Versek, mesék ‎

csipkebogyo · 2009 Július 21

Sziasztok!

Mivel az első Gyerekeknek - gyermekdalok, versek, mesék I. topik „bezárta kapuját”
(mert már képtelenség volt eligazodni és keresni) megnyitom a

Versek, mesék

topikot.

Remélem a folytatás ugyanolyan eredményes lesz, mint az elődje, és ez csak tőlünk függ.

Kérlek Titeket, tartsátok be a CH szabályzatát, feltöltéseiteket a megfelelő topikba tegyétek, hogy átláthatóbb, rendszerezettebb legyen. Ennek érdekében a kéréseiteket kizárólag a KÉRÉSEK topickba irjátok.

Le és feltöltés előtt használjátok a KERESŐ-t (itt és a régi topikban is) az ismétlések elkerülése végett.
Szeretettel várok itt is Mindenkit

csipkebogyó

csipkebogyo · 2009 Július 21

Tóth Anna

Csikoska és a vadmalac

Ha jobban megnézel, láthatod, hogy éppen olyan vagyok, mint a többi vadmalac: csíkos a ruhám, hosszú az orrom, és a füleim nekem is egyenesen merednek az ég felé. Nagyon szeretek eső után a sárban hemperegni, sokat enni és evés után hatalmasakat lustálkodni.

Amiben mégis különbözöm a többi malackától: én BORZASZTÓAN KÍVÁNCSI VAGYOK.

Egyik nap ennivalót mentünk keresni az erdőbe. Mamácska ment elöl, szorosan mögötte testvéreim, és tőlük jócskán lemaradva mindenfelé bámészkodva kullogtam én. Még csak néhány lépést tettem meg, mikor mellettem megmozdult egy falevél. Hirtelen hátraugrottam, és figyeltem... Kis idő múlva a levél ismét megmoccant. Fejemet gyorsan a földre helyeztem és belestem alá.

- Hová viszed ezt a levelet? - kérdeztem a kisbogártól, akit a levél alatt találtam.

- Tudod, van nálunk egy óvoda, ahová sok apróság jár, amíg a szüleik dolgoznak. Ebből a levélből csúszdát szeretnék készíteni számukra. Látod milyen sima és fényes a teteje?

A nézelődésre nem maradt sok időm, mert figyelmemet elterelte egy kismadár csodálatos hangja.

- Hogy tudsz ilyen gyönyörűen énekelni? - kérdeztem ámuldozva.

- Kinyújtom a nyakamat és a hangomat közben rezegtetem.

Kicsit köszörültem a torkomon, szépen vigyázzba álltam, kinyújtottam a nyakamat, aztán rázendítettem:

- Uiiiiiii! Uiiiiiii! - persze ez a dal cseppet sem hasonlított a madárkáéra.

Még mielőtt búnak adtam volna fejemet, megláttam a közeli bokornál egy karcsú állatot. Úgy éreztem, KICSIT hasonlítunk egymásra, ezért megszólítottam:

- Hogy lehet, hogy a hátadon a ruhád pöttyös és nem csíkos? És mitől ilyen hosszú a lábad, amikor az enyém ilyen tömzsi és széles?

- Ez azért van, mert én őzike vagyok, te pedig vadmalac. De attól még játszhatunk. Van kedved fogócskázni ? - aztán uzsgyi, és már futott is előlem.

Próbáltam szaladni utána, de fürge lábaival olyan gyorsan tűnt el a szemem elöl, mintha sosem találkoztunk volna.

Álldogáltam egy darabig, de az őzikénél hamarabb érkezett meg a sötétség.

- Hú, most aztán nagy bajban vagyok! - kiáltottam el magam kétségbeesetten.

- Uhú! - válaszolta valaki a hirtelen jött sötétségben.

- Van ott valaki? Tudna nekem éjszakára szállást adni, hogy legyen hol aludnom?

- Hú - hú! - hangzott a válasz.

- Ha ilyen nagy gondot jelentek, akkor köszönöm, majdcsak elleszek valahogy.

Hirtelen annyira egyedül éreztem magam. Kétségbeesetten körülnéztem, és mikor már sírásra görbült a szám, észrevettem egy árnyékot.

- Ó, drága mamácska! - röfögtem boldogan - Ne haragudj rám, amiért elkóboroltam! Ugye ezért nem beszélsz velem?

Mély csend volt körülöttem.

- Hát jó, ha ennyire mérges vagy rám, majd holnap beszélünk. - aztán mélyen elaludtam.

Reggel, amikor kinyitottam a szemem, meglepetésemre egy bokor alatt találtam magam.

- Ez nem is az én mamám! Uiiiiii! - visítottam hangosan ijedtemben.

