Isten és más mesék

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
:) Semmi gond.
Csak egy triviális példa arra, hogy amikor kizárólag magadért teszel valamit, azzal nem feltétlenül használsz ki valaki mást. Pl. amikor moziba mész csakis saját örömödre teszed. Ezzel se a filmkészítőket, sem a pénztárost, sem a mozigépészt nem használod ki. Sőt. Mindnyájan "küldetésüket" éppen azzal teljesítik be, hogy Te a saját örömödre cselekedtél.

Az istenhívők számára Isten valami ilyesmi. Amikor imádkozol hozzá, épp arra kéred, hogy azt tegye, amit a leginkább akar: neked jót tenni. Persze ez feltételezi, nem azért imádkozol, hogy a szomszéd kutyája dögöljön meg, mert folyton a házad elé sz.rik.

:00:
Végül is, jó amit mondasz, csak az emberek többsége nem így gondolkozik sajnos. Mára már az emberek annyira elfajultak, hogy csak a saját érdekeik érdeklik és azokat is kihasználják, akik jót tesznek. Ráadásul nem azt nézik ami mindenki számára a legjobb.
 

FagyisSzent

Állandó Tag
Állandó Tag
Végül is, jó amit mondasz, csak az emberek többsége nem így gondolkozik sajnos. Mára már az emberek annyira elfajultak, hogy csak a saját érdekeik érdeklik és azokat is kihasználják, akik jót tesznek. Ráadásul nem azt nézik ami mindenki számára a legjobb.
Én nem tudom, hogy az emberek többsége hogyan gondolkodik. Ezt viszont igen, hogy az ember, mint állat, alapvetően mindig is önző volt amióta csak megjelent ezen nagy földi szinpadon, és itt grasszál, mintha minden az ővé volna. Az altruizmus ("azt nézik ami mindenki számára a legjobb") az állatvilágban is előfordul, de kizárólag a faj illetve csoport fennmaradásának van alárendelve. Amikor az embertől azt várjuk el, hogy önfeláldozó legyen (saját érdekét rendelje alá a másikénak - a másik egyedi személynek, nem a fajnak vagy csoportnak), akkor két korlátozó principiumon is át kell, hogy lépjen. Az nem megy automatikusan, hogy valaki elfogadja a másik értékesebb voltát, csakis hitből, meggyőződésből. Az elmúlt néhány évtized pedig alapos munkát végzett abban, hogy az emberekből kiölje a hitet és meggyőződést.
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Én nem tudom, hogy az emberek többsége hogyan gondolkodik. Ezt viszont igen, hogy az ember, mint állat, alapvetően mindig is önző volt amióta csak megjelent ezen nagy földi szinpadon, és itt grasszál, mintha minden az ővé volna. Az altruizmus ("azt nézik ami mindenki számára a legjobb") az állatvilágban is előfordul, de kizárólag a faj illetve csoport fennmaradásának van alárendelve. Amikor az embertől azt várjuk el, hogy önfeláldozó legyen (saját érdekét rendelje alá a másikénak - a másik egyedi személynek, nem a fajnak vagy csoportnak), akkor két korlátozó principiumon is át kell, hogy lépjen. Az nem megy automatikusan, hogy valaki elfogadja a másik értékesebb voltát, csakis hitből, meggyőződésből. Az elmúlt néhány évtized pedig alapos munkát végzett abban, hogy az emberekből kiölje a hitet és meggyőződést.

:00:
[FONT=&quot]Szevasz FagyisSzent![/FONT]

[FONT=&quot]Tökéletesen egyetértek veled! Az embereknek van még egy nem megoldás centrikus hozzáállásuk, olyan értelemben, hogy képesek sodródni az árral. Elvárják hogy mások megoldják helyettük a problémájukat, de ha oda kerül a sor hogy nekik lenne szükségük segítségre, egyszerűen elfordulnak.[/FONT]

