Kanadában privatizálták a menekültválságot

Kanada 2015 végén jelentette be, hogy 50 ezer szíriai menekültet fogad be. Ráadásul főleg a veszélyeztetettebb csoportok tagjait várták: nőket, gyermekeket, családokat és az LMBTQ-közösség tagjait.

A letelepedési programban nem csak az állam vett részt, a kanadai lakosság egy része is lelkesen jelentkezett, hogy befogadhassanak a családjukba szír menekülteket. Átlagos állampolgárok ezrei, saját pénzüket és idejüket nem sajnálva vállalták, hogy hozzászoktatják az új élethez a befogadottakat, megtanítják nekik azokat a dolgokat, amik a kanadai boldogulásukhoz szükségesek. A program, az ilyen befogadások egy évre szóltak. Ez most járt le, és eddig nem volt egyértelmű,

mi fog történni a 13. hónapban?
A New York Times cikksorozatot szentelt a témának, alaposan bemutatják például a kanadai nyugdíjas Liz Starkot, aki egy egész évig lelkesen foglalkozott Mouhamad és Wissam al-Hajj-dzsal és négy gyermekükkel. Egy éven keresztül a kanadai állam a szír család nevében utalt lakbért Liz Starknak, és fizette a család legalapvetőbb dolgait. Ennek most vége, de úgy néz ki, nem volt hiábavaló ez az egy év.


A program végére rengeteget fejlődött a hazájukban földművesként dolgozó házaspár. Megtanulták, hogy működik egy modern lakossági bankrendszer, és már saját maguk kezelik a folyószámláikat, amiket a kanadai államtól kaptak a megérkezésükkor. A 36 éves Mouhamad állást is kapott egy közel-keleti étterem konyhájában. Az áruházak, boltok logóiban a betűket már el tudja olvasni és a helyi közlekedési táblákat is felismeri. A gyerekek életükben először iskolába járnak, angolul és franciául tanulnak, sportolnak, versenyeket nyernek. Nagyon szeretik például a jégkorcsolyát, amiről valószínűleg nem is hallottak volna, ha szülőföldjükön maradnak.

Pedig Mouhammad a program elején azon gondolkodott, hogy visszamegy Szíriába.
"Nem bírom megtanulni ezt az új nyelvet. Egy éve vagyok Kanadában, és csak néhány szót értek." – mondta akkor kétségbeesetten. A program végére azonban beilleszkedett, megszokta az új életet, a munkahelyén még fizetésemelést is kapott.

Több önállóság
A letelepedési program finanszírozása egyszerre megy állami és magán forrásokból. Van, aki saját pénzt tesz az integrációba, van, aki csak arra vállalkozik, hogy furikázza a családot, esetleg megcsinálja a házi feladatot a gyerekekkel. A magánszponzorok a 13. hónap kezdetével dönthetnek arról, folytatják-e a segítségnyújtást. A Hajj család támogatói úgy döntöttek, nem fogják. De nem hirtelen egyik napról a másikra vonták vissza az összes támogatást, hanem fokozatosan szoktatták a családot az önellátásra.

Egy menekültek beilleszkedésével foglalkozó állami alkalmazott, Sam Nammoura azt állítja, az a legjobb döntés, ahogy a Hajj család támogatói döntöttek. Sokszor a magánszponzorok annyira hisznek az integráció fontosságában, hogy gyakorlatilag túlszeretik a menekülteket, akik ezért annyi gondoskodást kapnak, hogy nem tanulnak meg gondoskodni magukról, nem tanulják meg, milyen lesz saját lábon megállni a kanadai társadalomban. Az egyik támogató például szabadidejében elvállalta, hogy elviszi a család gyerekeit az iskolán túli elfoglaltságokra, például úszásoktatásra. Kocsival szállította a gyerekeket rendszeresen, mígnem egyszer csak bejelentette, hogy többet nem fogja, legyen az már a szülők dolga.

