2014.01.18. Ma hajnalban álmodtam

Published by Kicsi Fecske in the blog Kicsi Fecske blogja. Megtekintés: 1395

Mostanában újra furcsábbnál furcsább álmokat látok.
Ma hajnalban azt álmodtam, hogy a gyerekkori házunk előtt álltunk. A házat már nem láttam, gondolom azért mert már eladtuk, de előtte levő járdát felismertem. Három család jött össze, amelyik álmomban rokonságom tagjai voltak, de valójában nem ismerem egyiket sem. Három gyereket küldtek a templomba. Sem a gyerekeket, sem a templomot nem ismerem, soha nem is láttam egyiket sem. A legkisebb egy kisfiú volt, úgy 7-8 éves lehetett, egy kicsit kövérkés, és csak lassan tudott közlekedni, de mindenféle eszköz nélkül szabályosan járt. A másik olyan 10 év körüli kisfiú volt, ő nyúlánk, inkább sovány volt. Az oltár elé egy kálvária domb volt építve lécekből, és középen a bejárattal szemben mozgólépcső volt lécekből. Mivel magamat soha nem látom álmomban, de tudom, hogy gyerek voltam és lány, de hogy mennyi idős, és hogy néztem ki, azt nem. Csak annyit tudtam, hogy én idősebb vagyok mindkét fiúnál. A legkisebb fiú üldögélt a mozgólépcsőnél, őt részletesen láttam, még az arcát is. Meghallottuk, hogy mozgolódás van a bejárati ajtó felől, így a két fiú igyekezett le a mozgólépcsőről. A kisebbik hasrafordult, és lehozta a lassan mozgó mozgólépcső. Annyit mondott, hogy a fenébe, megy a fűtés a lépcső alatt. Sütötte a fenekét, ahogy ráfordult a mozgólépcsőre. Utána a lécekből épített kálvária domb a bejárattól nézve jobb oldalára bújtunk el. Bevonultak a hívek, de csak felnőttek voltak, és sötét színű téli ruhába voltak öltözve. Még a kálvária domb tetején is álltak a mi felőlünk lévő szélén egyessével. Nem mertünk kinézni, mert borzasztott bennünket az, amit hallottunk. Élőben lejátszották Jézus kínzását, keresztre feszítését. Még a fülünket is befogtuk, hogy ne halljuk az üvöltözést. Mikor csöndd lett, én kinéztem a kálvária domb oltár felüli oldalán, és láttam Jézust. Jobban mondva egy szakállas gyönyörű karcsú magas férfit láttam, aki kegyetlenül meg volt kínozva. Fekete volt az arca, szakálla a megalvadt vér fekete rászáradt színétől. Egy ugyan olyan magas, karcsú alak állt vele szemben, akin bíbor színű királyi palást volt, és átölelte, magához szorította, és éppen megcsókolta, mikor mindketten mint egy kidőlt fa Jézus baloldalára estek. Borzasztó volt látni, és érezni. Arra ébredtem fel, hogy valaki azt mondta, hogy akkor csak az elmesélés alapján fogják tudni, hogy mi is történt, nem tudtátok megnézni.
Erre ébredtem fel.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.
Te, pacisi és bbjuda kedveli ezt.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...