Felismerés

Published by 19angel52 in the blog 19angel52 blogja. Megtekintés: 608

[​IMG]
apa és lánya.jpg

Boldog és kiegyensúlyozott családot alkottak: apa, anya és egy gyönyörű kislány. Klasszikus volt a kis közösség felépítése: apa kereste a kenyeret, anya megteremtette a meleg családi fészket, a kisgyerek pedig egyszerűen csak gyerek volt, egyre nyíló értelemmel. A férj örömmel és szeretettel ért haza minden nap, mert tudta, hogy a felesége melegséggel, étellel és harmonikus otthonnal várja. Amikor megérkezett a kicsi, a nyakába csimpaszkodott és a lefekvésig ott totyogott a nyomában. Imádta ezt az idillikus állapotot. Az évek múlásával azonban az egyensúly felborult, mert a sokasodó anyagi gondok miatt anyának is el kellett menni, dolgozni, a kislány pedig elérte az iskoláskort, már más irányította a mindennapjait. Bár minőségében sok minden megváltozott, a férfi szeretete nem csökkent irántuk.
Történt egyszer, hogy a feleségnek, egy időre, továbbképzésre kellett mennie az ország másik végébe, így rászakadt azt otthon minden nyűge. Becsületére legyen mondva, hősiesen helytállt, de ahogy ez lenni szokott beütött a baj, kislányuk beteg lett. Másnap reggel betelefonált a munkahelyére, hogy mi a helyzet, majd elmentek a gyerekorvoshoz. Idegenül érezte magát a váróban, eddig a felesége intézte ezeket a dolgokat. Ráadásul, a nagyon kedves doktor néni elküldte őket vérvételre. Ez volt az egyik gyengéje, nem bírta a vér látványát. Az akció alatt az ájulás környékezte, de sikerült a lánya előtt tartania magát. Szerencsére a baj nem volt komoly és a kislány hamar felépült, visszaállt minden a régi kerékvágásba. Egyik este mikor a gyerek elaludt, még téblábolt egy kicsit a lakásban. Megakadt a szeme a laboreredményen. Érdeklődve nézegette az adatokat, próbálta kitalálni, hogy melyik szám mit takarhat. Ekkor látta meg a gyermeke vércsoportját. Ez nem lehet, biztos tévedek – mormolta halkan. El kezdett keresgélni, amíg meg nem találta a feleségének kórházi zárójelentését és a saját egészségügyi könyvecskéjét. Összevetette az adatokat és rádöbbent, hogy a szeretett kislánya, nem lehet az ő gyermeke. Kavarogtak a fejében a gondolatok. Először úgy reagált, ahogy az ősi férfiösztönök diktálták. Felszarvazva, megalázva érezte magát, tele dühhel és indulattal. Ebben az állapotban szokták a férfiak hirtelen felindulásból az éppen kéznél lévő asszony nyakán a levegőt addig szabályozni, amíg annak végzetes következményei nem lesznek. De szerencsére esetünkben az alany nem volt jelen, így hát lassan lenyugodott. Gondolatban sorra végigjárta a stációkat, kezdve onnan, hogy összepakol és elmegy, mint sértett, egészen addig, hogy bosszút áll és ő is megcsalja a bűnös asszonyt. Egész éjjel forgolódott az ágyában, anélkül, hogy bármilyen eredményre jutott volna. Reggel nyúzottan, rosszkedvűen sütötte a szalonnás rántottát, amikor megjelent a lánya és hátulról átkarolta.
–Valami nagyon finomat készít nekem az apucikám, csodálatos illata van!
Megborzongott és egy pillanat alatt kijózanodott. Megfordult és magához vonta a bozontos, éppen most ébredt fejecskét. Nagyon közel állt ahhoz, hogy férfi létére el ne sírja magát. Szégyellte az éjszaka kavargó gondolatait, egy pillanat alatt letisztult benne minden. A pár nap a felesége érkezéséig elég volt ahhoz, hogy regenerálódjon, újra a régi legyen. Azt az estét pedig elrejtette lelkének legmélyebb zugába, ahol lassan betokozódott. Telt az idő, a közös kocsi döcögött tovább. A férfi hazafelé tartott, amikor összefutott egy régi osztálytárssal. Ahogy az lenni szokott, beültek egy presszóba, megbeszélni, hogy mi is történt velük azóta, amióta nem látták egymást. A beszélgetés során előkerültek az ilyenkor szokásos családi képek. Ő is büszkén mutatta a nejét és a gyönyörű kislányát.
