esti mese következik

Published by egyúrazűrből in the blog egyúrazűrből blogja. Megtekintés: 617

A HANGYA


Milliónyi hangya, egész hangyaváros.

Munkára született temérdek napszámos.

Várat építenek, alá alagutat.

Dolgozgatnak, ettől érzik jól magukat.


A sok hangya közül most egyről mesélnék.

Ő is derék, szorgos, társai szerették.

Mégis megszökött a bolyból egyik este.

Milyen a nagyvilág?- Nagyon érdekelte.


Elindult előre az esti sötétben.

Szentjánosbogár sem fénylett a környéken.

Sűrű fellegektől nem látszott most a hold.

Koromsötét félelmetes éjszaka volt.


Felvirradt a hajnal, mikor egy hegyhez ért.

Fáradt már, de elszánt, elindult felfelé.

Elérte a csúcsot, most már lefelé megy.

És ekkor láss csodát; megmozdult a nagy hegy.


Csak egy vakondtúrást vélt hegynek a hangya.

A vakond meg éppen ott aludt alatta.

Felébredt, megmozdult a hangyányi neszre.

Az apró teremtményt jól megijesztette.


A riadt kis hangyát rázza a remegés.

Félti az életét, azt hiszi földrengés.

Nem is kíváncsi most már a nagyvilágra.

Szaporán iszkol vissza a hangyavárba.


Hazaér, és mintha mi sem történt volna,

Elvegyül dolgozni a nagy hangyabolyba.

Társai örömmel újra befogadják

Az elkalandozott világlátott hangyát.


Ha egy hangya megcsíp az még nem túl vészes.

Ha a boly felbolydul, már életveszélyes.

Ezért sose zavard meg a nyugalmukat.

Csak távolról nézd a szorgos munkájukat.

Figyelj, és valami terád is rád ragad.

Tanuld a hangyáktól a hangyaszorgalmat
imrucika kedveli ezt.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...