Törpeegér fűgombócban
--------------------------------------------------------------------------------
Európában és Észak-Ázsiában szinte mindenütt megtalálható a pihekönnyű, alig hat centis törpeegér, a rozsdaszínű állatkát egyre gyakrabban tartják házikedvencként is.
Természetes körülmények között nagyon érdekes módon él ez a kis rágcsáló, főleg a szaporodási időszak alatt. Párzási időben a hímek és a nőstények vízparton, útszélen, mezőkön, földeken vándorolnak, egy a lényeg: a nőstény találjon olyan magas, vastag szárú növényeket, nádszálakat vagy gabonaszálakat, ahová függő légi gömbfészkét megépítheti a kölykök számára.
A vemhes nőstény rendkívül ügyes építkező. Éles fogával egy-egy fűszálat nyolc vagy több vékony csíkra hasít fel, majd össszeszövi a szálakat, amelyek alapjuknál a szárhoz kapcsolódnak. A sok-sok felhasogatott és összeszövögetett fűszálból egy keretet alakít ki, amibe belülről még több fűszálat és levelet húz keresztbe, és addig-addig ténykedik, míg teniszlabda nagyságú, puha csomót kap, aminek belsejét további levélréteggel béleli ki. 18 napnyi vemhesség után
egyszerre akár nyolc csupasz és vak kisegér is világra jöhet. Két nap után a kölykök már másznak, 8-9 napos korukban szilárd táplálékot fogyasztanak, tizenöt-tizenhat naposan pedig önálló életet kezdenek. A fiatal nőstény nagyjából hat hetes korától már ivarérett.
A törpeegér akár két évig is élhet, természetes körülmények között azonban ritkán érik meg a fél éves kort. Gyakran esnek ragadozómadarak, varagyok vagy aratás, tarlóégetés áldozatául. A nagy hőmérséklet-ingadozásokat sem bírják, nagy esőkben és hidegekben sokan elpusztulnak. Meglepő módon ugyanakkor sok egér túléli az mezőgazdasági gépek támadását: megmenekülhetnek a talajhoz lapulva, de volt már arra is példa, hogy teljes fészkek sértetlenül kerültek ki a gépek éles, örvénylő pengéi közül.
--------------------------------------------------------------------------------
Európában és Észak-Ázsiában szinte mindenütt megtalálható a pihekönnyű, alig hat centis törpeegér, a rozsdaszínű állatkát egyre gyakrabban tartják házikedvencként is.
Természetes körülmények között nagyon érdekes módon él ez a kis rágcsáló, főleg a szaporodási időszak alatt. Párzási időben a hímek és a nőstények vízparton, útszélen, mezőkön, földeken vándorolnak, egy a lényeg: a nőstény találjon olyan magas, vastag szárú növényeket, nádszálakat vagy gabonaszálakat, ahová függő légi gömbfészkét megépítheti a kölykök számára.
A vemhes nőstény rendkívül ügyes építkező. Éles fogával egy-egy fűszálat nyolc vagy több vékony csíkra hasít fel, majd össszeszövi a szálakat, amelyek alapjuknál a szárhoz kapcsolódnak. A sok-sok felhasogatott és összeszövögetett fűszálból egy keretet alakít ki, amibe belülről még több fűszálat és levelet húz keresztbe, és addig-addig ténykedik, míg teniszlabda nagyságú, puha csomót kap, aminek belsejét további levélréteggel béleli ki. 18 napnyi vemhesség után
egyszerre akár nyolc csupasz és vak kisegér is világra jöhet. Két nap után a kölykök már másznak, 8-9 napos korukban szilárd táplálékot fogyasztanak, tizenöt-tizenhat naposan pedig önálló életet kezdenek. A fiatal nőstény nagyjából hat hetes korától már ivarérett.
A törpeegér akár két évig is élhet, természetes körülmények között azonban ritkán érik meg a fél éves kort. Gyakran esnek ragadozómadarak, varagyok vagy aratás, tarlóégetés áldozatául. A nagy hőmérséklet-ingadozásokat sem bírják, nagy esőkben és hidegekben sokan elpusztulnak. Meglepő módon ugyanakkor sok egér túléli az mezőgazdasági gépek támadását: megmenekülhetnek a talajhoz lapulva, de volt már arra is példa, hogy teljes fészkek sértetlenül kerültek ki a gépek éles, örvénylő pengéi közül.
