. Nem megfelelő bizonyítási indítvány miatt, nem minden felperes tudott nyerni, a perek többsége már lezárult.
A kormány egyébként tavaly februárban 400 millió forintos pénzalapot hozott létre a károsultak megsegítésére, ebből november 10-éig hatvanhárom jogerős bírósági ítélettel rendelkező károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, több mint 155 millió forintot.
A tavaly őszi, a katasztrófa 5. évfordulójára rendezett megemlékezésen Kovács Zoltán a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a kormány 30 milliárd forintot költött a helyreállításra, és az országos és nemzetközi összefogás eredményeképpen új házak, utak, csatornák épültek, és a mezőgazdasági károkat is megtérítette az állam.
faltor.
A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezetői és alkalmazottai ültek a vádlottak padján, a vád "halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése" volt.
Az utolsó szó jogán január 11-én mind az első-, mind a másod-harmad-, negyed-, és ötödrendű vádlott is tagadta bűnösségét.
Végül bűncselekmény hiányában mentette fel őket a Veszprémi Törvényszék első fokon. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke azt mondta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék pedig személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet - mondta.
Magyarországon soha nem látott ökológiai katasztrófa, 10 ember meghalt
2010. október 4-én 12 óra 10 perckor következett be a katasztrófa, több, mint egymillió köbméternyi vörösiszap (zagy) öntötte el az Ajka melletti településeket, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A Mal Zrt. timföldgyárának 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja szakadt át.
A katasztrófában 10 ember meghalt, több mint 200-an pedig megsérültek, házak százai váltak lakhatatlanná. A sérültek többségének a maró lúgtól első- vagy másodfokú égési sérülései lettek, az áldozatok közül sokakat az ár sodort el.
A katasztrófáról Benkő István, a Devecser TV munkatársa készített megdöbbentő felvételeket:
Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, a Devecseri kistérségben súlyos gazdasági és ökológiai károkat okozott. Ez volt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, az iparágban hazai és világviszonylatban sem történt ehhez hasonló katasztrófa.
2012. szeptembere óta folyik a per
Közel két és fél éve, 2012. szeptemberében kezdődő vörösiszap-katasztrófa perben több, mint 7000 oldalnyi jegyzőkönyvet néztek át, 127 bizonyítási indítványt adtak (az ügyész 49, a vádlottak és védőik 78), a tárgyalási hanganyag 752 óra, a tárgyalási napok száma 248-ra rúgott.
A tárgyalássorozat hosszúsága a Veszprémi Törvényszék elnöke, Némethné Szent-Gály Edit szerint indokolt volt.
Az ügyészség a per elején letöltendő szabadságvesztés kért a fővádlottakra, ez tavaly nyáron módosult. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a katasztrófa nem volt előre látható, továbbá, hogy a vádlottak a katasztrófa után nem akadályozták szándékosan a kár elhárítását.
Erről az utolsó szó jogán is beszélt az elsőrendű vádlott. A Mal Zrt. volt vezetője, B. Zoltán azt mondta: miután felismerte, hogy a probléma túlmutat a cégvezetői kompetenciáján, elsőként az ajkai polgármestert értesítette. Ő ugyanis néhány perc alatt elérte a többi település vezetőit, akik között volt olyan is, akit a cégvezető személyesen nem is ismert.
Ugyanekkor 2015. nyarán új vádpontok is bekerültek az ügyiratba, a vádlottak többségét egyéb kötelezettségek megszegésével vádolta meg az ügyészség, és alapvetően változott a vád a gátszakadás fő okát illetően is.
479 millió forintot követel 67 ember
Más perek is indultak az ügyben. 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert a Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen. Első fokon január 19-én is volt ítélet egy ilyen perben: félmillió forint nem vagyon kártérítést ítéltek meg fejenként a felperesek egy csoportjának, illetve 4 millió 225 ezer forintot ítélt meg a bíróság a házuk értékvesztése miatt. Nem megfelelő bizonyítási indítvány miatt, nem minden felperes tudott nyerni, a perek többsége már lezárult.
A kormány egyébként tavaly februárban 400 millió forintos pénzalapot hozott létre a károsultak megsegítésére, ebből november 10-éig hatvanhárom jogerős bírósági ítélettel rendelkező károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, több mint 155 millió forintot.
A tavaly őszi, a katasztrófa 5. évfordulójára rendezett megemlékezésen Kovács Zoltán a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a kormány 30 milliárd forintot költött a helyreállításra, és az országos és nemzetközi összefogás eredményeképpen új házak, utak, csatornák épültek, és a mezőgazdasági károkat is megtérítette az állam.
faltor.
