Meditáció, kapcsolat felvétel a lelkünkkel. (élmények, tapasztalatok)

[Grentar]

Tiszteletem mindenkinek!
​

Egyre több emberben merül fel a gondolat, hogy valami nagyon nincs rendben ezzel a világgal és legfőképp a jelenlegi, kifordult világnézetünkkel.

Sok mindenre van mondva-csinált, néha még elfogadhatónak tűnő tudományos magyarázat, de hogy mi is a Végső Valóság, azt kevesen tudják. Én sem tudom, csak szeretném hinni, hogy előbb-utóbb megtapasztalhatom.

Az ehhez vezető út bizony nem könnyű, rálépni pedig csak akkor tudunk, ha megtaláljuk azt ebben a káoszban. Már észre sem vesszük, hogy a napi megszokott dolgaink jelentik a legnagyobb akadályt ebben. Munka, Családi teendők, Elvárások, a Másoknak való megfelelés és sorolhatnám még napestig...

Ezt a témát azért hoztam létre, mert szeretnék minél több meditációs technikával megismerkedni, kinek, melyik, milyen eredményt hozott, ki mit javasol (irányított, szabad, csend)

A legfőbb célom hogy felvegyem a kapcsolatot a 'lelkemmel', a belső Isteni résszel és ehhez keresem a legmegfelelőbb utat.

Tisztelettel várok minden saját tapasztalatot mesterektől, tanítóktól és az olyan útkeresőktől amilyennek magamat is tartom. A cél megvan, már csak az utat kell megtalálni.

Addig is tanuljunk a többiektől, akik már legalább a megfelelő módszert ismerik, hogy ráléphessünk erre az útra.

- grentar -​

 

[Grentar]

Félelem?

Eddig mindig a jól bevált technikát alkalmaztam. Mantra-s tibeti zene hallgatása közben a test teljes ellazítása után, pörgős napi eseményeket a fejemből kizárva, a mögöttes gondolatokat próbáltam előcsalogatni.

Tavaly januárban, aztán 2 meglepő élményben volt részem. Az első mondhatni kicsit furcsa volt, nem tudom helyileg mely világba lehetne helyezni, de vegyesen keveredett a mostani és valami más. Elméletileg a Valódi szerepemet volt hivatott megmutatni. (A Fátyol Őre)

A második szintén a lazítással kezdődött, de valahol félúton a mélység felé elkezdtem érezni VALAKI más jelenlétét is. A felső ajkamon éreztem egy nem tőlem származó légzés érintését legalább 5-6-szor, majd egy emberi szóval szinte kifejezhetetlen üvöltést hallottam a bal fülemben.

Leírhatatlanul megijedtem. Csak remegtem, teljesen éber állapotban, tudtam hogy fizikailag rajtam kívül senki más nincs szobában és bizony 41 évesen csak néztem ki bután a fejemből, izzadva, fázva, próbáltam megérteni mi is történt valójában.

Azóta már, Mesterem által kicsit többet tudok a dologról, mi is történhetett. De sajnos ettől a pillanattól kezdve, minden meditációs kapcsolatfelvételi kísérletem kudarcba fulladt. Bárhogy is próbálkoztam (nem görcsösen akarva, csak elfogadóan várva), azonkívül hogy kiesnek 1-2 órák a meditációnak nevezett próbálkozások alatt, szinte semmi sem történik.

Véleményem szerint az ijedtség hatására valami bezárult bennem. Messze visszaestem az út elejére és hiába tudtam meg a bennem létező Entitás nevét egyenlőre ez sem segített...

Remélem valakinek lesz erre valami ötlete, mert sajnos én kifogytam mindenből. Ha gondoljátok, az említett 2 eset leírását saját tárhelyről be tudom linkelni *.doc formában, hátha valaki többet is meglát benne, mint amit én leszűrtem.

