Rejtélyek, furcsaságok, talányok

vandorcsillag írta:

Bocsi Vaduzia,de BULLSTAR meséje jutott eszembe erről a hírről.Egyébként honnan vannak ezek az infók?

Kattints a kibontásához...

Az infó sok helyen elérhető mert a leírás a híres 1938-ban H. G. Wells: Világok harca c. művéből Orson Welles által rendezett „Támadás a Marsról” című rádiójáték részletét tartalmazza. A szövegből szándékosan hagytam ki a "rádiójáték" szót, elnézést, de ennyi manipulációval én is élhetek.

Köszi,

Albert Camus szerint az ember olyan teremtmény, aki egész életét azzal tölti, hogy megmagyarázza, hogy miért nem abszurditás az élete... Az alábbi példa mutatja, miként igazoljuk saját cselekedeteinket önmagunk s a világ előtt.

Ime a történet!

Marian Keech vonzó, középkorú asszony, Amerika kellős közepén élt egy nagyvárosban, és az ötvenes évek elején kijelentette, hogy üzenetet kapott egy távoli bolygóról. Egy szeptemberi estén azt a hírt kapta a Clarion nevű égitestről, hogy a Földet hatalmas árvíz fogja elpusztítani, méghozzá december 21-én. Szerencsére a Clarionról egy szakasz, repülő csészealjat küldenek majd Mrs. Keech és családjának megmentésére. Kicsiny de hűséges sereg verbuválódott az asszony körül, akik minden szavát elhitték, és komoly áldozatokat hoztak, pénzüket, ingó és ingatlan vagyonukat elajándékozták (hisz emezekre úgyse lesz szükségük a Clarion bolygón…), munkahelyükön felmondtak, s megszakították a kapcsolatot barátaikkal, néhányan még az eljegyzésüket is fölbontották... Odasereglett Mrs. Keech köré egy csapat szociálpszichológus is, hívőnek tettetvén magukat, mert szerették volna közvetlen közelről megfigyelni, mit tesznek majd az igazi hívők december 21. után (föltéve, hogy nem lesz árvíz). A kutatók úgy találták, hogy ezek az emberek jóindulatú és zárt csoportot alkottak, és az újonnan jötteket barátságosan fogadták ugyan, ám éreztették velük, hogy nekik - régieknek - édes mindegy, hogy más emberek csatlakoznak-e vagy sem. Szilárdan hittek a jóslatban, de nem csaptak csinnadrattát, elküldték a riportereket, nem adtak interjúkat és nem számoltak be ügyükről a kívülállóknak.

December 20-án Mrs. Keech azt az üzenetet kapta a Clarionról, hogy a csoport pakoljon össze és legyen készenlétben pontosan éjfélkor, de távolítsanak el minden fémtárgyat a ruházatukból. Engedelmeskedtek, a cipzárakat és kapcsokat kifejtették… Amikor elmúlt az éjfél, az emberek egyre reménytelenebbül várták a csészealjakat… Hajnali négykor még mindig ott ültek némán és elképedve… 4:45-kor azonban Mrs. Keech földerült arccal jelentette, hogy üzenetet kapott a Clarionról, nincsen semmi baj, már nem kell elmenekülni, minthogy a Földnek megkegyelmeztek és nem lesz árvíz, hála e kis csoport állhatatosságának, tudniillik türelmes üldögélésük olyan sok fényt gerjesztett, hogy megváltoztatták az ítéletet. A csoport megkönnyebbült és örvendezett…

Mit tettek ez után? Hiszen a jóslat bekövetkezése elmaradt, kudarc? nem szükséges a többiek meggyőzése, így beszélhették rá önmagukat is, hogy az általuk hozott áldozatok nem voltak hiábavalóak, huszonnégy óra leforgása alatt ezek a csöndes, visszahúzót emberek felhívtak minden szóba jöhető tévé és rádióállomást, hetilapot, hogy megmagyarázzák, miért nem valósult meg a jóslat. Hosszú beszédeket mondtak különböző utcasarkokon, röplapokat osztogatva, és egyáltalán, mindent elkövettek, hogy további hívőket toborozzanak. Szemmel láthatólag immár fontosnak találták, hogy üzenetük a lehető legszélesebb nyilvánosságot kapja. A csoport tagjai bizonyára átmentek az elkeseredés fázisán, a kezdeti örömujjongás után, elvégre sok mindent föladtak és elvesztettek. A világ nem pusztult el, ám az ő állásuk, vagyonuk (vőlegényük) odalett… Hogyan vehetnék biztosra, hogy helyesen cselekedtek, mindezed dacára ? Hogyan győzhetnék meg önmagukat, hogy a viselkedésük nem volt teljesen abszurd ? Természetesen úgy, hogy erről meggyőznek mindenki mást...

A történet olvasható Szendi Gábor: Isten az agyban című könyvében.

A Sínai-félsziget déli részén a Sharm el Seikhet észak felé elhagyva a sivatagi hegyek között látható a következő kép:

A relytélyes alakzat Google térképen (27°57'45.8"N 34°15'13.9"E) is jól látható.

A titoktatos ábra nem messze attól a helytől van, ahol Mózes megkapta törvénytáblákat. .............................................

Valami nagy dolgot találtak 400 km-rel a földfelszín alatt
Ezzel cimmel jelent meg több internetes portálon az írás, melynek csak az elejét idézem;

"Egy, a brazíliai Juína városában felfedezett gyémánt olyan kőzetet rejt magában, amelyre eddig természetes formájában sosem bukkantak még a tudósok. A mindössze 3 milliméteres úgynevezett barna gyémánt analízisekor előkerült ringwoodit ásvány bizonyítani látszik a geológusoknak azt a régi feltevését, hogy a bolygó mélyén víz létezik.
Az elemzést a kanadai Albertai Egyetem geológusa, Graham Pearson vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport végezte, tanulmányuk a Nature tudományos magazin friss számában jelent meg.
A kutatók szerint a Föld mélyében, 400-670 kilométerrel a talajszint alatt olyan mennyiségű víz rejtőzik, mint amennyi az óceánokban hullámzik a kutatók becslése alapján. "
Ennyit a tudományos munkáról! A föld felszíne alatti 400-600 km mélységről nem is akarok írni, mert abszordum. Maradjunk a gyémántnál. Milyen anyag és hogyan keletkezik?
Viszonylag jó leírás olvasható: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyémánt címen
"A gyémánt anyaga, a magmában oldott állapotban levő szén lassan hűl ki, és a gyémántkristály mindaddig növekedik, míg szénutánpótlás létezik vagy amíg a magma körül nem zárja az ásványt, és az megszilárdul."
"A gyémánt 720–800 °C-on tiszta oxigén jelenlétében szén-dioxiddá ég el. 1700 °C-on oxigénmentes környezetben vagy nitrogéngázban elektromos ív hatására grafittá alakul."

Hétköznapi nyelven a gyémánt alapvetően a ritka ásványok közé tartozik, azonban a természet egyik leggyakrabban előforduló eleméből, szénatomokból épül fel. Maga a gyémánt a kovalens kötésű szénatomok tetraéderes elhelyezkedéséből jön létre. A kristrályosodás folyamata speciális körülmények együttes fennállása esetén valósulhat meg: 100-200 km-es mélységben, rendkívüli nyomás (70000 kg/cm2-t meghaladó) és magas hőmérséklet (1 300oC) mellett.

Tehát nem 400-600 km mélységben és nem tartalmaz olyan elemet, mely a víz alkotó része lenne. A benne talált ringwoodit ásvány nem földi eredetű, nem itt képződik. Erről az ásványról bőségesen olvasható a következő címről

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j...g7BzhMVQF5cjkUBPmLdVmRA&bvm=bv.65397613,d.bGQ

letülthető tanulmányban.

Vaduzia,találtam egy térképet a Belső Földről.
Mit gondolsz ha ez valóban igaz akkor nem lehet,hogy itt készülnek és most jönnek a felszínre ezek a kristályok?
Csak egy gondolat volt.
A déli pólusnál balra van egy ásványvilág,lehet ott készülnek.

vandorcsillag írta:

Vaduzia,találtam egy térképet a Belső Földről.
Mit gondolsz ha ez valóban igaz akkor nem lehet,hogy itt készülnek és most jönnek a felszínre ezek a kristályok?
Csak egy gondolat volt.Csatolás megtekintése 1199426
A déli pólusnál balra van egy ásványvilág,lehet ott készülnek.

Kattints a kibontásához...

Az ábrát nem értem, de szerintem a kristályok (melyek sok esetben más kristállyal fordul elő) keletkezésére és a felszínre kerülésére könyvtár nagyságrendű irodalma van. Nem érdemes a földtudomány tényeivel vitázni vagy máskép értelmezni, mert ezek nem elméletek. Igyekszem röviden leírni;
A kristályok általában vulkánikus illetve magmás (pl. diorit) vagy hidrotermáslis eredetűek (pl. wieliczkai sókristály). A magmás eredetűekre az jellemző, hogy vulkanikus térfogat sűrűség alapján vertikálisan képződnek (kihülnek pl. diorit, kicsapodnak pl. réz). A kristály egy gyűjtő fogalom ebben az esetben beletartozik a gránit (csiszolaton látszanak a kristályszemcsék), de a drágakővek egy része, de ide tartozik az arany is. A szobaforgó gyémánt a legalasó rétegekben keletkezik, ezért gyémánt elsődlegesen csak őlyan őspajzsokon található (pl. Dél-Afrikai), amely a felszín közelében van, arany viszont csak a fiatal lánchegységekben található pl. Kárpátok, máshol nem fordul elő elérhető közelségben mert vagy mélyen van, vagy már lepusztult. Egyébként az utóbbi a másodlagos lelőhely általában volt vagy most is élő vízfolyamok közelében van.

Nálunk van, de vajon hol és mi?



A következő se semmi!

A mai civilizáció egy régebbi ismétlődése???
TudnodKell | 2013.11.24.
A történelem ciklikusan váltakozik. A felhőkarcolókkal tűzdelt mega-városok nem új keletűek. Sok millió évvel ezelőtt, jóval a dinók előtt is volt nem egy ilyen világ mint a mai.
Az Oroszország Hangja és más források arról számoltak be, hogy 300 millió éves alumínium gép darabját találták meg Vlagyivosztokban. Szakértők azt mondják, a talált fogaslécet gyártották, nem természeti erők műve.

