Irodalmi érdekességek - Csinszka [ Boncza Berta ]

Published by KABRI in the blog KABRI blogja. Megtekintés: 1983

[​IMG]

MÁRFFY ÖDÖN festménye


http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ad/0/21619/1


1934. október 24 - én halt meg
Budapesten Boncza Berta, Ady utolsó nagy szerelme, Csinszka.
Halálának évfordulója alkalmából emlékeznék meg életének pár mozzanatáról, főként a nagy költő halála utáni időszakról.
Mindenki, aki kicsit is jártas a magyar irodalomban, az tudja és ismeri Csinszka szerepét a nagy költő életében.
Ám már nem sokan és nem sokat tudnak Ady halála utáni időszakban történtekről.


Csinszka a költő halála után vallotta: "Ady csoda volt. Megszállott, gyönyörű emberpéldány, élő, elmúló, közöttünk járó csoda. Olyan szép, hogy aki megértette ezt a nagy szépséget és kiverekedte a jogot őrizni ezt a testet,- örökös rettegésben élt, hogy elveszítheti."

Csinszka 18 évvel volt fiatalabb, mint a költő, e nagy korkülönbség ellenére mégis kialakult közöttük a szerelem, Brüll Adél, azaz Léda, és Ady Lőrincné mellett
Csinszka volt a harmadik nő, aki igazán jelentőséggel bírt Ady életére.
Tudjuk, hogy Csinszka, azaz Boncza Berta, 1894. június 7 - én született, Erdélyben, Csucsán. Születése fura, állítólag vérfertőzéses kapcsolatból lett. Szigorú neveltetése ellenére már 1911- ben kamaszos rajongású levelet írt Adynak, és rendszeresen küldött neki verseket is.
Ady válaszolt a levélre és innen kezdve már megállíthatatlanul haladtak elébe az eseményeknek. Ez könnyen ment, mivel Ady 1912- ben szakított Lédával. Lédától két versével búcsúzik: egy tűnődő, fájdalmas hangzású elégikusnak tűnő Valaki útravált belőlünk című versével, valamint a kegyetlen, néhol átkozódó Elbocsátó, szép üzenettel.

Csinszkával személyesen 1914 - ben találkoztak.
A Csinszka név is Ady szülötte, mert leveleiben Csacsinszky lengyel grófnak adta ki magát és a kis Berta lett a Csacsinszka. E névnek a rövidítése lett a Csinszka.
A kis Berta szemei előtt George Sand és Szendrey Júlia példaképei lebegtek, és elérte, hogy Ady életének utolsó éveiben ő legyen végig mellette.
Ám ez a nagy szerelem ellenére áldatlan feladat lett, hiszen Ady minden boldogtalanságáért, meg nem értéséért a lányt tette felelőssé. Kegyetlen szavak hangzottak el, de Csinszka szerelme erősebb volt és elviselte a haláltusájában vádaskodó férfi szavait.

Amikor Ady meghalt, Csinszka az Ady családnak táviratot adott fel, de sajnos elfelejtette, hogy sürgősségi esetről van szó. Most feltehetnénk a kérdést, szándékosan, véletlenül? A lényeg, hogy mire a távirat megérkezett Érmindszentre, a temetés lezajlott. Ezt az Ady család soha nem bocsájtotta meg neki!
Csinszka Ady haláláról a barátokat is értesítette, telefonált Hatvany Lajosnak, Móricz Zsigmondnak, Babits Mihálynak. Habár ez utóbbi nem tartozott a legszorosabb baráti körébe. A két költőóriás kezdettől fogva bizalmatlan volt egymással, igazából soha nem lettek barátok. Máig vitatják a kapcsolatot közöttük. Élt bennük valami kölcsönös gőg, de kisebbrendűségi érzés, sőt, féltékenység is.
A két költő még temperamentumban is különbözött: Ady szenvedélyes, zabolátlan, öntörvényű, aki az életet habzsolta, Babits az arisztokratikus, kimért és visszafogott, a mindenkivel szemben bizalmatlan és távolságtartó.

A világháború kitörése még inkább fokozta kettejük között a feszültséget, mert amíg Ady a háború ellen volt, addig Babits túllelkesült háborúpárti. Ám amikor Babits is rádöbbent a háború borzalmaira, elkötelezett békepárti lett. Ez oda vezetett, hogy 1916- ban a Nyugat szervezésében mind a két költő jelen volt egy közös felolvasáson.

