Majoros Gabriella - Egy páratlan év karácsonyán...

Published by KABRI in the blog KABRI blogja. Megtekintés: 439

[​IMG]

*
http://www.youtube.com/watch?v=xL1SZbmhmSc

Majoros Gabriella

Egy páratlan év karácsonyán...

Az egyik karácsony havas, a másik sáros,
Az enyém egyszer páratlan, máskor páros.
Az igazi karácsony fehér, és hófedte,
De ha nincs boldogság, akkor csak fekete.
Örömkönnyek és zokogás évente váltják egymást,
Ajándékok és emlékek idézik: tavaly volt egy társ...

De akkor talán nem becsültem meg annyira
Az egész varázslatot, amit Ámor-úr nyila
Ütött a szívembe, mert ezt kellett megérni,
Hogy egyedül ülök most, s a szívem nem érti
Miért nem kapok annyit, amennyit adni tudok,
S miért adok még akkor is, amikor szorít a hurok?

Legyen az ajándék szeretet, vagy megértés,
Fájdalom, bocsánat, vagy tőrmélységű sértés,
Álmok, ígéretek a kedvesemtől,
Fogadalom és bocsánat a szerelmemtől...

Rájuk gondolok, mert itt vannak a szívemben legbelül,
Idő és távolság nem szűnik meg, s nem leszek egyedül.
Csak egy pillanat, s emlékekkel lesz tele a szobám,
Piros gyertya lángja ég, s a szívem ver... szaporán.

De a következő pillanatban már egyedül vagyok,
Letörlöm könnyeim, s nyelek egy nagyot.
Torkomban a szomorúság gombóca szorongat,
Villog az agyamban szép és rút gondolat.
Mert ellenségemnek sem kívánom, hogy élje át magányom,
Az én gyötrelmes titkom: páratlan karácsony...

[forrás Poet.hu]

*
Hozzászólnál? Jelentkezz be...