Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. Egy, két festményem:dr_26:
    20160228_083352.jpg 20160228_083410.jpg 20160302_180155.jpg 20160309_132155.jpg IMG_20150726_145210.jpg IMG_20150726_145311.jpg IMG_20150726_145438.jpg 20160309_131940.jpg 20160309_131940.jpg
    Tilinger Istvánné kedveli ezt.
  2. Egy, két festményem:dr_26:
    Csatolás megtekintése 1452109 Csatolás megtekintése 1452110 Csatolás megtekintése 1452111 Csatolás megtekintése 1452112 Csatolás megtekintése 1452113 Csatolás megtekintése 1452114 Csatolás megtekintése 1452115 Csatolás megtekintése 1452117 Csatolás megtekintése 1452117
  3. 10372031_1036916039714932_5282506059740444069_n.jpg Egy, két festményem:dr_26:
    Csatolás megtekintése 1452109 Csatolás megtekintése 1452110 Csatolás megtekintése 1452111 Csatolás megtekintése 1452112 Csatolás megtekintése 1452113 Csatolás megtekintése 1452114 Csatolás megtekintése 1452115 Csatolás megtekintése 1452117
    Gamentzy_Eduard és lelkes.miklos kedveli ezt.
  4. 7501_tavasz5.jpg
    Bíborpalást vida balog jeva


    Szívem bíbor porával hintem be szívedet,
    lelkem illatával gyógyítom lelkedet.
    Könnyű pille szárnyal, átölellek téged,
    minden mi enyém volt most már a tiéd lett.

    Add hát a kezed, jó erősen foglak,
    a szakadék széléről, fel a fénybe hozlak.
    Itt van a helyed, itt van én nálam,
    sehol jobb dolgod ebben a világban.

    Borulj a vállamra, tedd le a terhedet,
    könnyítsd meg lelked, színezd be szívedet.
    Legyen az életed könnyű, édes álom,
    amely, ha akarod, valósággá váljon.

    Bíborpalástommal, betakartak téged,
    bíborom alatt, soha nem félned,.
    Nincs ott a sötétség, fénylőn ragyogok,
    Mindenség Urának, Egyszülöttje vagyok.

    2016. 03. 23.
    Monica1111 kedveli ezt.
  5. 445263_932069561_big.jpg

    Gyönyörűm vida balog jeva

    Két karjába lágyan ringatott,
    édes halk meséje, szép álmot adott,
    Csodákról énekelt, bársony hangon szólt,
    gyermeki szívem, fénytől ragyogott…

    Ha hívott, azt mondta – gyere gyönyörűm,
    édesanyád vár, kicsiny kösöntyűm.
    Futottam, repültem, mint egy kismadár,
    öleltem, s bújtam szárnyai alá.

    Szerettem érezni finom illatát,
    lelkembe szívni anyám halk szavát.
    -Gyönyörűm, gyönyörűm, édes gyermekem,
    így becézett engem, s fogta a kezem.

    Sajnos az évek gyorsan tovaszálltak,
    hófehér lett édesanyám minden haja szállja,
    gyengébb lett a hang, lassult a tempó,
    csendesült a nóta, halkult már a szó…

    Egy pénteki napon halkan hívott, s mondta,
    - gyönyörűm, gyönyörűm, eljött az óra,
    szólított az úr a nagy találkozóra.
    Ne sírj, gyönyörűm, ne sírj, ha meghalok,
    hisz tudod, örökké veled maradok.
    Tilinger Istvánné kedveli ezt.
  6. Jaj kiáltás Menhettenben


    A nap vidáman ragyogott egy perce még, az
    utcákon csacsogott a boldog, s büszke nép.
    Gyermekek játszottak anyjuk ölén,
    szerelmespár sétált, Menhetten fövenyén…


    Égbenyúló óriások,
    két hatalmas torony,
    város szívében irány mutat ott.


    De jaj, mi történt, egy pillanat alatt,
    két repülőgép a tornyokba szaladt.
    Borzalom! - Ó mi ez!
    Kiált fel a nép…
    A terror eltalálta New Yorknak szívét.


    Jaj, kiáltás, sikoly, halál, félelem,
    gyász, rettegés, por, tűz…
    Nincs értelem!


