A gyerekek nyakába szakadhat a szülők eltartása

A nagykorú gyermeket terhelő szülőtartási kötelezettség szabályai tovább szigorodtak 2017. január 1-jétől. A legtöbb gyermeknek és szüleiknek jellemzően fogalmuk sincs, milyen kötelezettségek terhelik és milyen jogok illetik meg őket.

Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából vett példa alapján) elrendeli, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely részletesen szabályozza a tartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről (1993. évi III. törvény), amelyek konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre.

A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is.

A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak.

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti. A bíróság a tartás mértékét a jogosult megélhetésének indokolt költségei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló szülő tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, valamint az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed. Értsük jól: az egészségügyi, ápolási, gondozási, gyógyszerezési szolgáltatások költségének fedezésére is kiterjedhet a szülőtartási kötelezettség!

Rendkívüli megterhelést jelenthet a gyermekekre (és az unokákra) az az előírás, hogy a velük szemben érvényesíthető összes tartási igény elérheti a jövedelmük felét.

2016. július 1-jétől a Ptk. kiegészült egy új rendelkezéssel, mely szerint aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.

Ez az eljárásrend tovább szigorodott 2017. január 1-jétől, a szociális törvény új rendelkezésével, amely szerint ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, a jövedelemhányad (jellemzően a nyugdíj 80%-a) és az intézményi térítési díj közötti különbözet megfizetésére az erre irányuló megállapodás alapján a gyermek köteles. Ha a gyerek megállapodás alapján nem hajlandó fizetni, akkor az intézmény saját jogon, a szülő egyetértése, sőt tudomása nélkül is beperelheti a gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetése érdekében.

Könnyen észrevehetjük, hogy e rendelkezésekben szó sem esik a Ptk-ban szereplő azon rendelkezésről, amely az intézmény szerződéses vagy törvényi gondozási kötelezettségéről mint a szülőtartást korlátozó tényezőről tesz említést.

Ez az a rendelkezés, amely szélesre tárhatja a kaput a szülőtartási perek előtt.

Jön a szép új világ: a nagykorú gyermek a húsába tépő harapófogóba kerülhet, hiszen a saját gyermekei eltartása mellett innentől a szülők eltartása valóban a nyakába szakadhat.

Nem elképzelhetetlen, hogy a szociális szféra krónikus forráshiánya miatt a szülőtartás iránti intézményi perindítás nem csupán jog, hanem egyenesen kötelezettség lesz, amelyet a fenntartók előírnak az ellátó intézmények számára.

A törvényjavaslatban foglalt változás lényege a hivatalos értelmezés szerint az, hogy nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély, valamint az az intézmény is követelhet költségtérítést, aki a nagykorú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről. A magyar állam biztonságot nyújt ugyan idős vagy rászoruló állampolgárainak, de ahogyan a gyermeknevelés felelősségét, úgy az idős szülőről való gondoskodást sem vállalhatja át teljes egészében az állam, annak első számú felelőse a család, hangzik a hivatalos indokolás.

Csakhogy a társadalombiztosítás éppen azért jött létre Magyarországon pontosan 90 évvel ezelőtt, 1927-ben, hogy az idősek ellátásának terhét levegye az erre képtelenné vált családok válláról és társadalmasítsa az idősek eltartását az aktív korú dolgozókra és munkáltatóikra kirótt járulékfizetés révén.

Az, aki képes rá és mégsem gondoskodik a szülőjéről, a hivatalos megítélés szerint hálátlan. Az, akinek van pénze és mégsem gondoskodik a szülőjéről, valójában a többi adófizetőt terheli, folytatja a hivatalos indokolás, kiemelve, hogy az Európai Unió 28 tagállamából 18-ban jogi normák szabályozzák a gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettségét.

Eltekintve attól, hogy a hála nem politikai és nem közgazdasági kategória, súlyos tévedést tartalmaz ez a megállapítás, hiszen ha a gyermek fizeti a rá kirótt közterheket, köztük a nyugdíjjárulékot, munkáltatóként pedig fizeti a szociális hozzájárulási adót, akkor teljesíti a szülők eltartásának a társadalombiztosítás révén társadalmasított kötelezettségét és a legkevésbé sem terheli a többi adófizetőt.