Aztán hangos dobogást hallottam és észrevettem a mamámat felém szaladni.

Először megdorgált, de aztán örömében, hogy nincsen semmi bajom, kedvesen többször megbökdösött az orrával.

Kíváncsiskodni azóta is szoktam, de arra nagyon vigyázok, hogy máskor ne maradjak le a többiektől.

-Vége-

Targenor · 2009 Július 21

A Canadahun (CH) egészére vonatkozó Fórum szabályok, illetve a tájékoztató részletes útmutatást ad, amit időnként nem árt átnézni, mert ezek is változhatnak.
Másrészt sok felesleges próbálkozástól, gondtól már az elején megszabadulhatsz és nem vívod ki sem a tagtársaid, és a moderátorok rosszallását, ráadásul nem végzel felesleges munkát sem.

Mielőtt bármit keresel, vagy feltöltenél győződj meg a Keresés a témában

segítségével, hogy valaki felrakta-e már!

Ügyelj rá, hogy a keresett címet jól írd, mert a gép a szóló, a szőlő és a szülő szavakat ugyanúgy másnak értelmezi, mint te.

A "köszönöm", "de jó", "annyira örülök" típusú üzenetek törlésre kerülnek (megköszönni amúgy is privátban kell, ahogy a tájékoztató is írja).

Az összes csatolás nélküli üzenet törlésre kerül 48 órán belül!

Ugyancsak nem kerülheti el a sorsát az az üzenet, ahol a csatolásban szereplő anyagok címe, írója/előadója, címe nem kerül feltüntetésre. A csatolást ugyanis a kereső nem látja.

Ha nem tudod ki, vagy túl sok a szerző/előadó, akkor "ismeretlen szerzőtől/előadótól" vagy "több szerzőtől/előadótól" kiegészítéssel írd be.

Amennyiben már nem élő feltöltésbe, offolásba, reklámba botlanál, kérlek jelezd azt a

(Jelentsd a moderátornak) gombbal.

Köszönöm.
További kellemes fórumozást!

csékata · 2009 Július 21

Mentovics Éva: Mircike barátra talál

Zöldbe borult ágak hegyén
madársereg csicsereg.
Minden apró levélrügyet
felkeltett a kikelet.

Körbeszagol Mirci cica:
- Mik ezek az illatok?
Kikutatom honnan jönnek,
s egykettőre itt vagyok -

- Ne menj messze! - szólt az anyja.
- Hisz az idő szeszélyes.
Tudod, ha az égbolt morcos,
kint maradni veszélyes.

- Tudom, tudom, mesélted már:
villámot szór, mennydörög…
Mielőtt még eső esne,
egész biztos megjövök.

Nem szeretném, hogy a bundám
a jégeső kimossa -
Nyávog vissza mamájának
búcsúzóul cirmoska.

- Honnan jön e csodás illat?
Egyszerűen imádom -
suttogta kis pillangó,
s megpihent egy virágon.

- Aha, szóval ezt éreztem -
örvendezett Mircike.
Egész biztos finom lehet,
megkóstolom izibe’.

Sárga csőrű kicsi kacsák
kuncogtak az egészen:
- Hogy egy cica rózsát egyen?
Na, ezt én is megnézem -

- Meglesem a kis pillangót,
vajon hogyan csinálja? -
Mirci cica belekóstol
az illatos virágba.

- Nem hinném, hogy valaha is
ezt kívánnám ebédre.
Eszegesd csak kis pillangó,
jó nekem az egérke -

Hátat fordít a kiskertnek,
s arrébb baktat Mircike.
Bodzabokor árnyékában
kapirgál vagy tíz csibe.

- Szerezhetnék pár barátot -
s ugrik is a kismacska.
Hajladozó, selymes fűben
szökken a négy tappancsa.

Odaröppen kotlós mama,
s rákoppint a fejére.
- Ugye nem a csibéimet
szemelted ki ebédre? -

- Nyau, nyau! - szipog Mirci.
- Barátokat keresek.
Dehogy vágyom kiscsirkére,
egérhusit szeretek –

- Javíts ki, ha rosszul láttam! -
harsogta a kakaska.
- Ha még egyszer erre kószálsz,
rálépek a farkadra -

Nagy hirtelen szélvész támad,
tépázza a kerteket.
Morcos felhők gyülekeznek,
hűvös eső csepereg.

- Hová fussak, merre bújjak? -
kesereg a kiscica.
Ott terem egy mókás szőrmók,
fekete a praclija.

- Gyere gyorsan, fuss utánam,
irány be, a házamba!
Míg a felhők elvonulnak,
pihenhetsz az ágyamba’.

Szaladt a kis ázott macska,
szót fogadott Tappancsnak.
Míg a felhők elvonultak,
addig egy jót játszhattak.

