Egyszer majd

Published by kun magdolna in the blog Pillanatvarázs. Megtekintés: 731

Egyszer én leszek a kék hold tükröződő mása,
az egymást féltő tűz-csillagok égi kedvese,
kinek tenger-zöld szemei holtkönnyeket sírnak,
mikor mást ölel helyette földi jegyese.

Egyszer majd onnan a magasból figyelem,
ahogy ágyadon ébredek, mint múltidéző jelen,
mely naplángba forrt gyémántként ragyog
a lepedőd szélén hagyott gyűrődéseken.

Egyszer majd én leszek az ezüstszárnyú halál,
földre szállok érted, és magammal viszlek,
s akkor nem fogunk többé egymás nélkül élni,
mert halhatatlanságunk megőrzi öröklétünket.

Vers:Kun Magdolna

http://www.youtube.com/watch?v=_oPYyWC6QQg
  • keyteso
  • kun magdolna
  • ilike46
  • kun magdolna
  • nagyúr
Hozzászólnál? Jelentkezz be...