A kormány határozott célja, zárul a vonatkozó közlemény, az idősek számára nyújtott intézményes ellátás minőségének és a szakápolás feltételeinek további javítása, az erre fordított források bővítése.

Talán őszintébb lett volna bejelenteni, hogy nincs és nem is lesz pénz a szociális ellátórendszerben, így aztán valóban elsődlegesen a család feladata lesz a rászoruló idősek eltartása, ápolása, gondozása.

A családokat azonban összeroppanthatja ez a kötelezettség. 90 évvel ezelőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon nem érte el az 50 évet, most a férfiak esetében 71, a nők esetében 78 év. Ma 100 termékeny korú magyar nőnek 140 gyermeke van a száz évvel ezelőtti 800-hoz képest. Így a sokkal hosszabb ideig élő szülők eltartásának terhe sokkal kevesebb gyermek között oszlik meg – akiket változatlanul terhel a társadalmasított közteherviselés és a saját kiskorú (vagy tanuló nagykorú) gyermekek eltartásának terhe is.

A kis létszámú, széttagolt, atomizált, patchwork családoknak a Bismarck előtti családi időstartás egyszerűen kivitelezhetetlen.

A társadalombiztosítás lényege, hogy az idősek és egyéb nagykorú rászorulók eltartásának terhe elsődlegesen nem a család, hanem a társadalom feladata. A szülőtartás felturbósítása és a család felelősségének túlhangsúlyozása ezért nincs összhangban a társadalombiztosítás alapelveivel.



Érdemes megismernünk a vonatkozó törvényi rendelkezéseket, ezért ideidézem a Ptk. és a szociális törvény legfontosabb szülőtartási szabályait:

Polgári Törvénykönyv (Ptk., 2013. évi V. törvény)


4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.



4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása]

(1) A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (a továbbiakban: nevelőszülő).



4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban]

Tartásra jogosult

a) a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve

b) a vér szerinti szülő és - ha a jogi feltételek egyébként fennállnak - a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban.



4:201. § [A tartási kötelezettség megoszlása]

(1) Több egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg.

(2) Ha a tartásra köteles személy a tartás alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettekre, ilyen személyek hiányában a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul.

(3) Annak a tartásra kötelezettnek a javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó tevékenységet és egyéb terhet a tartási kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni.

4:202. § [A tartásra való jogosultság sorrendje]

Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében

a) a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket;

b) a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat;

c) a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs - egymással egy sorban - a szülőt;

d) a szülők - egymással egy sorban - a többi rokont; és

e) a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi.

4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása]

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.


4:205. § [A tartás mértéke]

(1) A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.

(2) A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni.

(3) A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.

(4) Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

(5) Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.

(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.



4:208. § [Tartással kapcsolatos per]

(1) A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében - egyetértésével - a járási hivatal is indíthat pert.

(1a) Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.

(2) Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.



A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezéseit is érdemes ideidéznem:


114.§ (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét (azaz idén 28.500 Ft x 2,5 = 71.250 Ft-ot),

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.



117/D. § (1) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e § alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában a továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.

(2) A díjkülönbözet megfizetése tekintetében a megállapodást a 94/C. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy kötheti meg a gyermekkel. A megállapodás tartalmazza

a) a megfizetendő díjkülönbözet összegét,

b) a fizetésre vonatkozó szabályokat és

c) a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze.

(4) Az ellátott gyermekével szemben indított per kimenetele nem érinti az ellátott intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját a 117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.

(5) A díjkülönbözetet megfizető gyermekre a térítési díjat megfizető más személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Jelentős pénzvagyon:

117.§ (6) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

Jelentős ingatlanvagyon:

117.§ (7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. (idén 40 x 28.500 Ft = 1.140.000 Ft) Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

nyugdijguru

szulotartas.jpg
 
Már megbocsájts , de akkoriban a "közép osztály" értve a "buorgeoisie" köreiben a feleségek nemszoktak dolgozni ! Akkor a férfi kötelesége volt a családot eltartani !
Tehát magad is elismered hogy akkor az más világ volt. Akkor pedig hogy lehet példálódzni az akkori szokásokkal ma, s miért kéne az akkori szokás- és jogrendszert a mai nemzedékre ráhúzni?
 