Jól jött ez a záporeső,
elverte az út porát.
Mircike, és Tappancs
kutya azóta is jó barát.

decsebál · 2009 Július 21

Az elefánt fürdőkádja
írta decsebkl
Volt egyszer egy elefánt
az erdőben sosem hált
Cirkuszban élt szegényke
tavacskája edényke
beleugrott nem egyszer
szétlapult a kád kétszer
Harmadszorra sikerült
de a víz abból eltűnt
Panaszkodik elefánt
Nekem nem jár fürdőkád?
Meghallotta a diri
meg kéne ezt oldani
rendelt netten egy tavat
Elefánt lett boldogabb.
megy a locsi egész nap
végre ő is pancsolhat

Sudárka · 2009 Július 23

Barbie_Csak egy szabad napra vágytam

petrucy · 2009 Július 23

Grimm mesék

GRIMM Mesék.
Hangoskönyv
(nem csak gyerekeknek

Tartalom:
01. Hófehérke és a hét törpe.mp3 34.05'
02. Paraszt meg az ördög.mp3 4'42"
03. A palackba zárt szellem.mp3 14'52"
04. A kristálygolyó.mp3 9'01"
05. A farkas és a hét kecskegida.mp3 11'09"
Összidő: 73'39"
Méret:50,7 MB

Neves előadók mesélik el ezeket a csodálatos meséket:
Ruttkay Éva
Szemes Mari
Lukács Margit
Pártos Erzsi

Letöltés:

csipkebogyo · 2009 Július 23

Verses mese

Kormos István

A muzsikás kismalac

[FONT=verdana,geneva]Hol volt[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]hol nem,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]volt egy ember,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]annak pedig sok jószága,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]földje, [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]háza:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]volt csordája[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]és gulyája,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]birkanyája,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]nagy kondája,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]számolatlan, mint az erdő,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]messzi látszó, mint a tenger.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Disznókonda közepén[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]egy kis kurta farkú malac,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]amolyan épp három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]szőre göndör,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]farka pöndör,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kicsike növendék disznó[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]élt a legelő füvén.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Héjha, dehogy élt![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Épp hogy éldegélt.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Mert csak néhanap legelt.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Volt egy csöppke pikulája,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]csudálatos muzsikája,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]fújta széltibe-hosszába,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]fújta az a három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kurta farkú göndör malac:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]nem volt az evésre gondja,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]nem kínozta éhe-szomja,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]mert a pikula fújásba[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]olyan nagy öröme telt.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Aj, de szépen muzsikált![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Nem fújta még[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]soha malac,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]lehetett bár[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]hetven arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]soha úgy a pikulát![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Tillárom,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]tallárom![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Zengett át hét határon![/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]De gazdája mérgesen[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]fancsalgott a pikulára,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]a gyönyörű muzsikára,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]az latolgatván magába:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]"Mit tegyen?[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Ha a malac nem eszik,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]ugyan nem növekedik,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]nem lesz belőle hízó,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]koca, jó kétszáz kiló.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Hát akkor levágja most![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Vesszen az a három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]muzsikás göndörke malac:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kondérba az aranyost!"[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Fülön fogta?[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Héj, gyere![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Lesz belőled pecsenye![/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]De az a három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]szőre göndör,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]farka pöndör[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kicsike növendék disznó,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]muzsikás csöpp kismalac[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]gazdájának így felel:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Abból ugyan nem eszel![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Inkább világgá megyek,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]de a kondérodban, gazdám,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]pecsenye én nem leszek![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Ránt egy jókorát magán[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]istentelen-igazán,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]gazdája földre üle,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]és amikor földre huppan,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]két marka közül kicsusszan,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]hoppsza! ki a három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]muzsikás göndöri malac[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]balfüle.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]És a malac[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]messze fut,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]be se csukta[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]a kaput,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]isten neki, fakereszt,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]szalad a göndöri malac[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]országútra egyenest![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Országúton megpihen,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]töprenkedik emigyen:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- No, kismalac,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]micsinálsz?[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Eztán merre[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]muzsikálsz?[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]A nagyvilág előtted![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Lehet udvari muzsikus belőled![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]A király várába menj,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]király előtt megjelenj,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]játssz neki a pikulán,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]eme csodás muzsikán,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]s mindjárt nyakadba borul,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]mert két királyi fülével[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kismalacot muzsikálni[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]nem hallhatott még sehol![/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Megy,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]megy,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]megyeget,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]országúton lépeget,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]pikuláját fújja, fújja,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]ha bevégzi, kezdi újra.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Tillárom,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]tallárom![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Zengett át hét határon![/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Áll elé[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]egy pici nyúl,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kérdi tőle[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]jámborul:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Kismalac komám, hova?[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Feleli a három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]muzsikás göndöri malac:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Megyek a király elébe,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]királyi vár főterére,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]udvari főpikulásnak,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]mert annak van jó sora![/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]A nyulacska[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kérleli:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Kismalac komám, vigyél el,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]jól tudnék segíteni![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Te muzsikálj[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]bármi nótát,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]tartom elébed[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]a kótát.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Gyere velem,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]nem bánom,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]udvari almuzsikásnak,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]jó nyulacska pajtásom.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Mennek,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] mennek, [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]megyegetnek,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]már kettesben lépegetnek:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]megyen a három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]muzsikás göndör malac,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]szól az úton pikulája,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]csudálatos muzsikája![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Játszhat ő[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]akármi nótát,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]ha a nyúl[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]tartja a kótát.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Tillárom,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] tallárom![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Zengett át hét határon![/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Egy kisborjú[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]arra sétál,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]füle a csudától szétáll.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]kérdi:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Héj, komák, hova?[/FONT]