Zamanskaya szerint, egy Vlagyivosztoki illetőségű férfi egy hideg téli estén bukkant a fogasléc formájú fémre, ami egy széndarabból állt ki, amivel éppen az otthonát akarta fűteni. A felfedezése megbabonázta, és mint felelős polgár úgy döntött, hogy segítséget kér a Primorye régióban élő tudósoktól. Miután vezető szakértők megvizsgálták a fémtárgyat, a férfi megdöbbent, mikor megtudta felfedezésének feltételezett korát. A fémdarab feltehetően 300 millió éves, amire még a kutatók is csak azt tudták mondani, hogy valószínűleg nem természeti erők hozták létre, hanem azt valaki legyártotta. Az, hogy kik használhattak alumínium fogaskereket még az idők hajnalán, továbbra is megválaszolatlan kérdés.
A lelet nagyon hasonlít egy fogazott fémlécre, melyet mesterségesen hoztak létre. Olyan, mint a mikroszkópoknál használt fogasléc, illetve különböző műszaki és elektronikai eszközökben használatos alkatrész, mondja az író Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkatársa.
Napjainkban viszonylag gyakori, hogy furcsa tárgyak kerülnek elő ásványi anyagokból. Az első ilyesfajta felfedezés még 1851-ből való, mikor Massachusetts-i bányászok találtak egy cink-ezüst, díszített vázát egy kibányászott kődarabban, melynek korát egészen a kambriumi időkre datálták, ami körülbelül 500 millió évet jelent. Hatvanegy évvel később amerikai tudósok Oklahomában egy vasedényt találtak, ami egy széndarabba volt ágyazódva, és ami 312 millió évesnek bizonyult. Aztán 1974-ben egy romániai homokkő bányában egy alumínium szerkezet részét találták meg, melynek eredete ismeretlen volt. Egy kalapácsra vagy egy Apolló űrhajókon használt lábtámaszra hasonlított, a darab korát a Júra korzsakra tették, melyet ember akkor nem készíthetett. Mindezek a felfedezések nemcsak, hogy tanácstalanná teszik a tudósokat, de aláássák a modern tudomány legalapvetőbb tanításait is.
A fémdarab, amit nemrég Vlagyivosztokban találtak egy újabb tény, ami zavarba ejti a tudósokat. A széndarab, amiből a tárgy előkerült a Chernogorodskiy bányából, Khakasia régióból került Primorye-be. Tudva, hogy a szénkészletek ebben a régióban körülbelül 300 millió évesek, orosz szakértők csak arra tudnak következtetni, hogy a tárgy csak a szén képződése előtt kerülhetett oda.

Egy másik kérdés, ami nagyon érdekli a tudósokat, hogy az alumínium ötvözet vajon földi eredetű-e? Meteoritok tanulmányozása alapján ismert, hogy létezik a földön kívüli eredetű alumínium-26, mely ezt követően magnézium-26-tá bomlik le. A 2%-os magnézium tartalom talán jelentheti, hogy a darab a földön kívülről érkezett. De lehet bizonyíték korábban a Földön létező ismeretlen civilizációk létezésére is. Mindenesetre további vizsgálatok szükségesek ezen feltevések megerősítésére.
Az első vizsgálatokat Oroszországban végezte az anomália kutató és biológus Valerij Brier, aki az alumíniumból vett mikroszkópikus méretű mintákat tanulmányozta. Valery Brier röntgendiffrakciós elemzésnek vetette alá a fémet. Ez azt mutatta, hogy nagy tisztaságú alumíniumról van szó, melynek mindössze 2-4% százalékos a magnézium tartalma. A Szentpétervári Magfizikai Intézet főmunkatársa Igor Okunev is megerősítette a lelet korát.
Egy Cape Nazimova közeli orosz szigeten végzett tengerfenék alatti 9 méter mélyen történt szikla minta fúrásakor egy furcsa fémötvözet került felszínre, melyet a történelem előtti korban a homokkő tartósított, korát 240 millió évesre tették. A különleges ötvözet drabjai szokatlan összetételűek voltak, és nem tett túl jót a fúrógépnek sem. Az ötvözetek egyértelműen mesterségesek voltak, amit csak intelligens lények hozhattak létre, mondta Brier.
Nem olyan régen szintén Oroszországban találtak egy mechanikus szerkezetet, mely vulkáni kőzetből került elő, korát 400 millió évre becsülik.

Megállapítást nyert, hogy a Kamcsatka-félszigeten, 150 mérföldre Tigil falutól a Szentpétervári Egyetem régészei furcsa kövületeket találtak. A leletek megbízhatóságát igazolták. Yuri Golubev régész szerint elcsodálkoztak azon, hogy a szakértők szerint ezek egy valamiféle gép alkatrészei.
A legősibb vázát 1851-ben Massachusetts-ben egy kőbányában történt robbantás eredményeként fedezték fel. Ez egy ezüst-cink váza, melyen szőlőre hasonlító díszítés látható. A váza életkorát 534 millió évesnek találták, ahogy a sziklát is, amiből előkerült.
Egy másik furcsa lelet amit egy darab szénben találtak, egy fém edény, ahogy az alábbi képen is látható. 1912-ben Oklahomában került elő, korát 312 millió évre becsülik.

Romániában 1974-ben, egy homokkő bányában nem kevesebb mint 1 millió éves alumínium alkatrészt találtak, ami egy kalapácsra vagy a “Viking” és az “Apollo” űrhajókon található lábtámaszra hasonlít.

— Az emberi faj rejtélyes eredete c. könyv olyan bizonyítékokat tár elénk, amelyek alátámasztják azt, hogy a jelenleg ismert darwini elképzelés nem helyes. Michael A. Cremo ismeretterjesztő előadása könyvének anyagából. Az emberi faj rejtélyes eredete című könyv 1997 novemberében jelent meg magyar nyelven, s gyors egymásutánban még kétszer került kiadásra.
— Ebben az időben Michael A. Cremo hazánkban járt, s nyilvános előadásokon, egy vitafórumon, televízió és rádióműsorokban, valamint a sajtó képviselői számára adott interjúkban mutatta be kutatómunkája eredményét. Az alábbiakban nyilvános, diavetítéses előadásának rövidített formáját közöljük.
Nagy tisztelettel adózom Charles Darwin és korai követői előtt, hiszen hasonló helyzetben voltak, mint amilyenben én vagyok most, és azt hiszem, nagyon nagy bátorságra volt szükségük, hogy megtegyék azt, amit tettek.
A darwinizmus alapvető tétele az, hogy a hozzánk hasonló emberi lények primitívebb elődökből fejlődtek ki. Először a mai majmok és emberszabású majmok ősei léteztek, utána az ember elődei, a majomemberek illetve ősemberek, végül pedig a hozzánk hasonló emberi lények. Az emberi faj eredetével kapcsolatos kérdésekre azonban másféle válaszok is vannak. Amikor az emberek a darwini elmélettel szemben álló véleményeket hallanak, általában azt gondolják, hogy ezek biztosan a Bibliából származnak.
Engem az inspirált a kutatásra, hogy huszonöt éven keresztül tanulmányoztam India ősi írásait. Ezek az ősi szanszkrit írások többek között arról számolnak be, hogy a hozzánk hasonló emberi lények rendkívül hosszú időn keresztül éltek együtt majomemberszerű élőlényekkel. Más szóval, a majomemberek elképzelése nem egy új dolog − ezek az ősi írások is hasonló élőlényekről beszélnek. Nagyon érdekesnek találtam ezt, s azon tűnődtem, vajon létezik-e valamiféle kézzelfogható bizonyíték, amivel ez alátámasztható lenne.
Egyesekben persze felvetődhet az, hogy megfelelő dolog-e tudományos kutatómunkát végezni ősi könyvekből származó elgondolások alapján. De ha szigorúan tudományos szempontból nézzük, teljesen mindegy, honnan származik egy elképzelés: jöhet a saját elménkből, egy ősi könyvből, egy barátunktól − a lényeg az, hogy van-e olyan bizonyíték, amely alátámasztja az elméletet. Nyolc éven keresztül teljes körű régészettörténeti kutatómunkát végeztem.
Általában azt halljuk, hogy az összes valaha felfedezett bizonyíték az emberi evolúció bevett elméletét támasztja alá. Az alaptörténet úgy szól, hogy körülbelül kétmilliárd éve kezdődött el az élet a bolygón, s úgy ötvenmillió éve jelentek meg a legelső majmok és emberszabású majmok. Mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első ősemberek, az Australopithecusok, körülbelül száz, vagy kétszázezer évvel ezelőtt pedig a legelső modern típusú emberi lények. És általában azt halljuk, hogy az összes felfedezett bizonyíték ezt a bevett forgatókönyvet támasztja alá.
Nyolcéves kutatómunkám alatt azonban arra a felfedezésre jutottam, hogy az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, amelyek azt támasztják alá, hogy e hosszú idő szinte teljes tartamán keresztül olyan emberi lények, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak léteztek a bolygón. Ezeket a leleteket szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket. De azt találjuk, hogy e leletanyag teljes egészében hiányzik a mai kézikönyvekből. Miért van ez? Erről a Tiltott régészet című könyvemben beszélek, amelyben több száz olyan esetet mutattam be, amelyek azt bizonyítják, hogy sok millió évvel ezelőtt is léteztek emberi lények.
A könyv nagy figyelmet keltett a tudományos világban. És nem csupán negatív reakciókat váltott ki, pozitív visszajelzések is vannak. Például az egyik tudománytörténeti folyóiratban, a könyv egyik precenziójában az állt, hogy előttem még senki nem pillantott bele ilyen mélyen a régészet történetébe. A világ számos egyetemén, régészeti tanszékén is beszéltem, s számos régészeti konferencián tartottam előadásokat. Mindig azt hangsúlyozom, hogy legalább tudniuk kell az összes olyan bizonyítékról, ami tanulmányaikhoz, kutatási területükhöz tartozik. Azt mondom nekik: „Bármit is szeretnétek kezdeni ezekkel a bizonyítékokkal, az a ti dolgotok, de legalább tudatában kell lennetek minden létező leletnek. Talán úgy ítélitek meg, hogy a bizonyítékok egy része elfogadható, egy másik része viszont nem, de legalább tudnotok kell róla, hogy léteznek.”
Miért hiányzik annyi lelet a mai szakkönyvekből? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit én tudásszűrésnek nevezek. Azok a jelentések, leletek, amelyek összhangban vannak az általánosan elfogadott elméletekkel, nagyon könnyen átjutnak ezen a szűrőn. Azokat a jelentéseket pedig, amelyek élesen szemben állnak az elfogadott elméletekkel, általában elutasítják. Így vagy feledésbe merülnek, vagy mellőzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatják, tudatosan eltussolják őket.