Tisztelettel várom az észrevételeket, még ha csak annyi is lesz, hogy forduljak orvoshoz

- grentar -
​

 

[Grentar]

Két esemény, kinek mit jelent... (fontos lenne a külső szemlélő véleménye)

Mint már említettem 2 élményt szeretnék megosztani és kikérni a nagyérdemű véleményét, legyen az bármilyen. (a bírálat is fontos vélemény)

Elsőként leírnék egy tapasztalást, aminek azt hiszem ismerem a jelentését. Ez persze nem azt jelenti, hogy a más nézőpont nem ad teljes magyarázatot a Valóságra..

1. 2009 jan. 21. 22:15

Lefekszem az ágyba, és a megszokott meditációs zenémmel próbálok lenyugodni. Szokás szerint semmi sem történik, már olyan, amit szeretnék. Légzésemre koncentrálva elmélyülök, testem ellazul. Légzésemmel együtt figyelek a zenére, próbálok vele azonosulni, és meditálni. Nem érzem a testrészeimet, nincs súlyom, teljesen nyugodt vagyok. Néha egy kósza gondolat még bevillan, de mindig próbálom szép lassan kitessékelni a fejemből. Általában mielőtt bármit is érzékelhetnék, elalszom. Szerintem most is ez történt.

23:15

Felriadok. Ránézek az órára, 23:15. Eltelt egy óra ebben az állapotban. Ránézek a számítógép előtt sötétlő székre, és látom a kiscicánkat ott aludni. Megszabadulok az MP-3 lejátszó kötelékétől és lefekszem aludni. Hamar itt lesz a reggel….

Álom? Vagy valami más ?

Saját lakás.

Valami arra késztet, nyissam ki a bejárati ajtót. Kinézek és megdöbbenve látom hogy az ajtón kívül minden ismeretlen. A színek, az ajtók a lépcsőház. Sosem látott környezet. Ijedten csukom be az ajtót, keresem hol is lehetek, de nincs elfogadható magyarázat. Kíváncsiságom mégis legyőzi félelmem, és kilépek az ismeretlen világba. Miután becsukom az ajtót, szinte azonnal eltűnik, hogy valami másnak adja át helyét. Kint rekedtem valahol.

A színek lágyak, meleg pasztell színek keverékei. A megszokott lépcsősor helyén. Egy csigalépcső vezet, utat nyitva fel s le, ki tudja hová. Egyenlőre úgy döntök nem próbálkozom vele, körülnézek a szinten.

Zenével kevert hangok csendülnek fel hirtelen. Mintha sok-sok ember beszélne egyszerre. Érthetetlen. A zene lágy, kicsit hangosabb a szavaknál, miket nem értek. Mégis, így együtt nem zavaró, inkább nyugtató. A Disszonancia szépsége? Nem tudom.

A félelem eltűnt teljesen. Érdeklődve járkálok a folyosón, azon tűnődve, - ki, - mi, bújhat meg az ajtók mögött. Semmi sem hallatszik ki, vagy csak a folyosói hangok elrejtik előlem.

A mellettem levő fal hirtelen megmozdul. Hullámozni kezd a felülete, és egy emberi arc emelkedik ki belőle. Nem tudom miért nem félek. Ebben a közegben minden olyan egyértelműnek tűnik. A mozgás folytatódik, az arcot követi a test, a végtagok és lassan teljes emberi alakot ölt ez a valami. Egyre többen vannak. Mintha délibábot látnék, úgy remeg a levegő, ahogy egymás után jelennek meg az alakok a semmiből. Vegyesen, férfiak, nők, gyerekek. A zene és vele együtt a hangok tovább szólnak. Mintha az alakok beszélnének. De nem értem, semmit sem tudok kihámozni belőle. Látom az ajkak mozgását, hallom a hangokat, és mégsem tudom egésszé összerakni. Szinte biztos vagyok benne hogy szellemeket, lelkeket látok. Valamit közölni akarnak velem.

