Azok a pesti gangok

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
A pesti bérházaknak szerintem saját lelkük van. Talán ez a sok ember miatt van, akik e falak közt éltek és élnek, a sok különböző élet.
Kicsit kelkáposzta szagú, néha hangos, de Budapestet nem érti, aki ezt nem ismeri.
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
A pesti bérházaknak szerintem saját lelkük van. Talán ez a sok ember miatt van, akik e falak közt éltek és élnek, a sok különböző élet.
Kicsit kelkáposzta szagú, néha hangos, de Budapestet nem érti, aki ezt nem ismeri.

Már el is felejtettem ezt! Gondoltam teszek még egy próbát, mert nehezen hiszem, hogy senkinek nincs egy árva képe sem. Talán nem voltam közérthető, hogy ide be lehet tenni egy-egy képet, egy kis sztorit is... De most nekem se megy a képfeltöltés. :confused::confused:

Ha valaki segítene esetleg, megköszönném. kiss


Documents........737.JPG
egy ilyet írt ide és a kép meg sehol.
 

romesz

Állandó Tag
Állandó Tag
ha kepet akarsz felrakni a gepedrol akkor ne a kep ikonra kattints hanem a gemkapocsra, mert ugy lehet feltolteni a kepet sajatgeprol
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Próba, köszönöm romesz. Aranyos vagy! Szóval alul a "Részletes válasz"-t kell választani és ahogy romesz írta nem a kis sárga kép ikont kell használni, hanem a gemkapcsot. És akkor feljön egy ablak, ahol tallózni lehet a saját gépben, keresni képet. Érdemes előre kiválasztani, mert itt nem látjuk, csak a kép számát. Aki szokott a Zene II. fórumon feltölteni, annak felüdülés lesz, mert sokkal gyorsabban feltöltődik. Hát próbáljátok meg!!!

Ez az itt látható kapualj a Dessewffy utcában van, a kezdő 4 képnél nem írtam, azok meg egy Bajza utcai házban készültek.
 

romesz

Állandó Tag
Állandó Tag
Próba, köszönöm romesz. quote]
Szivesen maskor is :)

Ha nem telt el 24ora az utolso hozzaszolastol akkor azt is tudod modositani kitorolni ami nem tetszik benne, vagy hozza adni ha kell valami. Mikor kepet akarsz hozza tenni vagy alakitani akkor a reszletes valaszra kattintva tudod modositani.

Kulonben ezek a lepcsohazak kapualjak es fuggofolyosok tenyleg megerdemelnek egy topikot, erdekes latni oket, koszi
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Próba, köszönöm romesz. quote]
Szivesen maskor is :)

Ha nem telt el 24ora az utolso hozzaszolastol akkor azt is tudod modositani kitorolni ami nem tetszik benne, vagy hozza adni ha kell valami. Mikor kepet akarsz hozza tenni vagy alakitani akkor a reszletes valaszra kattintva tudod modositani.

Kulonben ezek a lepcsohazak kapualjak es fuggofolyosok tenyleg megerdemelnek egy topikot, erdekes latni oket, koszi

Köszönöm romesz a bíztatást! Az a jó itt a fórumon, hogy az emberek zömében segítőkészebbek, jobbak egymáshoz, mint ami amúgy egyébként tapasztalható. Persze lehet, hogy az idelátogatók eleve közösségi szelleműbbek az átlagosnál. Nekem alapelvem, hogy legalább ne ártsak senkinek, ha már hasznára lenni nem tudok.:1: De még jobb, ha segíteni tudok. Örömmel tapasztalom, ha ezt vallják mások is.