[FONT=verdana,geneva] [/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Feleli a három arasz,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]muzsikás göndöri malac:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]- Megyünk a király elébe,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]királyi vár főterére,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]én udvari pikulásnak,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]királyi főmuzsikásnak,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]mert annak van jó sora![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]A nyúl tartja[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]majd a kótát,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]ha én csudás pikulámon[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]rákezdek valami nótát!

folytatás a csatolásban.....

[/FONT]

csipkebogyo · 2009 Július 25

Juhász Magda

Jankó és a mackó

Barlangba tévedt
egyszer a Jankó,
és képzeljétek,
ott volt egy mackó.

Ott volt, de horkolt.
Így szólt a Jankó:
- Lusta vagy nagyon,
te barna mackó!

Irgumm, meg burgumm,
- mondta a mackó -,
felébresztettél
te kicsi Jankó.

Ejnye te Mackó,
oly nagy a bundád,
a telet mégis
végig aludnád?

Brummog az egyre:
- Úgy bizony Jankó,
hidegben alszik
mindig a mackó.

Jankó nem érti,
a fejét rázza:
- Akkor te nem is
jársz iskolába?

Nyáron tanulnak
mindig a medvék.
Ilyen hidegben
mondd mit is ennénk?

Nincs finom málna,
és méz se cseppen,
hagyj békén Jankó,
aludnék csendben.

Boldogan nevet
erre már Jankó:
- Van a zsebemben
méz te kis Mackó!

Édesanyámtól
kaptam ma éppen,
osztozzunk meg hát
rajta most szépen.

Ették a mézet,
ők együtt, ketten,
én meg a barlang-
nyílásnál lestem.

napdap · 2009 Július 26

ÉVSZAKOK.

Borús az ég,
fúj a szél,
villámokat szór az éj.
Hull már a hó,
fázik a ló,
izzik bent a kandalló.
A hóember áll,
az ember csak vár,
mikor jön már végre a nyár.
Elszáll a tél,
nem fúj a szél,
a természet újra él.
Száll a madár,
ébred a táj,
a hóvirág is kikandikál.
Tavasz van már,
s jön is nyár,
mit mindenki örömmel vár.
Érik a szilva,
nincs iskola,
minden gyerek ezt dalolja:
"Itt van már a vakáció,
fürödni is oly csuda jó.
Messze van még az iskola,
ki a csoda jár most oda."
Sajnos lassan jön az ősz,
elfut a nyár, mint az őz.
Megkezdődött az iskola,
sok gyerek jár most oda.
Fárol a levél mind lehull,
s az összes virág lekonyul.
Újra megérkezik a tél,
ez a vers itt véget ér.

ágiovi · 2009 Július 27

Küldök Nektek egy nagyon édes mesét, az ovisaim nagyon szeretik.

