A személyiség titkai
Amit pozitív gondolkodásnak hiszünk, az lehet egyszerűen egy elfojtás
A pozitív gondolkodás negatív hatásai
A különböző ezoterikus könyvek és magazinok oldalain nap mint nap találkozunk a pozitív gondolkodás „áldott” hatásaival. Arról viszont nemigen olvashatunk sehol, hogy esetleg a pozitívnak mondott gondolkodásnak negatív hatásai is lehetnek.
Bár a hatás-mellékhatás törvényét tudományosan még senki nem fogalmazta meg, nyilván nem véletlenül, azzal mindenki tisztában van, hogy a betegségünket enyhítő, megszüntető gyógyszereknek nem kívánatos mellékhatásaik is lehetnek. A figyelmünket is felhívják rá: „A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” Sőt, bár ez kevéssé ismert, a gyógyteáknak is vannak mellékhatásaik.
Ha az életvitelünket támogató szereknek többféle negatív hatása is lehet, felmerül a kérdés: vajon a pozitív gondolkodás is csak kedvező irányba tereli szemléletünket? Vannak-e káros következményei? És kit kérdezzen meg a pozitívan gondolkodó? A kérdések megválaszolásához először tisztázni kell, mit is jelent egyáltalán a pozitív gondolkodás.
A felszínes köztudatban a pozitív gondolkodás azt jelenti, hogy pozitív megerősítéseket kell ismételgetnünk, és ha kellemetlen helyzetbe kerülünk, vagy ha valaki megbánt bennünket, akkor is mosolyognunk kell, és kedvesen válaszolnunk a sértegető félnek. A derű és nyugalom sugárzása által derű és nyugalom fog körülvenni bennünket. Hinni kell abban, hogy minden a lehető legjobban alakul.
A pozitív gondolkodás azonban nem ezt jelenti. A pozitív gondolkodás igazi fokmérője, hogy tudatában vagyunk annak, hogy minden úgy jó, ahogy van. Nem látunk mindent szépnek, és a problémákat sem söpörjük a szőnyeg alá, hanem felismerjük a látszat mögött húzódó valóságot.
Bizonyos szempontok alapján vizsgáljuk meg kicsit bővebben a pozitív gondolkodást!
A megerősítésekben alkalmazott szavak hatása
Nem baj, ha hiszünk a megerősítések ismételgetésében, a szavak erejében. Ismételgessünk. Nagyon vigyázzunk azonban, milyen szavakat alkalmazunk! A „szeretem önmagam” megerősítés hiába hangzik pozitívan, semmi hatása nem lesz, ha a szeretet szóhoz tudattalan negatív élmények kapcsolódnak.
Egy gyerekben tudattalanul negatív cselekmények és érzések kapcsolódhatnak a szeretet szóhoz, ha a szülők állandóan veszekednek, esetleg tettlegességig fajul a vita, miközben a gyereknek azt mondják: én „szeretem” az édesanyádat, illetve édesapádat. Ennek hatására, amikor felnőttkorában rendszeresen ismételgeti a „szeretem magam” megerősítést, a testében feszültség keletkezhet, a szó ellentmondást és szorongást válthat ki belőle. A negatív energiák eredményeképpen nem gyógyulni fog, és nem fogja magát jobban szeretni, sőt egyre többször kerülhet konfliktusba önmagával. A tudatalattija „tudja”, hogy valójában nem szereti saját magát, és utálja a szeretet szót, mert negatív gyerekkori élmények kapcsolódtak hozzá.
Bármelyik szép, kellemesen hangzó szavunk lehet ilyen „lelki vírus”. Mielőtt elkezdenénk a programozást, vizsgáljuk meg, hogy az adott szó mit vált ki belőlünk. Bárhol feszültség keletkezik a testünkben, ne alkalmazzuk tovább! Olyan kifejezést kell találnunk, ami kellemes érzést kelt, és a képzelete-gondolata örömmel tölt el – testünkben máris elindulnak az öngyógyító folyamatok.