Belgrád rakparti ház lépcsőháza
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

<!-- start content --> A gang a hagyományos többszintes, városi bérházak emeletein található függőfolyosó.A közösségi élet fontos színtere, a lakóközösség találkozásának és kommunikációjának alapvető helyszíne.
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
MÁRAI SÁNDOR: <fd:cim>EGY POLGÁR VALLOMÁSAI
1.</fd:cim>


Kétemeletes ház mindössze három akadt a városban: az, amelyben laktunk s a két honvédkaszárnya. Később megépítették a hadtestparancsnokság palotáját, az is kétemeletes volt, s villanyos felvonó is járt benne. De ez a mi házunk, a Fő-utcán, igazán nagyvárosi háznak tetszett, valóságos bérház volt, kétemeletes, széles homlokzatával, tág kapualjával, széles lépcsőivel, - szélhuzat járta ezt a lépcsőházat, a vásárosok délelőttökön át tanyáztak a lépcsőkön, halina-ködmönükben, birkabőrsapkásan, szalonnáztak, pipáztak és köpködtek - s minden emeletről hosszú ablaksor, tizenkét ablak bámult az utcára. Az első emeleti lakásokhoz, így a miénkhez is, keskeny erkélyt építettek, melynek vaskorlátját nyáron megraktuk földes ládákba ágyazott muskátlifüzérrrel. (<it+>«Csinosítsd városodat!»<it> - ez volt a jelszó, s egyesület is alakult a nemes ötlet szorgalmazására, a Városszépítő Egyesület.) Nagyon szép, s főként tekintélyes ház volt; az első igazán «modern» ház a városban, nyers, vörös téglából épült homlokzata is, az építész teleragasztotta gipsz-cifraságokkal az ablakok alját, s egyáltalán, beleépített mindent, amit a századvégi építész becsvágya ilyen vadonatúj bérházra ráaggathatott.</it></it+>
Ebben a városban minden ház, még az olyan is, ahol több család lakott és bért fizettek a lakók, családi háznak tetszett. Az igazi város szinte láthatatlan volt, befelé épült, az utcasorok földszintes homlokzata mögött terült el. Ha benézett a vándor a bolthajtásos kapuk egyikén, négy-öt házat látott az udvaron, amelyet teleépítettek az unokák és ükunokák; ha egyik fiú megnősült, ragasztottak neki egy új szárnyat a meglevő épületekhez. A város elrejtőzött a házak udvarain. Az emberek féltékeny, sanda óvatossággal befele éltek, idővel minden család kis, eldugott városrészt épített össze magának, apró háztömböt, melyet hivatalosan és a világ előtt csak az utcai homlokzat képviselt. Nem csoda, hogy a ház, melyben szüleim a század elején lakást vettek, ebben a környezetben valóságos felhőkarcolónak számított és hamarosan híre ment az egész megyében. Igazi, szomorú bérház volt, amilyent akkor a fővárosban már ezrével építettek: bérház , partájokkal, rácsos, hosszú <it+>«gang»<it> tekergett az emeleteken, mosókonyhával, központi fűtéssel és a melléklépcsőn elhelyezett cselédklozettekkel. Addig ilyesmit nem láttak még a városban. A központi fűtés korszerű újítás volt, de a cselédklozettekről is sokat beszéltek, mert - évszázadokon át, finom tapintattal, - senki nem érdeklődött, hol és merre végzik a cselédek dolgukat? Ez a «modern» építész, aki a mi bérházunkat építette, újító volt azon a vidéken, mert művében ilyen határozottan elkülönítette az urak és a cselédek együttélésének szükséghelyeit. Diákkoromban dicsekedtem is azzal, hogy a mi házunkban a cselédek külön klozettre járnak. A valóság az volt, hogy a cselédek, különös szeméremmel és idegenkedéssel, nem látogatták az elkülönített illemhelyeket, s nem is lehet tudni, hová jártak hát? Valószínűleg, ahová régebben, azelőtt is, évszázadokon át, az idők elejétől.</it></it+>
Az építész pancsolhatott kedve szerint, nem kellett takarékoskodni a hellyel, sem az anyaggal. A lépcsőházból lakószoba-méretű előszobába nyílott az ajtó, tükrösszekrény állott itt, a falon hímzett kefetartó lógott és szarvasagancs, s ez a szoba borzongatóan hideg volt télen, mert elfelejtettek fűtőtestet építeni bele; így aztán nem is fűtötték s a vendégek bundái jegesre fagytak a fogason. Tulajdonképpen ez lett volna a «főbejárat», a lépcsőházból, de itt csak a megbecsült vendégeknek nyitottak ajtót. A cselédek, a családtagok, a szülők is a folyosóról jártak be a lakásba, a konyha mellett nyílott egy kis, üveges ajtó, csengőt sem szereltek ide, kopogtatni kellett a konyhaablakon. A család barátai is erre jártak be a lakásba. A «főbejáratot», az előszobát az agancsokkal, kétszer-háromszor használtuk csak az esztendőben, apám nevenapján, meg a farsangi estéken. Egyszer mint különös kegyet, születésnapi ajándékot kértem anyámtól, hogy egy hétköznapon, teljesen egyedül és csak a magam gyönyörűségére, bevonulhassak a lépcsőházi előszobán át a lakásba.
