Versek, idézetek...

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
:) Köszi Elinnen...szép volt... pironkodo


Arany János

ENYHÜLÉS


Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger vésze;
Fájdalom a boldogságnak
Egyik alkatrésze;
Az örömnek levegőjét
Megtisztítja bánat,
A kizajlott búfelhőkön
Szép szivárvány támad.

Tegnap a remény is eltört,
Az utolsó árboc,
Csupán a kétség kötött egy
Gyarló deszka-szálhoz:
Ma fölöttem és alattam
Ég és tenger síma;
Zöld ligetnek lombja bókol
Felém, mintegy híva. -

Nem törik a szenvedő szív
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul, s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földmüvesnek
Pihenő tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya.

Nincsen olyan puszta inség
Hogy magának benne
A halandó egy tenyérnyi
Zöld virányt ne lelne;
És ha ezt a szél behordta
Sivatag fövénnyel:
Megsiratja... de tovább megy
Örökös reménnyel. -

Sivatagja életemnek!
Van pihenő rajtad;
Vészes hullám! szív-hajómat
Nem szünetlen hajtod;
Ha nehéz bú és nehéz gond
Rossz napokat szerze:
Kárpótolja a nyugalom
Enyhületes perce.
 

Gabizita

Állandó Tag
Állandó Tag
Petofi Sandor:
Lennek en folyoviz....

Lennek en folyoviz,
Hegyi folyam arja, ' Kis darabos utjat
Sziklak kozott jarja...
De csak ugy, ha szeretom
Kis halacska volna,
Habjaimban uszna fol s le
Vigan lubickolva

Lennek vad erdo a
Folyo ket oldalan,
Fergetegekkel a
harcot kiallnam...
De csak ugy, ha szeretom
Kis madarka volna,
Bennem utne feszket es ott
Agamon dalolna

Lennek veomladek
A hegy tetejen,
Bus pusztulasomat
Vennem csak konnyeden....
De csak ugy,ha szeretom
ott a repkeny volna,
elnyulo zold karjaival
Homlokomon folyna .

Lennek kicsiny kunyho
A rejtett volgybe lenn ,
Eso vagta sebbel
Szalmafodelemmen....
De csak ugy, ha szeretom
Bennem a tuz volna,
Tuzhelyemen lassacskan, de
Nyajasan lobogna .

Lennek Felhodarab,
Osszetepett zaszlo,
A vadontaj folott
Faradtan megallo....
De csak ugy, ha szeretom
az alkonyat volna ,
Bushalovany arcom korul
pirosan ragyogna .

1847 jun. Szalonta
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Gabi :rolleyes: Nem ismertem...és nagyon szép!

József Attila:

CSEND

Riasztó, mint a fölmorajló tenger
És mint a végtelen hó épp olyan.
Álarca mélyén bús Halál rohan -
Jaj, üstökömbe kap s én gyáva Ember

Remegve ejtem lelkemet elébe.
A szívem hallgatom - kopog-e még?
És megunom ez egyhangú zenét,
Pedig de jó, ha ver és nincsen vége.

Úgy érzem, mintha ingoványon járnék
És jaj süpped alattam a talaj,
De bennem még ellentállás szaval,

De fülemet betömte. - Ó, mi vár még
Reám, ki immár néma, hangtalan.
- Fejem lehajtva megadom magam.

1922
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag

Túrmezei Erzsébet:

A harmadik

Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.

Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért mégegyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! - nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.

Valakin segíthetnél.
Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg.
Tán összetörte a szíved.
Az ész is azt súgja: Minek?
De Krisztus nyomorog benne.
És a szelíd hang halkan újra kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik
egyszer első lehetne,
és diktálhatna, vonhatna, vihetne!
Lehet, elégnél hamar.
Valóban esztelenség volna.
De a szíved békességről dalolna,
s míg elveszítenéd,
bizony megtalálnád az életet!
Bízd rá magad arra a harmadikra!
Mert az a szeretet.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Lator László:

A rád zuhant idő alatt


A rád zuhant idő alatt
agyamban elsüllyedtél.
A sejtjeimbe zártalak,
világom része lettél.

