pipiida 2010 Március 31
Kedves Brigi!


A halál mindenkit elválaszt. Elkerülhetetlen.
A " hátramaradó" jelen esetben Szabó Lőrinc,aki mindig a fiziológia lét vonatkozásait ragadta meg, de csak-csak behelyettesitette fogalmi érzésekkel, itt most verséből is valahogy azt érezni ki, - hogy lélek és gondolatcserét " hajtott" végre.
Elbúcsúzott, vissza emlékezett, talán tudomásul vett mindent, ami már nics.
Valahogy eképpen érzékeljük versét, sajnos
utolérhetetlen gondolkodását megközeliteni sem lehet,csak kullogunk mögötte.
szeretettel: ida és géza