500 − 600 millió éves vasból készült váza
Ma este csak egy párat szeretnék megosztani Önökkel abból a több száz esetből, amiket a könyvemben részleteztem. Az esetekkel kapcsolatban két szempontot fogunk figyelembe venni. Először is az ember rendkívül ősi múltjának tényleges bizonyítékait, másrészt pedig a tudásszűrés folyamatát vizsgáljuk meg, és megpróbáljuk feltárni annak az okát, hogy miért nem hallunk manapság ezekről a leletekről. Mivel a régészetnek az egész történetét megvizsgáltam, a ma este bemutatásra kerülő esetek egy része természetesen régebbi, más leletek viszont újabb keletűek.
Az első eset egy múlt századbeli kaliforniai felfedezés. Aranylelőhelyre bukkantak Kaliforniában, s bányászok dolgoztak a helyszínen, hogy felszínre hozzák az aranyat. Vájatokat fúrtak a sziklába, s az aknákban, több ezer lábnyi mélységben, olykor emberi csontvázakat, lándzsahegyeket és mindenféle kőeszközt találtak a hegy különböző pontjain. Ezekben a leletekben az a szokatlan, hogy a szikla, amelyben találták őket, a korai eocén időszakból való, vagyis több mint ötvenmillió éves. A geológusok nagyon alapos vizsgálatnak vetették alá a helyet, s mind egyetértettek abban, hogy a rétegek ilyen idősek. Persze a modern régészet szemszögéből ez igencsak meghökkentő dolog. Senki nem számított arra, hogy olyan bizonyítékra bukkannak, ami az ember ötvenmillió évvel ezelőtti létezését támasztja alá. De a bizonyíték ott van, s a tudományos világnak Dr. J. D. Whitney számolt be róla, aki akkoriban Kalifornia állami geológusa volt. Egy nagy könyvet írt a leletekről, amit a Harward Egyetem adott ki.
Miért nem hallunk manapság ezekről a felfedezésekről? Ez Dr. William Holmesnak, a washingtoni Smithsoni Intézet tudományos munkatársának köszönhető. Azt mondta, hogy ha „Dr. Whitney értette volna az emberi evolúció modern elméletét, akkor nem hozta volna nyilvánosságra a felfedezéseit, az elébe táruló bizonyítékok hatalmas mennyisége ellenére sem.” Más szavakkal, hogyha a„leletek nincsenek összhangban az elfogadott elmélettel, akkor, bármilyen meggyőzőek is, félre kell őket tenni!”Sajnálatos dolognak tartom, hogy a tudományos közösségen belül van egy réteg, amely inkább ideológiai, politikai mintsem tudományos okok miatt kötelezi el magát a darwinizmus mellett. S ez a leletek kezelésében is megmutatkozik. A tudásszűrés folyamata ez, ami mind a mai napig tart. Tavaly egy televíziós műsorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyesült Államok legnagyobb tévétársasága készített. A tévéprogram Az ember rejtélyes eredete címet viselte. A műsor készítése során azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen lévő Természettudományi Múzeumba, ahol e leletek találhatóak, s filmezzék le őket. Nem mondom most el az egész történetet − a lényeg az, hogy a múzeum vezetői mindenféle kifogásokat találtak, s végül nem engedték meg, hogy a tévétársaság lefilmezze a leleteket. Ez egy valódi “X akták” eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a televízióban történik.
A tudományos közösségen belüli politikai rétegben nagy felháborodást keltett, amikor a műsort leközölték a televízióban. A vezető tudományos szervezetek tagjai arra akarták rávenni a kormányt, hogy büntesse meg az MBC tévétársaságot, amiért az amerikai népnek bemutatta a műsort. Megpróbálták rábírni a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (ami az Egyesült Államok kormányának az a szerve, amely a tévétársaságok számára kiadott engedélyekért is felelős), hogy több millió dollárral büntesse meg a tévétársaságot a műsor bemutatása miatt. Noha a próbálkozás nem járt sikerrel, maga a tény, hogy ilyen irányú erőfeszítéseket tettek, azt mutatja, hogy van egy réteg a tudományos közösségen belül, amelyik nem szívesen látná, ha nyílt párbeszéd folyna az emberi eredettel kapcsolatos összes bizonyítékról.
Vajon manapság is tesznek-e hasonló felfedezéseket? − kérdezhetné valaki. Az előbbi leletek kora 40-50 millió év, amikor, a bevett elmélet szerint, még csak a legelső majmok és emberszabású majmok léteztek. S ahogy mondtam, azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy rendben van, a múlt században történhetett ilyesmi, de vajon fedeznek-e fel manapság is ehhez hasonló dolgokat? A válasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket. 1979-ben Afrikában, Tanzániában, Mary Leakey több tucat lábnyomot talált. A fizikai antropológusok, akik megvizsgálták a lábnyomokat, azt állították, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember lábnyomával. De olyan kőzetben találták őket, ami majdnem négymillió éves. A jelenlegi elképzelések szerint abban az időben nem létezhettek olyan élőlények, melyek ilyen lábnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyarázatot próbálnak adni ezekre a lábnyomokra? Azt mondják, hogy négymillió évvel ezelőtt élt egy majomember Kelet-Afrikában, amelynek a lábnyoma pontosan olyan volt, mint a miénk, s ő hagyta ezeket a nyomokat. Ez egy nagyon érdekes javaslat, de nincs semmilyen kézzelfogható bizonyíték, amivel alátámasztható lenne. Az akkoriban létező majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait már megtalálták. Megtalálták a lábcsontjait is, ám a lábujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi lábujjak. Egy ilyen láb nem tudott volna olyan lábnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey talált Tanzániában. A tudomány csak egyetlen olyan élőlényt ismer, ami ilyen lábnyomokat hagyhatott maga után: ez a hozzánk hasonló emberi lény.
Egy másik példa a tudásszűrésre. Mexikóban, egy Hueyatlaco nevű helyen, az antropológusok árkokat ástak a földbe, s nagyon fejlett kőeszközökre bukkantak. A kőeszközök korát megállapítandó, megkértek egy geológust, hogy határozza meg a kőzetréteg korát, amelyben találták őket. A geológus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkatársaival együtt négy különböző módszert használt a lelőhely korának meghatározására, s mindegyik módszer kb. háromszázezer éves kort mutatott. Ez két ok miatt is különös. Az egyik az, hogy ebben az időben sehol a világon nem létezhettek olyan élőlények, akik ilyen eszközöket tudtak volna készíteni. Másrészt Észak-Amerikában, kb. harmincezer évvel ezelőttig nem is élhetett emberi lény. Tehát az, hogy hozzánk hasonló, háromszázezer évvel ezelőtt élő emberek bizonyítékaira bukkantak Mexikó területén, meghaladta azt, amit az antropológusok el tudtak fogadni, ezért megtagadták, hogy nyilvánosságra hozzák a geológus kormeghatározását. Ehelyett húszezer évben határozták meg a lelőhely korát. A geológus pedig, aki a háromszázezer éves kormeghatározást adta, nagyon nagy nehézségekkel találta magát szembe a szakmájában, melyet végül fel kellett adnia. Amikor cikket írtam e felfedezésekről, eredetileg a kőeszközökről készült fényképeket akartam hozzá felhasználni, de amikor engedélyt kértem az antropológusoktól a fényképek megjelentetésére, azt válaszolták, hogy csak abban az esetben járulnak ehhez hozzá, ha nem említem meg a lelőhely háromszázezer éves korát. Ez egy újabb példa a tudásszűrés folyamatára.
Természetesen hosszasan folytathatnánk a sort, több száz ilyen esetről tudnék Önöknek beszámolni, sok héten át beszélhetnék róluk.
A kőeszközök nagyon fontos régészeti leleteknek számítanak. A múlt évszázadban Carlos Ribeiro, Portugália vezető geológusa sok száz kőeszközt fedezett fel húszmillió éves kőzetrétegekben. Hasonló korú kőeszközökre bukkantak Franciaországban is, melyekről a Francia Tudományos Akadémia tudományos folyóirataiban jelentek meg beszámolók. Egy német geológus, az Indiai Geológiai Szolgálat szakembereivel együtt húszmillió éves leleteket fedezett fel Burmában. A felfedezések eme nagyon érdekes sorát, a 40-50 millió éves kaliforniai aranybánya-leleteket, a nagy számú húszmillió éves kőeszközt, az ötmillió éves afrikai lábnyomokat stb. szemlélve azt láthatjuk, hogy igencsak ellentmondanak annak a jelenleg elfogadott elméletnek, mely szerint az emberi lény százezer évvel ezelőtt jelent meg.
Előadásom hátralévő két-három percében egy rövid pillantást vethetünk arra, hogy vajon milyen messzire nyúlhatnak vissza a leletek az időben? A The Geologist című tudományos újság egy nagyon érdekes jelentést közölt egy emberi csontvázról, amit Illinois Államban találtak kilencven lábbal (2,7 m) a föld alatt. A jelentés szerint, közvetlenül a csontváz fölött, érintetlen, szilárd kőzetréteg volt. Illinois állami geológusától megtudtam, hogy a kőzetréteg, ami alatt a csontvázat találták, háromszázmillió éves. Egy másik jelentés olyan aranyláncról számol be, amit kb. háromszázmillió évesre datált szénben találtak. A Scientific American beszámolót közölt egy fémvázáról, amit ötszázmillió éves kőzetben tártak fel. Számos olyan beszámoló is van, melyek jóval régebbi korokba nyúlnak vissza. Dél-Afrikában például fémgolyókat találtak, párhuzamos vésetekkel az egyenlítőjük körül, több mint kétmilliárd éves ásványi üledékben. A régészet teljes történetét megvizsgálva azt találjuk, hogy több száz olyan bizonyíték van, amely azt támasztja alá, hogy hozzánk hasonló emberi lények mérhetetlenül hosszú ideje léteznek már e bolygón. Természetesen majomemberek is léteztek, de a leletanyagot megvizsgálva azt látjuk, hogy pusztán egy időben éltek az emberekkel, s nem az történt, hogy az egyik a másikból fejlődött volna ki. Szóval úgy tűnik, hogy a jelenlegi, az ember eredetére vonatkozó darwini elméletet nem támasztják alá a tények.

Sohase ne higgyetek a profi módon összeszerkesztett negatív lehúzó, vagy a félelemkeltő átverés hirdetésekben, amit mostanában a hatalmi elitek egyre gyakrabban osztogatnak szét a médiákon keresztül!!! mint például ez a kamu hirdetés, hogy ...( A legújabb kutatások szerint az emberek egyre butábbak, kisebbek és gyengébbek ) ez a állítás is, a kamu hírekhez tartozik!!! Az a legveszélyesebb ezeknél a hirdetéseknél, ha el is hiszi az ember, mert igy agymosást végeznek az embereken!!! még ráadásul butítják az embereket!

Egy folyamatos fejlődő fizikai átalakulásban vannak az emberek a földdel együtt. Hatalmas változások vannak jelen a Földön, sokkal erőteljesebben és érezhetőbben mint eddig bármikor. Bármerre fókuszálod a figyelmed, mindenhol ez a tisztulási folyamat van, bármennyire is nem annak tűnik. Ezek a tisztulások, hasonlóan a külvilághoz bennünk is zajlanak. Az egész testünkben hordozzuk ezt az átalakulást, átlényegülést. S ahogyan átalakul a világunk, mi magunk is mássá válunk, mindez sejtszinten történik, ami persze kihatással van a fizikai testünkre is.

DNS változások, hogyan kezeljük őket ?
A cikkben Dr. Berrenda Fox bocsájt rendelkezésünkre bizonyítékokat DNS és sejt változásokra. Az interjút Patricia Resch készítette.

Dr. Fox, az Avalon Wellness Központ (Kalifornia) holisztikai szakembere. Az Avalon Klinika képviseli azt a gyógymódot, mely eredetileg az Avalon szigetről származik. Dr. Fox vérvizsgálat útján bizonyította, hogy vannak olyan emberek, akikben új DNS szálak fejlődtek ki.