A tükröcske

Az erdő szélén, a zöld fűben egy tükröcske hevert. Ki tudja, hogy került ide? Talán valaki táskájából pottyant ki, vagy az erre sétáló gyerekek vesztették el? Nem tudom. De most itt hevert a fűben, és hol a napocska, hol a pufók felhők nézegették magukat benne. Arra sétált a nyuszi. Meglátta, hogy valami csillog a fűben, felvette.
- Nini! A fényképem! Csak tudnám mikor vesztettem el.
Amint így töprengett, odarepült hozzá egy varjú.
- Mit nézel nyuszi? – kérdezte.
- A fényképemet. Itt találtam a fűben. Csak nem jut eszembe, mikor vesztettem el.
A varjú odanézett, és hangos károgásban tört ki.
- Méghogy a te fényképed?! Nézd ezt a fekete tollat, a szárnyakat! Hisz ez egy varjú!
Hangoskodásukat meghallotta a mókus. Közelebb ment, hogy megkérdezze miért veszekednek.
- Nézd, mókus! Ez az én fényképem! A varjú szerint ez egy varjú fényképe, pedig itt a hosszú fülem, a bojtos farkincám. A vak is látja: ez egy nyúl!
Odanézett a mókus, és hangosan nevetni kezdett.
- De buták vagytok! Nem látjátok: ez se nem egy nyuszi, se nem egy varjú. Ez egy mókus fényképe!
- Ez az én fényképem! – kiabálták.
Cibálták, ráncigálták egymás kezéből a tükröt, hol az egyikük, hol a másikuk nézett bele. A nagy hangzavarra előjött az erdő sűrűjéből a medve.
- Irgum-burgum! Micsoda zenebona ez? Mi ez a csúnya veszekedés?
Az állatok egymás szavába mesélték, hogy mi is történt. A medve elővette a tükröt, és belenézett. Akkorát nevetett, hogy csak úgy rengett a pocakja.
- Nahát! Ilyen buta népség! Nem látjátok ezt a bozontos fejet, a kicsi, kerek füleket? Hiszen ez egy mackó fényképe!
Az állatok nem mertek ellenkezni a medvekomával. Az pedig megfogta a tükröt, hazavitte. Nevetve mesélte a mackómamának, meg a két kicsi bocsnak, mi történt az erdő szélén. Mackómama és a bocsok is belenéztek a tükörbe, és nevetve bizonygatták, hogy ez bizony egy mackó fényképe. Felrakták a barlang falára, és még ma is ott van, ha azóta el nem veszett.

Sudárka · 2009 Július 27

Sudárka · 2009 Július 27

http://data.hu/get/1588568/Barbie_zenek_mp3.zip.html

Sudárka · 2009 Július 27

Dora The Explorer 6 in 1 [Kids Games]

http://rapidshare.com/files/238144753/Dora-ElizaP.rar

Ha a feltöltés jelszót kér --->ElizaP

ágiovi · 2009 Július 27

A kisegér hídja

A kisegér látogatóba ment a rokonaihoz. Közben az eső megeredt. Mikor a kis egér hazaindult, rémülten látta: az árok megtelt vízzel.
- Ó, ó, miként kerülök a túlsó partra? – sírdogált.
Odarepült a kis cinke. Odarepült a kis veréb. Odafutott a kis béka.
- Ne sírj, egérke! Segítünk! – mondták.
Vastag faágat kerestek. A cinke és a veréb megfogta a faág két végét, a béka megfogta a közepét. Az árok fölé fektették.
- Itt a pompás híd! – kiáltották.
A kis egér boldogan futott át a faágból rögtönzött hídon. A túlsó partról sokáig integetett kis barátainak. Azután hazament.

kumcsi · 2009 Július 29

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy nem tudjátok-e, hogy a "Hol csavarogsz Te kicsi krokodil" kezdetű dalt ki énekli? Honnét tudnám letölteni?
A szöveget tudom

. Örülnék, ha valamelyikőtöknek meglenne - az egyik ovis "kisbarátom" nagyon vágyik már rá.
Előre is köszönöm!

csipkebogyo · 2009 Július 29

Rácz Olivér:

A szegény ember és a kisegerek

[FONT=verdana,geneva]Volt egyszer, volt egyszer, volt egyszer, volt[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]folt hátán, folt hátán, folt hátán folt.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Folt alatt, folt alatt, folt alatt lyuk,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]egy foltos gúnyában négy egér, kukk!

[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Sarokban gúnya volt, gúnyában egerek:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]télidőn őrizték benne a meleget,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]tavasszal azonban kimentek a napra,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]mert akkor a gúnyát fölvette a gazda.

[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Kiállt a kertjébe, mert szegény volt nagyon:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]ejnye, a kertemet pusztulni nem hagyom![/FONT]

[FONT=verdana,geneva]S mert madárijesztőm, az bizony nincs nékem,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]én leszek majd madárijesztő eképpen!

[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Így hordták évente, nyaranta, telente:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]egerek hidegbe, a gazda melegbe,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]amíg csak egy napon, egy napon, kukk,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]elfogyott mind a folt, s maradt a lyuk!

[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Szerencse, hogy ez épp nyáridőn esett meg,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]így aztán van remény, hogy télig esetleg[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]maguknak mindnyájan új gúnyát szereznek,[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]s akkor majd kis mesém is tovább pereghet.

