Fölébredés az Ego álmából

eede

Állandó Tag
Állandó Tag
Minden ember tökéletes, nem kell már semmit elérnie!
Csak rá kell ébredni erre a tényre, föl kell ébrednie végre a gondolat álmából!
de az is lehet, hogy a fölébredteknek kéne türelemmel várni
amíg mások is fölébrednek
aki igazából megérkezett
az már nem foglalkozik a még úton lévőkkel
nem osztogat nekik tanácsot
miért is tenné
hisz az idő megszűnik.....
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Hogyan tapasztald meg a teljes szabadságot

ujkorklub__hogyan_tapasztald_meg_a_teljes_szabadsagot_VTWv1270637867.jpg
Feszült vagy? Annyira leköt a jövővel való foglalkozás, hogy a jelent lecsökkented az ittléted eszközévé? A feszültséget az okozza, hogy ’itt’ vagy de ’amott’ akarsz lenni. Más szavakkal itt vagy a jelenben, de valójában a jövőbe akarsz lenni. Ez egy hasadék, ami belül kettészakít téged.

Sok figyelmedet leköti a múlt? Gyakran beszélsz és gondolsz rá pozitívan vagy negatívan? A nagyszerű dolgokra amiket elértél, a felfedezéseidre, a megtapasztalásaidra, az áldozat történeteidre, a borzasztó dolgokra amik történtek veled, vagy talán amiket te tettél másokkal?

A gondolkozási folyamatod az ami többek közt teremt bűntudatot, büszkeséget, neheztelést, dühöt, haragot, megbánást vagy éppen önsajnálatot. Azzal, hogy létrehoztad és felhalmoztad a múltat a pszichédben, te nem csak megerősíted ezt a hamis érzést, de szintén elősegíted a tested öregedési folyamatát is. Tovább erősíted ezt magadban, mikor felfedezel magad körül olyanokat akiknek szintén erős hajlama van ragaszkodni a múlthoz.

Halj meg a múltnak minden pillanatban.

Nincs szükséged rá. Csak akkor gondolj vissza rá, amikor feltétlenül fontos és kapcsolódik a jelenhez. Érezd ennek a pillanatnak az erejét és a Lét teljességét. Érezd a saját jelenléted.

Gyakran aggódsz? Sok ’mi lesz ha’ gondolatod van? Azonosulsz az elméddel, amelyik kivetíti önmagát ebbe a jövőbeni szituációba és ezáltal az félelmet idéz elő. Nincs rá szükség, hogy felülkerekedj az ilyen fajta szituációkon, mert ezek nem is léteznek. Ezek csak mentális fantomok.

Képes vagy megállítani ezt az egészséget és életet roncsoló őrültséget, csupán azáltal, hogy elismered a jelen pillanatot olyannak amilyen az.

Légy tudatában a légzésednek.

Érezd a levegő be és kiáramlását a testedben. Érezd a belső energia tered. Az összes dolog amivel valaha is foglalkoznod kellett a valódi életben – ami ellentétes a képzeletbeli elme kivetítéseivel - az a jelen pillanatban történt. Kérdezd meg magad ’Milyen problémám van most?’ Nem jövőre, nem holnap, vagy öt perc múlva. Mi a probléma ebben a pillanatban?

A Mosttal mindig tudsz boldogulni, viszont a jövővel soha - és nem is kell. A válasz, a helyes reakció vagy megoldás ott lesz amikor szükséged lesz rá, nem előbb, de nem is később.

Várakozó típus vagy? Mennyi időt töltesz az életedben várakozással? Én ’rövid távú várakozásnak’ nevezem például a sorban állást a postán, a közlekedési dugóban, a repülőtéren, várakozni amíg valaki megérkezik, befejezni a munkát stb. A ’hosszú távú várakozás’ várni a következő szabadságot, egy jobb munkát, gyerekek felnövését, egy igazán tartalmas kapcsolatot, sikerességet, több pénzt, fontossá válást, vagy épen megvilágosodottá válást. Ez a várakozás állapota egyáltalán nem szokatlan az emberektől, akik arra várva töltik az egész életüket, hogy végre majd elkezdhessenek valamikor élni.