15742513_caff0804b31f6177cd56c4789e07d6e1_wm.jpg

Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary
Azonban a szülőknek nem segített abban, hogyan kell tömegközlekedéssel elvinni a gyerekeket az uszodába. Közvetlenül ezután a gyerek nem is jutott el a heti úszásra. Ez intő jel volt, a szponzorok érezték, hogy nem lehet a támogatást egyik napról a másikra elvenni a családtól. A segítők közösen megbeszélték, elkezdenek távolodni a családtól, de lassan, fokozatosan.

A menekültek fele önállósodott egy év alatt
A kanadai állami statisztikák szerint a Hajj családhoz hasonló vegyes rendszerben befogadott menekült családoknál, tehát ahol az állami intézmények mellett magánemberek is segítenek a beilleszkedésben, a felnőttek 50 százaléka már teljes munkaidőben dolgozik, mire a program véget ér. Ez igazi sikernek számít 12 hónap után, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a másik felnőtt jó eséllyel gyermeket nevel, emiatt nem tud munkába állni.

Ezzel szemben azok a menekültek, akik a 12 hónapjukat kizárólag állami szereplőkkel töltötték, például szállókon, nekik csupán a 10 százalékuk dolgozik teljes állásban a program végére. (Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy többnyire ők azok, akik egészségügyi problémákkal küzdenek vagy kevésbé iskolázottak – épp ezek miatt kevésbé kapósak a menekülteket befogadni kívánó kanadaiak körében, hiába van nekik nagyobb szükségük a több segítségre.)

A kanadai program sikere miatt egyre több ország gondolkodik hasonló programokban. A briteknél és az argentinoknál már megkezdődtek az első kísérleti programok a magánosított integrációban és a szakemberek arra számítanak, hogy egyre több ország kezdi meg a menekültek ilyen jellegű befogadását. Főleg, hogy

az önkéntes befogadást a jobboldali pártok sem ellenzik olyan hevesen, mint az állami betelepítési programokat.
Még a jelenleg ellenzékben lévő kanadai Konzervatív Párt, akik folyamatosan kritizálják a liberális kormányt, amiért újabb és újabb menekülteket fogad be (2015 vége óta újabb 40 ezer szíriai érkezett Kanadába), még ők is támogatták, hogy növeljék az állampolgárok által önkéntesen befogadható menekültek számát.

Az igazi sikert csak hosszútávon lehet megítélni
Jelenleg a program sikerességét hangoztatók arra hivatkoznak, hogy a felnőtt szírek fele dolgozik. Pedig az igazi változás a gyermekek életében fog látszódni a szakemberek szerint, akik azt gondolják, ha a menekült gyermekek legyőzik a kezdeti nehézségeiket az iskolában, elsajátítják az angolt és a franciát, akkor utána az iskolapadból úgy kerülnek ki, mint bármelyik másik kanadai gyerek. Mindenki abban bízik, hogy az iskolarendszerben eltöltött évek eltörlik a gyerekek közötti egyenlőtlenséget. A Hajj családnál ez úgy látszik menni fog, a gyerekek egy év alatt megtanultak angolul olvasni.

Miközben Európában és az USA-ban átrajzolta a politikai térképet a menekültválság és azzal a bezárkózást hirdető pártok felemelkedése, sok kanadai úgy fogja fel a programot, mint egy nagy generációs befektetést az ország jövőjébe, és egyelőre úgy néz ki, nem tévednek.

(A New York Times teljes cikksorozatát a kanadai integrációs programról itt lehet elolvasni.)

15742459_ae1288fdb88ffa9408b5d64be3aeba24_wm.jpg
 
Oké, oké, meg szép meg minden. De izé... Szóval, ha úgy vesszük magam is menekült vagyok, az biztos hogy legalábbis migráns. És már sokszor megkaptam hogy nekem elvileg otthon kellett volna maradnom hogy dolozzam az ország felemelkedésén, sőt „küzdjek” érte. Küzdöttem amíg bírtam, de egyszer elfogy az ember energiája, pénze, sőt reménye... Kinek előbb, kinek később... Én bevallom nekem már tele volt a... szóval besokalltam és kész.