Van úgy, hogy rád se gondolok,
de nem feledlek mégse,
s váratlanul felszínre dob
bensőm hullámverése.

S akár a kés, a gyötrelem
a rostjaimba mélyed,
hogy nemcsak bennem - kívülem
külön formádat éled.

A kútnál egyszer néztelek,
ívvé hajolt a hátad,
s éreztem, most is ellenem
emelsz magadban gátat.

Míg magát minden pillanat
a homlokodba ássa,
te máris készíted magad
az újabb változásra.

S hogy ott álltunk az elhagyott
paradicsomban társak,
szerettem volna szólni, hogy
nincs hozzád joga másnak.

De hallgattam. Vad kényszerek
szétágazó húzása tép.
Rossz nélküled. De meglehet,
ha volnál, nem volnál elég.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Csoóri Sándor: Ördögpille

Ha mégy a lépcsőn lefelé,
ne nézz vissza a fordulónál,
ne áruld el, hogy visszajössz
s ha szólnék, visszaszólnál.

Piros homály csapkod utánad:
ördögpille vérselyem szárnya,
bújj el mögé, hogy így lehess
szemem örökös látomása.

Ha mégy a lépcsőn lefelé,
ne tudjam soha, kinek szánod
sejtelmes sürgésed és kényes
énekesmadár topogásod.

Futottam én valaha tőled,
büntettelek nyíltan, titokban,
add vissza most a büntetést,
míg van öröm a fájdalomban.

Ha mégy a lépcsőn lefelé,
látom most is egy búcsúzásod:
lépdelsz s mögötted fal zuhan,
vörös homály, téglapor, átok.


*************************




Csorba Győző: CSAK EGY-EGY SZÓ

Se rím, se ritmus, se külön nyelv,
se hang, se tűz, se szárnyalás:
csak egy-egy szó, amit különben
vagy úgy nem mondott még ki más.



**************************



Szakács Eszter: Labirintus

Minden éjszaka ez a labirintus.
Vöröslő tégla, csontok szerteszéjjel.
Félig hervadt leander, rózsa, mirtusz.
A sarkokban homály. Csipetnyi kétely.
Éneklik, hogy „…mindenét odaadná…”
A falon egy test átsuhanó árnya.
Balra forduló, itt fog Ariadné
fonala visszatérni önmagába.
Álkulcsok. Nyitható-csukható álmok.
Lehet hogy ez az, lehet hogy a másik.
Talán ma sikerül és rátalálok
mielőtt még rájönnék, hogy hiányzik.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Pilinszky János
TE GYŐZZ LE

Te győzz le engem, éjszaka!
Sötéten úszó és laza
hullámaidba lépek.
Tünődve benned görgetik
fakó szivüknek terheit
a hallgatag szegények

A foszladó világ felett
te változó és mégis egy,
szelíd, örök vigasz vagy;
elomlik minden kívüled,
mit lágy erőszakod kivet,
elomlik és kihamvad.

De élsz te, s égve hirdetik
hatalmad csillagképeid,
ez ősi, néma ábrák:
akár az első angyalok,
belőled jöttem és vagyok,
ragadj magadba, járj át!

Feledd a hűtlenségemet,
legyőzhetetlen kényszerek
vezetnek vissza hozzád;
folyam légy, s rajta én a hab,
fogadd be tékozló fiad,
komor, sötét mennyország.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Vas István
ŐSZI DAL

A mámor fürtbe ért a dombokon,
már szél pöröl a sárga lombokon,
száraz karókon deritő borág
öröm terem a régi gondokon.

Szél citeráz a tépett hurokon,
nyivákolása meghitt, monoton,
már nem csurog a szeptemberi méz,
felhő vonul az égi utakon.

A vertarany, az őszi, nem ragyog,
felhő vonul és álmatlan vagyok,
az arcomon még csupa kuszaság,
torz ábra, mit az éj ma otthagyott.