A várakozás az egy elmebéli állapot. Alapvetően azt jelenti, hogy akarod a jövőt és nem akarod a jelent. Te nem akarod azt amid van, azt akarod amid nincs. Minden fajta várakozással tudattalanul teremtesz belső konfliktust magad és a Most között - ahol te nem akarsz lenni és a kivetített jövő között, ahol lenni akarsz. Ez nagyon lecsökkenti a mostani életednek a minőségét azáltal, hogy nem a jelenben élsz.

Például, sok ember várakozik a jólétre. Ez nem tud eljönni a jövőben. Mikor becsületes, elismerő vagy és teljesen elfogadod a jelen pillanatod valóságát – ahol vagy, aki vagy, amit most csinálsz – hálás vagy ezért, mindazért ami van, hálás magáért a létezésért. Hálát adsz a jelen pillanatnak és az élet teljességének, ez maga a teljes jólét. Ez nem tud eljönni a jövőben. Majd idővel ez a jólét manifesztálódni fog különböző módokon az életedben is.

Ha elégedetlen vagy azzal amid van és ez még frusztrál és dühit is, akkor ez motiválhat téged abban, hogy gazdaggá válj. De tud, még akkor is ha milliókat keresel, továbbra is a belső állapotod hiányosságait fogod tapasztalni és még mélyebbre kerülsz, ezáltal pedig továbbra is azt fogod érezni, hogy nem teljes az életed. Lehet sok izgalmas tapasztalatod amit pénzen megtudsz venni, de ezek a dolgok jönnek és mennek. Viszont egy üresség érzést hagynak maguk után benned, valamint egy igényt a még több fizikai és pszichológia vágyaid kielégítésére. Így nem fogsz a létezésben tartózkodni, nem fogod érezni a Most teljességét, ami az igazi, egyedüli jólét.

Ad fel a várakozás állapotát, mint elmebéli állapotot.

Mikor azon kapod magad, hogy várakozol vágd ki magad ebből az állapotból. Légy jelen. Csak legyél és élvezd ennek az állapotnak a létezést. Ha jelen vagy, akkor nincs benned semmilyen igény arra, hogy bármire is várjál.

Ha legközelebb valaki azt mondaná neked ’Elnézést, hogy megvárakoztattalak.’ te válaszolhatsz így: ’Rendben van, de nem várakoztam. Csak itt álltam és jól éreztem magamat.’

Ez csak egy az elme szokványos stratégiáinak, amik részei az átlagos tudattalanságnak, hogy megtagadják a jelen pillanatot. Könnyen elkerülhetik a figyelmed, mert ezek annyira részei a megszokott életnek, ami - az örökös elégedetlenség háttér állapota. Minél többet gyakorlod a belső mentális-érzelmi állapotod figyelését, annál könnyebben veszed majd észre, mikor esel a múlt vagy a jövő csapdájába - amit tudattalanságnak nevezünk - és ilyenkor feltudsz majd ébredni az idő csapdájából a jelen pillanatba. De vigyáz: A hamis, boldogtalan önmagam, az elme alapvető azonosulása az időn él. Ő tudja, hogy a jelen pillant a halálát jelentené és ettől nagyon megijed. Mindent megfog tenni azért, hogy távol tartson téged ettől az állapottól és megpróbál majd az idő csapdájában tartani.

Bizonyos szempontból a jelenlét állapota összehasonlítható a várakozással. De a jelenlét minőségben különbözik a várakozástól, mert az megköveteli a teljes éberséged. Néha ez előbukkanhat bármelyik pillanatban és ha ekkor nem vagy teljesen éber, csendes vagy nyugodt, akkor elvétheted azt. Ebben az állapotban a teljes figyelmed a Mostban van. Ilyenkor egy részednek sem szabad elkalandoznia az álmodozásban, gondolkodásban, emlékezésben vagy éppen a várakozásban. Ebben az állapotban nincs feszültség, félelem, csak az éber jelenlét. Te jelen vagy a teljes létezéseddel, a tested minden sejtjével.

