halihó

Published by egyúrazűrből in the blog egyúrazűrből blogja. Megtekintés: 390

Banánhéjkeringő
Csendéletként virul a konyha asztalán
Ínyet csiklandani egy fürt érett banán.
Vacsora teltével aki arra téved,
Megdesszertezi az elmúlt estebédet.

Arra téved papa, arra téved mama.
Apadni kezd a fürt édességtartalma.
Persze arra téved- ki ha ő nem-; Pityu,
Szertelen gyermekük, hatéves kisfiú.

Zárójelben legyen halkan megjegyezve:
Illemtanból Pityu nincs túl eleresztve.
Nem sok jó modort tűr a repertoárja.
Kezében egy banán. Nagyra tárul szája.

Beburkolózik egy pár pillanat alatt.
Pityu kezében az üres burka marad.
Lezserül ledobja a konyhapadlóra,
Mintha a szemetes nem mellette volna.

Változik a színtér; anya a konyhában.
A mosatlant szedi össze hamarjában.
Útját keresztezi a banánhéjcsapda,
Egyensúlyt veszít egy rövid pillanatra.

Ami kezében van, szanaszéjjel repül.
Anya kiütéssel a padlóra terül.
Vadul szidja párját, meg a lemenőit,
Hogy más volt a ludas, fel sem is vetődik.

Talpra tápászkodik, sajog a tompora.
Írígylésre méltó homlokán dudora.
A konyhaablak az utcára van nyitva,
A banánhéjat az utcára hajítja.

Sötét kis utcának sötét a járdája.
Sétáló fazonnak arra van járása.
Lapul a banánhéj sunyin, alattomban.
Léptek közelednek, de egy tompán koppan.

Néhány szemrevaló korcsolya-piruett,
Káromkodás hangja száll az utca felett.
Benn is jól hallható, akkora a robaj,
Ahol eltanyázik, majd feltör az olaj.

Talpra áll a fazon, mint pár perce mama.
Neki is sajog, de apad a szidalma.
Kezéből a cudar most repül helyére;
A járda melletti szelektív edénybe.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...