Ünnepeink: MÁRCIUS 15.

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Március 15.

Ált.iskolai műsorok


Kokárda - a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Mondókák - Énekek

Márc.15-re


Találd ki!
Melyik ló lobog a szélben?
( zászló )

Mondókák


- Egy, kettő, három, négy, te kis kovács …
- Kipp-kopp kalapács…
- Gyí paci paripa…
- Gyí te paci, gyí te ló…
- Höc-höc katona…
- Hopp, hopp katona…
…………………………

Gyí,Cocó, Újvárba,
János napi vásárba.
Megmondjuk a kapitánynak,
Hogy vegyen be katonának,
Hopp!
………………………….
Így lo-va-gol-nak a pa-pok.
Így lo-va-gol-nak a ga-val-lé-rok.
így meg a hu-szá-rok!
( Először lassan, majd értelemszerűen gyorsan. )
………………………………….
Volt egyszer egy katona,
Annak volt egy falova.
nem volt e ló zabfaló,
csak egyszerűen hintaló.
…………………………………
Mint a zászló a tornyon,
forog fenn a szélben
Bence keze ide-oda,
úgy forogjon épp.
( kézfej forgatása jobbra-balra )
……………………………………...
Répa, retek paszternák,
Most jönnek a katonák.
Ádám, Éva, két szem szilva,
kifli csücske, kapd be hamm!
…………………………………….
Egy, kettő, három, négy,
Kis katona, hová mégy?
Debrecenbe pipáért,
Kolozsvárra leányért.
……………………………
Gyí, te szürke,
Gyí, te fakó Miskolcra,
Ugrass föl a kis polcra!
…………………………….
Hopp, hopp, katona,
Felülök a csikóra.
Én ülök a csikóra,
Ti meg ketten a lóra.
……………………………….
Gyere, Gyuri, a térdemre,
Lovagoljunk Debrecenbe.
Veszünk ottan vásárfiát,
Szépen szóló kis muzsikát.
…………………………………
Gyí, te fakó, gyí, te szürke,
Gyí, két lovam, fussatok,
Gyorsan, gyorsan a faluba,
Ott kaptok majd abrakot.
………………………
Mecc, mecc katona,
ketten ülünk egy lóra.
a huszárok így repülnek,
Úgy repülnek,
Utoljára le is esnek.
Zsupsz!


Énekek

- Hej vára, vára..
- Aki nem lép egyszerre..
- Nincs szebb a virágnál…
- Fehérvári kapitány….
- Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot
- Most szép lenni katonának
- Kossuth Lajos azt üzente
- Mit akar ez az egy ember….
- A jó lovas katonának….
- Gábor Áron rézágyúja…..
- Menetel az ezred, döng az ágyú…
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Játékok márc.15-re

Katona
Alapállás, majd kilépés támadóállásba, karok magas tartásba lendítésére belégzés, vissza kiinduló helyzetbe, kilégzés.


Ki emeli fel elsőnek a zászlót?
A kijelölt vonal mögött felsorakozunk csoportosan. A gyermekek feladata, hogy megadott jelre át kell futniuk a játéktér egyik feléből a másikba, ahova 15-2o méter távolságba zászlókat vagy padokat helyezünk el. Az lesz a győztes, aki elsőnek emeli fel a zászlót vagy tapsol a célban.

Várúr
A földön felállítunk néhány levágott zöld ágat, amit előzőleg összekötünk. Ez lesz a mi várunk. Kijelölünk egy várurat, akinek a feladata, hogy megvédje a várat. A többi gyermek feladata,hogy kislabdával megpróbálják feldönteni a várat. Ha valakinek sikerül, ő lesz a várúr.

Várépítés
A gyermekek mértani formákból ( építőkockából, legóból, rúdkészletből várat építenek az óvónővel. Először az óvónő építi fel a várat, majd megkéri a gyermekeket, hogy jól nézzék meg és jegyezzék meg mit épített és ők maguk is építsék fel azt emlékezetből.

Utánzó mozgás
Menjetek úgy mint a katonák! Láblendítés feszes járás. Figyelünk az ellentétes kéz és lábmunkára.

Katonásdi
Összetolunk két asztalt, ez lesz a laktanya, itt ülnek az irányítók. A gyerekek a katonák, fejükön csákó, nyakukban a logikai lapok egy-egy eleme. A földön építünk csatateret ( nagy méretű lapokon az elemek ). Ide mehetnek a katonák a megfelelő irányítással: „Minden sárga mehet! ( ha talál, odamegy, ha nem,lovagol tovább ).
- minden kör ( a többi vágtat tovább )
- kimehet csatázni minden lyukas
- bejöhet minden lyukas

Katonaparancsnok
A gyerekek körben ülnek vagy a földre helyezett karikákba állnak. Egy széken áll középen a parancsnok és azt mondja:
Menetel a katona, mellette ballag a lova.
Fuss, katona, szaladj, tőlünk el ne maradj!
Mindenki szalad körbe a vers alatt, aztán a „maradj!”-ra a parancsnok tapsol egyet, mindenki keres magának egy széket vagy karikát. Aki legelőször ül a középső székre, az lesz a parancsnok.

Lovacskázás
Egyik gyerek a ló, akit felkantározunk ( kötél a nyakához hátulra, majd kétoldalt hátra vezetni a hónaljon át ), a másik a kocsis, aki fogja a gyeplőt és „hórukk”-kal indítja a lovat. Amelyik gyeplőszárat meghúzza, arra megy a ló, ha mindkettőt megrántja, vágtázni kezd, míg meghúzásnál megáll.

Lovacskázás
A gyermekek párosával felállnak az induló vonal mögött. Az óvónő jelére, egyszerre elindul a négy-öt fogat. Az a páros lesz a győztes, aki először lépi át a túloldalon az érkezési vonalat. Ha már minden páros átlépte az érkezési vonalat, akkor újra indulhatnak a fogatok.

Adj király katonát!
A gyerekek két csapatba állnak egymással szemben összefogódzva. Az egyikből kiáll valaki és mondja:
-„Adj király katonát!”
- „Nem adok!”
-„Ha nem adsz, szakítok!”
-„Szakíts, ha bírsz!”
-„Kit kívánsz?”
Itt nevet kell mondani, az fut és testével igyekszik átszakítani valahol a kézfogást. Ha sikerül, magával viszi azt a kettőt, ahol szakított, ha nem, akkor ő marad ott. Most a másik csapatból áll elő valaki. Addig játsszuk, amíg kedvük van.

Színkocka
Nagy színes kockát készítünk, amelynek minden oldala más-más színű és más-más feladat tartozik hozzá. Ha a gyerek dob, el kell végeznie a feladatot ( ezt a gyerekek is kitalálhatják, de előtte kell megbeszélni ). Pl.:” Katonák vagyunk, feladatokat kell elvégeznünk. Fogd meg az asztal lapját és járd körbe az asztalt.”

Piros: „Mássz az asztal alatt, visszafelé kúszva gyere!”
Sárga: „Csukott szemmel fogd meg az asztal lapját és járd körbe az asztalt!”
Kék: „Jobb kezedbe fogd a kardot és vezesd körbe az asztal felett!”
Barna: az előző feladat, de bal kézzel
Zöld: „Csukott szemmel az asztalnak háttal kell körbejárni!”
Fekete: „Hátadon csússz az asztal alatt, visszafelé térden másszál!”

Ragadd meg!
Körben ülünk, középen eggyel kevesebb zászló, mint ahányan vagyunk. „Ragadd meg!”-re mindenki felkap egyet, akinek nem jutott, kiesik és nem búsul, figyeli tovább a játékot. Minden kiesésnél elveszünk egy zászlót!

Várostrom
Építőkockákból, konzervdobozokból, erős papírdobozokból várat építünk ( alul 5 elem, fölötte 4 elem, a fölött 3 stb. ) Ezt a várat kell a labdával eltalálni, akinek nem sikerül, állítsa fel újra.

Várépítés
Logikai lapokból, majd feladatlapon is, várat építünk úgy, hogy előtte megfigyeljük, hogy az óvó néni milyet épített illetve milyet rajzolt a lapra. Zászlókat is készítünk, különböző színnel és formával. A kész várat ezekkel díszítjük.

Árnyékok
Egy katonát utánoz mindenki, mintha árnyékai lennének, így járnak ide-oda. Először az óvónő lesz, akit utánoznak a gyerekek, majd a kiválasztott gyermeket. Lehet páronként is játszani.

Lovacskázás
A földön ragasztott, színes síkformák, ezek az istállók. Papírból kivágva ugyanolyan színes formák, mint a földön, ezek a lovak kantárjelölői. Mindenki választ egyet. Fussanak a lovak az istállókat kerülgetve, csengőre álljanak be a kantárszíjjal azonos színű istállóba. Többszöri cserével játsszuk!

Kapitány a várban
Rajzolunk egy nagy kört a földre, amibe minden játszó gyermek befér. A körben mindenki a kezét karba fonja és felhúzza az egyik lábát, majd elkezdi lökdösni a társait ( kakasviadal ). Mindenki ellen küzdeni kell. Ha valaki leteszi a másik lábát, vagy netán kilép a körből, akkor kiáll a játékból. Az utolsó gyermek lesz a vár kapitánya. Ha valakinek elfárad a lába, akkor lábat válthat.

Enyém a vár!
Egy domb tetején áll a parancsnok és azt mondja:-„Enyém a vár, tied a lekvár”! Ekkor a többi gyermek igyekszik feljutni a dombtetőre, de a kapitány megpróbálja letuszkolni őket. Ha valakinek sikerül fennmaradnia, az lesz az új kapitány.

Várostrom
Dobozokból-kockákból felépítünk egymás tetejére egy „várat”. A gyermekek feladata, hogy egy meghatározott távolságról a várat eltalálják egy labdával és minél több dobozt-kockát döntsenek le. A várat újra építjük és most valaki más próbálkozhat a ledöntésével.

Katonásdi
Sorba állunk, egy sapkát kell a parancsnok fejére tenni. Különféle feladatokat adunk pl. az lesz a parancsnok, aki a 4.sorban, vagy aki a 2. gyerek mellett áll a bal oldalon, vagy xy lesz, aki x. a sorban ( ezt közösen számoljuk ki ). A parancsnok mondja a mozgásos feladatokat a katonáknak pl. futásban megkerülni az asztalokat vagy óriáslépésben elmenni az ajtóig stb. Vigyázzunk arra, hogyha hátraarcot csinálunk, megváltozik a kiindulási helyzet!

Kockavár építése bekötött szemmel
[FONT=&quot]A gyermekek bekötött szemmel építsenek kockavárat. Az lesz a győztes, akinek a legmagasabb lett a vára anélkül, hogy ledőlt volna. Többen is építhetik a várat, így figyelniük kell egymásra is, és a várra is[/FONT]
 

Csatolások

  • Játékok márc.15-re.doc
    50.5 KB · Olvasás: 1,067

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Márc.15-re indulók

Magyar vér - magyar katonaindulók (1848-1998 )

[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Albumon lévő dalok:

1. 32-es baka vagyok én
2. Aradi önkéntesek indulója
3. Batthyány induló
4. Bem induló
5. Görgey induló
6. Hertelendy induló
7. Honvéd banda
8. Isaszegi induló
9. Katonavér induló
10. Klapka induló
11. Kossuth induló
12. Ludovika induló
13. Magyar díszmenet induló
14. Magyar lovassági induló
15. Magyar vér
16. Nádor- Huszár induló
17. Pápai Nemzetőrség indulója
18. Persuis- Sándor induló
19. Radetzky induló
20. Rákóczi induló
21. Szamosmenti induló
[/FONT]
 

Csatolások

  • INDULÓK MÁRC.15-RE DOC..doc
    23.5 KB · Olvasás: 929
  • images1.jpg
    images1.jpg
    3.1 KB · Olvasás: 3,486

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Petőfi Sándor

Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

kokarda.jpg
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Március 15.

Palu Tamás
Március 15-e

Zászló készítettem
rajzoltam, festettem
ahogyan csak tudtam
legjobban, legszebben.

Fel is ragasztottam
Vékony nyírfaágra
kis zászlóval megyek
ma óvodába.

Egész úton vígan
Lengetem a szélbe
Várom, óvónéni
Megdicsér érte.
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Március 15.

Donászy Magda
Március 15-ére

Zászlók díszítik ma
az utcákat végig,
márciusi szélben
szállnak fel az égig.

Álljunk meg előttük
csak egy pillanatra,
emlékezzünk vissza
arra a nagy napra!

Az a nap a népnek
szabadságot adott,
mi sem felejtjük el
azt a dicső napot.
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Március 15.

Szepsy Eleonóra
Március15.

Nemzetiszín kokárdával
Ünnepelünk e napon.
Itt díszlik a szívem fölött,
Büszke vagyok rá nagyon.
Régen volt. A fiatalok
szabadságot akartak,
Jobb életet mindenkinek..
Énekeltek, szavaltak.
Szabadságharc lett belőle,
Odaveszett sok élet..
A hősökre emlékezünk,
Nekik zengjen az ének.
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag

Arany János:

Nemzetőr-dal

Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.

Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!

Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;
Van nekem még öt-hat garajcárom...
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.

Fölnyergelem szürke paripámat;
Fegyveremre senki se tart számot,
Senkié sem, igaz keresményem:
Azt vegye hát el valaki tőlem!

Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.


(1848 április)



splash.jpg
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Petőfi Sándor:

A márciusi ifjak

Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért!

Mi emeltük föl először
A cselekvés zászlaját,
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát!

A földet, mely koporsó volt
S benn egy nemzet a halott,
Megillettük, és tizennégy
Milljom szív földobogott.

Egy szóvá s egy érzelemmé
Olvadt össze a haza,
Az érzelem "lelkesűlés",
A szó "szabadság" vala.


Oh ez ritkaszép látvány volt,
S majd ha vénül a világ,
Elmondják az unokáknak
Ezt a kort a nagyapák.

És mi becsben, hírben álltunk,
Míg tartott a küzdelem,
De becsünknek, de hirünknek
Vége lett nagy hirtelen.

Kik nem voltak a csatán, a
Diadalhoz jöttenek,
S elszedék a koszorúkat,
Mert a szóhoz értenek.

E sereg, mely, míg a harc folyt,
El volt bujva vagy aludt,
Igy zugott a diadalnál:
Mi viseltünk háborut!

Legyen tehát a tiétek,
A dicsőség és a bér,
Isten neki... nem küzdénk mi
Sem dicsőség-, sem dijért.

És ha újra tenni kell majd,
Akkor újra ott leszünk,
És magunknak bajt s tinektek
Koszorúkat szerezünk.

Viseljétek a lopott hírt,
A lopott babérokat,
Nem fogjuk mi fejetekről
Leszaggatni azokat.

Abban lelünk mi jutalmat,
Megnyugoszunk mi azon:
Bárkié is a dicsőség,
A hazáé a haszon!


(1848. június)

20040331-114059_3.jpg
 

Sajla

Állandó Tag
Állandó Tag
Csanádi Imre
Március ünnepére
Reménytelen időben,
márciusi esőben,
zenebona támad Pesten,
Magyarország szívében.
A Múzeum terére,
Fütyülve az esőre,
Tódul a nép, árad a nép,-
Petőfi a vezére.
Áll a lépcsőn Petőfi;
Pest utcáit betölti
bátor hangja: Talpra, magyar! –
egész hazát betölti.
Szólt Petőfi: Esküszünk!
Zúg az ország: Esküszünk!
Rabok tovább, rabok tovább,
rabok tovább nem leszünk!
Fegyvert fog a szegény nép:
ragyog újra reménység!
fogunk élni embermódra, -
Bécsben, Budán megértsék!
Zöldülnek már a nyárfák;
háromszínű kokárdák,
piros tollak virítanak, -
tavasz készül, szabadság.
 

Zuzmicska

Állandó Tag
Állandó Tag
Juhász Magda: Jön egy katona

Juhász Magda: Jön egy katona
Nézd, ott jön egy katona,
Hetykén áll a bajusza,
Tiszteleg, tiszteleg,
Arca komoly, nem nevet.
Itt van már a katona,
Megkérdezem mi baja.
Keze fáj, keze fáj,
Mert olyan sokat szalutál?
Azt mondja a katona,
A kezének nincs baja.
Szíve fáj, szíve fáj,
Elhagyta egy kisleány.
Ne búsulj te katona,
Nézd, itt van egy trombita
Fújj bele jó nagyot
Elszáll majd a bánatod!
 

N.R.Gia

Állandó Tag
Állandó Tag
Faltysné Ujvári Anna: Magyar vagyok

Faltysné Ujvári Anna: Magyar vagyok

Az én népen neve: magyar.
Jelünk: piros-fehér-zöld.
Hogy én magyar gyermek vagyok,
Engem büszkeséggel tölt.

Az én hazám: Magyarország-
Bölcsőhelyem, otthonom,
Gyarapítom, vigyázok rá,
Tönkretenni nem fogom.

Az én édes anyanyelvem-
Édesanyám bízta rám-
A nagyvilág legszebb nyelve.
Bízzál bennem kis hazám!






 

N.R.Gia

Állandó Tag
Állandó Tag
Devecsery László: Hűséggel megvert, hűséggel áldott

Devecsery László: Hűséggel megvert, hűséggel áldott


Sajgó márciusok téptek sebet rajtam,
csikorgó fogakkal mégis hű maradtam.

Sokan voltunk akkor, akik arra vártunk,
kőzápor zúdul ránk, vértanú-halálunk.

Hányszor megpróbáltak, hányszor vasra vertek,
keresztjeink mellé latrokat kerestek.

Lesz-e még harmadnap, lesz-e feltámadás?
Egyetlen életünk örök-nagy számadás.

***

Hittel, élettel, magánnyal,
birtokra keltem száz halállal.
Tenéked nem volt hű hited,
hó alatt szunnyadt életed,
magányodat elrabolták
vicsorgó, rabló farkashordák,
te szelíd homlokú Magyarország.
 
Oldal tetejére