Patricia Resch: Kedves Berrenda, kérem meséljen nekünk valamit magáról.
Berrenda Fox: Doktori fokozatot szereztem pszichológiából és különféle természetes gyógymódból. Európában folytatott tanulmányaim során a médiába is belefolytam, és ezt a mai napig csinálom film managment formájában. Mint tudja, a FOX Televízió Hálózatnak dolgozom. Munkánkkal szeretnénk, ha az emberek megértenék a földönkívüli lényeket és szerepüket mindabban, ami jelenleg az emberiséggel történik. Legismertebb sorozataink a "Sightings" és az "X-akták".
Patricia Resch: Miféle változások mennek végbe jelenleg a földön és ezek a változások milyen hatással vannak a testünkre?

Berrenda Fox: Azóta, hogy kiemelkedtünk a vízi élőlények sorából történtek olyan nagyobb változások, mutációk, melyek a genetikus kutatók szerint még nem teljesedtek ki. Évekkel ezelőtt Mexikó Cityben tartottak egy világszínvonalú genetikai konferenciát, melynek fő témája a DNS változás volt. Evolúciós változáson megyünk keresztül és fogalmunk sincs arról, hogy mivé változunk.
Patricia Resch: Miként változik a DNS-ünk?

Berrenda Fox: Mindenki rendelkezik egy kettős-helix szerkezetű DNS-sel. Arra jöttünk rá, újabb helixek fejlődnek ki. A dupla helixben két DNS szál csavarodik spirál alakzatban. Azt gondolom, hogy idővel 12 helix fog kifejlődni. Az elmúlt időszakban, ez kb. 5-20 év, egy folyamatos mutáción mentünk keresztül. Ez a tudományos magyarázat. Saját fajunk mutációja jön létre, melynek végtermékét még nem ismerjük.
A változásokat még nem hozták nyilvánosságra, mivel a tudósok úgy gondolják, ez riadalomra adna okot a társadalomban. Ennek ellenére az emberiség sejti szinten folyamatosan változik. Jelenleg 3 gyerekkel dolgozok együtt. Nekik 3 DNS helixük van. A legtöbb ember erről tud is, ezt érzi. Sok vallás, mely hirdeti a változást, tudja hogy maga a változás többféleképpen fog végbemenni. Tudjuk, hogy ez egy pozitív mutáció, ettől függetlenül pszichikailag, metálisan és érzelmileg ez lehet félreérthető vagy hangozhat rémisztően.

Patricia Resch: Ezeknek a gyerekeknek vannak olyan tulajdonságaik, amik eltérnek a többi, átkagos gyermekétől?
Berrenda Fox: Ezek a gyerekek képesek puszta koncentrációval tárgyakat megmozgatni, keresztülvinni a szobán, képesek puszta nézésükkel vizet tölteni a pohárba. Telepatikusan kommunikálnak. Ha ismerné ezeket a gyerekeket, azt gondolná félig angyali, félig emberfeletti lények, de nem azok. Szerintem olyan teremtések, amilyenekké az emberiség fog változni az elkövetkezendő évtizedekben.

Patricia Resch: Ön szerint ez a változás mindannyiunkban végbe fog menni?

Berrenda Fox: Úgy tűnik azok az emberek, akik 1940 előtt születtek nem képesek erre a változásra, de genetikailag hozzájárultak valamihez, ami a következő generációknak esélyt ad arra, hogy kifejlődjön bennük egy újabb DNS helix még éltükben. A legevidensebb példa a változásokra az immunrendszerünk és a belső elválasztású mirigyeink. Részben pont emiatt végzek kutató munkát immuntesztekkel és immunkezelésekkel. Vannak olyan felnőttek a tesztelt emberek között, akiknél valóban kialakult egy újabb DNS helix. Sőt olyan is van, akiknél kialakult egy harmadik is. Ezeknél az embereknél jelentős változások álltak be a tudatban és a fizikai testben. Szerintem növekszik mind a Föld, mind az emberiség rezgése. A mostanában született gyerekek közül soknak magnetikusan (?) könnyebb a teste. Azoknak, akik idősebbek, és szeretnének változni, sok fizikai változáson kell keresztül menniük.

Patricia Resch: Mitől áll be változás a szervezetünkben ha normális, kétszálú DNS-el születünk?

Berrenda Fox: Legkönnyebben egy virussal érhető el a DNS mutáció. Ebből következik, hogy a vírusok nem csak rosszak lehetnek. A vírusok csakis élő szöveteken élnek meg. DNS vírusok pl. az Epstein-Barr virus, vagy a Herpes X6. A retro HIV virus nem DNS virus. Ez a virus ahelyett hogy változtatná a testet, feléli. Azok az emberek, akik átmennek ezen a folyamaton, többnyire homlokegyenest megváltoznak. Hivatást változtanak, másként gondolkodnak, új életformával élnek tovább. Meglehet néha valóban rosszul érzik magukat, fáradtak vagy reménytelennek érzik az életet, mégis egy adományt kaptak. Lehetőségük van arra, hogy megváltozzon a DNS struktúrájuk, a testük; könnyebbekké, egészségesebbé válhatnak, amivel a következő generáció tagjai lehetnek. Az angyalok, melyek láthatóak a jelei annak, hogy fejlődünk. Szerintem 2012-ig van időnk, hogy befejeződjön ez a folyamat.

Patricia Resch: Milyen más változásokra számíthatunk még?

Berrenda Fox: Nem lesznek betegségek, nem kell szükségszerűen meghalnunk. Képesek leszünk életfeladatunkat szenvedés nélkül, vidáman, szeretettel megtanulni. A régi rendszernek meg kell szűnnie, ez viszont nem fog spontán végbemenni, harcolni kell érte. Ezért háborúzunk annyit; ezért nem hatékony annyi gyógyszeres kezelés, ezért nem működnek a kormányok. Egy csomó régi paradigma nem működik már, mégis küzdünk érte, hogy életben tartsuk őket. Semmi kétség, hogy változás van.
Azok, akik azt választottuk, hogy most éljünk, mi vagyunk az új fajok előfutárai. Ez a faj is ember, de egyúttal megjelenítjük a Mennyországot is a Földön. Mi külön segítségben részesülünk mesterektől és földönkívüliektől, angyali lényektől hogy megtanuljunk befelé figyelni. Minél mélyebbre sikerül menni önmagunkban, hogy meghalljuk a belső hangot, annál jobban ráhangolódhatunk a végbemenő változásokra.

Patricia Resch: Milyen mellékhatásai lehetnek ezeknek a változásoknak?

Berrenda Fox: A sejtszintű változásokkal előfordulhat, hogy úgy érezzük nem is vagyunk itt. Érezhetjük magunkat kimerültnek, mivel a szó szoros értelmében megváltoznak a sejtjeink és megújulunk. Mint egy újszülöttnek, sok pihenésre lesz szükségünk. Előfordulhat az is, hogy összezavarodunk, nem leszünk képesek a mindennapi teendőinkre koncentrálni, mivel valami nagyobb dolog elvégzésére programozódunk át. Gyakoriak a fizikai fájdalmak, melyek a test bármely részén jelentkezhetnek, és ezeknek a fájdalmaknak nincs különleges oka. Sok ember érezheti úgy, hogy kezd megőrülni. Ha elmennek orvoshoz, az orvosok nem tudnak mit kezdeni vele, mert az orvostudomány nem foglakozik az energetikai testtel. Mivel a csakrák a belsőelválasztású mirigyekhez tartoznak, a nők hormonális változásokon fognak keresztül menni.

Előfordulhat, hogy minden ok nélkül el kezdenek sírni, mivel a sírás növeli a hormonszintet. Sok nő hamarabb éri el a klimaxot, mivel felgyorsulunk. A férfiak frusztráltabbak lehetnek, mivel megszokták az akítvabb életformát. Érezhetik, hogy nőies oldaluk egyre többet megvillan, mivel az az intuitiv oldalunk. Az elmúlt 20-30 évben az érzelmek kezelésére terápiák jöttek létre és egyre több új technika születik azóta is. Felgyorsultunk és hihetetlen mértékű érzelmi munkát végzünk rövid időtartam alatt, olyan mennyiségűt, ami régebben évezredeket tett ki.

Patricia Resch: Hogyan kezelhető egy olyan valaki, aki ilyen változásokon megy keresztül?

Berrenda Fox: Egyénekkel foglalkozok és nem betegségeket kezelek. Az “orvos" szó a latinban nevelőt jelent. Csakis akkor lehet hatékonyan gyógyítani, mint igaz gyógyító, ha megfelelő segítséget nyújtunk az egyéneknek, ha biztosítjuk őket arról, hogy minden ami velük történik valós, hogy meggyógyulhatnak, megszabadulhatnak a “negatív" tünetektől a kezelések során. Először elrendelek egy immun tesztet, ami máshol nem bevett szokás. Ez egy laboratóriumi vérvizsgálat, amit egy spesiális, jól felszerelt kutató laborban végeznek el. Aztán én magam mondom meg a páciensnek az eredményt. Ez úgy működik, mint egy térkép, amin követhetők a változások, így lesz erejük a gyógyuláshoz. Bár én vagyok a gyógyító, mégis csak egy eszköz vagyok a személyes gyógyulási folyamatukban.

Erőt ad, ha személyesen látják a saját vérképüket, látják a térképet, hogy mi megy végbe a testükben, mi az ami hatással van a tudatalattijukra. A kulcs az, hogy az egyén felelősséget kap és önmaga dolgozik a gyógyulásért. Segédeszközként nem szokványos dolgokat használok. Organoterápiával (gyógykezelés állati nedvekből előállított szerekkel) dolgozok, ami Európai mirigyszerű kezelés, mely segítségével felépül a hormonrendszer, hogy képes legyen befogadni a DNS változásokat.
Homeopátiás kezeléseket is végzek. Ezzel dolgozok az energetikai testen. Használok vitaminokat, gyógyfüveket, továbbá végzek hideg lézer terápiát. A terápia teljes mértékben az egyén szükségleteitől függ.

Abból amit csinálok szinte már minden bejáratott módszer, ez előttünk járóknak köszönhetően. Ők, akik bejáratták ezeket a módszereket, más naprendszerekből valók, olyan rendszerekből, ahonnan mi is érkeztünk, hogy segítsünk ennek a bolygónak az átalakulásban.

Patricia Resch: Ön szerint hogyan halad a munkájával?

Berrenda Fox: Hídként, vagy átmenetként tekintek a munkámra. Tudományosnak és művészinek tartom. A gyógyítás egyszerre művészet, és tudomány. Ha csak tudományként működne, vagy csak művészetként, az nem lenne elegendő a teljes felépüléshez. Nem hiszem hogy egész életemben gyógyítani fogok, mert hiszek abban, hogy meg fognak szűnni a betegségek. Amint tudatos lényekké válunk, megszüntetjük a betegségeket és a szenvedést.

