Rejtett mosoly

Published by kun magdolna in the blog Pillanatvarázs. Megtekintés: 1132

[​IMG]

Vedd elő a legrejtettebb mosolyod,
mert mit ér, ha magadban hordozod.
S ha szemed már nevet, Ölelj meg,
mint tüzes nappalt, a hűsítő fellegek,
vagy kősziklát a tenger, megszűnni
nem akaró, végtelen mohó kedvvel.
Szeress, hát! Húzz magadhoz szeliden,
s érzéki érintéssel, tedd széppé életem.
Szoríts, hogy testem olvadjon a kéjjel,
mi testedre vágyik forró szenvedéllyel.
S ha már elhalkultak a szerelmes szavak,
de a gyönyörű órának perce még marad,
csitítsd el csókjaiddal, a forró vágyakat.

vers: Kun Magdolna​
  • pjutka
  • kun magdolna
Hozzászólnál? Jelentkezz be...