A fák alatt már gyülik az avar,
söpri a szél sovány karjaival,
ott fenn az égen nyüzsgő fellegek,
itt lenn a szivben csupa zürzavar.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagy László:
Te csak pihenj szépen

Sok drága gyógyszer, jó asszonyi öl
nem zár el téged csömörök elől -
s más tájra vonja testedet a lélek;
hű paripája a csont-bőr-szekérnek.

Nyugtat e völgy, e bölcső-óriás,
mozdulatlanság, mégis ringatás,
édesség torka, - akik idebújnak -
múlásukat sem hiszik iszonyúnak.

Ha megáll szíved, az ég sugara
melléd lefekszik, nem ragyog soha,
sirató nőd lesz a kipirult somfa,
madár-koporsód föllebeg suhogva.

Sebzett ősember zöld levél alatt
így feküdt hajdan, veszni így akart.
Rádkényszerített ábránd miatt szégyen
nem téged illet, te csak pihenj szépen.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Devecseri Gábor: ÉRZÉKSZERVEK


Fül, fül,fül,
a jótanács ezen szalad
keresztül.
Befogadja, átengedi,
amíg meg nem siketül.
Erre kell a fül,
nélkülöz-
hetet-
lenül.

*

Megkérdeztem nem egy fontos személytől:
- Mondja kérem, hát nem lát a szemétől?
Mikor pedig annyi minden
nagyon sürgős tennivaló fenyeget.
Ha nem látod, hova tetted,
barátom, a szemedet?
"Arra kell az ember szeme,
hogy a nőket nézze vele."
- ennyi volt a felelet.

*

Megpróbáltam kézzel-lábbal
karral szólni önökkel,
megpróbáltam, aztán láttam:
nem lehet csak könyökkel.
Sosem loptam én a napot:
két könyököm vállig kopott.

*

Neked adom a szivemet;
valamit kezdhetnél vele;
Erre vagy arra tán jó lehet:
Te mondd meg, hogy mire.

Ha visszaküldöd, átveszem.
Valamit kezdek még vele.
Legfeljebb kicsit fáj nekem,
hogy neked, édes
nem kell már semmire.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Olvastam a -Mérgelődni való- topicban leírtakat és valahogy ez a vers az,amit jó lenne ,ha mindegyikőtök elolvasna...és átgondolna... ;)

Dorothy Law Holtz:
Egy élet a kezedben

Ha a gyerekek kritizálva élnek,
megtanulják milyen megbélyegezettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,
megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,
megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,
megtanulnak bűnösnek lenni.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,
megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek,
megtanulnak bizalommal lenni.
Ha a gyerekek megdícsérve élnek,
megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltóságban élnek,
megtanulják az igazságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,
megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek,
megtanulják mit jelent szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,
megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.

Hogyan élnek a te gyerekeid?
 
C

csocsike

Vendég
Gyermekszerelem

Azon az ablakon
nem látszott át az ég,
visszatükrözte szösz haját,
s szeme tenger színét.

Befújt a szél a réseken,
fehérlett künn a rét,
s lázas szemmel csodáltam
kezének lágy ívét.

Új irkát vett elő
(kötése tiszta, kék )
s türelmes szóval mondta:
tanulnod kéne még.

Sárgán pislant a lámpa
a tűz kacsintva ég
tűz fény lobban az arcán
csodálni kéne még.

Nagynéném szólt: fiam,
indulni kéne rég.
Arca ezernyi ránctól
repedt, mint régi kép.

Zavartan elbúcsúzom
Találkozunk mi még !
Ajtóból visszanézve
csodálom. Oh, be szép !