VÁLTOZÁSOK A DNS-BEN ÉS A FIZIKAI TESTBEN, ÉS KEZELÉSÜK

Részlet Susanna Thorpe-Clark cikkjéből, melynek címe 'The Bigger Picture'
Folyamatos fizikai változáson megyünk keresztül és karbonalapú, 2 szálú DNS-el rendelkező élőlényekből kristály lényekké alakulunk, akiknek 1,024 szálú DNS-ük van, mivel csakis kristály szerkezetek tudnak létezni a magasabb szintű dimenziókban. Testünk Szíriuszi DNS szálakkal olvad össze, mivel ez a forma eléggé közel áll a miénkhez, így aránylag kevés mellékhatással sikerül az integrálódás. Nem csak mi, emberek változunk, de a Földön minden élő forma kristályszerkezetté alakul. Minden hal a tengerben, minden virág és fa a kertben, a madarak és a háziállataink is.
Minden megváltozik. Semmi sem fog meghalni vagy elpusztulni, mivel mindannyian együtt változunk az új állapotba.

Ez az új állapot azonban megkívánja, hogy mind a fizikai, mentális és érzelmi síkon megszabaduljunk a 3 dimenziós felfogástól. Mint a halálban, az elengedés fontos része a változási folyamatnak, mivel nem vihetjük magunkkal a régi értékeket és életmódot egy teljesen más, halálutáni állapotba. Így a változásokkal járó haladás megköveteli tőlünk, hogy elengedjük jelenlegi kapcsolatainkat, munkánkat, karrierünket, vagyonunkat, stb. ha azok már nem képesek támogatni az új életformánkat.

Nem csoda hát, ha elhatalmasodott az aggodalom és félelem, hiszen ezek a változások már folyamatban vannak, még ha sok ember nem is kezeli őket tudatosan. Az érezelemvilágunkban is felgyorsultak ezek a változások és egyre több átmeneti fizikai tünet lép fel, hiszen az érzelmeink a változások következtében kihatással vannak a testünkre is.
néhány ilyen tünet:

Influenzaszerű tünetek:- láz, izzadás, izületi fájdalmak, stb., melyek nem javulnak antibiotikumos kezelés hatására sem Migrénes fejfájás: -komoly fájdalmak, amik fáldalomcsillapító bevételével sem enyhülnek Időnkénti hasmenés Időnkénti orrfolyás - tüsszögéssel, általában 24 órán át tart, de nem megfázás, és nem szénanátha Szédülés Fülzúgás Erős szívdobogás Érezhetjük, hogy remeg az egész testünk, főként éjjel, nyugalmi állapotban Erős izomfájdalmak, további fájdalmak a testben, gyakran a háton Zsibbadás a karokban, kezekben, lábakban Izomgyengeség főleg a kezekben, a vérkeringésben végbemenő változások miatt Időnkénti légzési nehézségek és/vagy hangos légzés, főleg nyugalmi állapotban Megváltozott immunrendszer Nyirokrendszerbeli változások Fáradság érzet, kimerültség kisebb erőkifejtéstől is A szokottnál nagyobb és gyakoribb alvásigény Körmök és haj szokottnál gyorsabb növekedése Indokolatlan depressziós állapotok Elrévedezés a múltban, kapcsolatok átértékelése, megvilágosodás személyes problémákban Hatalmas erkölcsi tisztaság érzete Feszültség, aggodalom és magas stressz szint - mivel érezzük hogy valami történik, de nem tudjuk mi az A tünetek közül néhány egész nagy számban fordul elő.

Sokan ijedtükben orvoshoz, kiropraktőrhöz, gyógynövényekkel foglalkozó szakemberhez stb. szaladnak, akiktől rendszerint azt hallják, hogy nincs semmi bajuk. És ez meg is felel az igazságnak, mivel ezek a tünetek mind átmeneti jellegűek, a bennünk végbemenő lelki változást jelzik.
Néhány AJÁNLOTT KEZELÉSI MÓDSZER a fentiekre:
Haladjunk az árral, ne szálljunk szembe. Ha elfáradunk és kimerülünk, pihenjünk és aludjunk sokat. Igyunk sok vizet, mivel méregtelenítés megy végbe a szervezetünkben és a megszokottnál gyorsabban kiszáradhatunk

Az érzelmi feszültség és stressz mérséklésére vegyünk be gyógynövénykivonatot, Macskagyökeret A Görögszéna csökkenti a stressz kihatását a nyirokrendszerre és segíti a méregtelenítés folyamatát Az izomgörcsök enyhítéséhez vegyünk Macsakagyökér kivonatot, próbáljuk ki az iszapfürdőket, vagy vegyünk forró fürdőt, amibe öntsünk bele egy kispohár epsomi sót (magnéziumszulfátot). Végezzük el naponta. Ne feledjük, hogy ha ránk is jön a szívdobogás, vagy nehezen kapunk levegőt, az a szív és torok csakra tisztulását jelzi, és a tünetek csak átmeneti jellegűek. Nem fogunk meghalni, csak változáson megyünk keresztül! Ettől függetlenül nem kell rám hallgatni, nyugodtan keressenek fel egy szakrovost, ha aggódnak.

Ha nem tudják hol lehet beszerezni a Macskagyökeret (Valerian) vagy a Görögszénát (Fenugreek), próbálkozzanak valamelyik Herbáriában, vagy egyszerűen mondogasság magukban a nevüket, ha valamiben segítségük kellene. A gyógyító energiák a név hanggá alakítása által terjednek és ugyanolyan a hatékonyságuk akkor is, ha csak magunkban mondjuk ki a nevet, mintha fizikailag bevennénk. Ki kell próbálni! Kérjék angyali vezetőiket, hogy enyhítsék a fájdalmukat. Csak arra várnak, hogy megkérjük őket!

A legtöbb tünet csak pár hétig tart, aztán elmúlik. Vannak olyan tünetek is, amik újból és újból előjönnek. A változásokat nem feltétlenül egyidejűleg érzi meg mindenki. A felnőtteknek csak igen kevés százalékánál fejeződött már be a kristályszerkezetté való átalakulás. Nekik 1,024 szálú DNS-ük van. Egy nőről jelentés készült, miszerint nőtt 1 láb 3 inchet (kb. 38cm).
Az összes 7 év alatti gyermeknél befejeződött már a változás, vagy rövidesen be fog fejeződni. Az elmúlt 2 évben született gyermekek már mind teljes DNS szerkezettel születtek. Vannak, akik még csak most kezdtek el változni, és sokan mások még a változások előtt állnak. A változási folyamatot ,,Felébredésnek" vagy Felemelkedési folyamatnak nevezzük. Túl kell lépni a félelmeinken, meg kell tanulnunk szeretni, és ezt önmagunkkal kell kezdeni. Amíg nem vagyunk képesek önmagunkat szeretni, amíg nem bízunk önmagunkban, addig mást sem tudunk igazán szeretni, másban sem tudunk igazán bízni.

Forrás: http://www.ujkorklub.hu/

Valóban ez történik a világgal és az emberekkel is, ami ebben a gyönyörű versben le van írva!

Felkeltem ma reggel és azt látom magam körül, Mindenre, amire ránézek, az mosolyog és örül. Ablakomban madarak énekelnek, csiripelnek. Újra érzem, hogy élek és körülöttem élnek. Ezért elmosolyodok s jókedvvel, felnézek az égre. Keresem a csillagom, amely az este rám ragyogott, De nem találom csak a felkelő Napot. A Nap rám kacsintva biztatott, Hogy Téged köszöntselek, mint jó Barátot!

Horváth Jánosné:

Balogh Béla - HELYES VILÁGNÉZET=VÁLTOZÁS - TÉVES VILÁGNÉZET (Videó) Kattintsatok erre az alábbi videó linkre:
https://www.youtube.com/watch?v=bF-Bb5Tlsyk Továbbiak

Nimród Királyunk
"Ősöd üzen, a Nap Párduca. Messze időt viszek. Tudd:Isten földedről vezezette Túr Nemzetet szerte világba. Lett így Napkeléstől végig, Napnyugvó nagy vizekig Túr ivadékok áldott Uruszága. Nehéz idők után szabadultok kínzó t...ehertől. Rövid lesz az Úr ítélete. Nap jő, s Uruszágod ébred.Igaz légy útjaidon!"

NIMRÓD HAGYOMÁNYOK

A Nimród legendát legjobban a szóhagyományon keresztül érthetjük meg. Az erdélyi területeken maradt fenn szinte az összes róla szóló emlék. Kézai szerint az Árpád-ház legelején a mitikus Nimród áll. Az erdélyi hagyományok elmondják, hogy ez a király magyarul beszélt, és a világ királya volt. Senki sem tudja, hogy mikor élt ez a hatalmas király.

A Biblia és a Tarih-i Üngürüsz szerint a vízözön után, más források viszont azt mondják a vízözön előtt élt. A sumer Gilgames eposz szintén érdekes lehet, hisz sokan úgy gondolják, hogy Gilgames azonos Nimróddal.

TARIH-I ÜNGÜRÜSZ

A Tarih-i Üngürüsz a legősibb magyar krónika. Nagyon kevesen ismerik, mert sokáig titkolták létezését. Időben megelőzi Kézai krónikáját és az Anonymus gestát is. Szent István idejében a tiltott könyvek közé került. Székesfehérváron volt elhelyezve latin nyelven. A törökök mentették ki, és lefordítatták török nyelvre. Több kutató úgy gondolja, hogy a Tarih-i Üngürüsz volt az eredeti ősgesta.

A Tarih-i Üngürüsz a magyarokról pedig azt mondja, hogy Nimród a hatalmas, bölcs király a vízözön után uralkodott:

„ Nimród Király Ázsia uralkodója volt, Szkítiától egészen Kínáig tartott a birodalma, de még a nyugati szigeteken is uralkodott. Nimródnak két fia volt, ikrek, Naposz és Pálosz. Nimród élete delén a sötétség urával háborút kezdett, kihívta őt párbajra. Nimród tudta, hogy élete veszélybe kerül, és a sötétség ura megöli Őt de ő vállalta, hogy meghal népe becsületéért. Fiai között felosztotta a birodalmát, hogy halála esetén ki hol uralkodjon. Naposznak adta napkeletet, Pálosznak pedig nyugatot. A háború megindult. Nimród a feleségét papok, mágusok gondjaira bízta, és nyugatra küldte, egy hegyi kolostorba, amit Ő Nimród alapított. A Háború megtörtént, Nimród meghalt. Testét nyugovóra helyezték, ott a hegyi kolostor alatt, ahol az Isztrosz (Ister, Duna) folyó nagy kanyarulatot vesz, északról délnek. Pálosz pedig alapítója lett annak a szerzetesrendnek mely a mai napig őróla van elnevezve” (Pálosok). A szöveg azt írja, hogy a királyné magával vitte nyugatra az ikreket is".
PILISI HAGYOMÁNYOK

A Pilisi hagyományok azt tartják, hogy Nimród egy nagy hegy alatt a Pilisben alszik. Nem halt meg, csak alszik és álmában a szíve dobog. Az Ő szívdobogását visszhangozza a hegy, ezért nevezik ezt a hegyet Dobogókőnek.

Nimród egy nagyon régi napmítosz örököse, ez az úgynevezett fehér fény kereszténység vidéke ( a fehér kereszténység speciálisan magyar volt), ami az Árpád-házi királyok szakrális központja volt. Sokan gondolják úgy, hogy a Pilis kapcsolatban áll az őskirállyal. A hagyományok szerint a Király palotája a Pilisben van.