Ettől azonban még megértem azokat, akik nekem ezt mondják, mert abban igazuk van hogy ha mindenki elmegy onnan ahol valamilyen politikai vagy gazdasági rendszer rossz, akkor sosemis fog ott változni semmi, s állandóan csak utántermeli a barbárságot, mint egy gennyes góc amit nem vágnak ki. Én nem érzem magamat bűnösnek mert egy fecske nem csinál nyarat. Sőt kettő vagy három se. De épp emiatt az lenne külföld részéről az igazi segítség ha a problémát a helyszínen orvosolnák valahogyan, vagy nem?

Na és ugyanez igaz a menekültválságra is. Szíriára meg a többire.

A gond persze ott van hogy mindezt orvosolni erővel már próbálták: ez volt az USA beavatkozása Irakban ugye. Hát nem jött össze. De talán úgy összejönne ha a közeli nagyobb hatalmak megegyeznének, és igenis elfogadnák hogy a határokat meg LEHET és meg is KELL változtatni! Mindegyik elmebajos csoportnak kijelölnének egy területet hogy azontúl az az ő országuk, és igenis végrehajtanának lakosságcseréket akár erővel is. (bár szerintem nem kéne a külföldiek részéről ehhez erő, mennének maguktól is mert félnének ott maradni ami a másik csoport országa lesz...) A békefenntartók pedig tényleg csak a határokra ügyelnének, azon belül mindegyik vallásos vagy akármiféle más miatt megszállott csoport/ország csinálhatna amit akar.

Magyarországgal meg egyszerűen meg kéne szakítani minden diplomáciai kapcsolatot, mondván hogy személyi kultuszt épít és kész. Ettől talán észbe kapnának. Elvégre kerítésük már van, maradjanak azon belül és csináljanak amit akarnak ha azt hiszik ellesznek a Nyugat nélkül...

Szerintem 10 éven belül bőven összeomolna a rendszere Viktorkának. Eleve csak az Eu pénzéből tudja fenntartani magát, amit közben nagyban szíd hálátlanul. Zombiállam, semmi más.
 
Ilyen torteneteket mindig jo olvasni. :)

Az igazi megoldas azonban inkabb az lenne, vagyis meg ennel is jobb megoldas lenne, hogy a hazavagyakozo menekulteknek olyan korulmenyeket eremtsenek a segitessel, hogy ne kelljen otthagyni a hazajukat. Ott kellene beavatkozni, helyben, igy mindenkinek megmaradna az otthona, nem kenyszerulne mas allamokba.
 
Ez a cikk baromi szep, konnyek szoktek a szemembe. Es egyetertek, ezeket az embereket segiteni kell.
Viszont en manageltem azokat a hazakat ahol a 90% nem beilleszkedett lakik es ha horror torteneteket akar valaki akkor kerdezzen.
Egyebkent tegnap jott ki a hir (amirol ezen a tarsalgon nem lehet hallani) hogy egy montreali mosqe-ban az imam felszolitotta a muszlim hiveket hogy oljenek zsidokat.
Sokszor nem is az uj bevandorlokkal van a problema, hanem a masodik es harmadik generacios leszarmazottakkal akik nem ismerik a korulmenyeket ahonnan a szuleik es nagyszuleik menekultek es egy szaros imam radikalni tudja oket a Koran neveben.
 
Canada csaladosokon kivan segiteni akik a haboru miatt foldonfutokka valtak.
Miert is baj ez? Nyugodj meg a vilagon a leghumanusabb orszag a legtollaransabb, ugy az azonos nemuekkel mint az egyeb okok miatt menedek kerokkel.
 
