Magyarország

Zacher Gábor, jelenleg mentőorvosként dolgozó toxikológus elmondta, szerint az érvényes kormányzati alkohol- és drogstratégia hiánya jelentős mértékben hozzájárul a magyar társadalom ilyen jellegű problémáihoz.

A járványügyi korlátozások „nem oldották meg” a társadalom alkohol- és drogproblémáit, ráadásul a bezártság miatt meg is nőtt ezen szerek használata. „Az embereknek tele van a töke a több hónapos bezártsággal” – mondta.

Mint mondta, az eddig érvényes magyar kábítószer-stratégia 2020. december 31-én évült el, míg alkoholstratégiánk „sosem volt”. Zacher szerint a drogstratégiából ráadásul nem valósult meg semmi, meglátása szerint kormányzati oldalról történt hiba az erőforrások elosztása során.

Példát is mondott: a rendelkezésre álló költségek 70 százalékát a rendőrségi-szakértői munkára különítik el, míg 30 százalék megy csak prevencióra. Eközben a szomszédos Szlovéniában pont fordítva van ez a helyzet, ugyanis 80 százalék megy prevencióra, míg a maradék pénz kerül...

A vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium január 1-jétől újabb termékköröknél teszi kötelezővé a származási információk jelölését. A jövőben már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni.


A nem előrecsomagolt élelmiszerek tekintetében az utóbbi egy évben folyamatosan bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyek esetében az értékesítés helyén jól láthatóan fel kell tüntetni a származási ország nevét, bizonyos esetekben pedig a zászlóját is. A jogszabály-módosítást minden esetben az érintett szakmai szervezetek kezdeményezték az Agrárminisztériumnál.

Mint ismert a tojások esetében mind az előrecsomagolt (dobozos), mind a nem előrecsomagolt (ömlesztett) termék esetében a tojáshéjon fel kell tüntetni az ISO országkódot tartalmazó termelői kódot, amely jelentésének magyarázatát a csomagoláson...

Ki és milyen alapon dönthetne életről és halálról, ha a Covid-járvány hatására a magyar egészségügyben is olyan helyzet alakulna ki, mint amire tavasszal volt példa Észak-Olaszországban, amikor nem állt rendelkezésre elegendő erőforrás (lélegeztetőgép) mindenkinek, aki életveszélyben volt?

Mint megírtuk, erre a helyzetre a Magyar Orvosi Kamara áprilisban olyan etikai ajánlást dolgozott ki, amelyben a katasztrófa-egészségügyből ismert triázsok felállítását javasolták és azt, hogy ez a grémium egy nemzetközi pontrendszer (MSOFA), alapján döntsön annak a betegnek a javára, akinek nagyobb az esélye a túlélésre. Cikkünkben megszólalt Hegedűs Zsolt főorvos, a MOK etikai kollégiumának elnöke és ellenérveit megfogalmazta Matkó Ida főorvosasszony, aki pályafutása során több kórház intenzív osztályát is vezette, évtizedek óta a betegjogok ismert harcosa. Eleget teszünk a főorvosasszony kérésének, hogy álláspontját hasábjainkon tovább árnyalhassa. Meggyőződésünk, hogy a téma...