Ebben az állapotban a ’te’ ami a múltad és a jövőd, a személyiség aki vagy, nincs többé. Nincs semmi értékes amit elveszítettél volna. Te még teljesen önmagad vagy. Tény azonban, hogy sokkal teljesebb önmagad vagy, mint azelőtt korábban valaha is, vagy mondhatjuk úgy is, inkább csak most vagy igazán önmagad.

A múlt nem tudja túlélni a jelenléted. Bármi legyen is az amit tudod kell a tudattalan múltadról, a jelen kihívásai felszínre fogják azt hozni. Ha elkezdesz turkálni a múltadban, akkor az feneketlen gödörré fog válni, ami mindig csak mélyül. Esetleg azt gondolhatod, hogy több időre van szükséged ahhoz, hogy megértsd vagy megszabadulj a múltadtól - más szavakkal a jövőd végleg megfog szabadítani a múltadtól. Ez egy tévedés. Csak a jelen tud megszabadítani a múlttól. Több idő nem képes megszabadítani az időtől.

Hozzáférés a Most hatalmához. Ez a kulcs. A Most hatalma nem más, mint a jelenléted ereje, a tudatosságod felszabadulása a gondolat formájából. Tehát foglalkozhatsz a múlttal, de azt a jelen szintjén tedd. Minél több figyelmet adsz a múltnak annál jobban energetizálod azt, annál inkább valószínű, hogy abból eredezteted ’magadat’.

Ne értsd félre a figyelem az lényeges, de nem a múltad figyelése. Adj figyelmet a jelennek: a viselkedésednek, reakcióidnak, hangulatodnak, gondolataidnak, érzelmeidnek, félelmeidnek és vágyaidnak, amit azok megjelennek a jelenben. A múlt az benned van. Ha elégé jelen tudsz lenni és figyelni ezeket a dolgokat kritizálás, analizálás, bírálat nélkül, akkor majd a múltad is feloldódik a jelenléted erejében.

Te nem találhatod meg magad a múltban. Te csak azáltal találod meg magad, hogy belépsz a jelenbe.



 

hannah22

Állandó Tag
Állandó Tag
:p
de az is lehet, hogy a fölébredteknek kéne türelemmel várni
amíg mások is fölébrednek
aki igazából megérkezett
az már nem foglalkozik a még úton lévőkkel
nem osztogat nekik tanácsot
miért is tenné
hisz az idő megszűnik.....

Bocsi kedves eede...
a pszichológiai idő megszünik, az óra-idő azé megmarad...:p

a felébredett nanaá, hogy türelmes, de nem vár , nincs mire!!!!
mindenkiben Azt látja...

tanácsot osztogatni balgaság kiss, többet ér a hallgatás(arany) és az együttérzés.;)

aki már ott van:p,az csak!!! mások miatt van itt, hogy példamutatással , jelenléttel segítsen az ébredezőknek,
tükröt tartson, kiegészítsen, vagy megöleljen és csak akkor beszéljen, ha annak szükségét érzi.

