Fuchs Éva - Nem ez voltam

Published by KABRI in the blog KABRI blogja. Megtekintés: 375





[​IMG]


Mért fáj...

http://www.youtube.com/watch?v=Rp_jtz_Un7A&feature=related


Fuchs Éva

Nem ez voltam




Rejtőzködő reménység,
villanj felém, egyszer még
fényednél láthassam,
a hit volt-e, mire vágyódtam.

Szerettem
a tiszta arcokat.
Szépséget s igazat.
Ellenséget, mint testvért,
fénymezők lenge csendjét.
A pirkadat alatt
nyújtózkodó tájakat,
ahogy szél bandukol
remegő harmaton,
sóhajnyi kegyelem
ősz angyal-könnyeken -
S szerettem a szerelmet,
mely feloldoz s elrejthet
sajgó magam elől,
mint féltő anyaöl.
S szerettem igazán,
mélyen, ahogy talán
ellobbanó őrültek,
vagy szentek szerethetnek.
Szerettem a szó ízét,
szagát, ahogy a kétség
tüzeivel teli szív
verssé pörköli.
Szerettem a veszélyt,
s végül a nem remélt
mégis-pillanatot,
az áldó fényt, ahogy
a remény Jézus-ujja
vakságomhoz ér - újra.

Óh,
rejtőzködő reménység,
ki értheti mi történt?
Kit szerettem én?

Miért?

Szememből sugárzik elő
e démoni fekete fény,
titok burokban él bennem,
s tán elemészt..
De ez nem én vagyok!
Nem én táncolok,
félelmek és kétségek
fényív hídján?!
A képzeletem csapong,
nem a szívem,
a vágyak sziklaszirtjén.
Minden lélegzetemmel
új és új sebet tépek fel.
Nem álmodok, nem félek,
s immár kötést se tépek
megbocsátás gyolcsából.
Minden, minden oly távol,
arcok, tervek, emlékek,
árnyán a messzeségnek,
se csoda, se kímélet,
se malaszt, se válasz,
s talán lélek sem,
csak sebek, sebek, sebek...

Félek, talán már nincs is
bennem elég alázat!

(hogy az lehessek, aki voltam,
rejtőzködő szeretet...)








[​IMG]






Hozzászólnál? Jelentkezz be...