HÚSVÉTI SZOKÁSOK A NAGYVILÁGBAN
Ha az írást ki tudjátok egészíteni....nagyon boldog leszek! Előre is köszönöm!
A keresztény világban mindenütt megünneplik a húsvétot, de nem egyformán. Van, ahol a vallásos rituáléhoz pogány szokások is társulnak, és Krisztus feltámadása mellett egyúttal a tavasz beköszöntét is ünneplik, a természet megújulását. A böjt vége után pedig jöhet a húsvéti lakoma!
A húsvéti locsolkodás világi szokás. Régebben húsvét hétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak, ez utóbbival a lány még az érzelmeit is ki tudta fejezni.
Ma a fiúk illatos vízzel locsolnak. A műveletet mondókával kísérik. A lányok köszönetképpen még ma is ajándékot adnak, de ma már a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura. Sokszor aprópénz is jár a locsolkodónak.
Sajnos ezek a szokások a nagyvárosokban kezdenek elhalni.
Észak- és nyugat-magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik.
Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.
Németország
Ilyenkor a távol élő családtagok egy helyen, a szülőknél vagy nagyszülőknél gyűlnek össze. A háziasszonyok és a gyerekek mindenütt feldíszítik a lakást. A vázába ágakat, barkát dugnak, amit kifúrt és színesre festett tojásokkal díszítenek. Zöldcsütörtökön parajt, sóskát, zöld spárgát esznek, míg nagypénteken – ami munkaszüneti nap – reggel mézet fogyasztanak, ebédre lencse, este hal kerül az asztalra. Szombaton tészta a főfogás, az igazi ünnepi étkezést a vasárnapi ebéd jelenti. Tormás sonka, kolbász, csülök és kemény tojás a böjtös hét utáni első menü. Az elmaradhatatlan sör mellett ilyenkor a tojáslikőr is bőven fogy.
Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.
Olaszország
Húsvétkor a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják, a gyerekek legnagyobb örömére. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, de nem füstölt sonkával, mint mi, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone, amit ugyanúgy esznek karácsonykor is, húsvétkor is, mint mi a beiglit. A kuglófszerű süteményt százféle változatban készítik az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös változatig. Ami az italokat illeti, Olaszországban húsvétkor tojáslikőrből fogy a legtöbb.
Szicília
A kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal.
Svédország
Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, a vázába gallyakat dugnak, amit kék-sárga tollpihékkel díszítenek el. Vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint karácsonykor:
Jansson megkísértése, azaz sózott heringgel és hagymával rakott burgonya, amit tejszínnel öntenek le, úgy sütik meg.
Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek.
Franciaország
A sonka-tojás-torma triumvirátusát nem ismerik, ott ilyenkor a gyenge bárányhús majdnem egyeduralkodó. Hozzá a tavasz zöldségeit, spárgát, articsókát, zsenge karottát fogyasztanak, amit könnyű vörösborral öblítenek le.
Húsvét-szigetek…
A hiedelemmel ellentétben, a legkevésbé talán a Húsvét-szigeteken ünneplik meg a húsvétot. A szigeteket ugyanis pogányok lakják, számukra ez az ünnep nem jelent többet egy péntekkel is megtoldott hétvégénél. Ezt is azért „kapják meg”, mert a szigetek a katolikus Chiléhez tartoznak. A Húsvét-szigeteknek annyi közük van e keresztény ünnephez, hogy 1722-ben, épp húsvétvasárnapján fedezte fel egy arra járó holland felfedezőhajó élén Roggeveen admirális.
Finnország
Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.
Mexikó
Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.
Ausztrália
Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egy közös tulajdonságuk biztosan van: a hosszú fül!
Lengyelország
Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosár tartalma is sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.
Bulgária
A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.
Wales
Régen nagypénteken (wales-i neve Y Grolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.
Amerikai Egyesült Államok
A kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum náluk a kereszt, amely minden évben megjelenik.