Az első alak, aki falból került elém, közeledik és mondani akar valamit. Mozog a szája, de nem tudom kihámozni a rengeteg szövegből a hozzá tartozót. Ő is látja, Ő is érti. Lassan a falhoz érinti fejét, úgy marad, s közben felém fordul. Lágyan int kezével, a falra mutat, és int megint. Lassan megértem. Azt szeretné, hogy én is tegyem a fejem a falhoz. Megteszem minden félelem nélkül. Tudom, érzem, nincs mitől tartanom. A falhoz hajolva, az egyik hang erősebbnek tűnik. Koncentrálok, figyelek de a szavak amiket megértek nem jelentenek semmit. Talán azért mert nem ehhez a világhoz tartozom? Nem tudom. De talán nem is számít. Ha eljön az ideje úgy is mindent megértek.

A közjátéknak, ajtónyikorgás vet véget. A folyosó végén, a velem szemben levő ajtó lassan kinyílik. Egy férfi áll ott. Nem ismerem, sosem láttam. Nem szól semmit csak beinvitál a szobába. Visszafordulok a folyosó felé, az új ismerőseim felé, de minden üres. A falak, az ajtók, a színek és a csigalépcső és más semmi. Üres az egész.

A Szoba.

Bent minden csendes. Középen egy asztal, rajta egy díszes bőrkötésű könyv, mellette gyertyák, egy kés, és egy levágott emberi kézfej. Az egyik ujja hiányzik. Bizarrnak tűnhetne a látvány de mégsem lep meg. Semmilyen ellenérzés nincs bennem. Ez olyan természetes lenne ezen a helyen?

A gyertyák lángjának fénykörén kívül, minden homályba vész. Az asztalt három ember üli körül, de nem látom az arcukat, csak a körvonalakat. Senki sem beszél. Nyugalom árad mindenből. A középső alak megmozdul, felemeli a kést és a belevág az amúgy is viseltes kézfejbe. Friss vér csorog az asztalra. Nem csodálkozom.

A középső alak feláll, áthajol az asztalon, és megfogja a bal kezemet. Lehúzza az asztalra, s a vérbe mártott ujját végighúzza a középső ujjamon látható seben. Nem is tudtam hogy megsérültem. A seb körül a bőröm mintha pezsegne. Semmit sem érzek sem fájdalmat, sem zsibbadást, semmit. A seb úgy öt másodperc alatt nyomtalanul eltűnik, mintha sosem lett volna. Semmi sem látszik a helyén, csak az egészséges új bőr. A lény, - merthogy most már nem tudom kik ezek – újra a vérbe mártja az ujját, és benyúl a számba. A hiányzó fogam helyét kezdi el dörzsölgetni. Nem tudom mit akar demonstrálni, de hagyom hadd csinálja. Talán a sérült ínyemet gyógyítja, vagy a fogamat akarja visszanöveszteni. Ez sajnos nem derül ki, mert felállok az asztaltól, és megindulok egy a jobb oldalon található, két szobát összekötő ajtó felé. Az ajtó nyílik és belépek a következő szobába…

A Másik Szoba.

Szinte üres. Egy kis asztal, rajta ugyan az a könyv mint a másik szobában. Az asztal mögött egy lány ül. Őt sem ismerem. Hiába kutatok emlékeim, ismerőseim között, nincs hova tennem. A lány se nem szép, se nem különleges, a ruhája is egyszerű szőttes. Rám néz, de nem csodálkozik. Pillantásában nincs semmi ami arra utalna hogy ne tudná ki vagyok, milyen vagyok. A lány pillantása nyomán magamra tekintek és én viszont megdöbbenek. Egy alsónadrágon kívül nincs rajtam semmi. Testem tiszta zsír, a zsírpárnák rálógnak az alsónadrágra. Nem mondom hogy egy deltás alkat vagyok de ez a kép azért kicsit túlzás. De mint eddig, most sem lepődöm meg. Mindent elfogadok olyannak amilyen. A lány magához int, a könyvet élére állítja, és hagyja kinyílni magától.

A könyv középen kinyílik, és a két fehér lapon csak egy főcím látható.

A Fátyol Őrei
..........................