A választ nem mások adják, azt mindenki maga ismeri fel!!!!:p
h
 

Bonaona

Állandó Tag
Állandó Tag
kiss;)
Elvek....gondolatok...más és más nézőpontból....mi van az elvek a gondolatok, az élettörténeted a neved nélkül...mi marad akkor...ki maradsz akkor..........talán felébredett az egó álmából?...álom, ébrenlét...hol kezdődik és végződik mindez...ki az aki ezt fontosnak tartja...tudni, hogy ébren vagyok, vagy élni, hogy álmodok vajon mitől lesz más a kettő?....a lényeg, hogy benne vagyok....a fényt magába zárta a tömeg...de a fény játékát játssza...találd meg magadban azt, ami által a test életre kelt és minden mást megvilágít neked...amire a fény vetül(figyelmed irányítod) azok a dolgok válnak számodra láthatóvá...hisz a fény csupán csak visszatükrözi mindazt, amit elgondolt önmagának...nem kell túl komolyan venni...játsz a mindenséggel...van időd a figyelmed minden szögből megvizsgálni és meglátni azt, ami igazán kifejezi azt, amit szeretnél a mindenséggel játszani...mester, ki az aki annak látja és ki az aki úgy érzi szüksége van rá...az aki, még nem látja, hogy ez is csak a fény játéka...de hát meg van adatva neki...aki éli csupán csak engedi, hogy a kis lángocska járja saját táncát...a fény nem tesz mást csak tükröt tart, hogy a táncoló lángocska felismerje igaz valóságát...kiss
 

eede

Állandó Tag
Állandó Tag
:p

Bocsi kedves eede...
a pszichológiai idő megszünik, az óra-idő azé megmarad...:p

a felébredett nanaá, hogy türelmes, de nem vár , nincs mire!!!!
mindenkiben Azt látja...

tanácsot osztogatni balgaság kiss, többet ér a hallgatás(arany) és az együttérzés.;)

aki már ott van:p,az csak!!! mások miatt van itt, hogy példamutatással , jelenléttel segítsen az ébredezőknek,
tükröt tartson, kiegészítsen, vagy megöleljen és csak akkor beszéljen, ha annak szükségét érzi.

A választ nem mások adják, azt mindenki maga ismeri fel!!!!:p
h
nem sikerült ebből megértenem semmit
mi leszek, ha nagy leszek?
bármeddig eljuthatok
abban amit mindenki máshogy nevez
lehetek vágytalan
meg a többi
de attól még szerdánként jön a szemetes mifelénk
és havonta a villanyszámla
 

hannah22

Állandó Tag
Állandó Tag
nem sikerült ebből megértenem semmit
mi leszek, ha nagy leszek?
bármeddig eljuthatok
abban amit mindenki máshogy nevez
lehetek vágytalan
meg a többi
de attól még szerdánként jön a szemetes mifelénk
és havonta a villanyszámla


:p
jó az idézeted (lent)
W.Foggnak 80 nap alatt sikerült...kiss

felénk is van villany, és mivel semmim nincs, amit bartelloznék az EDF Démásszal, így be kell fizetnem a csekket, elvégre használom a szolgáltatását...:p

a jó isten áldjon meg, le ne mondj a vágyaidról, kis-értés lesz belőlük ....;)

ha nagy leszel kinövöd a ballagási cuccot, így jártunk sokan...:p

ne higyj senkinek, győződj meg magad..kiss

:ph
 
O

oliyboty

Vendég
Sziasztok!