    Kártyavárként omlik össze a két torony.
    Apák – anyák – gyermekek… hol vagytok rokonok,
    csak romok vannak ott, ahol voltatok.
    Ki tette? - Miért?… Nincs felelet rá.
    Vigasztald meg kérlek Isten, Amerikát!
    tipasa és Jártó Róza kedveli ezt.
  7. F

    [​IMG]



    Boldogság forrása


    A forrás mely szívemből fakad,
    örömmel tölti be a leomlott falakat,
    csobogva halkan lelkemhez ér,
    átölel, körbevesz, s így lesz az enyém .

    Ringatva tart, szárnyán lebegek,
    mámorító, puha, édes fellegek,
    selymes, lágy fénye, ragyogó,
    egy apró forrásból, hatalmas folyó.

    Lassan hömpölyög, simogatva, tart
    engedi látni az édes álmokat,
    pille könnyű szívem mosolya, remény
    a szeretet így lesz örökre enyém
    tipasa, Oriana és Jártó Róza kedveli ezt.
  8. Kegyelem



    Kegyelem
    [​IMG]
    Közöttünk voltatok, de nem közülünk valók,
    lelketek legmélyén a bűn fészket rakott.
    Kikelvén a kígyó mardosta gőgötök,
    felnevelkedvén az, felfalta bensőtök.
    Szellem mely bennetek is élővé lett,
    sírva és zokogva megkeseredett.
    Elhagyta házát elment, sőt menekült,
    mert Ö a bűnnel soha sem egyesül.

    Áruló - hazug, rágalmazó szellem
    költözött helyére, örülve, röhögve.
    Tágra nyitott szív és üres lakás várta,
    szólt és repült hozzá hét másik társa.
    Júdás, csókjával azt árulta el,
    Aki mint gyermeket, titeket felnevelt.
    Jézabel beszéde arra hazudott,
    Ki a jóra, s igazra tanított.

    Rágalmazás szájatokon át,
    fröcskölve bűzével, vérért ordibál.
    Gyilkos bosszúszomja olthatatlan vágy,
    nem leli helyét, hisz célt itt nem talál.
    Hitnek hű pajzsa, igazság mellvasa,
    gonosz rágalmatok ízzel-porrá zúzza.
    Morzsáit pedig a szél visszafújja…
    annak szemébe, aki azt kimondta.

    Most pedig ember dörzsölöd a szemed?
    Látnál ugye? - de már lehet.
    Elhomályosult a rég volt tiszta kép,
    mert elfelejtetted a Megváltó Nevét.
    Emlékezz hát rá! - az Ö Neve - Kegyelem.
    Kiálts és könyörögj, könyörögj!
    Kegyelem, kegyelem, Kegyelem, kegyelem!
    tipasa és Jártó Róza kedveli ezt.
  9. Kezdet és vég

    Kezeddel alkottad Uram az embert,
    Sárból formáltad meg azt a testet.
    [​IMG]
    Életet leheltél az élettelenbe…
    Örvendtél néki, s Őt Ádámnak nevezted.
    Hű társát, Évát, belőle vetted
    Mindketten Téged atyjukként szerettek.


    Megáldottad őket, kedves szavaddal,
    Gondviseléseddel, jó illatoddal.
    Együtt sétáltak napnyugtán Te veled,
    Szájadból hallhatták intelmeidet:
    Minden tiétek ebben a kertben, csak
    Egyetlen fára szemeid ne vessed!
    Tiltott a gyümölcse!
    Ne is figyelj arra,
    Fordítsd el a fejed, ha sétálsz alatta!


    Engedetlenség és lázadás ura,
    Csábos szavaival az asszonyt becsapta.
    Ádám is lépre ment, így megbukott,
    Megtört szívvel,
    A kertben bujdokolt.
    Isten parancsára elhagyták az Édent,
    Nehéz munkával szereztek élelmet.
    Gaz és bogáncs között volt menedékük,
    Véges lett a drága öröklétük.


    Halál, pusztulás kísérte léptüket,
    Fájdalom, kín gyötörte testüket.
    Felnéztek az égre,
    Az Urat, keresték,
    Szabadulásukat csak Tőle remélték.
    Hozzá kiáltottak, kérték, segítsen…
    Az Utánuk jövőkön, hogy majd könyörüljön.
    Bocsássa meg Ádám bűneit,
    Felejtse el Éva tetteit. -
    Megszánta az Úr, akit alkotott, és
    Vigasztalásul megváltót adott.