Na megegyszer. Canada befogado orszag, evi 200-250 ezer embert fogad be. Mindenki szamara elergeto a bevandorlasi oldalak.
Nem eleg egy orvosi vizsga se egy biometrikus stb ellenorzesek.
Itt nem cikizel senkit semmit mert csak peldat vehetsz emebrsegbol humanumbol Canadatol.
 
Utoljára módosítva:
GYKEREK
Melitta írta:
Az igazi sikert csak hosszútávon lehet megítélni
Erre majd Kanada is rá fog döbbenni.


Miota letezik Canada, Usa ,Ausztralia stb Ny-Europa mindegyik befogadta a menekulteket.
Mind harom nagy orszag multikulturalis es bizony a bevandorlok tettek naggya.
Igen erre radobbent Canada nagyon reg es ezert is fogad be varosnyi embereket evente kulonbozo nemzetisegueket.
Jo ha tudomasul veszed Canada bevandorlasi politikajat.
 
Utoljára módosítva:
Van lehetoseg nektek is valogatni a torok gorog lagerekbol leellenorizni es befogadni azt az 1300 embert amit alairt a veziretek.
 
Ausztralia 12ezer szir menekultet vallat be abbol 10 ezer mar meg is erkezett.
Kimeljel meg a kamu hireidtol.
a goole hasznald es maris tudni fogod hogy fals propagandat szajkozol itt.

https://www.google.ca/search?q=ausz...-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=m37XWLWXMMnCjwTk6ZlA

angolul is rakereshetsz mert itt a tv is kozvetitette.
Viszont akik a tengeren próbálkoznak azok mennek egy szigetre.
https://www.theguardian.com/austral...-of-children-in-australian-offshore-detention
 
Az emlitett orszagokba szinte miota vannak komoly bevandorlasi torvenyeik mukodnek es eleg jol.
Semmi akadalya atvenni a mar jol mukodo modszereket.
HUmanitarius katasztrofa van a haboru miatt es ez felulirja a kvotakat es mindenki + tizezreket szazezreket fogad be.
 
Kanada 2015 végén jelentette be, hogy 50 ezer szíriai menekültet fogad be. Ráadásul főleg a veszélyeztetettebb csoportok tagjait várták: nőket, gyermekeket, családokat és az LMBTQ-közösség tagjait.

A letelepedési programban nem csak az állam vett részt, a kanadai lakosság egy része is lelkesen jelentkezett, hogy befogadhassanak a családjukba szír menekülteket. Átlagos állampolgárok ezrei, saját pénzüket és idejüket nem sajnálva vállalták, hogy hozzászoktatják az új élethez a befogadottakat, megtanítják nekik azokat a dolgokat, amik a kanadai boldogulásukhoz szükségesek. A program, az ilyen befogadások egy évre szóltak. Ez most járt le, és eddig nem volt egyértelmű,

mi fog történni a 13. hónapban?
A New York Times cikksorozatot szentelt a témának, alaposan bemutatják például a kanadai nyugdíjas Liz Starkot, aki egy egész évig lelkesen foglalkozott Mouhamad és Wissam al-Hajj-dzsal és négy gyermekükkel. Egy éven keresztül a kanadai állam a szír család nevében utalt lakbért Liz Starknak, és fizette a család legalapvetőbb dolgait. Ennek most vége, de úgy néz ki, nem volt hiábavaló ez az egy év.


A program végére rengeteget fejlődött a hazájukban földművesként dolgozó házaspár. Megtanulták, hogy működik egy modern lakossági bankrendszer, és már saját maguk kezelik a folyószámláikat, amiket a kanadai államtól kaptak a megérkezésükkor. A 36 éves Mouhamad állást is kapott egy közel-keleti étterem konyhájában. Az áruházak, boltok logóiban a betűket már el tudja olvasni és a helyi közlekedési táblákat is felismeri. A gyerekek életükben először iskolába járnak, angolul és franciául tanulnak, sportolnak, versenyeket nyernek. Nagyon szeretik például a jégkorcsolyát, amiről valószínűleg nem is hallottak volna, ha szülőföldjükön maradnak.