Otthon hideg az ágyam.
gyermekszobám sötét
árnyait lágyan oldja
a holdvilágos ég.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
:)

Kányádi Sándor: Harmat a csillagon

Megjártam bár a történelmet,
konok vagyok, konokabb, mint a gyermek,
kinek apja hiába magyarázza,
hogy nem labda a hold,
konok, ki ha százszor meglakolt,
százegyedszer is a könyörtelen
igazat keresem.
Ez a kenyerem.
A boldogság tört szárnyú madara
vergődik a tenyeremen;
a boldogság tört szárnyú madarát,
mely évezredek óta
röppen fel s hull alá,
nekem kell fölrepítenem.
Vergődtem, vergődöm magam is,
- megviseltek a hosszú századok -;
szétosztom minden örömöm,
a bánatomon is osztozzatok.
Ó, szép szavak barokkos balzsama, -
ne hosszabbítsd a kínjaim!
A féligazság:
múló novokain.
Az egyenes beszéd,
nekem csak az a szép.
Kenyéren és vízen is csak azt vallhatom.
Ezért tart engem a társadalom.
Labda a hold! S ha netán el nem érném,
harmat leszek, harmat e csillagon,
hogy fényemtől is fényesebbnek
lássák a földet a
szomszédos égitestek.
S ha elszólít a Nap,
nyugodt lélekkel mondják:
tócsákkal nem szövetkezett,
liliomok fürödtek benne,
úgy tünt el, amint érkezett.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Pilinszky János: Egy szenvedély margójára


A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.

Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szive a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedűl lett.

Nem szabadúl már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
 

norberger

Állandó Tag
Állandó Tag
Saját versem:
VALLOMÁS
Kedves a hangod
Őszinte a szemed
Az illat melyet érzek,a tied.
Érintésed édes
Csak egyetlen simogatás és
A testem kíván
Minden porcikám téged kíván
Minden rezdülésédbe szédülök
Ha nem leszel enyém abba
Beleőrülök.
 

Ainariel

Állandó Tag
Állandó Tag
Kepes Sára (a címre nem emlékszem)

Mint sötétet a fény -
úgy leltelek,
mint utazó a megürült padot,
és úgy szeretlek most, hogy mély
vizeknek halai az iszapot.
Tenyeremben simogatás lapul
- így bújnak meg házak közt csöpp terek -
Elment a kedves.
Én engedtem el,
mint léggömb zsinegét a kisgyerek.
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez nagyon szép Ainariel :) köszi...nem hallottam még Kepes Sáráról, ezért megpróbáltam utána nézni...nem sok sikerrrel jártam... :blink: Viszont a vers címe megvan...- Mint sötétet a fény pironkodo
Kepes Sára (1942 - 1965)
Nagyon fiatalon ment el...romantikus szerelem fűzte Petri Györgyhöz
(1943-2000,költő) majd kapcsolatuk egyik válságos periódusában öngyilkos lett...
:(




- Én a létezés értelmét keresem - mondta az idegen.

- Feltételezed, hogy a létezésnek van értelme? - kérdezte a Mester.

- Miért, hát nincs?

- Ha megtapasztalod a létezést olyannak, amilyen, és nem olyannak,
amilyennek te elképzeled, akkor rájössz, hogy a kérdésednek nincs értelme.

(Anthony de Mello: Abszurd egypercesek)
 

lyvian

Állandó Tag
Állandó Tag
József Attila

ÉRTED HARAGSZOM, NEM ELLENED

Mikor fölkél a nap,
a sosem haragvók hajától eltéritődik a harmat,
ne bántson téged az én haragom soha, kedves.


Sokszor gondolok nagy futós terekre, ahol lehet el kell majd esnem,
az árbocfaragók árbocokkal jönnek oda tömött sorokban,
és győzvén ott, égnek hajitja hatmillió vasas az ő csengő szívű kalapácsát.
Szerszámok égi viharába
csókjaidat hadd viszem én is el oda kedves.


Észre sem veszed hogy kihúzom magam, mikor a jövőről szólok,
ha akarod, hát csak ama városdaloló győzelem után térek meg hozzád,
vagy majd a pékek összekötik kenyérvető, jó lapátjaikat,
végigfektetnek rajta engem és lehajtott lisztes fővel
elhoznak lassan az ágyadig.


Érted haragszom én, nem ellened,
nosza szoritsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban,
erősitsen az én haragom, dehogy is bántson, kedves.
 