Ez volt az a pont amikor úgy döntöttem, eldöntöm mi is ez. Álom, vagy valóság. Felültem. A mozdulat teljesen egyértelmű volt, egy döntés következménye, amit utána már megbántam. Mikor a fejemet elemeltem a párnáról, éreztem hogy valami visszahúz. Igaz hogy gyengéden, alig érezhetően, de nem akart elengedni. Nem volt ebben erő, inkább csak marasztalás, hogy még nincs vége, maradjak. De a kíváncsiság megint győzött. Tudna akartam ez e a valóság.

Újra a szobámban voltam és az egyetlen biztos viszonyítási pontot kerestem, a halvány-zölden világító órát.

23:16

Tényleg csak egy perc telt volna el? Minden megvan. A szoba, a macska a széken, az óra. Hiába feküdtem vissza, hogy folytassam ahol abbahagytam, semmi sem történt. Reggelig kiütve aludtam. Az élmény oly megrázó volt, hogy gondoltam míg bennem van leírom. Hát ez van.

Hogy mit is akart ez jelenteni? Ki tudja. Ha az Elfogadásról és a Félelemről szólt akkor szerintem jól vizsgáztam.

Részese voltam valaminek, ami meglehet hogy csak egy álom volt. De mi van ha mégsem ?

letöltés: 2009.01.21.doc

--------------------------------------------------------------------------------------------

Másodjára itt van a kérdéses gondom, ami után teljesen elszakadtam Önmagamtól

2. 2009 jan. 25. 21:15

Újabb próba.

21:15-kor, egy átpihent vasárnap délután után, úgy gondoltam teszek egy próbát ismét a meditációval. Sem alkohol, sem más tudatmódosító szer befolyása alatt nem voltam és úgy éreztem elég pihent vagyok ahhoz, hogy ne aludjak be a kísérlet alatt. Mondjuk nehéz úgy az ismeretlen felfedezésére indulni, hogy azt sem tudom minek kellene történnie. Sosem tapasztaltam az előre tervezett alkalmak során semmi szokatlant az elalvások előtt, csak a különböző gondolatok és képek váltakozását, villódzását, szóval nem tudom mire is számíthatok. Meglehet hogy azon a tudati szinten, abban a mélységben, ennek is kellene történnie, de mivel nem igazán konzultálok ezekről a dolgokról másokkal, így az eredmény értékelése semmit sem jelent számomra.

Ami a testi ellazulások és az elalvás között szokott történni, az szinte természetesnek mondható. A napi megélt események ugráló képei, a filmekből be-be villanó jelenetek, a napi számítógépes játékok élményei, (már ha aznap volt időm rá) és néha egy-egy érdekes kép amit nem tudok hova tenni.

Hiszem és Tudom hogy a lelkünk szimbiózisban él testünkkel. Azt is hiszem, hogy a test lélek nélkül, csak egy darab hús, viszont az már kérdéses, hogy a lélek test nélkül minek is nevezhető. A szimbiózis ezen esetben talán nem is a helyén való meghatározás, mert ugyan a Test nem tud meglenni a Lélek nélkül viszont a Lélek nem pusztul el Test nélkül. Sok zagyvaságot összeolvastam az elmúlt hónapokban, de a sorok között olvasva, némi kósza útmutatással, meg lehet találni az igazat.

Amit én szeretnék.

Kapcsolatba lépni tudati szinten a lelkemmel. Azzal ami ott legmélyen, legbelül azzá tesz aki vagyok. Többen mondják, írják hogy ez lehetséges. Hát én ezzel kísérletezem. Nem tudom hogy helyes –e, nem tudom hogy hova vezet, elérem –e amit szeretnék, de érzem, hogy bajom nem származhat belőle, legfeljebb egy kicsit bekattanok.

21:15

A délutáni pihengetés, mozizás jót tett. Fáradtság helyett kellemes lazaság érzésével eshettem neki a relaxációnak. A kedvenc zeném ma egy kicsit más hatással volt rám. Szinte 15 perc alatt elzsibbadt minden testrészem, viszont a tudatom teljesen éber volt, sőt lehet hogy egy kicsit szokatlanul is éber. Az agyamban érzett hintázás, az emelkedés, a süllyedés jótékonyan hatott rám, egészemre. De mégis. Valami nem stimmelt. Az eddigi bevált technika, a légzés lelassítása, az erre való folyamatos koncentráció, mintha felzaklatott volna. Nem tudom mennyi idő telhetett el, max a halkan szóló zeneszámok múlásával mérhettem az időt.