–Nagyon szép a lányod, tiszta apja!
A seb pillanatok alatt felszakadt, elmesélte a történetét. A barát figyelmesen meghallgatta, majd megkérdezte:
–Készíttetettél DNS-tesztet?
–Nem, a feleségemnek nem mondtam, hogy tudok róla. Lenyeltem a békát akkor még a gyerek érdekében. Hiszen mi van azokkal a gyerekekkel, akiket örökbe fogadnak. Nem vérszerinti gyerekük és hányan felnevelik úgy, mintha a sajátjuk volna, több szeretetet adva, mintha igazi szülők lennének. Aztán meg a nejemre sem tudtam igazán haragudni. Tudod, azt hiszem a férjek is hibásak, ha elromlik valami. Talán nem figyeltem rá igazán, vagy nem vettem észre, amikor szüksége lett volna rám. Így hát maradt minden a régiben és a helyzet normalizálódott.
–Értem. Ritka egy példánya vagy a férfitársadalomnak. Tudod én doki lettem, ha gondolod, valaminek szeretnék utána nézni. Nem akarok beleavatkozni az életedbe, de szeretnék kizárni valamit, gyere el hozzám és hozd a párod papírjait.
A férfi napokig gondolkodott, hogy érdemes-e felbolygatni a múltat, de végül is úgy érezte talán végleg le tudja zárni ezt a kaput. A barát örömmel üdvözölte, átnézte a papírokat, majd megszólalt:
–Jó alaposak voltak a kollégák, mindent leírtak, amit tudni szerettem volna, de mi a helyzet veled?
–Hála az égnek én még csak az utcáról láttam a kórházat.
–Akkor vért kell vennünk tőled, egy teljes vérképhez.
Legközelebb már csak arra emlékezett, hogy egy nővérke pofozgatja, majd a doki tolja be az arcát a képbe:
–Most ugrott be, hogy Te voltál a suliban, aki mindig elájult a vérvételnél, mindegy már túl vagy rajta.
Lassan visszatért bele az élet és lekászálódott a vizsgálóasztalról.
–Jövő héten ugorj be, addigra meglesz az eredmény, majd dumálunk. – búcsúzott tőle a doki. Látta, ahogy az orvos háta mögül a nővér mosolyogva felé int.
Eltelt az idő és most újra itt volt dokinál, nagy megkönnyebbülésére egy másik nővérkével a háttérben. Az orvos böngészte az eredményeket, mintha direkt húzná az időt.
–Bökd már ki, hogy mi a helyzet! – mondta türelmetlenül a férfi.
–A gyanúm beigazolódott, – nézett fel a papírjaiból a doki és mintha egy biztató mosoly jelent volna meg a szája sarkában – majd folytatta:
–Hallottál már a Bombay-jelenségről?
–Az meg mi a motosz?
–Ez akkor következik be, ha egyik szülő nem örökíti a H antigént, ami a vércsoport antigénjének prekurzora. Ez alakul át A vagy B génre jellemző enzim jelenlétében A vagy B génné. De az antigén termelődés a H hiányában elmarad, és 0-ás tulajdonság jelenik meg, bár magában hordozza az A vagy B tulajdonságát.
–Na, elmész ám a sunyiba, ebből egy szót sem értettem, ha lehetne, lefordítanád az én nyelvemre!
–A lényeg, a lényeg barátom, hogy egy ritka, de bármikor előfordulható genetikai rendellenességed miatt a lányod vércsoportja 0-s lett, vagyis ő a Te gyermeked. És vedd tudomásul, hogy igenis nagyon hasonlít rád, bár szerencsére nem mindenben. Például, nem visel szakállat!


  • Rékacsenge
  • István2013
  • Luigi48
  • Balmar
Hozzászólnál? Jelentkezz be...