C

csocsike

Vendég
Jóga

A múltkor rámszólt a feleségem, hogy mozognom kellene. Nem tesz jót ez az állandó itthoni semmittevés. Csak ülsz a számitógép előtt és billegetsz.
A főnöknek mindig igaza van felkiáltással fellapoztam az újságot és megnéztem a lehetőségeket. Arra van szükségem, hogy valami szervezett formát válasszak, mert annál sokkal lustább vagyok, hogy egyedül csináljak végig egy torna-kúrát. Az elgondolást a feleségem is támogatta, mert többé-kevésbé ismer.
A legjobb megoldásnak egy közeli konditerem látszott, nem kell sokat gyalogolni odáig és relative olcsó. El is mentem megnézni. A tulajdonossal leültünk tárgyalni az irodában, megbeszéltük a fizetési feltételeket, de mielőtt kirántottam volna a csekkönyvemet, azt a meglepő kérést terjesztettem elő, hogy előbb látni szeretném, hogy miként megy ez.
A konditeremben nők és férfiak izzadtak vegyesen. Az egész a tűz nélküli poklot juttatta eszembe látván, hogy a szerencsétlenek szenvednek a különböző modern kinzógépeken.
Egy nő rá volt állitva egy futószalagra és úgy futott mint egy vadászkutya, a nyelve is kilógott, de egy métert nem haladt előre.
Egy másik boxban egy férfi feküdt hanyatt, a nyakán kidagadtak az erek az erőlködéstől és különféle súlyokat emelgetett egy állványról le és fel. Mögötte állt a pokol egyik oda beosztott kisördöge, aki kaján pofával cserélgette a súlyokat.
Más helyen egy nő egy gépen állt, széles öv fogta körül, nyilván azért, hogy ne tudjon elszaladni, és a gép rázta, mint paraszt a szilvafát.
És tudnám sorolnia végtelenségig azokat a borzalmakat, melyeket a modern pokolban láttam. Megtévesztett gyanútlan emberek jöttek ide, kifizették a pénzt, és ha már egyszer kifizeték akkor végigcsinálják a kurzust tetszik, nem tetszik. A zsidó nem olyan fajta, aki a pénzét ajándékba adja.
Látván, hogy mi a való, kifordultam az ajtón és menekülésre fogtam a dolgot. A konditórium főördöge utánamszaladt, megpróbált visszatartani még engedményről is hebegett. Anyádnak - mondtam neki - és szaladtam tovább.
Kifulladva érkeztem haza, a szivem a torkomban dobogott. Ráadásul az asszony nekem esett, hogy még egy kis tornára sem vagyok képes.
Hát ez a futás ? Ez semmi ?
Olvasgatam az újságot és láttam, hogy van jóga-tanfolyam. No ezt megnézem. A biztonság kedvéért nem vittem magammal a csekkönyvemet, hogy be ne mószeroljanak.
A megadott cimen egy kis kertes házat találtam. A fa egyik ágán három famajom ült. Az egyik a szemét fogta be, a másik a fülét a harmadik a száját. Erre a pozicióra még a magyarországi szocialista rendszerből emklékeztem. Csak ott emberek csinálták. Ki igy, ki úgy. Az ajtó a kopogtatásomra magától kinyilt, a szobában gyertyák égtek és egy szögekkel kivert ágy fölött egy csontsovány majdnem csupasz öregember lebegett.
-Ez igen, mondtam elismerően, és megkérdeztem, hogy hogyan csinálja.