[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Arról, hogy volt egyszer, volt egyszer, volt[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]folt hátán, folt hátán, folt hátán folt.[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]Folt alatt, folt alatt, folt alatt lyuk:[/FONT]

[FONT=verdana,geneva]egy foltos gúnyában négy egér, kukk! [/FONT]

ágiovi · 2009 Augusztus 1

Fésűs Éva - Bundavásár

Valamikor nagyon régen, amikor még híre sem volt nyusziprémnek vagy medvebundának, az állatok csupaszon áztak-fáztak a kerek erdő közepén. Az őzike sírva fakadt, hogy mi lesz, ha odaér a tél csikorgó hidege. Megtudta a dolgot egy mesebeli kis szűcs. Nosza, nagyot gondolt! Ládáját felnyitotta: volt abban fényes szőrme, tündérkabátok puha bolyha. Majd ő varr az állatoknak bundát! Tüstént munkához látott. Ollója éjjel nappal csattogott, kezében ficánkolt a tű, látástól vakulásig. Amikor elkészült, szekérre rakta a temérdek bundát, és kihajtatott a kerek erdőre. Ott nagy hangon hirdetni kezdte:
- Megnyílott a bundavásár
tessék, őzek és nyuszik!
Annak jut a legszebb bunda,
ki keveset alkuszik! Van itt, kérem, mindenféle
nyusziködmön, rókaprém,
jó meleg a háta, ujja,
divatosra szabtam én.
Kifordítom, befordítom,
vállatokra igazítom,
mókus farka, medve mancsa,
nyuszi füle belefér!
Bújjék bele, aki fázik,
s nem ijeszti meg a tél!

Támadt is akkora tolongás, hogy a mókus nem találta meg az elejtett mogyorót. Az öreg medve tüstént odatoppant:
- Örülnék, ha nekem adnád
ezt a szép, bozontos barnát.
Lépesmézzel fizetek!

- Áll az alku - szólt a kis szűcs -, viheted!
Jött a róka:
- Jaj, de csinos ez a piros,
sima, rám szabott kabát!
Adok érte egy kacsát!

Vette, vitte. És mögötte jött a többi. Tolakodtak, furakodtak, könyököltek, veszekedtek, igyekeztek, csak hogy mindnek jusson bunda. Az őz gombát hozott érte, s kapott egy szép, pettyegetett, barna prémet. Bokázott is, olyan szép lett!
Bundát vett a vidra, pocok, ürge, menyét meg a borz. A zsugori, mérges hörcsög jó sokáig válogatott, s nem akarta kifizetni tömött pofazacskójából a maréknyi búzamagot.
Annál jobban ugrabugrált örömében a kis mókus, amikor belebújhatott rozsdabarna kabátjába:
- Nem is ázom, nem is fázom,
olyan meleg a kabátom!

Felöltözött a farkas, a vaddisznó, a nyúl. A mesebeli kis szűcs boldogan látta, hogy pompásan sikerült a vásár. Már éppen hazafelé készülődött, amikor váratlanul megszólította egy félénk hangocska.
- Mesebeli kis szűcs, én is nagyon fázom. Nem volna még egy bundácskád?
Nézi a kis szűcs, hogy ki az?... Hát, egy szegény sündisznó didergett a fűben. A nagy tolongásban az erősebbek minduntalan hátralökték, és neki nem jutott bunda.
- Ejnye - vakarta a füle tövét a kis szűcs -, miért nem igyekeztél, ügyeskedtél jobban? Már mindent eladtam. - Nézd meg, hátha mégis akad valami!
- Mondom, hogy semmim sincsen, hacsak...
- Hacsak???... - kérdezte reménykedve a sün, és apró szeme úgy csillogott, hogy a kis szűcs igazán megsajnálta. - hacsak ezt az ócska tűpárnát nem veszed a hátadra - mondta.
Mit volt mit tennie a szegény kicsi sünnek, annyira fázott, hogy a ronggyal bélelt tűpárnát azonmód magára vette. Beborította hátát, fejét. Hát bizony, ezzel nem nagyon dicsekedhetett!
Legelőször a nyúl vette észre. És kacagva hátracsapta a fülét.
- Oda nézzetek, hogy néz ki a sün!
- Ó, te ostoba! Hogyan választhattál ilyen csúfságos bundát? - kényeskedett az őz. - Hiszen ez szúr!
- Mondhatom, jól megjártad! - kiáltotta hetykén a mókus, és mindjárt csúfolni kezdett: - Tüskés disznó! Tüskés disznó!
Szegény kis sün, akármerre fordult, mindenütt csúfolódó, fintorgó pofácskákat látott. De akkor ijedt meg csak igazán, amikor még a róka is eléje toppant, és szemtelenül kötekedni kezdett vele:
- Micsoda bunda! Hahaha!... No, hadd lássam legalább, hogy elöl vagy hátul gombos-e?
- Nem mutatom meg! - mondta a sün, és gyorsan összegömbölyödött ahogy csak bírt. Reszketett félelmében, hogy most mi lesz?
Róka koma meggondolatlanul odakapott.
- Hááá!... Aúúúú! - üvöltött is akkorát a következő pillanatban, hogy a cinegének torkán akadt a nóta. A rókát úgy összeszurkálta a sok kis meredező tű, hogy rémületében futásnak eredt, és a hetedik erdőig meg sem állt. A csúfolódók elnémultak a meglepetéstől. Maga a kis sün is alig akarta elhinni, hogy ő most legyőzte a ravasz, erős rókát.
- Ejha! - szólalt meg végre a mókus. - Mégiscsak ez ám a bunda!
- De az ám! - mondat mackó bácsi. - Derék fickó vagy, öcsém!
Az őz lesütötte a szemét, a nyúl bocsánatot kért, de a boldog kis sün nem haragudott senkire. Sokkal nagyobb volt az öröme!
Meg is hempergett a vadkörtefa alatt, s hát, képzeljétek, amint felállt, mind a hátára tűzdelődtek a lepotyogott kis körték. Mi mindenre lesz még jó ez a tüskés bunda!...
A sok körtét hazavitte. Nekem is adott belőle, én pedig megígértem, hogy ezt a történetet elmesélem nektek.