A mellkasomon kívül a többi testrészem nem éreztem. Mindenhol a laza zsibbadás, az izmok teljes vezérlés-hiánya. És mégis. A mellkasom egy merő görcs. Nyomasztó érzés, zaklatottság, mintha nem kapnék levegőt. Minden lélegzetvétel nehezemre esett. Szinte légszomjjal küzdöttem, de folytattam tovább. Gondolataimat befelé irányítva, megpróbáltam ellazítani görcsös légzésemet. Minden egyes kilégzés lefelé, befelé vitt…

Ettől a résztől inkább nem idézem a dolgokat. Úgy érzem nem lenne helyes. Aki úgy gondolja hogy van elég bátor útkereső, esetleg Tanító és nem fél a következményektől annak itt van a letöltő link.

letöltés: 2009.01.25.doc

Szeretném a segítségeteket kérni, mit kéne tennem hogy folytathassam az egy éve abbamaradt dolgokat, mert úgy érzem egyedül már nem megy tovább...

- grentar -
​

 

[oliyboty]

Szia!

Van egy topic, az a neve, hogy belülről jövő forgás befele figyeléskor, az alternatív gyógymód topicban található. Érdemes lenne benézned, mert ott is írjuk a tapasztalatainkat. Van az én esetemben is pár megmagyarázhatatlan jelenség, esemény, melyre próbáljuk közösen keresni a válaszokat.

Végig olvastam a cikket a meditálással kapcsolatosan.
Ami talán közös bennem és a cikk írójában, az az, hogy én is láttam furcsa bevillanó képeket, amikkel soha nem találkoztam, így nem is értettem, miért jönnek be ilyen képek. Volt olyan kép is, ahol épületet láttam, valahogy előjött a semmiből. Majd eltűnt. A mellkasos érzés nekem is van, bár régebben nagyon erősen éreztem ilyen nehezedő, feszítő nyomást, még a szívemnél is belefájdult kicsit. Nekem ez a mellkasos érzés akkor jelentkezik, amikor pár másodperc múlva eggyé válok az univerzummal. Nagyon jó érzés, csodálatos, s amiket utána tapasztalok, élek meg, azok el nem mondhatóak szavakkal.

Ha lesz kicsit több időm, újból végig olvasom a topicot és próbálom visszaidézni azokat, amiket én átéltem. Hátha van valami összefüggés (mert szerintem biztosan van).

Üdv,
Bernikiss

 

[Grentar]

Szia!

Köszönöm reagálásodat. A leírás saját tapasztalat, de sajnos egy éve semmi sem történik. Valószínű hogy az ijedtség hatására bezárult a 'kapu', amit csak éppen kinyitni próbáltam. Ha olvastad a második élményt (letöltötted) amit nem idéztem be, akkor szerintem megérted... 41 éves fejjel így megijedni és félni, hát az kicsit durva.

Ezért keresek külső segítséget, mert egyedül ez már nem megy. Mesterem, nagyon jó barátom (Kósza) segít ugyan mindenben, meg is kereste a 'belső részemet', közölte a nevét, hogy rávezessen a kapcsolat-felvételre, de mindig kihangsúlyozza, "mindent a maga idejében". Meg lehet én vagyok türelmetlen, vagy nem ismerem a saját félelmeim, korlátaim, de szeretnék előre lépni...

Sajnos az életvitelem nem a legjobb katalizátor ebben, de hát kinek az Mindenesetre amikor csak tehetem kísérletezem folyamatosan...

Ami biztos, a jelen anyagi világ nem az én világom és keresem az utam.

- grenar -
​

 

[nmarie]

Szia!