Pedig Mouhammad a program elején azon gondolkodott, hogy visszamegy Szíriába.
"Nem bírom megtanulni ezt az új nyelvet. Egy éve vagyok Kanadában, és csak néhány szót értek." – mondta akkor kétségbeesetten. A program végére azonban beilleszkedett, megszokta az új életet, a munkahelyén még fizetésemelést is kapott.

Több önállóság
A letelepedési program finanszírozása egyszerre megy állami és magán forrásokból. Van, aki saját pénzt tesz az integrációba, van, aki csak arra vállalkozik, hogy furikázza a családot, esetleg megcsinálja a házi feladatot a gyerekekkel. A magánszponzorok a 13. hónap kezdetével dönthetnek arról, folytatják-e a segítségnyújtást. A Hajj család támogatói úgy döntöttek, nem fogják. De nem hirtelen egyik napról a másikra vonták vissza az összes támogatást, hanem fokozatosan szoktatták a családot az önellátásra.

Egy menekültek beilleszkedésével foglalkozó állami alkalmazott, Sam Nammoura azt állítja, az a legjobb döntés, ahogy a Hajj család támogatói döntöttek. Sokszor a magánszponzorok annyira hisznek az integráció fontosságában, hogy gyakorlatilag túlszeretik a menekülteket, akik ezért annyi gondoskodást kapnak, hogy nem tanulnak meg gondoskodni magukról, nem tanulják meg, milyen lesz saját lábon megállni a kanadai társadalomban. Az egyik támogató például szabadidejében elvállalta, hogy elviszi a család gyerekeit az iskolán túli elfoglaltságokra, például úszásoktatásra. Kocsival szállította a gyerekeket rendszeresen, mígnem egyszer csak bejelentette, hogy többet nem fogja, legyen az már a szülők dolga.

15742513_caff0804b31f6177cd56c4789e07d6e1_wm.jpg

Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary
Azonban a szülőknek nem segített abban, hogyan kell tömegközlekedéssel elvinni a gyerekeket az uszodába. Közvetlenül ezután a gyerek nem is jutott el a heti úszásra. Ez intő jel volt, a szponzorok érezték, hogy nem lehet a támogatást egyik napról a másikra elvenni a családtól. A segítők közösen megbeszélték, elkezdenek távolodni a családtól, de lassan, fokozatosan.

A menekültek fele önállósodott egy év alatt
A kanadai állami statisztikák szerint a Hajj családhoz hasonló vegyes rendszerben befogadott menekült családoknál, tehát ahol az állami intézmények mellett magánemberek is segítenek a beilleszkedésben, a felnőttek 50 százaléka már teljes munkaidőben dolgozik, mire a program véget ér. Ez igazi sikernek számít 12 hónap után, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a másik felnőtt jó eséllyel gyermeket nevel, emiatt nem tud munkába állni.

Ezzel szemben azok a menekültek, akik a 12 hónapjukat kizárólag állami szereplőkkel töltötték, például szállókon, nekik csupán a 10 százalékuk dolgozik teljes állásban a program végére. (Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy többnyire ők azok, akik egészségügyi problémákkal küzdenek vagy kevésbé iskolázottak – épp ezek miatt kevésbé kapósak a menekülteket befogadni kívánó kanadaiak körében, hiába van nekik nagyobb szükségük a több segítségre.)