Tudjátok sokat gondolkodtam azon, hogy mit kellene azért tennem, hogy a valódi lelki békességemet elnyerjem, mert ami bennem van, vagy melyet elérek a meditáció során az is egyfajta békesség, teljes lényünk elfogadása, megélése, de arra jöttem rá, hogy bármit tehetek, csinálhatok sose fogom elérni azt a békességet, csak akkor, ha HAZA mehetek, oda ahova valójában tartozom, s ez a haza számomra Istennél van, Isten országában. Egy ideje már úgy érzem, eléggé nagy lelki terhet cipelek magammal már régóta, mert én ebben a fizikai világban nem akarok élni, jelen lenni, mert NEM ide tartozom, hanem Istenhez, Isten országába, az az én igazi hazám. Tudom azt is, hogy ez egy próbatétel, melyet Isten tesz velem, s azt is tudom, hogy idővel ki fogom állni ezt a próbát, csak nagyon nehéznek érzem lélekben. Mert a lelkem és a szívem máshova vágyik, egyfajta honvágyat érzek nagyon régóta, meg egyfajta ürességet, hogy hiányzik valami, s ez a valami a valódi hovatartozásom, hazámba való eljutás. Tudom, hogy még nem jött el az időm és messze van a halálom napja, s bőven van mit tegyek, tanuljak még az életem során, a karmatikus feladatomat kell teljesítsem, amiért leszülettem ide. Csak azt nem tudom egyelőre, hogy az illúziókkal teli, nyomorúságos világot, melyben jelenleg is élünk, hogyan tegyem egyensúlyba azzal a világgal, melyhez valójában tartozom? Hogyan legyen bennem békesség, megnyugvás, amikor a szívem és lelkem mást diktál, mást mond, s az elmém is teljesen mást akar? Az érzelmeim erősebbek és az elvágyódás érzésem is, mint az elmém. Próbáltam másfajta meditációs technikákat, hogy egyensúlyba tudjam rázni magam, de az érzés, a tudatosság egyre csak erősebb és erősebb bennem. Tudom jól, hogy ott leszek nemsokára Isten mellett és elnyerem a valódi lelki békességemet, de arra várnom kell még egy kis ideig. Mostanában minden meditációt úgy tudok csak elkezdeni, hogy megnyugodjak, el tudjak lazulni, hogy Istenhez beszélek és kérem őt arra, hogy lelki erőt és kitartást adjon nekem, hogy minden tettemet, gondolatomat és érzésemet a szeretet vezérelje és ezzel összhangban, harmóniában élhessem az életemet. Ez segít most már egyedül abban, hogy el tudjak lazulni és kicsit ki tudjak kapcsolni és olyankor elönt a békesség, a boldogság, megnyugtató érzés Isten közelsége és az, hogy így még közelebb kerülök az Atyámhoz. Nekem ő a belső vezetőm egyedül, ő tőle fogadom el az iránymutatásokat, segítséget egyedül, hisz hozzá könyörgöm. S tudjátok mi tölt még el végtelen szeretettel? Ha Istennek mondom azt, hogy nagyon szeretem őt és Jézus Krisztust is. Eddig ilyet nem mondtam neki ki meditációban, kb. 2 hónapja mondom neki végig és olyan békesség hatalmasodik el rajtam, hogy ezért a dologért, áldásért, melyet tőle kapunk érdemes egyedül létezni. Ez mindent felülmúl és felülír, hatalmas Isteni ereje van, hiszen Istentől jön.
Ami nálam kicsit "bekavart" ha fejezhetem így ki magam, hogy Isten megáldott azzal, hogy ott lehettem meditációban vele és egybeolvadhattam szeretetével, közelségével, s láthattam őt. Azóta érzem ezeket az elvágyódásos dolgokat nagyon erősen és ezért használtam azt a szót, hogy lelki terhet cipelek magammal már nagyon régóta. Igazából csak abban szeretnék segítséget kérni tőletek, hogy mit tudok tenni, hogy a szellemi és fizikai világ között fenn tudjam tartani normálisan az egyensúlyt, attól függetlenül, hogy tudatosan, tudatalatt, egoval, ego nélkül is tudom, hogy el akarok innen menni, mert nem tartozom ide.

Szimplán kezdek bekattanni, vagy van erre "normális" magyarázat is? :)

Köszönöm a segítséget!
Berni
 

Bonaona

Állandó Tag
Állandó Tag
Oliyboty gondoltaihoz...