Elolvastam.
Nem untatnálak azzal, hogy nálam is történnek ilyesfélék ... ami viszont most visszatérve a leírásodhoz megkapta a szemem, az a Fátyol Őrei.
Érzésem szerint a Küszöb Őreiről szóló írásokban kellene kutakodnod, bár igaz, hogy nagyon kevés az info róluk és nagyon el tudják azt a keveset is rejteni a könyvekben.
A lényeg, hogy az általuk őrzött küszöböt csak akkor tudod átlépni, amikor arra már kellőképpen felkészült vagy ... és amíg ez el nem jön, addig ijesztgetnek.
Nagyon nehéz a félelmet legyőzni, mert nem tudod mire számíthatsz, az az érzésed hogy magával ragad az a sok csúnya dolog.
Van, aki azt mondja hogy nem szabad feszegetni a határokat, és van aki azt mondja, hogy vágjunk bele.

 

[Grentar]

Köszönöm Válaszodat!

Nevezhetjük Küszöbnek, Fátyolnak, szinte mindegy. Ami biztos, (de én még nem TUDOM) hogy nekem ezzel lesz dolgom, mikor majd jön a változás. Addig még sokat kell változnom, hogy betölthessem majdani szerepemet... Ohh... nehéz is róla beszélni...

De elfogadom útmutatóim véleményét akik TUDJÁK a dolgokat...

Nézem a gyűjteményedet és válogatok köszönöm...

 

[nmarie]

Szeretném a segítségeteket kérni, mit kéne tennem hogy folytathassam az egy éve abbamaradt dolgokat, mert úgy érzem egyedül már nem megy tovább...

Én nem túl régen 3-4 évet hagytm ki, aztán azt hittem, sohasem térnek már vissza a dolgaim ... aztán mégis, és hirtelen jött vissza minden, még több dologgal, mint amit hinni mertem.
Csak úgy, magától.

Aztán meg most is pihenő időszakot tartok, nem árt néha.
De az az érzésem, te nem egészen erre gondoltál

 

[darrenfan]

Egyébként nagynénémnek valami idegen nyelven beszélő izét kellett kifogni valamikor... 2 ser sikerült átmennie. Meg egyszer készített képet egy szellemféleségről. Egy emberi felsőtesthez hasonló repülő füstszerű lényről van szó. Valami infót tudtok szolgáltatni róla? Annyi még, hogy az ismerősét is és őt is követte egy időben, azaz az izé kettévált!

 

[darrenfan]

Meg a lélek utazásakor, lehet találkozni más lelkekkel is? Esetleg egy Magyarországi 14éves fiatalnak (speciel én) Valami mestert Hajdú-Bihar megyében valaki tud?

 

[sirkan49]

Nekem segítség kéne ahhoz, hogy be tudjak kerülni ebbe az állapotba. Ha valaki tud valamit erről, akkor küldje el a tippjét a vagy ebbe a topikba. KÖSZÖNÖM!!

A címedet töröld ki,mert jön a moderátor

 

[sirkan49]

Meg a lélek utazásakor, lehet találkozni más lelkekkel is? Esetleg egy Magyarországi 14éves fiatalnak (speciel én) Valami mestert Hajdú-Bihar megyében valaki tud?

A szüleidet még nem kérdezted? Fordulj hozzájuk bizalommal,ők a legjobb "mesterek" a Te korodban.

 

[cstamoca]

Hmm... Ezek tényleg nagyon érdekesek.

 

[elke]

http://canadahun.com/forum/showthread.php?t=24623
Gyertek, vegyetek részt a pályázaton vagy szavazzatok az elkészült pályázatokra :-D Mert egyedül nem megy....

 

[gyurcyka]

sziasztok!évekkel ezelött probáltam felvenni a kapcsolatot a belsö énemmel de abba hagytam.eljutottam az automatairásig de csak kriksz kraszok lettek.probáltam a belsömre figyelni de nem nagyon ment.abba is hagytam.