A pozitív gondolkodás, mint az elfojtások forrása
A pozitív gondolkodás neurózist okozhat. Amit pozitív gondolkodásnak hiszünk, az lehet egyszerűen egy elfojtás is. Azt hisszük, ha nem mutatjuk ki a haragunkat, a megbántottságunkat, a szomorúságunkat, akkor pozitívak vagyunk. Ez csak a látszat. Valójában sokszor elfojtjuk az érzelmeinket, és megmagyarázzuk magunknak, hogy nem is bántottak meg, mert annyira „pozitívak” vagyunk, hogy minket már nem is lehet megbántani. Mikor mélyebben magunkba nézünk, látni fogjuk, hogy ezek az érzések bennünk tombolnak, és csak arra várnak, hogy valahol kiutat találjanak a testből. Meg is találják a kiutat – valamilyen pszichoszomatikus betegség formájában. Csodálkozunk, miért fáj a fejünk, miért ég a gyomrunk, miért magas a vérnyomásunk. Mindez csak pozitív gondolkodásunk által elfojtott érzelmeink „mellékhatása”.
A negatív gondolkodás pozitív hatásai
Fentiekből következik, hogy a negatív gondolkodásnak is lehetnek pozitív hatásai. Elsősorban az, hogy a romboló érzelmek nem maradnak a testünkben. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ha haragosak vagyunk, verjünk meg valakit, vagy lépjünk fel támadólag és használjunk trágár szavakat. Egyszerűen vezessük le a felgyülemlett feszültséget úgy, hogy megéljük az érzelmeinket, nem utasítjuk el azokat. Ha kell, fogjunk egy párnát, és püföljük, ameddig jólesik. Vagy vágjunk földhöz valamit. Menjünk ki az erdőbe, és üvöltsünk. Sokkal jobban fogjuk érezni magunkat!
Ki az, aki pozitívan gondolkodik: a hétköznapi vagy a felsőbb énem?
Talán a legfontosabb kérdés az: „ki” az, aki pozitívan gondolkodik. A „kicsi én”, a hétköznapi énem, vagy a „nagy én”, a felsőbb énem. Nevezhetnénk ezt akár tudatalattinak is. Más folyamat zajlik a felszínen, és más a mélyben. Lehet, hogy gazdagságot akarunk programozni, de belül nem hiszünk benne, hogy meg tudjuk valósítani. Nem hisszük el, hogy képesek vagyunk rá, nem bízunk magunkban. A döntés a tudatalatti kezében van. A tudatalatti legtöbbször felülírja a tudat döntéseit. Komoly és folyamatos munkát igényel, és szakember segítsége is szükséges lehet hozzá, hogy megismerkedjünk tudatalattink tartalmával. A tudatalattink tartalmazza az elfojtott, elfeledett dolgokat, melyekkel az adott időpontban nem biztos, hogy szembe tudunk nézni. A tudatalatti idő előtti megbolygatása tehát nem veszélytelen folyamat.
Amit szeretnénk elérni a pozitív gondolkodás révén, lehet, hogy árt nekünk
Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos a sors kérdése. Hiába kívánunk bármit, ha az nincs benne a sorsunk forgatókönyvében, nem fogjuk megkapni. Gondolkodhatunk pozitívan, ismételgethetünk reggeltől estig megerősítéseket, a kívánt dolog, esemény nem fog megjelenni az életünkben. Vagy ha mégis, akkor lehet, hogy később bánni fogjuk, ami megtörtént. Néha sorsunk óv meg bennünket attól a hibás döntéstől, amit elkövetni készülünk. Lehet, hogy amit szeretnénk, hosszabb távon nem válna előnyünkre. Leállna a fejlődésünk, az életünk más irányt venne. Mikor életünk letér a helyes útról, a sors előbb-utóbb megteremti a körülményeket, hogy változtatni kényszerüljünk az eddigi életmódunkon. Ezért mielőtt elkezdjük a pozitív gondolatok alkalmazását, gondoljuk át az élethelyzetünket. Lehet, hogy a megoldás a szemünk előtt van, csak vonakodunk megtenni azt a bizonyos lépést.
Lukács Tünde
ÉRDEMES ELOLVASNI!
