Az ilyenekkel nekem mindig az a bajom, hogy általánosításokból indulunk ki, valamint önmagunkból.
Te önmagadból indulsz ki, hogy érzelem kell a szexhez/szeretkezéshez és az általánosításból, hogy a pasinak nem feltétlenül kell. (pl nekem kell. Érzelem nélkül nem nyúltam még nőhöz).
Az egésszel ott a probléma, hogy mi alapján jelentjük ki azt, hogy a pasinak nem kell érzelem a szexhez?! Közvéleménykutatás??
neee... az viccnek is rossz, mert ott mindenki azt mond amit akar, illetve amilyen képzelt elvárásnak meg akar felelni.
Akkor amit a barátnő mesélt?! Ez megint csak elbeszélés... ahol általában csorbul a valóság.
Az "azt gondolom" megint nem túl jó.
Szerintem ugyanolyan arányban találkozhatunk "könnyűvérű" nővel és pasival is, mert mi alapján mondunk bármit is???
pont a mondandóm lényege kerülte el a figyelmedet...
az állításod igaz, de csak akkor, ha ránézésre állapítjuk meg valakiről, hogy nő vagy férfi...a férfi felem igenis bármikor képes egy jó szexre csak úgy komolyabb érzelmek nélkül is, a női meg nem ....
így talán érthetőbb...az meg, hogy én külsőnek nőnek látszom, még nem biztosíték, hogy a lelkem női részét használom éppen....
ezt tapasztalatból tudom, hogy így van, de sok helyen olvashatsz is már erről...
vannak párok, ahol a lélek szintjén a szerepek teljesen felcserélődnek, azaz a férfi a feminin tipusúbb és a nő a "férfi"....nyilván egy olyan nő, aki pl. elvált és az élet összes gondja, baja, nyűgje az ő nyakába szakadt, a férfi énjével könnyebben veszi az akadályokat és ösztönösen elkezdi ezt az oldalt használni...ilyenkor mondják azt a nőre, hogy nagyon megkeményítette az élet...sokszor már ránézésre is feltűnik, hogy az illetőnek csak a kromoszomális neme nő, amugy meg férfias attitűdökkel rendelkezik és megtanul racionális lenni a saját kis világában...
egy nő inkább emocionális, egy férfi pedig racionális...
amikor egy nő érzelmek nélkül is belemegy egy szexbe, akkor ugyanugy a kielégülés hajtja, mint a férfit....
és megfordítom: amikor egy pasi emocionálisan éli az életét és nem racionális döntéseket hoz, akkor ő azt a női énjével éli meg...
a ami világban nagyon kevés a nő-nő és a férfi-férfi...már a fiataloknál is megfigyelhető ez a szerepcsere, de hát mit is várjunk, amikor rengeteg a szülők között is: apuka foglalkozik a családdal, süt, főz, gyereket nevel, tanul velük, míg anyuka dolgozik, karriert épít, vagy csak szimplán nem "nő"....irányítja a családot, mint egy főnök a vállalatát....
hozzáteszem: alapból sohasem tisztán csak egyik vagy másik "oldalunkat" használjuk, mindig mindkettőt, a gond inkább csak akkor van, amikor kibillen a mérleg és a nő elkezd túlzottan férfi attitűdökkel élni és fordítva....