A Pilisi hagyományok tehát elmondják, hogy Dobogókő alatt Nimród szíve dobbanását lehet hallani és, hogy nem csak Nimród teste van a sírkamrában. Nimród testének hollétét nem tudja senki,de volt egy különös szerzetesrend, akiknek az volt a feladata, hogy azt a kamrát, lépcsőt, amely levezet Nimród sírkamrájához ők őrizzék generációkon keresztül, és a titkot soha ne mondják el senki idegennek. A hagyomány szerint a Pilisben egy régi szerzetesrend, még Mátyás Király idején is őrzött egy holtestet. Ez a rend pedig a Pálosok.

A mi mitológiánkban az Orion nekünk nem tájoló pont, hanem otthon. Orion az otthona Nimród királynak, és Csaba királyfinak is. Égi otthon, égi központ. A Nimród Orion csillagkép Pilisben való megjelenése egy olyan erőt adhatott a koronázáshoz, és egyéb szertartásokhoz, amely összekapcsolhatta az eget és földet. Az Orion a legismertebb csillagkép az északi égbolton. Régi csillagtérképekben Kaszás, Szkíta, Ozirisz vagy Nimród néven említik. Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez, Orion a vadász éppen a Bikával küzd. Mai nevét az akkád Uru-anna ( mennyei fény) elnevezésből kapta. A magyar népnyelv az Oriont a Kaszáscsillagnak nevezi. A kaszás kaszája, Nimród íja.

Nimród „Nagy vadász vala az Úr előtt”. A világ első szakrális uralkodója, aki az égből kapta koronáját. Az Orion csillagkép három égi út találkozásánál található. A csillagkép a vállán tartja a Tejutat ( az égi haza) és a hagyomány szerint a Tejútra való felemelkedéshez az Ő segítsége ( beavatása) kell. Az Orion fellett a szkíta csodaszarvas szökell. Továbbiak

Kicsi Fecske írta:

A mai civilizáció egy régebbi ismétlődése???

Kattints a kibontásához...

Érdekes kérdés, megnéztem a világhálón, csaknem mindenhol azonos szöveg szerepel. Csak párat emelek ki, melyek elég sok kétséget hagynak.
Az első szénben talált tárgy. Mi itt a furcsa? A szén feketeszén, hiszen 300 millió éves. Hogyan is képződik? Ha valaki nem ismeri az interneten bő magyarázatot talál. A szén alapja növényi részek folyamatosan azaz rétegesen helyezkednek el. Furcsa a képen látható tárgy ezekkel a rétegekkel nem párhuzamos, miért? Igy képződés előtt kizárt, hogy belekerüljön az idegen anyag.

Egy másik valóban furcsa lelet amit ugyancsak egy darab szénben találtak, egy fém edény. 1912-ben Oklahomában előkerült edény 312 millió évre becsülik. Itt is fekete kőszénről van szó. Gondoljunk bele ha tőzeglápos felszínre egy ilyen tárgy rákerül, valamilyen állásban, ha képen látható módon akkor az újabb elhalt növényi részekkel az edény és a környezete megtellik, még lehet, hogy igen sok ideig az edénnyel semmi sem történik. De akkor mi lesz ha egyre nagyobb nyomás éri ami a feketeszén keletkezésével jár?

A következő a román homokkő bányában talált 1 millió éves alumínium alkatrészt. Már eleve az idő is érdekes, hiszen pleisztocén korba esik, de nem szakítom meg a sort itt is keletkezéstől elindulok ki. A homokkő képződéséhez nemcsak nagy nyomásra, de vulkanikus tevékenységre illetve hő hatásra is szükség van.
A kőzetek fizikai mállás következtében aprózódnak és törmelék keletkezik, mely gravitáció hatására szél, víz vagy jég segítségével az üledékgyűjtőkbe jut és az ide bekerülő tárgy így a homokkő keletkezésének végén így nézzen ki, mely állítólag még puha fém? Legalább annyit retusálhattak a képen, hogy a feszítő ék helyét eltüntették volna!!

"Ezeket a leleteket szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket. " Nem kell ettől hasra esni, hiszen a finnugor elméletet is konferenciákon szakavatott tudósoknak mondottak vitatják meg még a mai napig is, annak ellenére finugor nyelv soha nem volt, soha senki nem beszélte.

Nagyon furcsa dolog történt velem a hétvégén. Családommal a nógrádi várnál voltunk. Onnan lenézve azt mondta a lányom, hogy milyen fura a templom tornya. Nekem meg eszembe jutott, hogy pont úgy néz ki, mint a rajzfilmen Mézga Aladár gumirakétája.(már aki ismeri ) Ebben a pillanatban a lányom elkezdte dúdolni. "Mézga Géza vagyok..." Eddig még soha nem csinálta, azt mondta, csak úgy bevillant....

Mú és Lemuria története

Manapság ha Atlantiszról vagy más ősi birodalomról beszélünk (Mú, Lemuria stb.) egyesek rögtön mosolyogva rávágják elég felületes ismeretekkel rendelkezve, hogy ez csak mese. Azok mondják ezt általában, akik még csak bele sem akarnak gondolni a dologba, és mivel nem érdekli őket a téma, ezért nem veszik a fáradságot ahhoz, hogy egy kissé közelebbről megismerkedjenek a mítosszal. Ezek után könnyen el lehet intézni a kérdést azzal, hogy mesének, zagyvaságnak nevezzük.

Ennek ellenére mégis mindenki tudja, hogy minden legendának, mítosznak van valami valóság alapja. A régi feledésbe merült civilizációkról szóló elbeszéléseket könnyen nevezheti a mai kor mindentudó elbizakodott kutatója zagyvaságnak. Egyes régészek és történészek, ha Atlantiszról és Platónról van szó, előszeretettel hivatkoznak arra, hogy nem minden úgy volt, ahogy azt az ókorban leírták. Pontatlansággal vádolták már meg Hérodotoszt is, holott az ő munkásságából tudunk képet alkotni milyen is volt az ókori világ. Az egyik pillanatban egyetértenek Hérodotosz szavaival majd hirtelen fordulattal a következő mondatot, ott cáfolják, ahol csak tudják.
Korunk tudósainak csak azok a szövegrészletek fontosak, amelyekkel a saját toldozott-foltozott teóriájukat akarják igazolni. Vagyis, ami nem illik bele a képbe, azt száműzik a tudományos berkekből. Hérodotosz sokkal ősibbre becsülte az egyiptomi kultúrát, mint azt manapság a régészek gondolják. Ez a szövegrészletekből is kitűnik, amelyeket természetesen nem vernek nagydobra. Az apokrif iratokhoz hasonlatosan csak az talál rájuk, aki veszi a fáradságot, és az interneten vagy valamelyik nagyobb könyvtárban utánuk néz. Atlantisz és a többi ősi rejtély valójában nem mese csak korunk szakemberei vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak foglalkozni érdemben a kérdéssel. Ha valóban mese miért támadják olyan nagy hévvel az olyan kutatókat, akik megpróbálják egy kicsit más nézőpontból megközelíteni a témát? Valóban badarság lenne az egész? Az érdeklődés az elfeledett világok, kultúrák iránt azonban nem ezt támasztja alá.
Mú és Lemuria kutatói szerint a két elnevezés ugyanazt a földrészt takarja és az emberi faj származása egyértelműen ehhez az ősi kontinenshez köthető. Sokan a két földrészt összemossák és Mú/Lemuria-ként hivatkoznak rá.
A témával foglalkozó kutatók szerint egyes ősi civilizációk erről a kontinensről származtak pontosabban Mú/Lemuria volt az a hely, amely egykor az aztékok, inkák, japánok és pápuák kultúrájára kihatással volt.
Annyi bizonyos, hogy egy olyan földrész terült el a Csendes-óceánban, amelyen fejlett civilizáció virágozhatott, és ennek az elsüllyedt világnak a maradványain épültek fel a később fiatal kultúrák. Egészen pontosat senki sem tud mondani, de mindenképpen lennie kellett valamilyen mára már feledésbe veszet földnek az óceánban, amiről az ókori kultúrák említést tettek az írásos feljegyzéseikben.
Lemuria eredete
Máshol is volt titkos birodalom, nemcsak az Atlanti-óceánban. XIX. századi tudósok vetették fel egy elsüllyedt kontinens létezésének gondolatát, hogy megmagyarázhassák az Indiai-óceán környéki flóra és fauna szokatlan eloszlását. A geológiai kutatások egyértelműen Mú/Lemuria létét támasztják alá, ugyanis indiai Gondwanában éppen olyan perm és triász kori üledékes fossziliákat fedeztek fel, mint Dél-Afrikában.
A földrész, mint ahogy a képen is látható összekötő híd lehetet Ázsia és Ausztrália között. Elképzelhető, hogy akkoriban a tengerszint alacsonyabb volt Lemuria pedig Ausztráliánál és Ázsiánál is mélyebben terült el, és amikor a tengerek vízszintje drasztikusan megemelkedett az ősi földrész a legmagasabb hegycsúcsok kivételével a tenger alá került. Ez persze azt jelentené, hogy egykor Ausztrália és Ázsia partvonala is sokkal nagyobb kiterjedésű lehetett ám a hirtelen áradásnak köszönhetően az alacsonyabb földterületek víz alá kerültek.

Charles Darwin – A fajok eredete – című, 1859-ben megjelent munkája zavarba hozta a tudósokat. A lemur (maki) főleg Madagaszkár szigetén él, kis számban a közeli Afrikában, ezen kívül azonban Indiában és a Maláj-félszigeten is megtalálható. Más állat és növényfajok esetében ugyancsak felmerült a kérdés, hogyan jutottak át az Indiai-óceánon?
Az adódó válasz a következő: Egy földhídon át, amely az Indiai-óceánban a jelenlegi Seychelle-Mauritiusi platón terült el. A vitához a geológusok is hozzátették a maguk érveit, rámutatva egyes közép-indiai, valamint dél-afrikai sziklák és kövületek közti hasonlóságra. Megszületett az Afrikát Indiával összekötő, új kontinens, amely Philip Sclater angol zoológus javaslatára a Lemuria nevet kapta.
Megjegyzés: Darwin evolúciós elmélete szerint az ember a majomtól származik, a rokonság bizonyítékaként azonban semmilyen lelet nem került elő.
Ernst Haeckel német természettudós az emberiség lehetséges bölcsőjét látta Lemuriában, de az elmélet alátámasztását szolgáló kövületek a kontinenssel együtt a tengerbe vesztek.
A mai tudományos világnak nincs szüksége Lemuriára, amióta más elméletek, így a kontinensvándorlás, elfogadottak a lemurok különböző helyeken való megjelenésére, valamint az afrikai és indiai geológiai hasonlóságok magyarázatára.
Még ha létezett is Lemuria, évmilliókkal az első emberfajok megjelenése előtt elsüllyedt.
Az, hogy ez az eltűnt kontinens volt az emberiség bölcsőjének egyik lehetséges helye, sok okkultista számára ellenállhatatlan gondolat volt, s Lemuria, Atlantisz mellett foglal helyet.
Mit is jelentett Lemuria az okkultisták számára?
Madame Blavatskyt (1831-91), a teozófia megteremtőjét vagy nagy misztikusnak, vagy üldözni való sarlatánnak tekintik. De hogy rendkívüli képzelőerővel bírt, azt senki nem tagadhatja. Mozgalmas élete során, többek között volt cirkuszi rodeós és spiritiszta médium, a nyugati mágiából és a keleti filozófiából jelentős tudásra tett szert. Ő is örömmel foglalkozott a Lemuria teóriával.
Állítása szerint az okkult bölcsesség után kutatva beutazta a világot, s meg is találta azt Tibetben, a “Mahatmák” lábánál, akik okkult erők sugaraival irányítják a világot. A – titkos tan – című mesterművének nehezen érthető, egyesek szerint zavaros szövegei, állítólag a Dzyak könyvéből, egy ősi, atlantiszi írásból származnak, amelyet a “mahatmák” transzban mutattak meg neki.
A titkos tan kinyilatkoztatása szerint az ember hét törzsfajon keresztül fejlődött ki, melyek közül a harmadik a lemuriaiak faja volt. Ezek az ősi lények a déli félteke jelentős részét elfoglaló kontinensen éltek.
Óriási, majomszerű teremtmények voltak. Némelyiknek négy karja volt, míg másoknak egy harmadik szeme hátul a fején. Nem beszéltek, hanem telepátia révén érintkeztek, s noha tulajdonképpen agyuk nem volt, akaratukkal a szó szoros értelmében hegyeket tudtak elmozdítani.
Végül Lemuria szétesett, a helyére Atlantisz lépett, majd a mai formájában létező világ. Az okkultisták szerint a lemuriaiak leszármazottai ma is élnek, ők az ausztrál bennszülöttek, a hottentották és a pápuák.