[FONT=&quot]Had mondjak el egy régi, a négy, együtt élő emberről szóló, igaz történetet, s akiket mindannyian úgy ismerünk mint Mindenki, Valaki, Akárki és Senki. Egy alkalommal el kellett volna végezni egy fontos munkát, méghozzá azonnal. Mindenki biztos volt benne, hogy valaki el fogja azt végezni. Az igazság az, hogy bárki el tudta volna azt végezni, ám senki sem végezte el. Valaki nagyon mérges lett, mert az mindenki számára szóló munka volt. Ugyanakkor mindenki azt gondolta, hogy azt bárki meg tudná tenni, de senki sem értette, hogy miért nem teszi. Az incidens nagyon cudarul végződött, mert mindenki valakit hibáztatott, amikor senki sem csinálta meg azt, amit bárki megtehetett volna… Kihívást jelentő időket élünk, és különös módon elvárjuk valakitől, hogy tegyen valamit, amit bárki meg tudna tenni, és jóllehet mindenki meg tudná tenni, ám a jelek szerint senki sem teszi meg.[/FONT]
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Igen. Sajnos a történet túlságosan ismerős. De nem kötelező!

:00:
Szevasz FagyisSzent!

Írtad, hogy nem kötelező. Az a baj, ha mindenki úgy gondolkozna hogy nem oldok meg semmit, előbb-utóbb úgy is lenne olyan, akit zavarna a dolog és megpróbálná megoldani. Így ha úgy vesszük, az ő nyakába zúdul az egész.
 

FagyisSzent

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, hogy félreértettük egymást. A tanmese szerintem arról szól, hogy az elénkálló problémákat, amennyiben felvállaljuk, meg tudjuk oldani. Viszont ha nem, akkor minden marad, sőt oszlani kezd. Amire azt mondom, hogy tulságosan ismerős az a "nem az én problémám", az "én csak alkalmazott vagyok itt" mentalitás, amit mindenfelé tepasztalok. A nem kötelező pedig épp arról, hogy ebből ki lehet és ki kell lépni. Felelősséget kell vállalni! Üdv. :)
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, hogy félreértettük egymást. A tanmese szerintem arról szól, hogy az elénkálló problémákat, amennyiben felvállaljuk, meg tudjuk oldani. Viszont ha nem, akkor minden marad, sőt oszlani kezd. Amire azt mondom, hogy tulságosan ismerős az a "nem az én problémám", az "én csak alkalmazott vagyok itt" mentalitás, amit mindenfelé tepasztalok. A nem kötelező pedig épp arról, hogy ebből ki lehet és ki kell lépni. Felelősséget kell vállalni! Üdv. :)

:00:
Szevasz FagyisSzent!

A tanmeséből kiindulva, gondoljunk például a társadalmi problémákra. Túlnyomó részt az is közös, még akkor is, ha nem te vagy a felelős érte. Hidd el, hogy nem minden ember vállalja fel a tetteiért a felelősséget. A társadalom, meg mindig társadalom marad, és ebbe te is beletartozol, és bele is fogsz tartozni. Ha az alap problémákat nem oldjuk meg (Ezek általában a saját problémáink), és nem keltjük fel egyes emberek figyelmét a dolgokra, akkor a társadalom fog szétfoszlani. Azért érdemes ezen is elgondolkodni.
 

FagyisSzent

Állandó Tag
Állandó Tag
Teljesen igazad van. A kérdés, amivel mindenkinek el kell tudnia fogadni, hogy mégha a "társadalmi problémák" túl nagyok is ahhoz, hogy egy harapással megoldhatók legyenek, minden megoldás, akárcsak a sokmérföldes út, az első lépéssel kezdődik. Márpedig mindenkinek van módja egy lépést tenni. Csak akarni kell. Elfogadni, hogy minden egyes embernek van befolyása, mégha korlátozott is, a nagy dolgok menetére.
 

Tunturka

Állandó Tag
Állandó Tag
Teljesen igazad van. A kérdés, amivel mindenkinek el kell tudnia fogadni, hogy mégha a "társadalmi problémák" túl nagyok is ahhoz, hogy egy harapással megoldhatók legyenek, minden megoldás, akárcsak a sokmérföldes út, az első lépéssel kezdődik. Márpedig mindenkinek van módja egy lépést tenni. Csak akarni kell. Elfogadni, hogy minden egyes embernek van befolyása, mégha korlátozott is, a nagy dolgok menetére.