csipkebogyo · 2009 Augusztus 1

ágiovi írta:
Bundavásár

Nagyon aranyos mese

, találtam hanganyagot hozzá, meg is hallgathatjátok

ágiovi · 2009 Augusztus 1

A mindent varró tû

Egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás-tengeren is túl volt egy falu, amelyikben lakott egy nagyon gonosz ember. Nem mondom, más faluban is lakik gonosz ember, de ez mindnél gonoszabb volt. Volt neki vagy kilenc cselédje, akiket majd megnyúzott a munkával. De hogy, hogy nem, egyszer az egyik elérte, hogy nem nyúzta annyira, mint a többit. Annak adott egy kis máléföldet is. Hej, de irigyelték ezt a többiek! Kitalálták, hogy beárulják a gazdának. El is mentek hozzá, aztán azt mondták neki:
- Hej, gazduram, ez az ember olyan tût tud hozni, amelyik magától mindent megvarr.
A gazda talán nem is törõdött volna a beszéddel, de meghallotta a felesége. Az meg unta már a zsákfoltozást, merthogy sok volt a búza, hát sok zsák kellett. Így aztán addig-addig ösztökélte, hergelte az urát, míg az egy nap maga elébe hívatta a szegény embert.
- Hallod-e, te szegény ember, azt mondják, te olyan tût tudsz hozni, amelyik mindent megvarr. Ha ezt el nem hozod három nap alatt, rossz dolgod lesz!
- No, szegény fejem! A tût honnan vegyem? - búsulj el a szegény ember.
Mikor hazamegy, mondja a feleségének, csináljon neki tarisznyát, elmegy a tût megkeresni. Adott neki a felesége három hamuban sült pogácsát, aztán elindult a szegény ember. Azt gondolta, hogy a legközelebb levõ városban megszerzi azt a tût, ha másképp nem, ellopja.
Ment, mendegélt, míg rá nem esteledett. Megéhezett, aztán hûvös is volt az idõ, vékony volt a ruhája, hát széjjelnézett, hátha lát valami emberlakta helyet. Amint nézegetett összevissza, észrevett egy kis pisla fényességet. Egyenesen annak tartott. Éjféltájban odaért egy kis házhoz, be is ment, de nem látott senkit. Leült a asztalhoz, aztán elõvette az egyik pogácsát, eszegetni kezdte. Még jól se lakott, mikor rákiált valaki:
- Na, te jóllaktál, nekem is adjál, mert ha nem, megeszlek!
,,Ennek fele se tréfa!" - gondolja az ember.
- Itt a pogácsa fele, gyere, edd meg! - avval odaadja a fél pogácsát.
De kinek adta oda? Hej, de szörnyûséges valami volt az! Se nem ember, se nem állat, mégis mind a kettõ, mert feje volt, lába volt. De milyen feje volt! Mint egy dézsa! Keze meg, mint két szénahordó rúd. a lába, mint egy-egy kútágas. De még ezenkívül farka is volt, annak a végén meg egy csapó. Megijedt az ember, de nem mutatta. Mikor a fél pogácsát odaadta, a szörnyeteg csak rávicsorította a fogát, és azt mondta:
- Ha ennyit asz, mindjárt meghalsz!
Szegény ember elszánta magát, mert azt gondolta, ha odaadja a egészet, hát éhen hal. Ha meg nem adja, õt eszi meg ez a szörnyeteg! Az még talán jobb volna. Aztán azt mondta:
- Nézzed, testvér, ah odaadom az egészet, nekem nem marad az útra, mert nekem nagy utam van. Érd be ezzel, ládd, én is beértem a felével!
Hej, bõdült erre egyet a szörnyeteg:
- Hova akarsz menni, te ember?
- Nekem a mindent varró tût kell elvinnem a gazdámnak, mert ha el nem viszem a családomnak is meg nekem is végem van.
- Nekem így is, úgy is véged van, mert megeszlek. De a családodat sajnálom. Ha ideadod azt a pogácsát, és megígéred, hogy hozol nekem ilyen pogácsát egy szekérre vaólt, én odaadom neked a tût most mindjárt.