Blavatsky halála után teozófusok egész sora foglalkozott Lemuriával. Atlantisz és az elsüllyedt Lemuria című művében William Scott Elliott már a következőket írja:
A lemuriaiak csaknem 4,5 m magas, barna bőrű lények voltak. Lapos, homlok nélküli arc, előreugró áll jellemezte őket. Feltűnően távol ülő szemükkel a madarakhoz hasonlóan oldalra is láttak. A legkülönösebb a hosszan hátra nyúló sarkuk volt, melynek segítségével hátrafelé ugyanolyan könnyen jártak, mint előre.
A lemuriaiak valamikor tojásrakó hermafroditák voltak, végül azonban az emberhez hasonló módon szaporodtak. Amikor állatokkal keveredtek, s megszülték a majmokat, a természetfeletti lények, akik addig támogatták őket, megtagadták tőlük a további segítséget. A Vénuszról érkezett “Lángok ura” megfosztotta a lemuriaiakat a halhatatlanságtól és az újjászületéstől, éppen akkor, amikor emberré váltak, Lemuria a tenger mélyére süllyedt.
Nem meglepő, hogy ezek az elképzelések bekerültek Edgar Rice Burroughs – Marsbéli krónikák – című könyvébe.
Időközben más okkultisták Lemuriát áthelyezték a Csendes-óceánba, ahol az amerikai James Churchward, Mú nevet viselő elsüllyedt kontinensével együtt, egyféle magyarázattal szolgálnak a Húsvét-sziget szobrainak készítésére, valamint a Karolina-szigetek romvárosára, Nan Madolra. Ezek azonban távoli, nehezen elérhető helyek, így a Shasta hegy marad a legcsábítóbb helyszín a Lemuriát kutatók számára…
Létezett egykor a lemuriai ember? Van ennek a teóriának valóságalapja?
Egy újságíró, kinézve az oregoni Portland felé tartó éjszakai vonat kocsijából, szokatlan, piros és zöld fényekre lett figyelmes a kaliforniai Shasta-hegyen. Megkérdezte a kalauzt, aki azt válaszolta, hogy “a lemuriaiak szertartásának fényei”-t látta.
Egy angol újságíró, Edward Lanser még a Los Angeles Time Starban is megírta 1932. május 22-én, hogy találkozott lemur utódokkal. Egy új sztori reményében Lanser az afrikai Shasta-hegyhez utazott, ahol meséltek neki egy hegyoldalban rejtőzködő titokzatos faluról, ahol még senki nem járt. Korábban egy “kiváló tudós”, Edgar Lucin Larkin professzor figyelte a falut távcsővel. Falujukat láthatatlan fal védi a külvilágból érkező betolakodóktól.
Ezek a lemuriai ivadékok a cikk szerint “magas, nemes arcú, rövidre nyírt hajú férfiak. Mezítláb járnak, s makulátlan fehér ruhát viselnek”. Szertartásaikat elpusztult földjük, Lemuria emlékére tartják. Több ezer éve észrevétlenül élnek Észak-Amerikában “a tibeti mesterek titkos erejének” felhasználásával, amely képessé tette őket arra, hogy beleolvadjanak környezetükbe, s láthatatlanná váljanak, amikor csak akarják. Nyilván ez lehet az oka, hogy senki nem találja őket.
A későbbi kutatások nyomát sem lelték a lemuriaiaknak a Shasta-hegyen, Larkin professzor, pedig valójában egy okkultista, akinek Lowe-hegyi “obszervatóriuma” turistacsalogató volt. 1924-ben meghalt, így nem cáfolhatta Lanser kijelentéseit.
Lanser Shasta-hegyi kolóniáját kétségtelenül a “tibeti filosz”, alias Frederick Spencer Oliver 1894-ben publikált – Két bolygó lakója – című okkultista regénye ihlette. A regényben, a Shasta-hegy bölcsek menedékhelye, melyet az ősi tudás megőrzésére hoztak létre.
Mú, az emberiség bölcsője.
Természetesen a harmadik óceán sem maradhat ki, ha az emberiség ősi földjét keressük. Az úttörő munkát a 19. század végén egy James Churchward nevű katonatiszt végezte, aki az indiai hadsereg hadnagyaként egy hindu főpap tanítványa lett, aki megismertette őt állítólagos szent egyházi iratokkal, illetve ősrégi agyagtáblákkal. Ezeken egy Anyaországnak nevezett eltűnt birodalomról olvashatott.
További kutatások szerint Mú egy hatalmas, három részből álló terület volt, amely Hawaiitól északra terjedt, déli határait, pedig a Fidzsi- és Húsvét-szigetek vonala alkotta. Mú birodalmában a lakosság fényűző otthonokban élt, az emberek óriási, faragott, nyitott tetejű templomokban imádkoztak, műveltek voltak, kitűnő építészek és hajósok kerültek ki közülük, hihetetlen méretű, egyetlen kőből faragott szobrokat, emlékműveket állítottak fel, útjaikat, pedig úgy kövezték le, hogy a rések között egyetlen fűszál sem tudott előtörni. Az uralkodó faj csinos, nem egészen világos bőrű, lágy nézésű, sötét szemű, sima hajú nép volt.
Sajnálatos, hogy ez a gyümölcsöző világ vulkanikus tüzek hamujává lett, s olyan tomboló lángok pusztították el több hullámban bekövetkező szerencsétlenségek sorozatában, amelyek hárommérföldnyi magasba törtek. A kevés túlélő megvetette lábát Indiában, Mexikóban, Dél-Amerikában Hawaiin, a Fidzsi-szigeteken, a Húsvét-szigeteken, illetve a megmaradt kis déltengeri szárazföldeken.
A több mint száz évvel ezelőtti “hiteles leírások” után a Mú iránti érdeklődés ellanyhult, ám napjainkban kutatók egy lehetséges Csendes-óceáni civilizáció nyomait keresve érdekes eredményekre bukkantak.
India ókori, csodálatos és titokzatos Muhendzso Daró-i kultúrájának terméke például az a képírás, amellyel gyakorlatilag tökéletesen megegyezik az, amit a Húsvét-szigeteken találtak. Kérdés, miképpen juthatott el ez az írás szinte változatlan formában az óceán túlsó végére? Ugyancsak titok fedi a csendes-óceániai szigetvilágban Nan Madol eredetét. A tengerre épített, mesterséges szigeteken álló hatalmas városnak ma csak nyomai lelhetők fel, egyesek szerint az elsüllyedt Mú fővárosa lehetett.
A magyarok eredete
Vannak mai táltosok Magyarországon, akik azt tanítják, hogy bár Mú kontinense Kr.e. 11 531-ben eltűnt az óceán mélyén, emléke nem halványult el, sőt a magyarokban nagyon is él.
Mú szigetére ugyanis legalább 70 ezer évvel ezelőtt idegenek érkeztek a Szíriusz csillagképből, akik tudással ajándékozták meg az itt élő népet, és megbízták őket, hogy ezt a tudást, a fényt vigyék körbe az egész Földön.
A birodalom pusztulása után a menekülőkből lett az egyistenhívő maja nép – amely egyesek szerint a “magya” vagy magyar nép őse.
E civilizáció rendkívül magas fokú technikai és szellemi, spirituális tudás birtokába jutott. Hajókat építettek, elindultak nyugat felé, és szellemi gyarmatokat hoztak létre az egész világon. Elérték a mai India, Kína területét, az amerikai kontinensen, pedig kiépítették a maja birodalmat.
A maják formakincsében egyesek szerint ott vannak azok az ornamentikai elemek, amelyeket a magyar nép ma is használ, de megtalálható – állítólag – a magyar népdalokra jellemző hangzásvilág, a pentaton zene, a tulipános láda, és sok ősi szó. A tudást tehát az egész világon a Mú földjéről elszármazott “magya” nép sugározta szét.
A szigorú tudományos kutatás mai bizonyítékai persze nem elegendők arra, hogy megbizonyosodjunk az elsüllyedt ősi birodalmak létezésében. Ám az emberek mégis szeretnek hinni csodás eredetükben – hiszen mégiscsak tetszetősebb a gondolat, hogy istenek ivadékai vagyunk, mint a lehetőség, hogy majmoké.
Érdekesség
A Lemuralia vagy Limuria a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek a során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból. A Juliánus-naptár szerint a Lemuralia három napja május 9, 11, és 13 volt. A mítosz szerint az ünnepet a városalapító Romulus indította el, hogy kibékítse meggyilkolt testvére, Remus szellemét.
Japán felfedezés
A japánok megtalálták Lemuriát, vagy találtak valami hasonlót.