 

[gyurcyka]

a lélek utazásakor találkozni lehet másokkal is de nem mindig ismered fel öket.más létsikokon is bolyonganak lelkek utazók.amikor kiszállsz a testedböl egy ezüst szinü fonal köti ösze a tested a lelkeddel.ezt nem szabad eltépni mert akkor a fizikai test meghal!a visszatérés a testbe nem mindig zökkenömentes.valaki ugy érzi hogy visszazuhan.ezt több ismerösöm is megjegyezte.végeztem pár kutatást ebben a témában és elég sok beszámolot hallgattam meg.

 

[gyurcyka]

van egy kedves ismerösöm aki ufologiával és a lélekkel foglalkozik.rengeteg informáciot osztott meg velünk a létsikokon valo utazásairol a lélek vándorlásárol és istennel valo kapcsolatárol.több felvételevan hipnozis által olyan emberekröl akik utaztak térben és idöben.pár kazettát meghallgattam közülük.leesett az álam.elég régota érdekelt a lélekvándorlás és a mágia.a mágia nem aza dolog amit büntethetetlenül meg uszhatunk ha nem megfelelöen járunkel.ez föleg a fekete mágiára gondolok.bármi bejöhet azon az ajton amit mi nyitunk meg a másik világba.ezért ne szabad illetéktelennek belepiszkálnia!sok storyt tudok ami velem és másokkal történtmeg még a 90es években.párat leközölt a nahát magazin 96_97 es száma.

 

[swenson]

Parapszichológia

Köszönöm Válaszodat!

Nevezhetjük Küszöbnek, Fátyolnak, szinte mindegy. Ami biztos, (de én még nem TUDOM) hogy nekem ezzel lesz dolgom, mikor majd jön a változás. Addig még sokat kell változnom, hogy betölthessem majdani szerepemet... Ohh... nehéz is róla beszélni...

De elfogadom útmutatóim véleményét akik TUDJÁK a dolgokat...

Nézem a gyűjteményedet és válogatok köszönöm...

Szia!
Elolvastam a bejegyzésidet. Többször. Amin megakadt a szemem, az a félelelem.
Gyakorolj csak úgy, mint eddig, de a fekete mágiát soha ne használd. Amint eljön az időd, ismét lesz ilyen furcsa dolgokban részed. Ám amíg félsz, addig bármivel próbálkozol, nem valószínű, hogy sikerülni fog. Csakhogy nem lehet senkinek sem tanácsolni, hogyan ne féljen. Csak légy türelmes, és ha valóban akarod ( vigyázz, vannak ettől durvább dolgok is), visszakapod az élményeidet.
Soha senki nem fogja megmondani, melyik a Te utad. Neked kell megtalálnod.
Soha senki sem tudja a választ az élményeidre, őket kellene majd meghallanod.Azoktól, akikkel találkoztál.
Eljön majd a te időd is, ha már nem blokkol a félelem.
Ám annyit elárulok: ha nem a fekete mágiát alkalmazod, ha tudod szeretni önmagadat és másokat, senki és semmi sem árthat neked.
Szeretettel: Swen

 

[swenson]

Meg a lélek utazásakor, lehet találkozni más lelkekkel is? Esetleg egy Magyarországi 14éves fiatalnak (speciel én) Valami mestert Hajdú-Bihar megyében valaki tud?