    Leküldte a Földre egyetlen Fiát, s
    Ö vállára vette az embernek baját.
    Kereszten, véren és poklon át,
    Legyőzte a bűnt és legyőzte a halált.
    Édenkertből Ádám kiűzetett, de
    Isten Fiában újra miénk lehet!
    Halleluja!
    Jártó Róza kedveli ezt.
  10. "A REMÉNYSÉG PEDIG NEM SZÉGYENIT MEG"



    AMIKOR REMÉNYTELEN VAGY, A LELKED TELE VAN SÖTÉTSÉGGEL.


    [​IMG]

    MIKOR VAN REMÉNYED, A LELKED IS MEGTELIK FÉNNYEL.
    [​IMG]
  11. UITÁRSAK VAGYUNK


    [​IMG]

    "útitársak vagyunk, együtt bandukolunk a semmiből a végtelenben! Nagy alázattal, testvéri szeretettel segítsünk egymásnak ezen a Teremőnk karjai közé vezető úton! Ma én hajlok le hozzád, segítek irgalmas jósággal, talán egyszer majd te taszítod az én kerekes székemet vidám szeretettel! Ezért mielőtt útra kelnék, - minden nap - tarisznyáljam fel magamat bőségesen az irgalom drága szép erényével " Böjte Csaba
    tipasa és Jártó Róza kedveli ezt.
  12. Tudunk- e szeretni



    Tudunk- e szeretni
    Tudjuk-e szeretni feltétel nélkül embertársunk,,,,, Krisztus szeretetét átadni másnak,,,,,, tudjuk-e, nincs más törvény csak a szeretet törvénye, így szól a nagy parancsolat: szeresd felebarátodat, mit önmagad. A Föld sói vagyunk és úgy van ízünk, ha a világba Isten drága szeretetét visszük, mert Krisztusnak vagyunk a jó illata,,,,,, általunk kell ezt a világnak látnia.


    [​IMG]

    Jézus a szőlőtő,
    mi a szőlővessző a Szent Szellem ereje, a drága életerő.

    "Szeresd ellenséged" ,,,,, és felebarátod,,,,,,, ha éhezőt látunk adjuk oda utolsó falatunk,,,,,, ha van két cipőnk és nadrágunk, az egyiket adjuk oda, ha az embertársunk szükségbe látjuk. Így jó cselekedetekben járhatunk, Isten dicsősége rajtunk feltámadt engedjük, hogy kiáradjon s átfolyjon rajtunk,,,,,,,, Hitről, hitre jutni és menni előre, szeretetben és hűségben.
    tipasa és Jártó Róza kedveli ezt.
  13. " Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." János 8:12

    [​IMG]

    NAGYON SOK EMBER LELKI VAKSÁGBAN ÉS SÖTÉTSÉGBEN VESZTEGEL JÉZUSBA VALÓ HIT ÁLTAL, MEGNYÍLNAK A VAKOK SZEMEI ÉS UJJONGVA KIÁLTANAK FEL LÁTOK! mert azonnal meglátszanak a tisztátalanságok, és fájni kezdenek a bűnök. JÉZUS KRISZTUS azért érkezett e földre, hogy te is tisztán láss!
  14. Napközben olyan voltam, mint bármelyik gyerek, mert nem mutathattam a bánatom és a szégyenem. Hetedik osztályba jártam és hol innen, hol onnan mentem az iskolába. Erről az iskolában senki sem tudott, pedig Mezey Katalin tanár nénit, aki magyar irodalmat és nyelvet tanított nekünk, szerettem, mert szelíd és kedves volt, a hangja megnyugtatta a zaklatott lelkemet. Mezey Katalin tanár néni volt akkoriban az egyetlen, akitől jó szót és biztatást kaptam. Tiszta szívvel, minden fenntartás nélkül szólt hozzám, és érintette meg a szívemet, ami egy törött tükörhöz volt hasonló, hol itt, hol ott törték össze.
    Sokszor éreztem úgy, hogy jobb lenne meghalni.
    Anya elküldött a nagymamámhoz nyaralni és a nyolcadik osztályt ott kezdtem. Nem értettem miért! Két hét múlva haza parancsol, majd egy hónap múlva megint vissza egy hétre nagymamámhoz. Egy nap anyám jött értem az éppen aktuális szomszédhoz és haza vitt. Otthon leültetett, és elmondta mi is történt, miért kellet nekem majdnem egy évet „vándorolva élnem” hol itt, hol ott.
    A férje az a disznó, azt mondta neki, hogy – szerelmes vagyok, a lányodba.
    Szörnyű lehetett szegény anyámnak ezt hallani. Nem tudta mit tegyen. Féltet engem, nem akarta, hogy bajom essen, de szerette azt a férfit. Biztosan nagyon sokat gyötrődött, de végül győzött a gyermeke iránti szeretete.