Lemuria ugyanolyan szárazföld volt a világ másik végén, mint az Atlantisz a föld innenső oldalán, Európa partjainál. A rejtélyes Mú föld, vagyis Lemuria egyesek szerint az Indiai-óceánban, mások szerint viszont a Csendes-óceánban lehetett hajdanában, mielőtt különböző tektonikai mozgások hatására elsüllyedt.
Az Atlantiszról szóló történetek már az ókori görögöknél megjelentek, és egészen Platónig nyúlnak vissza, a Lemuriát említő első feltételezések viszont csak a 19. század közepén láttak napvilágot.
Az Atlantisznak nevezett kontinensről először filozófusok és költők regéltek, Lemuria viszont tudományos hipotézisként vált ismertté.
Egy japán óceángeológus a Csendes-óceánban most olyan romokra bukkant egy 1985-ben felfedezett tengeralatti lelőhelyen, amelyek ismét beindíthatják az Atlantisz és a Lemuria létével foglalkozó tudósok, kevésbé tudósok, laikusok és ezoterikusok fantáziáját.
“Megítélésem szerint egy kastélyhoz hasonló struktúra épült a több mint egy négyzetkilométeren elterülő város közepén. A tenger alatt sok kisebb, szentélyhez hasonló romot is találtunk, ezek azonban nem olyan nagyok, mint a kastély” – állítja Kimura Maszaki professzor.
Egyes elképzelések szerint Lemuria tízezer évvel ezelőtt egy földnyelv volt a Kelet-Kínai-tenger és a Csendes-óceán között, a jégkorszak végét jelentő olvadás következtében azonban a tengerszint emelkedése miatt víz alá került.
Ha ez valóban így van, akkor a lemuriai kultúra sokkal ősibb, mint az egyiptomi, ami azt is jelenti, hogy az ottani építmények idősebbek, mint a piramisok.
Kimura Maszaki nem osztja ezeket a nézeteket. A japán tudós úgy véli, hogy nem a nagy olvadás, hanem egy háromezer évvel ezelőtt történt katasztrofálisan nagy földrengés okozta Lemuria, és a hozzá hasonló civilizációk vesztét.
“A romok alakját és elhelyezkedését tekintve, a város egy római kori településhez hasonlíthatott. El tudom képzelni, hogy egykor egy diadalív-szerű szobor állhatott a Colosseum bal oldalán, és egy szentély a dombon túl” – magyarázza egy domborzati térkép előtt a japán tudós.
Kimura Maszaki két évtizede gyártja a teóriákat, és keresi a bizonyítékokat az ősi civilizációk létére. A japán professzor legújabb felfedezése hűvös fogadtatásra talált, tudóstársai szerint ugyanis olyan formákat, mint amilyeneket Japán legdélebbi szigeténél most tártak fel, előidézhetnek természeti jelenségek, például vulkántevékenységek vagy szökőárak is.
“Én közel állok ahhoz, hogy egy titokzatos eltűnt civilizáció létét feltételezzem, amely a Csendes-óceán tektonikai változásai miatt veszett el. Azt hiszem, hogy a mi általunk feltárt város nem az, amelyet nyugaton Mú földként emlegetnek, de Lemúriát vagy az Atlantisznak nevezett kontinenst ennek alapján el tudjuk képzelni” – jelentette ki a professzor.
Az eltűnt civilizációk létét valószínűleg ezúttal sem sikerül minden kétséget kizáróan bizonyítani, az Atlantiszról és Lemuriáról szőtt álmok azonban tovább élnek, mert a tisztaság és az igazságos társadalom utáni vágy táplálja őket.
Forrás: ezomisztika.hu

Kicsi Fecske írta:

Mú és Lemuria története
Annyi bizonyos, hogy egy olyan földrész terült el a Csendes-óceánban, amelyen fejlett civilizáció virágozhatott, és ennek az elsüllyedt világnak a maradványain épültek fel a később fiatal kultúrák. Egészen pontosat senki sem tud mondani, de mindenképpen lennie kellett valamilyen mára már feledésbe veszet földnek az óceánban, amiről az ókori kultúrák említést tettek az írásos feljegyzéseikben.

Kattints a kibontásához...

Most gyorsan csak a következő szemléltető képet találtam, melyen a napjainkig tudomásunk szerint piramisok vannak.

De miért is érdekes, ezen zónában található Japántól Amerikáig az eddig megtalált vízben vagy homokban elsüllyedt egykori civilizáció gigantikus nyomai.

Találtak valami atlantiszit Spanyolországban egy mocsárban, Gibraltár mellett...

yeti108 írta:

Találtak valami atlantiszit Spanyolországban egy mocsárban, Gibraltár mellett...

Kattints a kibontásához...

Jaj de jo hogy szoltal! Azt en vesztettem el '76-ban a Zold Takony talponalloban. De hogy a francba kerult Spanyolorszagba?

Nézd csak! A szemeid előtt nyílik meg a föld, egyetlen pillanat alatt

Ezen az orosz videón az elején csak az látszik, hogy van egy mélyedés az úttesten, amit nagyon okosan próbálnak elkerülni az autósok. Majd amikor bekapcsolódunk, a lyuk egyre nagyobb és nagyobb lesz, egészen addig, amíg egy hatalmas víznyelő lesz belőle. Hihetetlen, hogy a mellette álló sofőr milyen közel volt a katasztrófához.

pitti írta:

Jaj de jo hogy szoltal! Azt en vesztettem el '76-ban a Zold Takony talponalloban. De hogy a francba kerult Spanyolorszagba?

Kattints a kibontásához...

Állítólag Atlantisz Héraklész oszlopain túl van. Azok meg talán a Gibraltár sziklái, tehát Spanyol o.

Különleges gömbbel készülnek a Föld nagy katasztrófájára
By Galactus | tudomány | 28 április 2014
inShare0
A Föld mágneses tere időnként ellentétes irányúra fordul. Az átmenet időszakában megszűnik a kozmikus hatások elleni védelem. Ha már védekezni nem tudunk ellene, legalább tudni szeretnénk, mikor következik be.
A Marylandi Egyetem kutatói egy különleges laboratóriumban modellezik a Föld mágneses terét létrehozó dinamót. Az óriási búgócsigára hasonlító szerkezettel megpróbálják kideríteni a Föld mágneses pólusváltásainak okát, létrejöttét és a következő pólusváltás előjeleit. A három méter átmérőjű, rozsdamentes acélból készített gömb belsejében egy másik acélgömb helyezkedik el, a kettő között pedig 12 tonna, forró olajjal 120 Celsius-fokosra hevített, folyékony nátrium található. Amikor a Föld forgó, folyékony vasmagját modellező szerkezetet megforgatják, elektromos áram indukálódik, ami a dinamóhatás révén mágneses teret kelt. A geofizikusok elképzelése szerint így alakul ki a Föld mágneses tere is.

A modell tervezése és elkészítése nyolc évig tartott a Marylandi Egyetemen a Daniel P. Lathorp vezetésével működő nemlineáris jelenségek dinamikájának laboratóriumában. Ezután két évig a fémgömbök közé vizet töltve a rendszer mechanikai működését vizsgálták. Fél évig tartott, mire a víz utolsó cseppjét is eltüntették a rendszerből, és beletöltötték a nátriumot – ha a rendszerben víz maradt volna, az a nátriummal érintkezve robbanást idézett volna elő.
Ezután kezdhették el az igazi, geofizikai kísérleteket. Mindkét gömböt 250 kilowattos villanymotorok forgatják, teljes sebességre gyorsítva a külső gömb 240-szer fordul körbe percenként, a belső gömb ennél is négyszer gyorsabban pörög.
Az első lépésben a forgó gömb kerületi sebessége 75 km/óra volt, akkor sikerült a nátriumban rövid élettartamú mágneses kitöréseket kelteni, igaz, ehhez még külső elektromágnesek némi segítségére is szükség volt. A forgási sebességet még az idén meg akarják kétszerezni. Bíznak abban, hogy a nagyobb sebességnél a mágneses jelenségek már elektromágneses segítség nélkül is kialakulnak. Ilyen gyors forgás esetén a kísérletben minden egyes másodperc a Föld története 5000 évének felel meg. Remélik, hogy a modellben szemtanúi lehetnek a mágneses tér kialakulásának és átfordulásának. A modellezés azért különösen érdekes, mert a geológiai bizonyítékok tanúsága szerint a Föld múltjában a mágneses pólusváltások nem szabályos időközönként következtek be, a köztük eltelt idő százezer és egymillió év között ingadozik.
A Föld mágneses tere védelmet nyújt az élővilág számára a kozmikus sugárzás ellen. A Földet körülvevő mágneses mező eltéríti a napszéllel érkező, elektromos töltésű részecskéket. Szerencsénkre, máskülönben a napszél sokkal nagyobb erővel zúdulna a légkörre, és tönkretenné az ibolyántúli sugárzástól védő ózonréteget. Feltételezik, hogy a Mars esetében például a mágneses tér hiányának – a bolygó kis tömege mellett – komoly szerepe lehetett abban, hogy légkörének legnagyobb részét elveszítette (a Mars felszínén a légköri nyomás mintegy százada a földinek).
A Föld mágneses terének iránya bolygónk története során több százszor átfordult. Erről az üledékek tanúskodnak. A tenger fenekén lerakódó üledékben a mágnesezhető alkotórészek a helyi mágneses tér irányába fordulva rakódnak le, mintha mikroszkopikus iránytűk lennének. A parányi mágnesek az üledék megkövesedésekor „belefagynak” a kőzetbe, így megőrzik a mágneses tér irányát. Hasonló módon a kiömlő és megszilárduló láva is megőrzi a vulkánkitörések helyén és időpontjában uralkodó mágneses tér irányát. A geofizikusok régóta tudják, hogy az egymásra rakódó rétegekben váltakozik a mágneses tér iránya. Ebből következtettek arra, hogy sok százezer évenként az északi és a déli mágneses pólus felcserélődik egymással.
A legutóbbi ilyen átfordulás 780 ezer évvel ezelőtt történt, amikor őseink még csak a tűzgyújtás fortélyaival ismerkedtek. Mindenesetre már éltek emberek a Földön, vagyis a pólusváltás túlélhető. A váltás nem egyik pillanatról a másikra következik be, a meglévő tér leépülése, majd az ellentétes irányú felépülése évezredes időskálájú folyamat. Ez persze a Föld 4500 millió éves történetéhez képest akár pillanatszerűnek is tekinthető, az élőlények időskálájához képest azonban semmiképpen sem az.
Milyen hatással lesz az élőlények szervezetére – és nem kevésbé technikai civilizációnk érzékeny berendezéseire – a felerősödő kozmikus sugárzás? Elveszítik-e például a tájékozódóképességüket a mágneses tér alapján tájékozódó vándormadarak és más állatfajok? Ezekre a kérdésekre egyelőre nem tudjuk a választ, a Marylandi Egyetem kutatói modellkísérleteikkel legalább azt szeretnék kideríteni, mikor következhet be a legközelebbi – egyes kutatók szerint már esedékes, sőt küszöbön álló – pólusváltás. Vannak, akik szerint nagyon hamar – bár a földtörténetben ez akár tízezer évet is jelenthet.
A modellmérések azért különösen fontosak és érdekesek, mert dán kutatók a Föld mágneses terét vizsgáló Ørsted műhold 2000 körüli méréseit a Magsat amerikai műhold két évtizeddel korábbi méréseivel összehasonlítva megállapították, hogy a Föld mágnesese tere 1980–2000 között mintegy 2%-kal gyengült. Egyes kutatók szerint a gyengülés már a közelgő pólusváltás előjele lehet. A Föld mágneses terét folyamatosan vizsgálják a különböző műholdak, az Európai Űrügynökség tavaly év végén pályára állított Swarm műholdjai az idén kezdik meg részletes méréseiket.



Forrás: origo.hu