Ha teológia nem tudomány, mert nem lehet kísérletekkel bizonyítani az állításait, akkor mi a véleményed a jogról? És az irodalomtudományról? És a történelem tudományról?
A kérdés teljesen jogos, válaszolok is rá. Tulajdonképpen az a baj, hogy az hogy „tudomány”, egyszerre 2 dolgot takar legalábbis magyar nyelven. Angolul van erre több szó:
—science
—learning
—lore
—art
Ezek közül a "science" az, amire korábbi hozzászólásomat írtam, a szememben ez az „igazi” tudomány. A többi a szememben nem tudomány. Ettől azonban ezek is lehetnek értékes dolgok, amik nem „tudomány” a szememben. Nem biztos hogy értékesek, sejtheted hogy a teológiát például nem tartom annak. De elvileg lehetnek értékesek. Olyan esetben, amikor magyarul megnevezve illik rájuk a „deszkriptív tudomány” elnevezés. Tehát amikor nem azzal foglalkoznak hogy felfedezzenek valamit, csak leírják a Világ valamely részének általunk ismert tényeit. Ilyen például a történet„tudomány”. Az én értelmezésemben nem tudomány, hiszen nem lehet kísérletet végezni vele: nem nézhetjük meg, mi lett volna ha például Hitler nem támadja meg a Szovjetúniót és tovább regnált volna a fasiszta rendszer Európában, vagy mi lett volna ha Kleopátra Egyiptomában felfedezik a géppisztolyt és így legyőzik a rómaiakat. A szememben ez tehát nem „igazi” tudomány csak deszkriptív, de ettől még értékes.
Irodalomtudomány? Ne röhögtess kérlek, ezt még deszkriptívnek is csak fintorogva nevezném. Nyilván deszkriptív abban az értelemben hogy összegyűjti a mindenféle műveket, adataikat, katalogizálja őket meg íróik életrajzait stb. De mostanáig nem tudtak még körülbelüli szabályokat se felállítani arra, hogyan kell megírni egy művet ami ha nem is mindenkinek tetszik de legalább annyinak hogy kasszasiker lesz! Figyelj én író vagyok, olvastam nemcsak a magam műveit de legalább 10 ezer másikat is az életem során, s állítom neked, az igazán jó művek mind megsértik gyakorlatilag az összes szabályt amit az okos irodalom„tudósok” felállítanak a mindenféle elmélkedéseik során s tanítanak is az „íróiskolákban”. Szerintem irodalom„tudósnak” az megy aki mint igazi író nem tudott befutni... Nagyon kevés olyan megállapításuk van, ami tényleg vitathatatlanul igaz, de ezek is mind csak csupa általánosságok amikre bárki józan ember úgyis rájön 5 perc töprengés után, ha legalább annyira művelt hogy kijárta az ált.isk. mind a 8 osztályát. Az irodalomtudomány nem tudomány hanem parasztvakítás.
Jogtudomány? Igen, az tudomány, de deszkriptív. Nem is lehet más, hiszen a jogot emberek találják ki és emiatt szélsebesen változik. Annyit tehet a jog „tudósa”, hogy jól megismeri és leírja az aktuális jogrendszert, aztán esetleg felismerve kiskapukat meg joghézagokat benne, ellavíroz ott önmaga (és ha ügyvéd akkor ügyfele) megelégedésére. És kész ennyi. Kísérletek nem végezhetőek el itt se, legfeljebb hogy milyen érdekes, ezen a bíróságon másképp van megítélve ez az ügy mint amazon... De ez inkább a korrupció és/vagy bírói tévedés kérdéskörébe tartozik.
A szememben igazi tudomány, azaz science tehát:
—fizika
—kémia
—biológia
—számítástechnika
—matematika (igen, kísérleti tudomány: végezz el egy kísérletet, tégy egy 2 golyóból álló kupachoz egy 3 golyóból álló kupacot, eredményül 5 golyóból állót kapsz, s ezzel bebizonyítottad kísérletileg, hogy 2+3=5).
Egy fokkal kevésbé science, s némileg inkább deszkriptív, de mégis inkább science azért a szememben:
—őslénytan
—geológia
—csillagászat
—orvostudomány
Teljes egészében deszkriptív, de ettől még értékes terület:
—történelem(tudomány)
—zene(tudomány)
—általában véve a művészetek.
—néprajz
Az irodalomtudomány akkor értendő ide, ha leszűkítjük arra a részre ami a művek kartotékolását, megőrzését, statisztikázgatását, stb jelenti, az arról szóló elmélkedéseket hogy miért „jó”, „művészi” meg „értékes” egy mű, csak szellemi onanizációnak tartom, parasztvakításnak.
Gyakorlatilag áltudomány a szememben a teológia, annyira se valóságos ugyanis amiről fecseg, mint az irodalom„tudósok” megállapításai. Ugyanide tartozik a parapszichológia, meg minden más aminek köze van a valláshoz.
Mielőtt kérdeznél az alternatív gyógymódokról: ezek egy részében lehet valami csekély igazságmag ami azonban úgy ahogy hirdetik, biztos nem igaz. Mégis méltóak a komoly vizsgálatokra, hogy később gyógyszert fejlesszenek belőlük. Például sokan esküdöznek a mindenféle gyógynövényekre mert az „természetes”. Nos közlöm hogy igen, természetesek, de a hatóanyag mennyisége bennük rendkívül változó. Ellenben a sokat szídott gyógyszerek közül számosnak épp ugyanaz a hatóanyaga mint a gyógynövényben ami van, csak épp a mennyiség ugyanaz, ezért biztosabban adagolható, eképp igenis a gyógyszer a jobb...
Vannak persze olyan „alternatív” gyógymódok amik teljesen fantazmagóriák, azaz humbug, csalás, például a homeopátia.
Van egy másik kategóriám is még: pre-tudomány. Vagyis olyasmi ami most még nem tudomány, inkább deszkriptív, de később lehet hogy tudománnyá fejlődik. Ilyenre kiváló példa a pszichológia. Nem tudomány a szememben. Nincsenek szabályai, csak „iskolái”. De deszkriptív, mert az emberi viselkedést és annak tévútjait próbálja leírni. Eképp hasznos a maga módján, és fejlődik is. Egyszer talán majd tudomány lesz.