Ezt a gondolatot feszeget Issac Asimov az Alapítvány sorozatában a pszihphistória vonal.
 

FagyisSzent

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezt a gondolatot feszeget Issac Asimov az Alapítvány sorozatában a pszihphistória vonal.
Igen, a pszichohistória egy nagyon izgalmas elképzelés, bár én egy sokkal korlátozottabb spekrumú palettára utaltam. Rengetegszer találkozom kollegákkal, tanitványokkal, akik a "nem tudunk semmit tenni, mert a főnökök döntenek el mindent" mentalitást képviselik. Nehezen birják elviképzelni, igenis van módjuk arra, hogy a vállalat, a csoport, stb. életének menetébe beleszóljanak. A legnagyobb korlátozója az embernek saját korlátaihoz való ragaszkodása.
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Avasi Leslie idézetéhez kiegészítve azt mondanám, (A sikeres és tartalmas élet titka a fejlődés, az "egyre jobbá" válás, nem pedig a maximalizmus...)
 

SecunDoom.

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem olvastam végig az eddigieket, de jómagam nem vagyok vallásos személy, de úgymond ateista sem. Nem hiszek a kereszténységben, de hiszek egy felsőbbrendűbb lényben, hívjuk ezt bárminek, akár istennek, akár másnak. Az isten, mint fogalom számomra egy feljebb való valami, egy lét, valami, amiben hisz az ember, amihez fohászkodhat, de lehet egy tárgy is - ami nem feltétlen jelent egyet a bálványozással. És nem is próbáltam soha ezt másokra erőltetni, vagy a saját igazamat másra hárítani. Elfogadom, ha valaki keresztény, csak engem ne akarjon meggyőzni.x)
 

jenny75

Állandó Tag
Állandó Tag
Nos!Szerintem nem kell kereszténynek lenni ahhoz hogy hited legyen.Fontos a hit!Ha másban nem akkor magadban érdemes hinni...
 

hajnalpir

Állandó Tag
Állandó Tag
óhaj

Kedves ateisták!

Bárcsak megismernétek az azt Istent, Aki örökkévaló szeretettel szeret Titeket is, és ezt be is bizonyította Jézus Krisztusban!
 

hardapa

Állandó Tag
Állandó Tag
Tisztelettel megkérdezném kedves hajnalpír, hogy hol vannak azok, akiket a keresztényi szeretet nevében lemészároltak a conquistadorok, az inkvizíció és más egyéb népségek?
Hol van az a rengeteg SS, akiket ők segítettek, hogy megszökjenek az igazságszolgáltatás elől?
Ne beszéljünk nekem szeretetről és megbocsájtásról, amikor egy olyan vallásról van szó, aminek a prominens képviselői többet törődnek a hatalommal és vagyonnal, mint a lelkek üdvösségével.
Jézus a toleranciát, a megbocsájtást és békét hirdette. Későbbi követői mindenfélét belemagyaráztak a tanításaiba. Dogmatikus egyház lett, ami nem tűr ellentmondást.
II. János Pál pápa volt az első keresztény egyházi méltóság, akit tisztelni tudtam. Neki sikerült eljutnia egy olyan szintre, hogy még ellenfelei is tisztelték.
Köszönöm, de maradok ateista, legfeljebb a pokolra jutok (amiben persze nem hiszek, mivel ez is egy keresztény kitaláció).
 
Kedves ateisták!

Bárcsak megismernétek az azt Istent, Aki örökkévaló szeretettel szeret Titeket is, és ezt be is bizonyította Jézus Krisztusban!
Ateista vagyok, nem hiszek semmilyen magasabbrendű lény létezésében. Ön azonban hisz, és úgy gondolja, hogy Isten "örökkévaló szeretettel szeret" engem. Az én elképzeléseim szerint egy örökkévaló szeretetet nem lehet különféle feltételekhez kötni, azaz úgy kell szeretnie engem, amilyen vagyok. Én pedig elégedett vagyok ateista emberként. Ne kívánja tehát tőlem, hogy megismerkedjek Istennel. Én jól érzem így magam, Neki pedig szeretnie kell engem így is.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére