Hatalmas bejelentést tett a NASA: nem vagyunk egyedül

A NASA hét Föld-szerű bolygót talált. Sajtótájékoztató keretein belül jelentették be a NASA szakemberei, hogy a Naprendszerünkön kívüli bolygókat találtak. Ezek közül hét Föld-szerű, mindegyiken van víz és három bolygón kialakulhatott már az élet is.

Arra a kérdésre azonban, hogy biztosak-e benne, hogy van élet a most felfedezett bolygókon, csak annyit mondtak a kutatók: "ez még csak a kezdet".

A hét bolygó a Trappist-1 nevű törpecsillag körül kering.

Michael Gillon, a kutatás vezetője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, már nem az a kérdés, hogy megtalálják-e a második Földet, hanem az, hogy mikor.

A most felfedezett bolygók légköre is alkalmas lenne arra, hogy ott élni lehessen. A felületük sziklás, a hat bolygó hőmérséklete pedig 0-100 Celsius-fok között mozog.

Dr. Amaury Triaud azt nyilatkozta, a Trappist-1 csillag fél milliárd évnél idősebb, és valószínűsítik, hogy a bolygók is akörül vannak. Gillon pedig hozzátette: több molekulából és a légköri viszonyokból arra következtetnek, hogy van élet legalább három bolygón.

Az exobolygók létezése évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt. Az első valódi bizonyítékok csak az 1990-es évek elején kerültek elő, azóta azonban több ezer Naprendszeren kívüli égitestet azonosítottak. Az efféle objektumok keresése többek közt a földön kívüli élet kutatásának szempontjából is igen fontos.

Faktor

bolygok.jpg
 
Ez így azért „nesze semmi, fogd meg jól”. Sorolom a gondjaimat:

1. Miként lehet egyszerre 7 darab „föld szerű” bolygó egy csillag körül? Lehet akárhány persze ami kb akkora mint a Föld, de ezek közül nem keringhet mind a hét az „életövezetben”. Hét bolygó egyszerre nem hiszem hogy elférne ott, nálunk már a Vénusz is túl meleg, a Mars pedig túl hideg ehhez, s ez csak 3. E sávon belül hogy is férne el 7, zavarnák egymás pályáját a gravitációval. Törpecsillag esetén az életövezet sávja még sokkal kisebb.

2. Mi az hogy nem tudják, van-e valamelyik bolygón élet? Legalábbis ha abban biztosak hogy van a bolygón folyékony víz; és abban is hogy van a légkörben szabad oxigén, akkor biztos hogy van rajta valamilyen élet. Ugyanis az oxigén nagyon hamar megkötődik vegyületekben mert igen aktív gáz. Kizárólag amiatt van jelen a Földön is a légkörben molekuláris formában, mert állandóan utántermelik a növények és moszatok. vagyis az ÉLET. Ha az élet hirtelen eltűnne a Földről, a jelenlegi oxigénmennyiség néhány százezer év alatt semmivé foszlana, lekötődne vegyületekbe, ami időtartam semmiség egy bolygó életében.

3. Előbb 7 bolygóról beszéltek, majd azt hogy 6 bolygónál van a hőmérséklet a 0-100 fokos tartományban. Most akkor hányról van szó? Ha a hetediknek nem ebben a tartományban van a hőmérséklete, akkor minek emlegetik, az nem „földszerű”, amennyiben alkalmatlan a földihez hasonló életre. Bár nehezen tudom elképzelni a földihez hasonló életet azon a bolygón is ahol a hőmérséklet gyakran megy 100 fok közelébe. Néhány baktériumot esetleg, de nem bármi kicsit is bonyolult életformát.
 
A NASA hét Föld-szerű bolygót talált. Sajtótájékoztató keretein belül jelentették be a NASA szakemberei, hogy a Naprendszerünkön kívüli bolygókat találtak. Ezek közül hét Föld-szerű, mindegyiken van víz és három bolygón kialakulhatott már az élet is.

Arra a kérdésre azonban, hogy biztosak-e benne, hogy van élet a most felfedezett bolygókon, csak annyit mondtak a kutatók: "ez még csak a kezdet".

A hét bolygó a Trappist-1 nevű törpecsillag körül kering.

Michael Gillon, a kutatás vezetője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, már nem az a kérdés, hogy megtalálják-e a második Földet, hanem az, hogy mikor.

A most felfedezett bolygók légköre is alkalmas lenne arra, hogy ott élni lehessen. A felületük sziklás, a hat bolygó hőmérséklete pedig 0-100 Celsius-fok között mozog.

Dr. Amaury Triaud azt nyilatkozta, a Trappist-1 csillag fél milliárd évnél idősebb, és valószínűsítik, hogy a bolygók is akörül vannak. Gillon pedig hozzátette: több molekulából és a légköri viszonyokból arra következtetnek, hogy van élet legalább három bolygón.

Az exobolygók létezése évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt. Az első valódi bizonyítékok csak az 1990-es évek elején kerültek elő, azóta azonban több ezer Naprendszeren kívüli égitestet azonosítottak. Az efféle objektumok keresése többek közt a földön kívüli élet kutatásának szempontjából is igen fontos.

Faktor

Csatolás megtekintése 1528951
*
Jó lenne, ha lenne több Föld is, de azokon mindenütt szép és jó élet lenne. Csodás időjárással, terméssel, jó emberekkel és békével, szeretettel. Ezt leírva, sőt vissza is olvasva - felébredtem.
:o
 
Nem akarok ünnepronto lenni de nehogy azt képzelje valaki, hogy ezeket a szép felvételeket a bolygorol egy kamera készitette. A képek fantázia-képek. ;)
-
bolygok-jpg.1528951

-
Ekkora távolságbol nem lehet egy bolygot lefényképezni.
A csillagok az égen szinte egyforma nagyok, egy pont. Még teleszkopokkal is alig lehet nagyságkülönbbséget észlelni, nem hogy egy planétárol ebböl a távolságbol.
-
Hogy egy planeta ott van azt csak a fényeröség periodikus, gyenge változásaibol sejtjük. A felszine is csak becsülhetö.
-
Ehez hosszu megfigyelésre van szükség. A bennünket figyelö "alieneknek" ugyan ez a problemájuk, a Föld évente egyszer okoz egy enyhe elhalványosodást miközben elhalad a Nap elött. Ezt borzaszto nehéz pontosan mérni.
 
A Hold tőlünk 1.3 fénymásodpercre van, itt már járt néhány ember, igaz nem kis erőfeszítéssel. A TRAPPIST-1 40 fényévre van tőlünk. Egy rádióüzenet váltás is pont egy emberöltő. Lehet latolgatni az esélyeket.

Persze ettől én még odavagyok az űrkutatásért :)
Szerintem ha az egész emberiség összefogna, akkor - iszonyatos anyagi áldozatok árán - TALÁN tudna késztíteni egy űrhajót, ami néhány év alatt (ismétlem nem azonnal, hanem fokozatosan, évek alatt!) képes lenne felgyorsulni a fénysebességnek talán az egytizedére. Ismétlem ez is csak talán és esetleg... de amennyire ismerem a jelenlegi fizkai lehetőségeinket (elég jól képben vagyok ám ezt illetően...) ezt még úgy-ahogy elképzelhetőnek tartom. Nem azt mondom hogy biztos, csak azt hogy biztos nem teljes lehetetlenség. Amolyan „billeg a léc”.

Na most ezzel a rakétával körülbelül 400 év alatt érhetünk el oda, ahhoz a csillaghoz. De inkább 450, mert idő kell a felgyorsulásához, majd a cél közelében a lefékeződéséhez. Azaz, ez azt jelenti hogy ha azt a rakétát Mátyás király udvari tudósai építették volna meg, akkor az akkori abba beszállók sokadik generációs utódai mostanában indítanák útnak azt az üzenetet onnan, hogy „felség, megérkeztünk, Isten és a haza nevében birtokba vettük a bolygót! Igen, csak egyet! Azok a rohadt törökök, Szulejmán ebfajzatai megelőztek a másik hat bolygónál, az egyiken akkora minaretet építettek hogy kilóg a légkörből a csúcsa!"

Szóval, olyan igazán nagy jelentősége ennek az egésznek nemigen van.
 
Szerintem ha az egész emberiség összefogna, akkor - iszonyatos anyagi áldozatok árán - TALÁN tudna késztíteni egy űrhajót, ami néhány év alatt (ismétlem nem azonnal, hanem fokozatosan, évek alatt!) képes lenne felgyorsulni a fénysebességnek talán az egytizedére. Ismétlem ez is csak talán és esetleg... de amennyire ismerem a jelenlegi fizkai lehetőségeinket (elég jól képben vagyok ám ezt illetően...) ezt még úgy-ahogy elképzelhetőnek tartom. Nem azt mondom hogy biztos, csak azt hogy biztos nem teljes lehetetlenség.

Hát nem néztél te soha Stargate sorozatot? Ott a Chappa'ai, hetes ékzár kódolva, és huss máris ott vagy tetszőleges bolygón :)

Egyébként a féreglyuk elmélet nem hülyeség. Ráadásul az univerzum méreteit tekintve teljesen felesleges normál utazásban gondolkodni. Még a szomszédos Marsra tervezett expedíciók esetében is kérdéses pl. a visszatérés.
 
Hát nem néztél te soha Stargate sorozatot? Ott a Chappa'ai, hetes ékzár kódolva, és huss máris ott vagy tetszőleges bolygón :)

Egyébként a féreglyuk elmélet nem hülyeség. Ráadásul az univerzum méreteit tekintve teljesen felesleges normál utazásban gondolkodni. Még a szomszédos Marsra tervezett expedíciók esetében is kérdéses pl. a visszatérés.
Nem, ha hiszed ha nem, egyetlenegy részt se néztem meg abból a sorozatból. Általában, nem rajongok azon sorozatok iránt amik sokezer részből állnak, sőt, „évadokból”, mindegyiknek kismillió részes...
Függőséget teremt tudod. Mert jajistenkém ki ne hagyjak egyetlen részt is, akkor már nem tudom megérteni mi van a következőben...
Meg különben is, idővel úgyis elcseszik a sorozattervezők. Megölnek benne valakit aki nekem rokonszenves szereplő volt... Vagy hirtelen belekevernek valamit amit abszolút nonszensznek tartok a tudomány szempontjából és oda az élvezetem megintcsak mert hiteltelenné válik az egész... Félre ne érts, tudom én hogy az élvezethez fel kell függesztenem a kételyeimet bizonyos mértékig, újra gyerekké válni, élvezni a mesét, HINNI a film időtartamára... De van egy HATÁR. Szóval akármit nem tudok lenyelni. S azt veszem észre, az alkotóknál egyre lejjebb csúszik a léc, abból indulnak ki, a nézők egyre hülyébbek, bármit képesek lenyelni...

Én nem.

Elárulom, én még a Star Wars-sal se tudtam eredetileg megbarátkozni - A FÉNYKARD MIATT. Egyszerűen semmiféle tudományos(nak tűnő...) magyarázatot nem találtam rá, s emiatt nem tudtam élvezni. Végül nagy nehezen én magam kitaláltam valamit, amit úgy-ahogy megvalósíthatónak érzek. TALÁN. Ezek után már tudtam élvezni... addig a részig amíg meg nem halt benne a Han Solo. De nem az ő halála búsított el, arra lehetett számnítanom végülis ennyi évvel később, hanem abban van az a rész amikor abból a Halálcsillaggá átalakított bolygóból kijön az a halálsugár vagy mi... És hirtelen elágazódik többfelé!

NA HÜLYÍTSÉK A NÉNIKÉJÜKET!
 
Utoljára módosítva:
Nem, ha hiszed ha nem, egyetlenegy részt se néztem meg abból a sorozatból. Általában, nem rajongok azon sorozatok iránt amik sokezer részből állnak, sőt, „évadokból”, mindegyiknek kismillió része...
Függőséget teremt tudod. Mert jajistenkém ki ne hagyjak egyetlen részt is, akkor már nem tudom megérteni mi van a következőben...
Meg különben is, idővel úgyis elcseszik a sorozattervezők. Megölnek benne valakit aki nekem rokonszenves szereplő volt... Vagy hirtelen belekevernek valamit amit abszolút nonszensznek tartok a tudomány szempontjából és oda az élvezetem megintcsak mert hiteltelenné válik az egész... Félre ne érts, tudom én hogy az élvezethez fel kell függesztenem a kételyeimet bizonyos mértékig, újra gyerekké válni, élvezni a mesét, HINNI a film időtartamára... De van egy HATÁR. Szóval akármit nem tudok lenyelni. S azt veszem észre, az alkotóknál egyre lejjebb csúszik a léc, abból indulnak ki, a nézők egyre hülyébbek, bármit képesek lenyelni...

Én nem.

Elárulom, én még a Star Wars-sal se tudtam eredetileg megbarátkozni - A FÉNYKARD MIATT. Egyszerűen semmiféle tudományos(nak tűnő...) magyarázatot nem találtam rá, s emiatt nem tudtam élvezni. Végül nagy nehezen én magam kitaláltam valamit, amit úgy-ahogy megvalósíthatónak érzek. TALÁN. Ezek után már tudtam élvezni... addig a részig amíg meg nem halt benne a Han Solo. De nem az ő halála búsított el, arra lehetett számnítanom végülis ennyi évvel később, hanem abban van az a rész amikor abból a Halálcsillaggá átalakított bolygóból kijön az a halálsugár vagy mi... És hirtelen elágazódik többfelé!

NA HÜLYÍTSÉK A NÉNIKÉJÜKET!


A Sci-Fi lényege a tudományos(nak tűnő)-fantasztikum. Alapkérdés: Mi lenne ha... ?
Persze ehhez kell az álmodozás képessége... :)
 
Nem, ha hiszed ha nem, egyetlenegy részt se néztem meg abból a sorozatból. Általában, nem rajongok azon sorozatok iránt amik sokezer részből állnak, sőt, „évadokból”, mindegyiknek kismillió része...
Függőséget teremt tudod. Mert jajistenkém ki ne hagyjak egyetlen részt is, akkor már nem tudom megérteni mi van a következőben...
Meg különben is, idővel úgyis elcseszik a sorozattervezők. Megölnek benne valakit aki nekem rokonszenves szereplő volt... Vagy hirtelen belekevernek valamit amit abszolút nonszensznek tartok a tudomány szempontjából és oda az élvezetem megintcsak mert hiteltelenné válik az egész... Félre ne érts, tudom én hogy az élvezethez fel kell függesztenem a kételyeimet bizonyos mértékig, újra gyerekké válni, élvezni a mesét, HINNI a film időtartamára... De van egy HATÁR. Szóval akármit nem tudok lenyelni. S azt veszem észre, az alkotóknál egyre lejjebb csúszik a léc, abból indulnak ki, a nézők egyre hülyébbek, bármit képesek lenyelni...

Én nem.

Elárulom, én még a Star Wars-sal se tudtam eredetileg megbarátkozni - A FÉNYKARD MIATT. Egyszerűen semmiféle tudományos(nak tűnő...) magyarázatot nem találtam rá, s emiatt nem tudtam élvezni. Végül nagy nehezen én magam kitaláltam valamit, amit úgy-ahogy megvalósíthatónak érzek. TALÁN. Ezek után már tudtam élvezni... addig a részig amíg meg nem halt benne a Han Solo. De nem az ő halála búsított el, arra lehetett számnítanom végülis ennyi évvel később, hanem abban van az a rész amikor abból a Halálcsillaggá átalakított bolygóból kijön az a halálsugár vagy mi... És hirtelen elágazódik többfelé!

NA HÜLYÍTSÉK A NÉNIKÉJÜKET!
Figyejj Bitang, en ennel sokkal tobbet neztem ki beloled.
Honnan tudnad, hogy egy nalunk tobb ezer vagy esetleg millio evvel oregebb kultura milyen technikai eszkozokkel rendelkezik?
Ha annak idelyen a Logopocs torzsfonok amerikaban kozolte a torzzsel, hogy sapadtarcu idegenek jottek a Nagyviz tulso partjarol bohom kenukkal akkor a torzs saman siman visito fraszt kapott volna mert a Nagyvizen nem lehet kenuval atkelni. Es a samannak igaza lett volna mert a Nagyvizen tenyleg nem lehet atkelni egy kenuval. De egy harom arbocos fregattal igenis lehet. De a saman akkori technikai tudasa ezt nem birta elkepzelni.

Vagy emlekezz fiatal korunkban a sci-fi filmekben emberek tudtak beszelni egymassal telefonon keresztul ugy hogy eloben lattak egymast egy kepernyon. Leszakadt a pofank, hogy ez lehetetlen.
Manapsag meg ott a Skype ha hallottal rola.....
 
Figyejj Bitang, en ennel sokkal tobbet neztem ki beloled.
Honnan tudnad, hogy egy nalunk tobb ezer vagy esetleg millio evvel oregebb kultura milyen technikai eszkozokkel rendelkezik?
Ha annak idelyen a Logopocs torzsfonok amerikaban kozolte a torzzsel, hogy sapadtarcu idegenek jottek a Nagyviz tulso partjarol bohom kenukkal akkor a torzs saman siman visito fraszt kapott volna mert a Nagyvizen nem lehet kenuval atkelni. Es a samannak igaza lett volna mert a Nagyvizen tenyleg nem lehet atkelni egy kenuval. De egy harom arbocos fregattal igenis lehet. De a saman akkori technikai tudasa ezt nem birta elkepzelni.

Vagy emlekezz fiatal korunkban a sci-fi filmekben emberek tudtak beszelni egymassal telefonon keresztul ugy hogy eloben lattak egymast egy kepernyon. Leszakadt a pofank, hogy ez lehetetlen.
Manapsag meg ott a Skype ha hallottal rola.....

Hát persze, neked ebben igazad van. MINDEN LEHETSÉGES. Persze.

Csak tudod, nem minden lehetséges pontosan ÚGY, ahogyan azt kitalálták, és nekem épp ezzel az ÚGY-gyal van gondom, a módszerrel...

A siófoki boszorkány tényleg tud repülni. Mert repülni lehetséges. De nem seprűvel repül, hanem hőlégballonnal vagy Boeing repülőgéppel, tudod...

Tehát, ha valamit bemutatnak, akkor én ELVÁROM hogy olyan módszerrel legyen bemutatva, amit magam is lehetségesnek tartok, vagy legyek szerényebb: legalábbis nem tartom kapásból lehetetlennek, figyelembe véve a tudomány jelenlegi fejlettségi szintjét, s a jövőben valószínű fejlődési irányát!

Nyilván lehetnek váratlan meglepetések e fejlődésben, persze. Nem tudunk mindent, a jövőt pláne nem, s eképp a tudomány jövőbeli fejlődési irányát sem. Ez igaz. Elismerem. Ugyanakkor a sci-fi rövidítés azt jelenti: SCIENCE fiction. Azaz TUDOMÁNYOS fantasztikum! Tehát nem akármilyen fantasztikum, hanem TUDOMÁNYOS. Ahhoz hogy valami tudományosnak neveztethessék, a szememben az kell, hogy legalább valami halvány köze legyen a tudományhoz. Nem ragaszkodom ahhoz hogy tételesen bizonyított legyen minden felvonultatott eleme a történetnek, mert ha olyan, akkor teljesen hiányzik belőle a fantasztikum, s eképp máris nem sci-fi hanem mittudomén ismeretterjesztő alkotás vagy lélektani regény vagy akármi más. Követelem azonban, hogy legalábbis ne álljon nyilvánvaló ellentmondásban a tudomány eddig felfedezett tényeivel, s azzal se amit ha nem is tudunk bizonyosan, de legalábbis erősen valószínűnek tartunk!

Na most azt tudjuk, hogy sugárzások nem fognak csak úgy hipp-hopp elágazni féltucat irányba pár millió mérföld után. Nekem tehát ilyesmit ne mutogassanak a filmekben!

Illetve: BEMUTATHATJÁK, oké! De ha olyasmit akarnak bemutatni ami ennyire NYILVÁNVALÓAN ellentétes a tudomány tényeivel, akkor tessék részletesen megindokolni valamiféle tudományosnak tűnő magyarázattal, miért lehetséges ez mégis majd a jövőben! Persze egy efféle magyarázat szükségképpen olyan lesz ami mégse magyaráz meg mindent részletesen, mert ahhoz konkrét képletek kellenének, s ha lennének képletei a forgatókönyvírónak máris ellenőrizni lehetne mindent, s ha a képletek igazak, nem film lenne belőle hanem hatalmas tudományos felfedezés. Magyarázat alatt tehát én csak olyasmit várnék el - de azt igenis! - hogy valami érdekfeszítő gondolatmenet, aminek egyetlen eleme se nyilvánvalóan lehetetlen.

Emiatt, mert ezeket teljesen nélkülözi a Star Wars, és most nem csak ezen elágazó sugárzásra gondolok de sok másra is, a szememben az egyszerűen NEM sci-fi! Fantasy lehet, de nem sci-fi. Felnőtteknek szóló mese. Úgy látszik én azonban kinőttem a mesékből.
 
Szerintem ha az egész emberiség összefogna, akkor - iszonyatos anyagi áldozatok árán - TALÁN tudna késztíteni egy űrhajót, ami néhány év alatt (ismétlem nem azonnal, hanem fokozatosan, évek alatt!) képes lenne felgyorsulni a fénysebességnek talán az egytizedére. Ismétlem ez is csak talán és esetleg... de amennyire ismerem a jelenlegi fizkai lehetőségeinket (elég jól képben vagyok ám ezt illetően...) ezt még úgy-ahogy elképzelhetőnek tartom. Nem azt mondom hogy biztos, csak azt hogy biztos nem teljes lehetetlenség. Amolyan „billeg a léc”.

Na most ezzel a rakétával körülbelül 400 év alatt érhetünk el oda, ahhoz a csillaghoz. De inkább 450, mert idő kell a felgyorsulásához, majd a cél közelében a lefékeződéséhez. Azaz, ez azt jelenti hogy ha azt a rakétát Mátyás király udvari tudósai építették volna meg, akkor az akkori abba beszállók sokadik generációs utódai mostanában indítanák útnak azt az üzenetet onnan, hogy „felség, megérkeztünk, Isten és a haza nevében birtokba vettük a bolygót! Igen, csak egyet! Azok a rohadt törökök, Szulejmán ebfajzatai megelőztek a másik hat bolygónál, az egyiken akkora minaretet építettek hogy kilóg a légkörből a csúcsa!"

Szóval, olyan igazán nagy jelentősége ennek az egésznek nemigen van.

Ha az egész emberiség összefogna, talán még meg lehetne menteni ezt a valaha gyönyörű bolygót és akkor nem kellene másikat keresgélni, amit aztán megint csak tönkre lehet tenni....o_O
 
Kezdődik a NASA-nál az uborkaszezon?

"A hét bolygó a Trappist-1 nevű törpecsillag körül kering."

Ez az egésznek a buktája!
Hiszen élet csak a csillagtól egy bizonyos távolságban lehetséges.
Esetünkben a Nap körül 9 (8) bolygó kering, de csak a Föld ( 3. ) alkalmas életre.
Éppen a csillagtól ( a Naptól) való kedvező távolsága miatt.
A két belső bolygó ( Merkúr, Vénusz) forró, a távolabb levők fagyosak.
És olyan az univerzumban nem létezik, hogy 7 bolygó egy azon távolságra keringjen csillagtól.
 
Kezdődik a NASA-nál az uborkaszezon?

"A hét bolygó a Trappist-1 nevű törpecsillag körül kering."

Ez az egésznek a buktája!
Hiszen élet csak a csillagtól egy bizonyos távolságban lehetséges.
Esetünkben a Nap körül 9 (8) bolygó kering, de csak a Föld ( 3. ) alkalmas életre.
Éppen a csillagtól ( a Naptól) való kedvező távolsága miatt.
A két belső bolygó ( Merkúr, Vénusz) forró, a távolabb levők fagyosak.
És olyan az univerzumban nem létezik, hogy 7 bolygó egy azon távolságra keringjen csillagtól.

