Horváthné Nagy Ilona | Esti gondolat

Published by KABRI in the blog KABRI blogja. Megtekintés: 1070




[​IMG]

Horváthné Nagy Ilona | Esti gondolat

Nézem magunkat...

A magányos te és az egyedül én
... Egymáscsodáló léleksimogatása.
Összehordtunk napot, holdat és csillagot,
Mind te vagy és én vagyok.

A mi még hallgat.

De adja az ég, amit adhat,
Most fáradt vagyok, csak érezni akarlak:
Csókodba feledni ezt a rossz napot.
S míg hullámzik a világ velünk,
Közös imánkra kulcsolódó kezünk
Összemarkolja az időt, teret.

Hagyd, hogy szeresselek.








.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...