Nem szokásom tanácsot adni, de olvastam soraidat és úgy érzem pársort írnom kell, nem azért mert bármire is választ szeretnék adni, mert választ nem adhatok, azok benned vannak.... az élet maga nagyon egyszerű...szeress és tisztelj benne minden létezőt... ez az egyszerű kis apróság az, ami nélkül szenvedés az élet...sok embernek nehéz ezen változtatni... nem azért mert tényleg nehéz, csupán csak azért mert akkor mi lesz a sajnálattal, mi lesz az elvárásaival... szeretni pedig csak is elvárások nélkül lehet...ami egy egyszerű elfogadással kezdődik..mivel ezt is nehéznek tartják oly sokan ezért keresnek valamit, ami misztikussá, mesebelivé és egyre bonyolultabbá teszi a valóságukat...csak, hogy ne kelljen az igazsággal szembenézni...hogy ne kelljen bevallani maguknak nem az élet a nehéz, hanem saját hozzáállásuk... Az élet maga a csoda, az élet maga Isten országa..ami itt és most zajlik... itt és most van ebben a pillanatban és ennek a csodának a részese vagy... hová akarsz eljutni...képtelenség nélküle itt és most létezned...benned lüktet....érkezz meg hozzá...szeretni és élvezni az életet, úgy ahogy van, csak is akkor lehet, ha látjuk benne Istent...Isten van jelen mindenhol és mindenben... ne az embert lásd... magát az alkotót, ki mindezt teremtette és teremti minden pillanatban... kezd el elfogadni Istent önmagadban...nem tudsz eljutni hozzá, képtelenség..újabb csalódás ér majd,ha így gondolkodsz továbbra is...csalódni fogsz a saját lelki békédben is, ha célként kezeled... azt csak itt és most tudod megélni, ha végre úgy döntesz...hagyd a fejedben ezt a sok zagyva gondolatot...csak nézz ki belőle és láss...
Üdv: Bona
 
O

oliyboty

Vendég
Szia Bonaona!

A bennem lévő Istent elfogadtam, és mindig jelen van az életem során. S pont emiatt van az, hogy az atmám (bennem levő Isten egy része) az, ami eggyé szeretne válni Istennel. S én is ezt szeretném, mert lehet Isten egy része bennem van, de ez számomra nem azt jelenti, hogy egy vagyok vele, mert a forráshoz, Istenhez még nem jutott vissza teljes egészében az atmám, belső énem, mivel a feltétel nélküli szeretet állapotát nem értem még el. S míg ezt az állapotot nem érem el, soha sem lehetek teljes egészében egy Istennel, addig mindig csak egy része lesz bennem, ami mutatja az utat, hogyan tudok hozzá találni. Ha félreérthetően fogalmaztam volna akkor elnézést, az élettel nincsen bajom, boldog vagyok és az apró dolgoknak nagyon örülök, mert mindig valami új dolgot ismerhetek fel. De ettől függetlenül ez az érzés, elvágyódás, ami a belső énemből jön, nem fog változtatni a dolgokon, csak akkor, amikor eggyé válok véglegesen Istennel és többet nem születek le.

Köszönöm a válaszodat!
Bernikiss


Oliyboty gondoltaihoz...

Nem szokásom tanácsot adni, de olvastam soraidat és úgy érzem pársort írnom kell, nem azért mert bármire is választ szeretnék adni, mert választ nem adhatok, azok benned vannak.... az élet maga nagyon egyszerű...szeress és tisztelj benne minden létezőt... ez az egyszerű kis apróság az, ami nélkül szenvedés az élet...sok embernek nehéz ezen változtatni... nem azért mert tényleg nehéz, csupán csak azért mert akkor mi lesz a sajnálattal, mi lesz az elvárásaival... szeretni pedig csak is elvárások nélkül lehet...ami egy egyszerű elfogadással kezdődik..mivel ezt is nehéznek tartják oly sokan ezért keresnek valamit, ami misztikussá, mesebelivé és egyre bonyolultabbá teszi a valóságukat...csak, hogy ne kelljen az igazsággal szembenézni...hogy ne kelljen bevallani maguknak nem az élet a nehéz, hanem saját hozzáállásuk... Az élet maga a csoda, az élet maga Isten országa..ami itt és most zajlik... itt és most van ebben a pillanatban és ennek a csodának a részese vagy... hová akarsz eljutni...képtelenség nélküle itt és most létezned...benned lüktet....érkezz meg hozzá...szeretni és élvezni az életet, úgy ahogy van, csak is akkor lehet, ha látjuk benne Istent...Isten van jelen mindenhol és mindenben... ne az embert lásd... magát az alkotót, ki mindezt teremtette és teremti minden pillanatban... kezd el elfogadni Istent önmagadban...nem tudsz eljutni hozzá, képtelenség..újabb csalódás ér majd,ha így gondolkodsz továbbra is...csalódni fogsz a saját lelki békédben is, ha célként kezeled... azt csak itt és most tudod megélni, ha végre úgy döntesz...hagyd a fejedben ezt a sok zagyva gondolatot...csak nézz ki belőle és láss...
Üdv: Bona
 