Geniális , necsinald már !! Mert eldobbom magam , tudom ez lassan már "normális" nálunk a keresetek átszámolása , de gondolod a más kiadás is annyiba kerül mint nálunk ?? Biztosan a kenyér kilonkénti ára is annyiba kerül mint Németországban = 600 Ft meg a lakbér is 80-100 ezer Ft. A többiröl inkább nem is érdemes beszélgetni , elszomoritó a gondolkodásod .:(
Én éltem és dolgoztam Angliában, a lakbéren kívül 430 font, más kiadás nem került többe, sőt, a kenyér 75 penny volt, nem másfél font.
Lehet , hogy be tudod adagolni ezt a külföldön minden 5X drágább dumát, de ezt mondogasd azoknak a hülyéknek, akik csont nélkül be is veszik......
és nem éltek kint. A műszaki cikk olcsóbb volt, a tisztálkodási szerek olcsóbbak voltak, a vizet a tulajom fizette nem én, stb, stb....
Az eurostat is át szokta váltani a béreket euróra, a hülye áll-tjai, nézzenek oda, mit képzelnek , az elszomorító gondolkodásúak, a kutyamindenit neki.
 
Utoljára módosítva:
:rohog::rohog::rohog::rohog:,
Geniális , tudomásom szerint , ámbár tévedhetek ,én egy árva szót nemejtettem , de nem is irtam Angliáról ! Ha vissza probálok olvasni eddig csak Németországot emlitettem , igaz ott még € van forgalomba igy nemtudhatom , hogy a "szigeten" mi mibe kerül . Azért irigyellek , nekem a vizet , áramot , fütést etc.pp-t mind magamnak kell fizetnem és nem a munkaadomnak .
 
Utoljára módosítva:
mielőtt összevesztek a nyugdíjon :

1928-ban vezették be a nyugdíjat , de akkor teljesen más rendszerű volt.

A nyugdíjrendszer fenntartásának csak egyetlen célja volt, megőrizni a túl hosszú életet élő időseket az öregségi éhínségtől. Ha valaki túlságosan sokáig élt és elfogytak a tartalékai, akkor az állam egy minimális apanázst biztosított a számára.

1928-ban a várható élettartam 47 év volt a férfiaknál és 50 év a nőknél, a nyugdíjkorhatár pedig a 65 éves kor volt.

A nyugdíj összege például a mezőgazdasági dolgozóknál évi 120 pengő törzsnyugdíj volt és némi további járadék, de azt is csak akkor kapták, ha nem volt megfelelő méretű jövedelmező földbirtok a tulajdonukban.

A nyugdíjrendszer tőkével fedezett volt, a befolyt pénzeket a nyugdíjbiztosító befektette, ingatlanokat vett rajta, amit aztán bérbe adott, illetve értékpapírokban tartotta a maradék vagyont.Ezt a vagyont az államháztartás hiánya miatt a Sztójay-kormány einstandolta 1944-ben , populista okokból 60 évre csökkentette a nyugdíj-korhatárt és szintén a népszerűség miatt a négyszeresére növelte a nyugdíjak átlagos összegét. A nyugdíjfolyósító vagyonából az állami einstand után megmaradt vagyon is semmivé lett, mert a háború pusztítása az ingatlanokat is tönkretette és a pengő elértéktelenedése a maradék értékpapír állományt is megsemmisítette.

A háború után egy kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása miatt, ezért jobb híján bevezették a piramisjáték jellegű felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, ahol a befizetők nem a saját nyugdíjukat biztosítják, hanem csak az aktuális eltartottakét, ők csak reményt kapnak, hogy egyszer őket is eltartja majd valaki.

a legnagyobb probléma, hogy a nyugdíjasoknak csak 20.7% tud 40 vagy annál több szolgálati időt felmutatni. Úgy , hogy a KSH adatai szerint egy ma 60 éves férfi még majdnem 19 évig, egy 60 éves nő 22 évig él még, ezért eddig kell egy átlagos nyugdíjast eltartani a társadalomnak.
 
