Ön(t)örvény

Published by KABRI in the blog KABRI blogja. Megtekintés: 381





[​IMG]



ÖN(T)ÖRVÉNY



Csak úgy csendben mondom neked, hogy ne félj a csendtől.

Ne félj az emlékeidtől, ne félj a tévedéseidtől.

Mindegy, hogy egy folyópart fog elgondolkodtatni, vagy egy régi várrom.

Hogy megbénít-e néha egy szokatlan kirakat, vagy megijedsz egy kutyaugatástól.

Engedd meg magadnak az eszméletet újra és újra, engedj a húzásnak felfelé, merd behunyni a szemed, mert hamarabb jön a fény.

Bocsáss meg magadnak.

Az is érvényes, az is kezdet. Vágyakozz, mert nem a te dolgod, hogy telet és jeget csinálj.

És ne egyes emberektől várd, hogy változzanak, mert csak miattad nem fognak.

Inkább imádkozz általános szépségekért és önmagadért, s azokért, akiket szeretsz.

Akik bántanak, azért teszik, mert megtehetik.

Mert kaput hagytál nekik.
A zárt kapu is kapu.

Látható.
Saját erős falaidat neked kell felépítened.
Csak csendben mondom, hogy hidd el, egy világ van van benned.

Színes csodák jönnek-mennek benned is, ne fesd őket szürkére.

Ha megteszed, ne áltasd magad azzal, hogy véletlen volt.

Ismerd el, lagalább magad előtt, mosd le és fesd újra színesre.

Szabad és kell.

És adj belőle másnak.
Nem kell sokat, csak valamennyit.
És az út, amit keresel, egyre tisztábban látható lesz, örülni fogsz neki.

Kezdd el tisztelni a megérzéseidet. És ne félj a hangoktól sem, csak légy óvatos.

Tégy különbséget igaz és hamis között.

Akkor és ne később.
Mert magadat taszítod sárba, és az nem szép színű.

"Kétszer ad, ki gyorsan ad" - mondják.

Bizony, ha nem százszor. Tedd meg ezt magaddal is.

Ne várj az eséllyel, mit magadnak adhatnál. Csiszold a kis céljaidat, mint a gyémántot, minden nap.

Engedj meg néha egy kis imát, és felfelé repítsd. Csendben.

És több erőd lesz, egyre több. És a félelmeiddel megtanulsz bánni.

Okosan, csendben,félelem nélkül.










[​IMG]








[​IMG]







[​IMG]







  • pipiida
  • Magdalena67
Hozzászólnál? Jelentkezz be...