Hét bolygónál én se hiszem, de azért az se igaz hogy 1 csillag körül okvetlenül csak 1 bolygó lehet olyan ami az életövezetben kering. Igazából én azt hiszem, hogy bár a Vénusz kétségkívül túl forró, de talán a Vénusz és a Föld közé be lehetne szuszakolni egy bolygót, ami alkalmas az életre. Ha ott keringene egy Föld-méretű bolygó, az még nem zavarná meg különösebben a Föld keringését a tömegével. Ellenben szerintem már kellően hűvös volna ahhoz, hogy létrejöhessen rajta az élet. Nyilván persze melegebb volna mint a Föld, de azért még életre alkalmas. Bár kétlem hogy lenne rajta sarkvidék, fagyott vízzel.
Aztán, egy efféle bolygó elképzelhető lenne a Föld és a Mars közt is kb félúton. Az is alkalmas volna még az életre. Sőt, igazából én még a marsról is azt hiszem hogy alapvetően alkalmas volt valamikor az életre, talán el is indult rajta annak a kialakulása, csak aztán történt egy katasztrófa! Ez pedig az amit ma is jól lehet látni rajta: az északi féltekébe belecsapódott egy rohadtnagy kisbolygó. Cseppet se meglepő ez, hiszen ott a szomszédban az aszteroida-övezet... És ez nem ám akkora volt mint ami állítólag nálunk kipusztította a dinókat, mert annak a nyoma nem látszik szabad szemmel, csak komoly műszerekkel lehet látni a kráter helyét. A mars esetében ez azonban akkora bazinagy, hogy a bolygó egész északi féltekéjét eltorzítja, mondhatni szinte egyharmada a kráter a bolygó átmérőjének!
Nyilvánvaló, hogy egy ekkora bumm mindent elpusztított ami élt. Legfeljebb baktériumok maradhattak élve utána, azok is csak nagy szerencsével és megtizedelve.
Ennél is nagyobb baj hogy az az akkori katasztrófa tulajdonképpen a teljes légkört magával rántotta az űrbe. A Marson alig van levegő a Földhöz képest. Ilyen viszonyok közt nemigen alakulhat ki újra az élet ott. De ha ez nem történik meg, nem kizárt hogy a Mars is élettel teli volna.

Szóval, végeredményben én azt hiszem egy Nap méretű csillag körül TALÁN elképzelhető 4 életre alkalmas bolygó is. De 7 semmi esetre se. Törpecsillag körül pláne nem.
 
En sem tartom valoszinünek, hogy hozzánk hasonlo lények élnének a töllünk 40 fényévre levö naprendszerben, tul sok véletlennek kéne ahoz egyezni a két helyen. Továbbá az evolutios folyamat nem determinált, azonos kezdeti feltételek a legkülönbözöbb megoldásokhoz vezethetnek.
-
A viz jelenléte egy jo feltétel komplikált kémiai rendszerek létrejöttéhez, az atmoszféra is elösegiti, hogy atomok, molekulák gyakran találkozzanak egymással és valamit létrehozzanak, ennek ellenére nincs kizárva, hogy élet sürübb közegekben, vagy felszin alatti rétegekben létezzen. A Földön találunk bakteriumokat amik nagy nyomás alatt kövek belsejében laknak.
-
Röviden az életnek rengeteg formája lehetséges csak hát a viz alol, vagy földalatti üregekböl a világürt felkutatni nehezebb mind nekünk.
-
Az ember egy kétlábon járo bioszféra (nem gyözöm hangsulyozni rajtunk tizszer anyi mikroorganizmus él mind ahány emberi sejtböl állunk) a Föld egy bioszféra és ugy ahogy az elsö (az ember) egy véges existentiával rendelkezik, (elöbb utobb meghalunk) ugy van ez egy planétával is, egy idö után megszünnek a feltételek.
-
Legyünk hálásak a sorsnak, hogy eddig nem fedezett fel bennünket senki, látjuk, hogy az isten nevü fantázialények igy is orjási károkat okoztak/okoznak az emberiségnek.
-


-
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,905
Tagok
615,340
Legújabb tagunk
Torda Bernadett
Oldal tetejére