Az udvar téglaalakú volt, s rendkívüli kiterjedésű. Közepén nagyméretű poroló állott, mint valami többszemélyes akasztófa, s egy kerekeskút, mely villanyerővel hajtotta fel a vizet a lakásokba. A vízvezetéket akkor még nem ismerték a városban. Minden hajnalban s minden alkonyatkor megjelent a kút mellett a házmester felesége, Dókusné, megindította a kis villanymotort, s addig járatta, amíg a második emeleti eresz alatt elhelyezett biztonsági csőből vékony vízsugár lövelt le az udvarra, jelezve, hogy a legfelső tartály is megtelt már ivóvízzel. Ez a rendkívüli látványosság, különösen a napszállat órájában, összegyüjtötte a ház lakói közül mindazokat, akiknek méltóságát nem sértette a bámészkodás, így elsősorban a gyermekeket és a cselédeket. A villanyvilágítás akkor már a város legtöbb házában divatos volt; felváltva égették a villanylámpákat és az Auer-égős gázlángokat. De nagyon sok helyen világítottak még petróleummal is. Nagyanyám holta napjáig petróleummal töltött függőlámpát égetett, s mikor érettségire kiadtak szüleim koszt-kvártélyra a szomszéd városba, egy kántortanító házához, az esztendőt petróleumfény mellett tanultam és huszonegyeztem át; igaz, ezt már magam is korszerűtlennek éreztem és sértette önérzetemet, hogy ilyen elmaradt helyen kell tanyáznom. Gyerekkoromban a villannyal még büszkélkedtünk odahaza, de ha csak tehettük, vacsorához, vendégek nélkül, meggyujtottuk a puha-fényű, tejes színezésű gáz-égőket. A lakásban gyakran terjengett gáz-szag. Később egy elmés ember kitalált valamilyen biztonsági gáz-gyujtót, vékony platina-lemezt, melyet az Auer-harisnya fölé szereltek. Gázömlésnél ez a platina-lemez rezegni kezdett, átízzott és gépiesen felrobbantotta a gyúlékony anyagot. Apám szerette a műszaki ujdonságokat s elsők egyike volt a városban, aki csillárait ilyen biztonsági szerkezettel szereltette fel. De világítottunk petróleummal is, így különösen a cselédek, künn a konyhában; s a házmester is petróleumot égetett a lépcsőházban. A villanyt csodálták, de nem nagyon bíztak még benne.
A központi fűtés is többet zörgött és kotyogott; mint fűtött. Anyám be is állított a gyerekek tanulószobájába egy cserépkályhát, mert nem bízott ebben a gőz-csodában. Mind e századeleji varázsszerek akkoriban inkább csak megnehezítették az életet. A feltalálók a mi kárunkon tanultak. Évtized múlva már zúgott és sistergett a világ a villanytól, gőztől, robbanómotortól, de éppen gyerekkoromban fúrtak-faragtak még e találmányokon felfedezőik, s meglehetősen tökéletlen és használhatatlan volt, amit a merész újítók a jámbor hívők nyakába akasztottak. A villany pislákolt, sárga-vaksi fénnyel világított csak. A gőzfűtés mindig farkasordító hidegben akadt el, vagy mértéktelen, párás, nedves hőséggel árasztotta el a szobákat, ezért betegeskedtünk is olyan sokszor. De illett «haladni a korral». Nagyanyám például nem szívesen «haladt a korral», fával fűtött fehér porcellánkályhákat, mi hozzájártunk melegedni a gőzfűtés elől, s élveztük a parázsló bükkfa egyenletes, jószagú melegét.
Ezt a nagy udvart éles szél járta, állandó zúgás-süvöltés, mert nyitva állott az északi égtáj, a várost foghíjas karéjban övező, magas, nyáron is havas hegységek felé. A kétemeletes házfrontot az udvar két oldalán egyemeletes épületsorral folytatta az építész; s az udvar végibe építettek még egy nagyon csinos, földszintes tákolmányt, afféle «kétszobás családi házat», ez volt a házmesterlakás. Mindez messzire nyúlt és sok helyet foglalt el. Az építész, úgy látszik, maga sem bízott benne, hogy akad lakó a «bérház» minden helyiségébe, s nem is építette meg az udvarban a fölösleges emeleteket. Az egész ház az új kort hirdette, a feltörekvő és építő, vállalkozó kapitalizmus dicsőségét. Ez volt az első ház a városban, mely nem azzal a szándékkal épült, hogy lakói életük végéig ott morzsolják napjaikat a meghitt falak között - úgy tudom, nem is lakik ma senki már e házban a régiek közül, akik a század elején lakást béreltek ott. Bérház volt, partájokkal. A régi patricius családok nem szívesen vettek volna lakást ilyen házban. Le is nézték a nagy ház jövevény, talajtalan lakóit.
<script language="JavaScript"> <!-- document.write('<!-- Medián WebAudit Magyar Elektronikus Könyvtár EPA 1/2 -->
track.cgi
'); //--> </script><!-- Medián WebAudit Magyar Elektronikus Könyvtár EPA 1/2 -->
track.cgi
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Végül is jól elvagyok itt a gangommal. Egyedül is lehet sétálgatni egy gangon, nem kell az a nagy tumultus. Sőt, voltaképpen még jó is, nincs vita, csak arra kell vigyáznom, hogy egyetértsek magammal. De leselkedni se kell ám a függöny mögül :)
Ide most egy dal illene, csak hát ez egy fényképes topiK, ahol asszem még beszélgetni sem lehet, nemhogy monológokat, meg dalokat...
 

b.p.

Állandó Tag
Állandó Tag
Végül is jól elvagyok itt a gangommal. Egyedül is lehet sétálgatni egy gangon, nem kell az a nagy tumultus. Sőt, voltaképpen még jó is, nincs vita, csak arra kell vigyáznom, hogy egyetértsek magammal. De leselkedni se kell ám a függöny mögül :)
Ide most egy dal illene, csak hát ez egy fényképes topiK, ahol asszem még beszélgetni sem lehet, nemhogy monológokat, meg dalokat...


Kedves Garibaldi! :) A téma, amit indítottál nagyon érdekes, csodaszép képeket raktál fel, örül az ember szíve, ha megnézi őket. A téma, amit indítottál, speciális, nem hiszem, hogy sokan járnak pesti gangokat fényképezni olyan szinten, mint te. Aki mégis megteszi, az nem jár a CH-ra. Mondhatni magad vagy a speciális tématerületre. Vannak hasonló topikok, amelyeket egy ember visz, a saját érdeklődésének megfelelő anyagokat megosztva a többiekkel. A topikot nagyon sokan megnézik, örvendeznek rajta, de hozzáadni nem tudnak. Ezekben a topikokban nem a hozzászólások száma, hanem a látogatások, a nézelődés a siker mutatója. Ha vállalnád így is, én nagyon örülnék neki, tényleg szépséges lépcsőházak és gangok vannak, némelyik még koszosan, vedletten is méltóságot sugároz. :)
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Garibaldi! :) A téma, amit indítottál nagyon érdekes, csodaszép képeket raktál fel, örül az ember szíve, ha megnézi őket. A téma, amit indítottál, speciális, nem hiszem, hogy sokan járnak pesti gangokat fényképezni olyan szinten, mint te. Aki mégis megteszi, az nem jár a CH-ra. Mondhatni magad vagy a speciális tématerületre. Vannak hasonló topikok, amelyeket egy ember visz, a saját érdeklődésének megfelelő anyagokat megosztva a többiekkel. A topikot nagyon sokan megnézik, örvendeznek rajta, de hozzáadni nem tudnak. Ezekben a topikokban nem a hozzászólások száma, hanem a látogatások, a nézelődés a siker mutatója. Ha vállalnád így is, én nagyon örülnék neki, tényleg szépséges lépcsőházak és gangok vannak, némelyik még koszosan, vedletten is méltóságot sugároz. :)

Kedves b.p.!
Nos pont erre volt szükségem. Remélem vannak gyerekeid, vagy tanítványaid, mert egy született pedagógus vagy. A szó jó értelmében. Akkor nem nyafogok tovább. :)
Szívélyes üdvözletem küldöm valahová a Duna partjára

Ezek a képek az I. kerület Fő utcában készültek, kicsit kakukktojás, mert nem Pest, meg nem is gang...
 

Kijuma

Állandó Tag
Állandó Tag
Végül is jól elvagyok itt a gangommal. Egyedül is lehet sétálgatni egy gangon, nem kell az a nagy tumultus. Sőt, voltaképpen még jó is, nincs vita, csak arra kell vigyáznom, hogy egyetértsek magammal. De leselkedni se kell ám a függöny mögül :)
.

Én sajnos nem tudok ilyen szép képeket felrakni, vidéken élek, de szívesen nézegetem:)
Most vagyok itt először, engem nem zavar, ha beszélgetés és zene is van:)
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Én sajnos nem tudok ilyen szép képeket felrakni, vidéken élek, de szívesen nézegetem:)
Most vagyok itt először, engem nem zavar, a beszélgetés.

Kijuma,
szerintem örülj, hogy vidéken laksz. Innen Budapestről nézve az nagyon idilli, meg békés. No persze onnan nézve meg...
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kisvárosban élek, tényleg nagyon békés:) Nem szeretem a nagy nyüzsgést. Azért jó néha felmenni Budapestre:)

Köszönöm. Még soha nem volt saját szigetem. Illetve hát ez nem is igaz. Van egy kis sziget Budapesttől északra, de még a Szentendrei-sziget előtt, Luppa-szigetnek hívják. Ezt később tudtam meg, hogy 2 pé-vel írják. Amikor gyerek voltam sokszor nyaraltunk ott egy vállalati üdülőben, mert akkor még voltak ilyenek. Nekem ez a sziget volt a csoda, egy komppal is át lehet menni Budakalász felől. Autóval nem lehet, mondjuk akkoriban ez nem is volt se kérdés, se probléma, akkoriban rendes dunai hajóval mentünk, csomagokkal, kosarakkal... Egyszálbelű kis sziget, egy főutcája van csak egy gyönyörű fasorral. Most azon gondolkozom milyen fa, magas, de nem jegenye, a törzséről olyan puzzle darabokban esik le a kéreg. És ezek a fák susogtak... Ez lényeges, mint emlék a Duna szagával együtt, mert az felejthetetlen. A hajóállomása a déli spiccen volt, a kompé deréktájban. Az üdülő meg szinte a legészakibb pontján volt. Középtájt, ahol a sziget kiszélesedett, ott volt egy közért egy nagy terasszal, ahol lehetett inni egy sört is, vagy kávét, mi gyerekek leginkább fruttiért jártunk ide. Minden ház lábakon állt a gyakori árvíz miatt, volt olyan év is állítólag, hogy csak a fák hegye látszott ki a vízből, na akkor már a lábakon állás se segíthetett. Minden üdülőhöz stég tartozott, sokhoz csónakház is, mert sokan eveztek.
Azután néhány évtizedig nem láttam, néha eszembe jutott, nem is értettem miért nem megyek el megnézni, hisz olyan közel van. Csak van amikor az ilyet halogatja az ember, túl kedves emlék, egyedül se jó, de akárkivel sem lehet megosztani, meg félő, hogy csalódás lesz, mert nem is olyan, vagy már nem olyan... Nekem szerencsém volt, rászántam magam, egy nagyon szeretett baráttal mentem és szép volt a sziget. Azóta a barátom meghalt és én többet már nem megyek ide, de ha valaki arra jár, feltétlenül szánjon rá egy kis időt.
 

angyalkám

Állandó Tag
Állandó Tag
Jó volt olvasni a gangokról szoló cikkeket ! Mivel én is gangosházban nőtem fel/ nem Pesten/ de tetszett a cikk a szivemhez szolt! / fényképet teszek fel de azok nem olyan szépek mind a képen láthatók! de gangok!!/
 

Kijuma

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm. Még soha nem volt saját szigetem. Illetve hát ez nem is igaz. Van egy kis sziget Budapesttől északra, de még a Szentendrei-sziget előtt, Luppa-szigetnek hívják. Ezt később tudtam meg, hogy 2 pé-vel írják. Amikor gyerek voltam sokszor nyaraltunk ott egy vállalati üdülőben, mert akkor még voltak ilyenek. Nekem ez a sziget volt a csoda, egy komppal is át lehet menni Budakalász felől. Autóval nem lehet, mondjuk akkoriban ez nem is volt se kérdés, se probléma, akkoriban rendes dunai hajóval mentünk, csomagokkal, kosarakkal... Egyszálbelű kis sziget, egy főutcája van csak egy gyönyörű fasorral. Most azon gondolkozom milyen fa, magas, de nem jegenye, a törzséről olyan puzzle darabokban esik le a kéreg. És ezek a fák susogtak... Ez lényeges, mint emlék a Duna szagával együtt, mert az felejthetetlen. A hajóállomása a déli spiccen volt, a kompé deréktájban. Az üdülő meg szinte a legészakibb pontján volt. Középtájt, ahol a sziget kiszélesedett, ott volt egy közért egy nagy terasszal, ahol lehetett inni egy sört is, vagy kávét, mi gyerekek leginkább fruttiért jártunk ide. Minden ház lábakon állt a gyakori árvíz miatt, volt olyan év is állítólag, hogy csak a fák hegye látszott ki a vízből, na akkor már a lábakon állás se segíthetett. Minden üdülőhöz stég tartozott, sokhoz csónakház is, mert sokan eveztek.
Azután néhány évtizedig nem láttam, néha eszembe jutott, nem is értettem miért nem megyek el megnézni, hisz olyan közel van. Csak van amikor az ilyet halogatja az ember, túl kedves emlék, egyedül se jó, de akárkivel sem lehet megosztani, meg félő, hogy csalódás lesz, mert nem is olyan, vagy már nem olyan... Nekem szerencsém volt, rászántam magam, egy nagyon szeretett baráttal mentem és szép volt a sziget. Azóta a barátom meghalt és én többet már nem megyek ide, de ha valaki arra jár, feltétlenül szánjon rá egy kis időt.
Az jó, ha az embernek van sok szép emléke:)
Örülök, hogy a szigetek felidézték gyerek korod egy szép emlékét.
A fák nyárfák lehetnek:)
 

Gyongyi54

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagyon szepek a kepeid Garibaldi es nagyon jo ez a tema.:D
Ez a 2 kep talan illik ide. "Gangok a kapubol " :-D

2770331637_254078e55a.jpg


Rakoczi ut


2770339469_2f03f55cbf.jpg


Madach ter
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Na végre valahára! Szóval mégis itt vagytok, örülök!
Kijuma igen, biztos igazad van, nyárfák
Angyalkám
(ha szabad így szólítanalak), neked lemaradt a képed, a topik elején le van írva, hogy hogyan kell csinálni, én is kínlódtam vele. Csak a "részletes válasz"-ban van lehetőség képet csatolni és ott is a gemkapoccsal lehet csak.
Gyongyi54 nagyon ügyes, neki egyből sikerült. Hát persze, hogy idevaló, ennél "gangabb" már nem is lehetne :) Hol készültek a képek?
Spanky-é szerintem Angyalföldön, persze lehet, hogy tévedek. Mindenesetre, az itteni gyerekek keményebbek lehettek, ennek biztos hasznát vetted felnőttként. Neked se lehetett könnyű visszamenni gyerekkorod színhelyére. Volt még valaki a régi lakók közül? Érdekes a képen, hogy az aládúcolás már szinte beépült a házba, egyesek már meszelik... a következő lépés a lonccal befuttatás lenne. A rosszemlékezetű IKV-nak nem egy reklám ez a kép.

Köszönöm, hogy beszálltatok a képekkel. :)
 
Oldal tetejére