:rohog::rohog::rohog::rohog:,
Geniális , tudomásom szerint , ámbár tévedhetek ,én egy árva szót nemejtettem , de nem is irtam Angliáról ! Ha vissza probálok olvasni eddig csak Németországot emlitettem , igaz ott még € van forgalomba igy nemtudhatom , hogy a "szigeten" mi mibe kerül . Azért irigyellek , nekem a vizet , áramot , fütést etc.pp-t mind magamnak kell fizetnem és nem a munkaadomnak .
Igazad van , a kenyér áránál Németországot említetted.
De most olyan szomorú lettem, hogy ki lettem nevetve, szegény én:(
 
mielőtt összevesztek a nyugdíjon :

1928-ban vezették be a nyugdíjat , de akkor teljesen más rendszerű volt.

A nyugdíjrendszer fenntartásának csak egyetlen célja volt, megőrizni a túl hosszú életet élő időseket az öregségi éhínségtől. Ha valaki túlságosan sokáig élt és elfogytak a tartalékai, akkor az állam egy minimális apanázst biztosított a számára.

1928-ban a várható élettartam 47 év volt a férfiaknál és 50 év a nőknél, a nyugdíjkorhatár pedig a 65 éves kor volt.

A nyugdíj összege például a mezőgazdasági dolgozóknál évi 120 pengő törzsnyugdíj volt és némi további járadék, de azt is csak akkor kapták, ha nem volt megfelelő méretű jövedelmező földbirtok a tulajdonukban.

A nyugdíjrendszer tőkével fedezett volt, a befolyt pénzeket a nyugdíjbiztosító befektette, ingatlanokat vett rajta, amit aztán bérbe adott, illetve értékpapírokban tartotta a maradék vagyont.Ezt a vagyont az államháztartás hiánya miatt a Sztójay-kormány einstandolta 1944-ben , populista okokból 60 évre csökkentette a nyugdíj-korhatárt és szintén a népszerűség miatt a négyszeresére növelte a nyugdíjak átlagos összegét. A nyugdíjfolyósító vagyonából az állami einstand után megmaradt vagyon is semmivé lett, mert a háború pusztítása az ingatlanokat is tönkretette és a pengő elértéktelenedése a maradék értékpapír állományt is megsemmisítette.

A háború után egy kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása miatt, ezért jobb híján bevezették a piramisjáték jellegű felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, ahol a befizetők nem a saját nyugdíjukat biztosítják, hanem csak az aktuális eltartottakét, ők csak reményt kapnak, hogy egyszer őket is eltartja majd valaki.

a legnagyobb probléma, hogy a nyugdíjasoknak csak 20.7% tud 40 vagy annál több szolgálati időt felmutatni. Úgy , hogy a KSH adatai szerint egy ma 60 éves férfi még majdnem 19 évig, egy 60 éves nő 22 évig él még, ezért eddig kell egy átlagos nyugdíjast eltartani a társadalomnak.

Ez a várható élettartam abban az időben és még jóval később is tipikus statisztikai átlag. Ne feledjük a nyomorban tengődő milliókat, a magas gyermekhalandóságot, a nem megfelelő élet- és munkakörülmények miatti korai felnőtt halandóságot...ezek mind lehúzzák az átlagot. Aki nem a nincstelen kategóriába tartozott, jóval tovább élt.

Egy szó, mint száz, Kínára hivatkozni (ahol nincs járulék fizetés) több, mint cinikus.
A kormány üzenete egyértelmű: évtizedekig fizettél, a te dolgod, az aktuális évben nyudíjra ki nem fizetett pénzt lenyúljuk, ez a mi dolgunk - így jártál.
 
Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából vett példa alapján)
Már megint emlékeztet valamire.
Amikor megírták 1-2 óra alatt azt fércműt.
Sokszor halottam védekezni, a szemezgetés miatt:
Nem ördögtől való ....,hiszen ez itt, emez meg amott, szerepel másoknál!
Jól összevissza kikapkodtak mindent és bedobálták a nekik tetszőt a fércműbe.
Soha nem törődve azzal: az egész együtt már nem igaz.