Ó, te gyermeki lélek! Olvasol bennünket, holott a tanulással és a szerelemmel kellene foglalkoznod.
Valamikor olyan voltam, mint te. Olvasgattam, és csináltam. Rossz dolgokat is. Bizony, nyakig belemásztam a fekete mágiába, hiába próbáltak lebeszélni róla. Ma már tudom, nagyon nem lett volna szabad, sokan megbánták( már aki még él közülük), köztük én is.
Naná, hogy sikerült. Egy alkalommal olyan entitást vonzottam be a hülyeségemmel, hogy 3 hónap kellett hozzá, és sok-sok segítség, mire megszabadultam tőle. Ezalatt a 3 hónap alatt O.B.Laden akár fel is vett volna a csapatában. Képes lettem volna megölni a saját családomat. Még azt a gyermeket is, akit én hoztam világra, és nagyon imádok! Nagyon nagy erőfeszítésbe került, hogy ne tegyem meg. Holott ekkor már 30 is elmúltam.
A másik dolog: a sok csaló közül ki tudja kiválasztani neked, aki ért a lélek utaztatásához? S ha ért is hozzá, megcsinálja, vajon nem sérülsz-e pszichésen? Nem tudhatod....
Egyáltalán: miért ez érdekel téged?
Tudod, nekem már ilyen idős koromban, sőt hamarabb, voltak megérzéseim. Ha neked is vannak, végy 3 dobókockát, s azzal gyakorolj.Próbáld meg kitalálni, hányast dobtál. Ezzel sokat fejlődhetsz. Én is sokat gyakoroltam ezzel, s teszem ma is, és látom, hogy valóban fejlődök ezen a téren.
Tanulj meditálni, ellazulni, tanuld az agykontrollt, s később, ha még érdekel, visszatérhetsz erre a témára. Ám van buktatója bőven. Hány meg hány ember kér segítséget azzal, hogy hülyeséget csináltunk egy évvel ezelőtt, s már csak én élek közülük. Gyakran nem tudok segíteni.
Sok más dolog van a parapszichológiában, ezotériában, amit érdemes kipróbálnod, ha már ennyire érdekel,(pl. auralátás) ám nem lenne jó, ha ilyen fiatalon örökké félned kellene, legrosszabb esetben meghalnál. Sajnos volt olyan ismerősöm, aki szintén belemászott a mocsárba, akár én annak idején: ő inkább az öngyilkosságot választotta.
Légy türelmes. Tanulj, ha ehhez van kedved, eljön a te időd is, amikor az univerzum büntetlenül megengedi, hogy ne csak nézz, láss is.
A döntés a tiéd.
Mi, akik itt vagyunk, évek óta gyakorlunk, s mindenki egyre jobb és jobb lesz valamiben. Ám olyan ember nincs, aki mindent tud.
Ha segítségre van szükséged, írj bátran.
Te is jó vagy valamiben, próbáld azt fejleszteni.
Ha tudok, ebben segítek neked. Ha valaki más tudja, ő is segíteni fog neked. Tudom. Ugyanis ez egy ilyen csapat. A rossz dolgokról lebeszélnek, ám ha valamit egyszerűbbet kérsz, segítőkészek, majd meglátod.
Ám a szerelem még mindig egyszerűbb és még tanulnod sem kell))
Szeretettel: Swen

 

[Grentar]

Szia!
Elolvastam a bejegyzésidet. Többször. Amin megakadt a szemem, az a félelelem.
Gyakorolj csak úgy, mint eddig, de a fekete mágiát soha ne használd. Amint eljön az időd, ismét lesz ilyen furcsa dolgokban részed. Ám amíg félsz, addig bármivel próbálkozol, nem valószínű, hogy sikerülni fog. Csakhogy nem lehet senkinek sem tanácsolni, hogyan ne féljen. Csak légy türelmes, és ha valóban akarod ( vigyázz, vannak ettől durvább dolgok is), visszakapod az élményeidet.
Soha senki nem fogja megmondani, melyik a Te utad. Neked kell megtalálnod.
Soha senki sem tudja a választ az élményeidre, őket kellene majd meghallanod.Azoktól, akikkel találkoztál.
Eljön majd a te időd is, ha már nem blokkol a félelem.
Ám annyit elárulok: ha nem a fekete mágiát alkalmazod, ha tudod szeretni önmagadat és másokat, senki és semmi sem árthat neked.
Szeretettel: Swen

Szia!

Köszönöm hozzászólásodat, véleményedet, segítségedet.

Egyet szeretnék kérdezni tőled. Te mit értesz MÁGIA alatt? Hogy kellene értenem a FEKETE MÁGIA kifejezést?

Bocsásd meg tudatlanságomat, de a mágiáról alkotott képemet nem tudom az adott helyzethez sehogy sem társítani... (a Te értelmezésedre lennék kíváncsi)