A kanadai program sikere miatt egyre több ország gondolkodik hasonló programokban. A briteknél és az argentinoknál már megkezdődtek az első kísérleti programok a magánosított integrációban és a szakemberek arra számítanak, hogy egyre több ország kezdi meg a menekültek ilyen jellegű befogadását. Főleg, hogy

az önkéntes befogadást a jobboldali pártok sem ellenzik olyan hevesen, mint az állami betelepítési programokat.
Még a jelenleg ellenzékben lévő kanadai Konzervatív Párt, akik folyamatosan kritizálják a liberális kormányt, amiért újabb és újabb menekülteket fogad be (2015 vége óta újabb 40 ezer szíriai érkezett Kanadába), még ők is támogatták, hogy növeljék az állampolgárok által önkéntesen befogadható menekültek számát.

Az igazi sikert csak hosszútávon lehet megítélni
Jelenleg a program sikerességét hangoztatók arra hivatkoznak, hogy a felnőtt szírek fele dolgozik. Pedig az igazi változás a gyermekek életében fog látszódni a szakemberek szerint, akik azt gondolják, ha a menekült gyermekek legyőzik a kezdeti nehézségeiket az iskolában, elsajátítják az angolt és a franciát, akkor utána az iskolapadból úgy kerülnek ki, mint bármelyik másik kanadai gyerek. Mindenki abban bízik, hogy az iskolarendszerben eltöltött évek eltörlik a gyerekek közötti egyenlőtlenséget. A Hajj családnál ez úgy látszik menni fog, a gyerekek egy év alatt megtanultak angolul olvasni.

Miközben Európában és az USA-ban átrajzolta a politikai térképet a menekültválság és azzal a bezárkózást hirdető pártok felemelkedése, sok kanadai úgy fogja fel a programot, mint egy nagy generációs befektetést az ország jövőjébe, és egyelőre úgy néz ki, nem tévednek.

(A New York Times teljes cikksorozatát a kanadai integrációs programról itt lehet elolvasni.)

Csatolás megtekintése 1536497

OFF.

Remélhetőleg Rima tagtárs kapott egy figyelmeztetést (lásd itt a #9-es hozzászólást), mivel privát adatot kiírni egy fórumba a legnagyobb bűnök egyike, még akkor is, ha azok a profilban minden tag számára elérhetők.
A fórumot nem tagok is olvassák !
 
Az elgondoláshoz gratulálni tudok.
Valószínű, nem mindenki tapsol neki, de a canadaiak legalább nincsenek megfertőzve ezzel az orbán-féle állami propagandával. Ez már nagy előny. Az 1 éves tapasztalat biztos sok buktatót kihozott. Figyelni kellett a befogadó családok és a szírek kapcsolatát, a szírek hozzáállását az új körülményekhez, a betelepítettekkel szembeni a viszolygás ne csapjon át gyűlöletbe, és még ki tudja mi mindenre.
Mo-on napról-napra folyik a népbutítás és hergelés /"Mo-t elnyomják! Ki kell lépni az EJEB-ból, az egyezmény azonnal felmondani!" - mondotta egy fideszes parlamenti képviselő a Parlament ülésén./
Canada bemutatta, h másként is lehet. És nem dől össze a világ, ha a migránst is emberként kezeli.
Ez az összehasonlítás a legdöbbenetesebb. Humánumból van még mit tanulnunk.

Mo. ezt nem propagálja. Vajh miért?
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

beamix wrote on Ajuda67's profile.
Szia,bocs de csak most csatlakoztam,hogyan tudok hozzájutni a fordításaidhoz ? Főképp a Kárpátok vampirjai sorozat 36,37.reszei érdekelnek. Előre is köszönöm az útbaigazítást
Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!
ametiszt99 wrote on boyocska's profile.
Szia,nem tudom,hogy megoldódott e a Bauer Barbara könyvvel kapcsolatban a problémád,de feltettem a könyvet ide:
Ne haragudj,de nem vettem észre hamarabb az üzenetedet:):)
ametiszt

Statisztikák

Témák
38,135
Üzenet
4,802,381
Tagok
615,751
Legújabb tagunk
Kovics1984
Oldal tetejére