-Roppant egyszerű válaszolta az öreg, egyszerüen félek lejjebb ereszkedni, mert a szögek
megszúrnák a fenekem. Már gyerekkoromban is féltem az injekcióktól.
Az öreg természetesen a távolkeleti képeskönyvekből unalomig ismert lótuszülésben lebegett.
Mondom neki, hogy olvastam az újságban a hirdetést, azért jöttem.
- Tudom,- mondta az öreg, -a feleséged folyton veszekszik veled, hogy tornázzál. Voltál a konditeremben is, de onnan elmenekültél.
Leesett az állam.
- Ezt nem értem,- mondtam-, honnan tudod ?
Az öreg sejtelmesen mosolygott.
- Ha akarod, megtanulhatod mindet, csak idő kérdése.
- És mennyibe kerül mindez - kérdeztem, mert néha roppant anyagias tudok lenni.
- A pénzről ráérünk később beszélni, úgysem hoztad a csekkönyvedet. Előbb azt mondd meg, hogy milyen jógát akarsz tanulni.
- Mi az, hogy milyen jógát -kérdeztem - jógát.
- Több féle is van,- mondta az öreg és feljebb emelkedett egy kicsit, mert az egyik szög hozzáért.
- Például a Karma jóga, amely a másokért való önzetlen munkához vezető út.
- Azon már túl vagyok - mondtam - hiszen egész életemben a családomért hajtottam, mi több annak idején a szocializmusban még kommunista szombatokon is résztvettem valakik javára. Nem jószándékból, de megtettem.
- Akkor tanuld meg a Gjána-jógát - mondta az öreg - az a tudás elmélyitésének utja.
- Milyen tudásé - kérdeztem - ha a speciális relativitáselméleti tudásomat akarom elmélyiteni, hogy megmagyarázhassam a tér-idő torzulás és a gravitáció közötti összefüggést a Nagy Bumm elmélet vetületében, abban tudsz segiteni ?
Az öreg a szakállát fésülte egy kis ezüstfésűvel, majd kimondta a penitenciát.
- A matematikához és a fizikához nem értek. Tanuld inkább a Bhakti-jógát.
- Az milyen ?
- A szeretet megvalósitásának útja - mondta az öreg.
- De mi a szeretet ? Az, hogy én szeretek valakit, az hogy engem szeretnek, az, hogy az emberek szeretik egymást és békében élnek.?
- Tudod, ezek bonyolult dolgok, próbáld meg talán a Rádzsa jógát.
- Az meg mi fán terem ?
- A rádzsa jóga - mondta az öreg újját felemelve - a testi képességek kiteljesitésének, az intellektusodban rejlő képességek kibontakoztatásának útja. Látod, amit most épp csinálok, ez a lebegés is az.
- Ugyan már - mondtam -hiszen arra sem vagy képes, hogy leülj arra a szögekkel kivert ágyra.
- Mindenkinek vannak hibái - válaszolta az öreg megadóan - válaszd akkor a Hatha jógát, ez az egyéniség megőrzésének útja.
- Arra igazán nincs szükségem. Az egyéniségemet minden körülmények között sikerült ezidáig megőriznem.
- Van még a Lája-jóga, az öntudat és az akaraterő jógája, a feloldódás útja, azt biztos nem ismered.
- Hogyne ismerném - mondtam nevetve- egyszer még a szocializmusban egy vezetői értekezleten megittam egy hétdecis Lánchid konyakot. Ennek ellenére végig öntudatomnál voltam, volt akaraterőm, hogy hazataláljak és odahaza sikerült a lakás legkisebb helyiségében feloldódnom. Két napig fájt a fejem utána. Ebből nem kérek.
- Akkor barátom, neked nincs szükséged a jógára, már elérkeztél a Nirvánába - mondta az öreg, és valahonnan előhúzott egy sárga kockás kigyót és a nyakába csomózta, mint egy nyakkendőt.
- Jól áll ? - kérdezte, - vagy kössek inkább feketét ?

Elfáradtam az ácsorgásban, de mert nem volt hová ülni, a szöges ágyhoz mentem és lefeküdtem. Nem is szúrt. Oldalt fordultam és elaludtam. A feleségem költött fel.
- Nem vagy te normális - kiabálta - ledűlsz TV-t nézni és rögtön elalszol. Inkább sportolnál.
- Jó - mondtam megadóan - veszek egy sakkészletet. A sakk is sport.
_________________
Lehet, hogy a Mennyország jó hely, de a Pokolban több az ismerős !
 
Oldal tetejére