Sziasztok!
Kicsit anyukaként szeretnék nektek panaszkodni. Én is azt látom, hogy a tanmenet szent és sérthetetlen, a gyerek pedig nem számít. Nem akarom, nagyon hosszan részletezni, a blogomban, már nyafogtam erről. De a lényeg, elvben integrált iskolánk van. Ami annyit tesz, speciális nevelési igényű gyerekek ugyanúgy járnak az iskolába, mint problémamentesek. VAn fejlesztő pedagógus is. Az én fiam sosem volt egyszerű, de semmilyen szakmai fórumon, vizsgálaton nem derült ki semmi. HArmadikban viszont szétesett. Meguntam, elvittem a nevelési tanácsadóba. Azóta sem tudnak a szakemberek megegyezni, hogy hiperaktív, avagy sem. A nevtan nyomja, hogy igen, Ritalint neki.
De ettől tekintsünk is el. Amikor kiderült, hogy napközi otthonos, ergo délelőtt-délutáni oktatásos, megörültem, s reméltem nem kell éjszakába menően tanulnunk. De kell. És nem a tanerőt akarom hibáztatni, nem nagyon van más választásuk. Tanítanak értelmetlen becslést, ami még véletlenül sem becslés matekból, olyan részletes környezetet, amire nem gondolom, hogy szükség van stb. Olyan szövegek szövegértésből, hogy nekem is 5x kell elolvasnom, mire hibátlanul meg tudom oldani, pedig azt gondolom, az agyammal minden rendben van. De mivel hiperaktív gyanús, és figyelemzavaros, járjon sportolni, meg alapozó tornára, meg cserkészkedni, és lovagolni és stb. És még a hétvége sem szabad. Ja, de a gyerek ne töltsön tanulással többet óránál. Egyéb kérés? Mégis hogy a bánatban? Az anyag 90 %-át itthon tanítom meg neki. Fura módon, leülünk, elmagyarázom, ő pedig megérti, és tudja. Gyakoroljunk hétvégén, mondja a pedagógus. Klassz, mert amúgy is annyi leckét kapnak hétvégére, hogy éppen elég azt megcsinálni. Könyörgöm, a hétvége miért nem lehet a családé? A gyereknek nincs szüksége pihenésre? Bármennyire igyekszem, azt látom, megszűnt a gyerekkor. Mert egész egyszerűen nincs idejük gyereknek lenni. ÉS persze, hogy amikor kiszabadul a láncok alól, akkor meg őrülünk meg tőle, mert akkor már tényleg pörög, mint egy ketrecből szabadult vadállat. innen már csak egy lépés a fejben sakk, vagy integrálás.
Fura, azt látom, hogy ez így nem jó a gyereknek, nem jó a szülőnek, de minden szavatok azt igazolja, a pedagógusnak sem jó. Akkor kinek jó? És miért kell így lenni?
Ha valakit érdekel
itt írtam róla bővebben
! Ha jól emlékszem, egy kisnyúl szerepelt a mondókában, de bármilyen más versnek is nagyon örülnék a témában. Köszönöm előre is, ha valaki tud segíteni 
