Márai Sándor: Az igazi (részlet)

Published by KABRI in the blog KABRI blogja. Megtekintés: 473




[​IMG]


SOLVEIG'S SONG

http://www.youtube.com/watch_popup?v=rHNjdvqwgGY

Márai Sándor: Az igazi (részlet)



Jártál te Firenzében?

Ismered Michelangelo szobrát, tudod, azt a csodálatos négyes alakzatot, ott áll a Dómban... várj csak, mi is a neve?

Igen, Pietà.

A fõalakban saját magát mintázta, az aggastyán Michelangelo arca ez.
Egyszer férjemmel voltam abban a városban, õ mutatta ezt a szobrot.

És azt is mondta, hogy ez az emberi arc, amelyben nincs harag, sem vágy, minden kiégett ebbõl az arcból, mindent tud és semmit sem akar, bosszút sem, megbocsátani sem, semmit, semmit.

Azt mondta akkor férjem a szobor elõtt, hogy ilyennek kellene lenni.

Ez a végsõ emberi tökéletesség, ez a szent közöny, ez a teljes magány és siketség, az örömmel és a fájdalommal szemben...
Ezt mondta.

Mikor gyóntam, felnéztem néha a pap arcába, s könnyes szemekkel is láttam, hogy ez az arc félelmesen emlékeztet a Pietà fõalakjának márványarcára.

Félig csukott szemekkel ült, mellén összefont karokkal.
Kezeit elrejtette a karing fodrai között.

Nem nézett reám, fejét Kissé oldalra hajtotta, olyan vaksin, különösen hallgatott, mintha nem is figyelne. Mintha mindezt nagyon sokszor hallotta volna.

Mintha tudná, hogy minden, amit mondok, fölösleges és reménytelen.
Így hallgatott.

De jól hallgatott, egészen, különös, zömök lényével.
S az arca, igen...

Olyan volt az arca, mint valakié lehet, aki mindezt tudja, mindent tud, amit az elmondhatnak szenvedésrõl és nyomorúságról, s ezen felül tud még valamit, amit lehetetlen megmondani.

[......... ]







[​IMG]

A szövegben emlegetett szobor





[​IMG]


Az ARC






[​IMG]









Hozzászólnál? Jelentkezz be...