Lábak

Published by 19angel52 in the blog 19angel52 blogja. Megtekintés: 1139

[​IMG]
lábak.jpg

A férfi úgy határozott, hogy sétál egyet a hirtelen jött jó időben. Végre kimozdulhatott a lakás fogságából, beolajozhatta berozsdásodott végtagjait. Talán egy kicsit hosszabbra sikerült a kis kirándulás mint gondolta, kezdett fáradni. Körülnézett, örömmel felfedezett a sétányon egy padot. De még mielőtt leült volna meglátott egy fagylaltost. Megvette az idény első hűsítő kedvencét. Szerette ezt a helyet, mert itt lehetett kapni, tölcsér helyett egy műanyag pohárkát és a hozzá való evezőlapátszerű kis kanálkát a gombócokhoz. A kemény ostya elrágicsálását, fogai állapota miatt már nem merte bevállalni. Leült hát a megszerzett ínyencséggel és előrehajolva, igazi kulináris élvezőként, lassan lapátolni kezdte az édességet.
Eleinte csak a szájában szétomlóra figyelt, de mikor a folyamat már mechanikussá vált átfókuszált a sétány kövezetére. Az előredőlt pozíciójából csak az előtte elhaladó emberek lábait látta. Elhatározta, hogy csak a lábakat figyeli, és nem nézi meg, hogy kihez tartoznak. Az első megfigyelt, sportcipős, farmeros láb volt. Gyorsan lépett be a látószögbe, fiatalosan, puhán lépkedve mozgott. Abból, ahogyan a Földet érintette a lába arra lehetett következtetni, hogy balettozik vagy tornász. Volt a mozgásában valami légiesség, kecsesség. Még el sem hagyta a zónát, amikor az ellenkező irányból, hatalmas, csónakszerű cipővel rendelkező, csőnadrágos láb rontotta el az összképet. Hallhatóan csattogva tette le a nagytalpakat, valószínű, hogy sürgősen meg kellene látogatnia az ortopédiát, gágogó lúdtalpai miatt. Még a távolból hallatszottak Mr. Bigfood földrengésszerű súlyos léptei, amikor körömcipő koppanásai közeledtek. A piros lábbelikhez, nagyon formás láb tartozott. Először érzett ingert arra, hogy tekintetét felemelve megnézze a további részleteket is, de hű maradt az ígéretéhez és nem tágította a látóterét, bár biztos, hogy megért volna egy misét. Hiszen ennyi részletből is nyilvánvaló volt a többi tartozék milyensége. Elgondolkozott, hogy mennyire lehet egy ilyen tűsarkúba nyomorított lábnak kényelmes a járás. Beleborzongott, és örült, hogy férfinak született. Sportos öltözködése eredményeként, laza, kényelmes lábravalói voltak. Ahogy elhaltak a körömcipők koppanásai, egy kis szünet következett, majd hirtelen, mintha a semmiből került volna elő, puha vászoncipő lépett a térbe. A cipő folytatásaként fehér bokazokni következett és felette igazi kontrasztként, éjfekete, izmos néger lábak. Pumapuhaságú léptekkel jött és távozott. A férfi közben azon tűnődött, hogy vajon látszik-e ha a négereknek szőrös a lábuk? Arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy igen, de csak ha megöregszenek.
Egy babakocsi gördült a látótérbe. Lassan rángatózott jobbra-balra. Nemsokára fény derült a titokra, hogy miért: egy frissjárós baba küzdött a járművel. Még biztonságot adott neki, hogy valamibe kapaszkodhatott, de már járóképes volt. Szorosan mögötte anya lábai követték. Néha, a segítségnyújtó, terelgető kezek belógtak a képbe, besegítve a helyes irány tartását, és az esetleges orra esés kivédését. Még folyt a nehéz munkával járó tologatás, amikor villanásszerűen két gyerekláb futott át a képen. Vidám, bohókás cipő és zokni gazdájának láthatóan sürgős dolguk akadt, vagy csak boldogok, és gondtalanok voltak a szikrázó napsütésben.
Egy járóbot megjelenése állította meg az időt. A hozzá tartozó széttaposott cipők, a fekete harisnyába bújtatott visszeres lábak csigalassúsággal vánszorogtak át a képkivágáson.
Talán más is a kellemes sétát választotta, vagy csak beállt a gyalogos csúcsforgalom, de egyre több láb tolakodott a képbe.
Volt itt minden: turcsi-orrú cipőbe bujtatott fiatal fiú lábai.
Andalgó szerelmespár egymáshoz illő, összesimulós, léptei.
Kifogástalan tisztaságú, élrevasalt nadrágos határozott áthaladásán keresztül, a szutykos, szandálos lábig, széles volt a paletta.
Egy idő után újra ritkult a lábak egymásutánisága. Valamikor jobb időket látott szakadozott cipő és gazdája csoszogott be a képbe. Meghatározhatatlan színű, madzaggal megkötött, gyűrött nadrág tartozott a lábakhoz. Már majdnem kiért a látóhatár szélére, amikor megfordult, és bizonytalan léptekkel a férfi felé közeledett, majd megállt. Toporgott, láthatóan zavarba volt. A férfi belenézett a fagylaltkehelybe, de már nem volt benne semmi. Tekintetét felemelte és a toprongyos alakot vette szemügyre. Szakállas, ápolatlan férfi állt előtte, ijedt tekintettel. Valamit motyogott, de nem értette. Gondolta, hogy pénzt kér tőle, ezért felállt és kikotorászott a zsebéből egy kis aprót. Odaadta, majd megfordult és elindult hazafelé. Ekkor az alak alig észrevehetően megérintette, és amikor megfordult a kezébe nyomott egy gyűrött papírdarabot. Nem akarta elfogadni, de ahogy belenézett azokba a tiszta szemekbe, nem tudott ellenállni. Első gondolatával szemetest keresett, hogy gyorsan megszabaduljon terhétől, de aztán mégiscsak elolvasta, mi is áll azon a papíron. Egy vers volt:
Értékes Attila
Hajnali álom:

kócos még a hajnali álom
alacsonyan állva tűz a nap
a betonon mered egy nedves lábnyom
kutyám, gyere, visszafogadtalak

fák, ti tényleg koszosak vagytok
rajtatok kajtat a hangyanép
a Holdon tán még üresek a hantok
akad egy bájos kis földmaradék

a nagy munkában megizzadok
fel-felsóhajt a borús lélek
léptem nyomán kihunynak a csillagok
s barázdát von arcomra az élet

fősorok, sorsok, nap nap után
mindig csak ugyanaz az álom
hangom kérlelőre változik furán
tán én sem ilyen életre vágyom

éhes szempár rongyosan kémlel
tűnés, vagy bottal rátok csapok!
kutyámnak is kéne a meleg étel
na ezért nem adok, nem adhatok
A férfi hazafelé a gondolataiba mélyedt. Úgy érezte, hogy adott, de kapott is valamit.
  • yvette1
  • Luigi48
  • Tündike77
Hozzászólnál? Jelentkezz be...