Bocs hogy megint eszembe jutott valami.

De ezentúl van benne egy igazi szép álságos ügyfél-szolgálatos maszlag szöveg:
A kormány határozott célja...az idősek számára nyújtott intézményes ellátás minőségének és a szakápolás feltételeinek további javítása, az erre fordított források bővítése.
"Kérjük tartsa a vonalat, az ön hívása fontos számunkra"
Most jöhetnek a kérdezgetők: "mi ezzel a baj?", vagy "semmi se tetszik?" stb..
 
Utoljára módosítva:
Régen 18-20 évig, mostanában akár 30 évig is a szülők "nyakán" marad a "gyerek", mert így kényelmes, /meleg otthon, teli hűtő,tiszta ruha stb, / még el is várja, hogy a szülei pátyolgassák.
Nem Kína, meg törvény kell ide, hanem lelkiismeret...
 
Akkoriban még nem nagyon volt olyan hogy özvegyi nyugdíj. Meg hát úgy tudtam eddig úgy volt hogy eleve amiatt fizetünk nyugdíjjárulékot hogy abból eltartsák a jelenlegi nyugdíjas nemzedéket, bennünket meg ha mi leszünk nyugdíjasok a következő nemzedék tart el. Ha valaki azt mondja erre hogy amit mi fizetünk a mi nyugellátásunkra van fizetve akkor hadd kérdjem meg miért lettek felszámolva a magánnyugdíjpénztárak?!

Hát nem tudom. Nekem nem élnek a szüleim, a feleségemnek még él az édesanyja. Időnként a család összead némi pénzt, elküldi nyaralni, ilyenek. Soha nem akart senki olyan mondani neki, hogy mama rosszul élsz, de mi fizetünk nyugdíj járulékot, tőlünk ne várj semmit.

A törvény egyébként nem arról szól, hogy az állam nem csinál semmit, hanem, ha kevés amit tud kapni az öreg, akkor a gyerekek is szálljanak be.

Lehet nyarvogni, hogy szegény fiatalok, meg hogy az öregek mindent befizettek anno, akkor az állam tartsa el őket. Hát, sajnos, ez nem ilyen egyszerű, ennyire nem fekete-fehér a dolog.

Aki ma megy nyugdíjba, azok a 70-es évek közepén kezdtek dolgozni. A 80-as évek végéig rendben ment a verkli, mert kötelező volt dolgozni (KMK!), és az állami vállalatok levontak minden járulékot. A 90-es évek elejétől aztán egyre többen fizettek egyre kevesebbet. Most egy csomó ember lesz nyugdíjas korú, akik az utolsó 25 évben egy fillért sem tettek be a közösbe. Nekik elvileg nem kéne, hogy járjon semmi, de valami minimális ellátást azért fognak kapni. Nos, őket például eltarthatják a saját gyerekeik, erről is szól(hat) ez a törvény. Persze, ez az adott utódnak elég rossz, de ezt a harcot vívja meg a szüleivel ő, mert végülis a saját szüleik tehetnek róla ha nem fizettek járulékot.

És a fiatalok jelentős része is sokkal kevesebbet fizet be, mint amit kellene. De azt hiszem, a szürke gazdaságról már írtam.

Ahogy én látom, nem a fiatalok szívják meg általában, hanem azok, akik minden közterhet mindig rendesen befizettek. De hát ez így van mindig.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!
ametiszt99 wrote on boyocska's profile.
Szia,nem tudom,hogy megoldódott e a Bauer Barbara könyvvel kapcsolatban a problémád,de feltettem a könyvet ide:
Ne haragudj,de nem vettem észre hamarabb az üzenetedet:):)
ametiszt
Vasas István wrote on kukta's profile.
Kedves Árpád !

Nagyon boldog névnapot kívánok !

Áldott , boldog Húsvéti Ünnepet is kívánok !

Jó egészséget kívánva üdvözöl v.pisti .

Statisztikák

Témák
38,124
Üzenet
4,800,515
Tagok
615,660
Legújabb tagunk
kisliget
Oldal tetejére