Nyolc embert ölt meg inzulininjekciókkal egy 49 éves nővér Kanadában. A gyilkosságokat 2007 és 2014 között a munkahelyein, két időseket gondozó, bentlakásos intézetben követte el.
Elizabeth Wettlaufer videokamera előtt tett három órás, részletes beismerő vallomást. Hátborzongató részletek kerültek nyilvánosságra a sorozatgyilkosságról, amikor a felvételt lejátszották a bíróságon a nő június 2-i, egynapos tárgyalásán.
Wettlaufer többek közt elmondta, hogy néhány áldozatát isteni parancsra ölte, másokat pedig azért mert „gonoszak voltak”. Elismerte ugyanakkor, hogy elődleges motivációja az volt, hogy elégedetlen volt az életével és a karrierjével, az idős, beteg emberek pedig könnyű prédát jelentettek.
Wettlaufer első áldozata a 84 éves James Silcox volt, aki az ontarioi Woodstockban működő Caressant gondozóház demens betege volt. A nővér elismerte, hogy előtte többször próbált már inzulinnal gyilkolni, de azon az éjjelen sikerült először. Miután Silcox meghalt, a nővér rosszul érezte magát, de jobban lett miután hazament és kialudta magát.
Egy másik áldozat, a 96 éves Mary Zurawinski egy este közölte a nővérrel, hogy tudja, azon az éjszakán fog meghalni.
„Nem volt rossz a nővérekhez, kissé talán szókimondó és szeszélyes. Arra két, fektessem az ágyába, mert tudja, hogy hamarosan meg fog halni. Visszakérdeztem, hogy tényleg biztos ebben, mire azt mondta, hogy igen, és akkor én azt gondoltam, hogy jó, akkor legyen úgy, és abban a pillanatban tudtam, hogy ő lesz a következő.”
A nővért többször is felfüggesztették az állásából, mert hibázott a gyógyszerekkel, végül pedig elbocsátották. Egy hónap sem telt el, Wettlaufer új munkahelyen kezdett, a kanadai London mellett működő Meadow Parkban. Az intézmény vezetői tudták, hogy a nővért miért küldték el az előző munkahelyéről, de azt mondták neki, hisznek a második esélyekben.
A 75 éves Horváth Árpád 2014. augusztus 31-én halt meg a Meadow Parkban. Wettlaufer a vallomásában azt mondta, nem bírta ki nevetés nélkül, amikor a kollégája a halott férfi kórlapját tanulmányozva azt mondta neki, biztosan egy szívroham miatt emelkedhetett veszélyes szintre a férfi vércukorszintje, közvetlenül a halála előtt.
A tárgyalás ezen a pontján az egyébként masszív testfelépítésű Ifj. Horváth Árpádot, az áldozat fiát a törvényszolgáknak kellett kitámogatniuk a tárgyalóteremből. A férfi hang nélkül zokogott.
Wettlaufer azt vallotta, hogy a Meadow Parkban akkor mondott fel, amikor közölték vele, hogy cukorbeteg gyerekek ellátásával is foglalkoznia kell majd a környékbeli iskolákban. Azt mondta, félt, hogy nekik is ártani fog.
Elizabeth Wettlaufert később bipoláris személyiségzavarral diagnosztizálták, és egy bentlakásos pszichiátriai intézetben kezdték el kezelni. A gyilkosságai ügyében akkor indult nyomozás, amikor az intézmény személyzete értesítette a rendőrséget azokról a dolgokról, amiket a nő a kezelése során mondott. Wettlaufer ügyében még júniusban ítéletet hoz a bíróság, a nővér életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.
(CNN, CBC)
Elizabeth Wettlaufer videokamera előtt tett három órás, részletes beismerő vallomást. Hátborzongató részletek kerültek nyilvánosságra a sorozatgyilkosságról, amikor a felvételt lejátszották a bíróságon a nő június 2-i, egynapos tárgyalásán.
Wettlaufer többek közt elmondta, hogy néhány áldozatát isteni parancsra ölte, másokat pedig azért mert „gonoszak voltak”. Elismerte ugyanakkor, hogy elődleges motivációja az volt, hogy elégedetlen volt az életével és a karrierjével, az idős, beteg emberek pedig könnyű prédát jelentettek.
Wettlaufer első áldozata a 84 éves James Silcox volt, aki az ontarioi Woodstockban működő Caressant gondozóház demens betege volt. A nővér elismerte, hogy előtte többször próbált már inzulinnal gyilkolni, de azon az éjjelen sikerült először. Miután Silcox meghalt, a nővér rosszul érezte magát, de jobban lett miután hazament és kialudta magát.
Egy másik áldozat, a 96 éves Mary Zurawinski egy este közölte a nővérrel, hogy tudja, azon az éjszakán fog meghalni.
„Nem volt rossz a nővérekhez, kissé talán szókimondó és szeszélyes. Arra két, fektessem az ágyába, mert tudja, hogy hamarosan meg fog halni. Visszakérdeztem, hogy tényleg biztos ebben, mire azt mondta, hogy igen, és akkor én azt gondoltam, hogy jó, akkor legyen úgy, és abban a pillanatban tudtam, hogy ő lesz a következő.”
A nővért többször is felfüggesztették az állásából, mert hibázott a gyógyszerekkel, végül pedig elbocsátották. Egy hónap sem telt el, Wettlaufer új munkahelyen kezdett, a kanadai London mellett működő Meadow Parkban. Az intézmény vezetői tudták, hogy a nővért miért küldték el az előző munkahelyéről, de azt mondták neki, hisznek a második esélyekben.
A 75 éves Horváth Árpád 2014. augusztus 31-én halt meg a Meadow Parkban. Wettlaufer a vallomásában azt mondta, nem bírta ki nevetés nélkül, amikor a kollégája a halott férfi kórlapját tanulmányozva azt mondta neki, biztosan egy szívroham miatt emelkedhetett veszélyes szintre a férfi vércukorszintje, közvetlenül a halála előtt.
A tárgyalás ezen a pontján az egyébként masszív testfelépítésű Ifj. Horváth Árpádot, az áldozat fiát a törvényszolgáknak kellett kitámogatniuk a tárgyalóteremből. A férfi hang nélkül zokogott.
Wettlaufer azt vallotta, hogy a Meadow Parkban akkor mondott fel, amikor közölték vele, hogy cukorbeteg gyerekek ellátásával is foglalkoznia kell majd a környékbeli iskolákban. Azt mondta, félt, hogy nekik is ártani fog.
Elizabeth Wettlaufert később bipoláris személyiségzavarral diagnosztizálták, és egy bentlakásos pszichiátriai intézetben kezdték el kezelni. A gyilkosságai ügyében akkor indult nyomozás, amikor az intézmény személyzete értesítette a rendőrséget azokról a dolgokról, amiket a nő a kezelése során mondott. Wettlaufer ügyében még júniusban ítéletet hoz a bíróság, a nővér életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.
(CNN, CBC)