    Egy évébe került mire feldolgozta a számára rettenetes vallomást. Erős asszony volt, jó anya, de ugyan akkor egy szerelmes nő, aki nehezen, de túltette magát, és elzavarta azt a férget, és elvált tőle.

    1966-os évet írtunk ekkor.

    Ebben az évben vége lett a gyermekkoromnak! A történtek hamar felnőtté tettek.


    [​IMG]
    lelkes.miklos kedveli ezt.
  15. Mező Imre Általános Iskolába írattak be, az ötödig c. osztályba. A tanév már a vége felé közeledett. Nem bántam én a tanévet, csak azt, hogy végre „normális gyerekek” között lehetek.Boldog voltam.
    Mindent szerettem, ami az iskolában volt szerettem oda járni. Szerettem az osztálytársaimat, a tanáraimat, és a „szabad” Iskolát. Sok szép emlékem van azokról az évekről…

    Az iskola kézilabda csapata, amelynek én is a csapattagja voltam. Úttörőtáborok, szavaló versenyek, ahol első lettem. Regős tábor. Csillebérci nagy tábor.
    Tanáraim: Inotai tanár úr, akitől fizikát, franciát és jó modort tanulhattam.

    Mezei Katalin tanárnő, akik nem csak a tananyagra tanított, hanem emberségre, tisztességre.
    Ablakot nyitott a világra, megmutatta egy másik élet, kis szeletét.


    Egy nap elvitt bennünket Budapestre, és saját zsebből gesztenyepürét, meleg szendvicset, kakaót vett nekünk. Életemben ekkor láttam és persze kóstoltam ilyen finomságokat.
    Osztálytársaim: Vida Éva, kitűnő tanuló, okos szép lány...mindenki a barátja akart lenni, én is.Molnár Ida a kedves halk szavú, Sebbesi Erzsi, aki magára vállalta az el nem követett bűnt... Csánki Zsuzsa a nagyszájú, de nagyszívű lány.


    Ami az otthoni életemet illeti már nem volt olyan irigylésre méltó. . Mi az úgy nevezett Barakksoron laktunk, ami régen a politikai foglyok tábora volt.
    Itt kapott anya egy kis egyszobás lakást a KOMÉPTŐL.
    Ez nem is lett volna baj, én anyával, még egy kunyhóban is örömmel éltem volna.
    Nagy bánatomra, anyám férjhez ment egy undorító féreghez. Akire a mai napig undorral gondolok.Az az ember egy darabig olyan volt számomra, mint a levegő. Észre sem vettük egymást. Két év elteltével azonban, pokollá tette az életemet, mert anyám üldözött miatta.
    Ekkor már tizennégy éves voltam. Nem értettem miért bánt mindenért anyám, hiszen és semmi rosszat, soha nem tettem. Egy napon elzavart otthonról és egyik szomszédtól a másikhoz mentem, éppen ahhoz, aki befogadott. Két-három napot töltöttem valakinél, aztán tovább a másik szomszédhoz, egy hétre és így tovább, legalább hat-hét szomszédnál laktam. Volt egy kedves család Negró volt a beceneve a férfinek, az asszonyt Juliskának hívták. Nem volt gyerekük, pedig nagyon szerettek volna gyereket. Náluk folyamatosan két hónapot töltöttem. Minden este könny áztatta a párnám, és ezt kérdezgettem suttogva, hogy ne hallja senki:

    - Anya, miért kell nekem elmennem tőled?

    - Anya én nem tettem semmi rosszat!

    - Anya miért bántasz engem?:dr_4:
    lelkes.miklos kedveli ezt.