A Nemzeti Múzeum előtt felravatalozott Ady koporsójánál százezres tömeg előtt mondott búcsúbeszédet Babits Mihály. Majd a menet átvonult a Kerepes úti temetőbe.
A temetés után Csinszka egy ideig lakásába bezárkózva élt, csak pár családi barátot fogadott. Tudta, hogy a látogatások nem neki, hanem a nagy költő özvegyének szólnak. és így fájdalmában egyedül maradt.
Babits 1919- ben mint egyetemi tanár Ady - kurzust indított. Majd egy szép nap döbbenten vette észre, hogy a költő özvegye is megjelent egyik előadásán. Ott ült az első sorban és csillogó szemekkel hallgatta őt.
Egy előadása után meg is várta, később levelezni is kezdtek.

Nyár elejére már egy szerelmi szál kezdett kibontakozni közöttük. és egészen 1920 tavaszáig a barátok, rokonok, és ismerősök legnagyobb megrökönyödésére ez a szerelem hol lobog, hol lanyhul.
A levelezésekből arra lehet következtetni, hogy Csinszka volt a kezdeményező, ő volt, aki felvállalta érzelmeit, aki fittyet hányt minden előítéletnek, tisztán és őszintén. Míg Babits inkább labilis, bizonytalan, óvatos és tartózkodó. Igaz, Kissé feszélyezte, hogy röviddel a nagy költő halála után az özvegyével kapcsolatba bonyolódjon. Ám éppen úgy vonzotta is a nő. A Bertuka szépsége. Valahogy kettős helyzetbe került, befejezni nem akarta, de folytatni nem merte.

Addig ment ez a huzavona, hogy egy nap levelet kapott Csinszkától: férjhez ment a kor egyik legtehetségesebb, legsikeresebb festőjéhez, Ady és Babits közös barátjához, Márffy Ödönhöz.
Látszólag megnyugtatólag zárult le ez a kapcsolat, Csinszka egy ünnepelt festő felesége és Babits is nőül veszi élete párját, Török Sophiet.

Évek telnek el, talán tíz év is, mikor megint találkoznak mintegy véletlenül a Zeneakadémián.
Csak köszöntötték egymást, Babits zavarba jött, ezt pedig észre vette a felesége és nyilvánosan botrányt csapott. A veszekedés otthon is folytatódott, Babits, hogy bebizonyítsa, vége a kapcsolatuknak, elégette Csinszka leveleit.
Legalábbis ezt állította akkor. Halála után azonban előkerültek a levelek. Talány, hogy más leveleket semmisített meg, vagy a Csinszka levelek egy részét, talán erre sem kapunk most már választ.
A lényeg, ezekből a levelekből lehetett végül sok mindent rekonstruálni.

Csinszka házassága óriási port kavart az országban. Mint Szendrey Júliának, neki sem bocsájtották meg a halálon túli hűtlenséget. Igaz, ehhez az Ady család is szította a hangulatot. De hát ezt nem is lehetett volna elvárni egy szépsége teljében levő, szabad és társhoz ragaszkodó Csinszkától. Igaz, felvetődik a kérdés, ha ugyanis nem volt szerelmes a festőbe, miért ment hozzá feleségül?
És tudjuk, hogy rajongása Adyért örök maradt.

Egy nap felötlött benne, hogy megismerkedik Lédával. Levelet írt neki, találkozót kért tőle, azonban a levelére soha nem kapott rá választ. Egy nap a temetőben látta, hogy Ady sírja mellett ott van Léda sírja is. Megállt a sírnál, állt és nézte, miközben valaki még arra járt.
Ady Lőrinczné, az Édes.
A véletlen folytán így találkozott a három nő, az a három nő, akik Ady számára a legkedvesebbek voltak. Ott voltak egymás mellett, egymásnak elérhetetlenül. Egy már a sírban, kettő örök ellenségként.

Csinszka még nem volt negyven éves sem, amikor már a halál gondolata, az elmúlás gondolata foglalkoztatja. Mintha csak rendelésre történt volna: egy vacsora alkalmával élettelenül bukik az asztalra.
1934. októberében történt mindez. Többet nem tér magához, néhány nap múlva agyvérzésben meghalt a kórházban.

A nyitott koporsója előtt állók szerint halálában szebb, mint valaha...

Babits hagyatékából egy fájdalmas, dermesztően keserű, vigasztalan vers került elő Csinszka haláláról. Címe nincs, csak feleségének egy megjegyzése: "kelt, 1934 novemberében, mikor Cs. haláláról értesült a költő."

<center>"Miért faggatnak a holtak
kik élve némák voltak?
Miért hangos a halál?
miért van, ami nincsen?
miért fáj, ami mindegy?</center>

Csinszka élettörténetével többen is foglalkoztak.
Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya, Robotos Imre: Az igazi Csinszka és Benedek István: Ady Endre szerelmei és házassága című könyvében.



[​IMG]

  • Fedora
  • KABRI
Hozzászólnál? Jelentkezz be...