Hej, megörült a szegény ember! Ha így van, akkor õ nem hal meg, hanem még keres is ezen az üzleten valamit. Odaadta a két pogácsát, és ígért a szörnyûségnek még egy szekérrel, az meg elõvette a tükör mögül a tût.
Éppen olyan volt az szemre, mint más tû. De hogy kipróbálja, nem csapták-e be, a szegény ember elhasította az ujjasát, ami úgyis rongyos volt. Hát alig fogja a kezébe a tût, meg is volt varrva menten. De hogy volt az megvarrva, ha azt látta volna, Julcsa néném, maga is kívánt volna egy olyan tût.
Közben reggel lett, felkelt a szegény ember, a tût jól eltette, és ment haza.
Még jóformán be se alkonyodott, már hazaért. Otthon aztán a feleségével összeszedetett minden rongyos ruhát, a tû egybõl megvarrta. Hej, boldog volt az asszonyt is, hogy most már békét hagy a gazda az urának!
Reggel el is vitte a szegény ember a tût. A gazda felesége mindig talált valami varrnivaólt. De hát nem tudott annyit meg olyant találni, amit a tû percek alatt meg ne varrt volna.
No, marta az irigység a többieket, honnan meg hogyan szerezte meg ez a szegény ember azt a tût. El is mentek hozzá, elkezdték kérdezgetni, az meg csak kacagott kicsiket, és hol ezt, hol azt mondta nekik. De mikor látta, hogy akármit mond, elhiszik, akkor így szólt:
- Nézzétek, én olyan hosszú útra mentem, hogy a feleségem egy szekérre vaól hamuban sült pogácsát sütött. Elindultam, aztán alig mentem fél éjszakáig, meg akartam hálni egy erdei kis házban. Ott megvendégeltek, és a tût adták a pogácsáért. Ha nem hiszitek, próbáljátok meg!
Bizony elhitték, hozzá is fogtak sütni az asszonyok. Elindult mindjárt egy szekér megrakva pogácsával. El is értek az erdõbe, a kis házba. Ott meg szörnyen éhes volt a szörnyeteg, elbõdült, és egyszerre felfalt egy szekér pogácsát de mikor meglátta, hogy még két szekérrel van, lefeküdt, aztán elaludt.
No, várhatjátok, míg ez felkel! De ahogy elaludt, megindult a szél. Úgy fújt csak úgy recsegtek- ropogtak a fák. Megijedtek az emberek, szaladva mentek hazáig. otthon meg szégyellték, hogy olyan ügyetlenek voltak, és nem kérték el a tût õk is. De még a szekeret és az ökrök is ott maradtak. A szörnyeteg másnap, mikor látta, hogy ott a tenger pogácsa meg a nyolc szekér - mert az másnap, mikor látta, hogy ott a tenger pogácsa meg a nyolc szekér - mert az ökröket megették a farkasok -, elindult, és a gazdag ember háza elõtt elkiáltotta magát:
- Hol van az a drága jó ember, aki nem felejtette el, mait ígért, hanem még meg is toldotta?
Hát éppen ott volt a szegény ember, fát vágott a konyhán. Kiment, és illendõképpen kezet fogott a szörnyûséggel. Az meg a zsebébõl kivett egy kis tarisznyát, odaadta a szegény embernek, aztán azt mondta neki:
- Hallod-e, amiért bátor meg ügyes voltál, én ezt neked adom. Van benne annyi arany, hogy házat, földet vehetsz rajta. De több pogácsát ne hoz, mert megszárad, aztán kitörik benne a fogam.
Jó volt, hogy féltek az emberek ettõl a szörnyûségtõl, mert ha meghallották volna, mit mondott a szegény embernek, elvették volna tõle az aranyat. Még meg is verték volna, amiért becsaptak õket. De így igen nagy becsbe került; házat, földet vett, jól éltek, ettek-ittak, mindig vígan voltak, míg csak meg nem haltak. Ha meg nem haltak volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Versek, mesék ‎

Állandó Tag

Állandó Tag

Csatolások

Targenor

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák