Emlékezés faültetéssel a nemrég elhulnyt Schwajda Györgyre
2010. május 7-én, pénteken 9.30 órakor Schwajda György, a Szigligeti Színház néhai igazgatója, Szolnok város díszpolgára emlékére a város és a színház vezetése fát ültet a színház mellett lévő parkban, a Szigligeti szobor oldalán.
Schwajda György (Kispest, 1943. március 24. – Kaposvár, 2010. április 19.)
magyar drámaíró, dramaturg, színházigazgató.
A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatóját egy hónappal 67. születésnapja után érte a halál - tájékoztatta a kaposvári önkormányzat az MTI-t. Schwajda Györgyöt a kaposvári önkormányzat és a Csiky Gergely Színház, amelynek vezetője volt, saját halottjának tekinti. A kaposvári önkormányzat közleménye szerint halálát "rendkívül gyors lefolyású, gyógyíthatatlan betegség" okozta. Az MTI úgy értesült, hogy a színházigazgató hétfő délután a kaposvári kórházban hunyt el.
A drámaíró, színházi rendező, 1943. március 24-én született Kispesten. Fiatal korában segédmunkásként, díszletmunkásként dolgozott. Kezdetben újságkihordással kereste kenyerét, majd volt segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító, s e rögös pályaút végén okleveles tűzoltókészülék-ellenőr lett. Első darabját Bohóc címmel 23 éves korában írta, s nyomban országos színműpályázatot nyert vele. Ennek ellenére csak négy év múlva, 1970-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. Elvégzése után dramaturgként dolgozott a szolnoki (1973-76), a budapesti Nemzeti (1978.), a szegedi (1979) és a miskolci (1979-től) színházakban. Először 1978-ban vezette három hónapig a Szolnoki Szigligeti Színházat. Ezután 1985-től 1992-ig, aztán 1995-től színházigazgató volt Szolnokon. 1993-ban és 1994-ben a Művész Színház művészeti igazgatójaként irányította a társulatokat. Több drámát írt, közülük a Himnusz a legismertebb. 1998-tól a Nemzeti Színház építésének miniszteri biztosa, 1999-től kormánybiztosi posztot kapott, majd az új színház felépítésére létrejött Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, s 2002 májusáig a Nemzeti Színház igazgatója volt. 2007-ben a Szolnokon, a Szigligeti Színház élén végzett hosszú pályafutása alatt olyan, a hazai és a nemzetközi színházi világban elismerést aratott értékeket teremtett, melyek méltóvá tették őt a „Szolnok Díszpolgára” cím elnyerésére. 2008-tól a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatójának választották.
Schwajda György az MTV Záróra című műsorában tavaly ősszel elmondta, hogy miért nem érzi jól magát. „Miért kellene egy igazgatónak jól éreznie magát Kaposváron és miért kellene egy közel hetven éves embernek jól éreznie magát, amikor 400 kilométert kell utaznia a munkahelyére és vissza” – mondta a műsorban.
Igazi hivatásának az írást tartotta, de egyfajta kettősség jellemezte: amikor színházi ember volt, akkor az írás hiányzott neki, amikor az írással tudott foglalkozni, akkor pedig a közönség és a színház.
Nemzeti színházi kinevezéséről elmondta: tudta, hogy csak veszíthet az ügyben. Arra azonban nem számított, hogy belülről sem tartanak ki mellette. Elmesélte, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként felhívta, és közölte: „Tudja, hogy már csak ketten vagyunk”, ami azt jelentette, hogy már a kormány tagjai is kihátráltak mögüle.
Főbb művei: A rátóti legényanya (1985), A csoda (1987), Himnusz (1978.), Ballada a 301-es parcella bolondjáról (1989), Miatyánk (1996). Nemzetközileg is elismert drámaíró volt. Színdarabjait Párizsban, Bejrurben és Avignonban is bemutatták. Lengyelországban pedig annyira népszerű volt, hogy egy időben 17 darabját is játszották a színházak.
Fontosabb színházi munkái a Port.hu adatbázisa szerint: A cigánybáró (szövegíró), Csoda (író), Háry János (dramaturg), Himnusz (író), Egy hölgy a Maximból (író), Ludas Matyi (színpadra át-író), Lüszisztráté (rendező), Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta), A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta), Óz, a nagy varázsló (szerző), Száz év magány (író), Szeget szeggel (átdolgozta), Üvöltő szelek (rendező), A vihar (rendező).
Íróként jegyezte az emlékezetes Legényanya című filmvígjátékot és az Indul a bakterház című tévéfilmet.
/Forrás:
FN.hu-összeállítás;
szinhaz.hu és a
szoljon.hu/