Bonaona

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Bonaona!

A bennem lévő Istent elfogadtam, és mindig jelen van az életem során. S pont emiatt van az, hogy az atmám (bennem levő Isten egy része) az, ami eggyé szeretne válni Istennel. S én is ezt szeretném, mert lehet Isten egy része bennem van, de ez számomra nem azt jelenti, hogy egy vagyok vele, mert a forráshoz, Istenhez még nem jutott vissza teljes egészében az atmám, belső énem, mivel a feltétel nélküli szeretet állapotát nem értem még el. S míg ezt az állapotot nem érem el, soha sem lehetek teljes egészében egy Istennel, addig mindig csak egy része lesz bennem, ami mutatja az utat, hogyan tudok hozzá találni. Ha félreérthetően fogalmaztam volna akkor elnézést, az élettel nincsen bajom, boldog vagyok és az apró dolgoknak nagyon örülök, mert mindig valami új dolgot ismerhetek fel. De ettől függetlenül ez az érzés, elvágyódás, ami a belső énemből jön, nem fog változtatni a dolgokon, csak akkor, amikor eggyé válok véglegesen Istennel és többet nem születek le.

Köszönöm a válaszodat!
Bernikiss

Kedves Oliyboty!

Túl sokat foglalkozol olyan gondolatokkal, amik teljesen haszontalanok. Isten teljessége, nem elérhető az van. Minden ami van maga Isten, és minden amit Te ebből megértettél az a valóságod. A valóságod és az Igazság két különböző dolog, az egyiket Te alkotod és az Igazság pedig az, hogy Isten azzá lesz. Így teljes, a teljes azt jelenti benne van minden, minden gondolat, jó vagy épp nem...számára teljesen mindegy, ő maga válik azzá...hagyd ezt a betanult szöveget és csak érezd jól magad...a tudás maga haszontalan, ha nem lépsz túl az elmén...az elméd korlátai összezavarnak...légy gondtalan (gondolat nélküli)...akkor majd hirtelen megérted...de addig is dobd el ezt a sok zagyvaságot, amit innen onnan összegyűjtöttél...mert megzavarják elmédet...

Ne hagyatkozz sose másokra...még rám se...csak légy igazán önmagad...
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Oli!

Isten mindenben, mindenkiben,és mindenütt jelen van,mert különben élni sem tudnánk.
A baj,hogy kivül keressük,ami sajnos időnként mindannyiunkkal megtörténik.Azonban,ha ráébresztődünk (pl:szenvedés által),azonnal rátalálunk.
Csak azt nem értem,hogy miért szükséges ehhez olyan fokú trauma,ami testet-lelket rombol,majd újra felépit??
Bár amikor minden rendben,nem is keresi az ember.

-Engedd meg,hogy a bibliából idézzek,ami segithet,hogy kik vagyunk,és hová tartunk,ill.hogy máris megérkeztünk.

"Hasíts el egy fát! Én ott vagyok. Emeld föl a követ! És meg fogtok találni engem ott."
(Préd 10,9)

50. Jézus mondta: Ha azt mondják nektek: "Honnan lettetek?", mondjátok azt nekik: "A fényből jöttünk, onnan, ahol a fény keletkezett, egyedül (önmaga) által, [.....]tt, és [k]ijelentette magát képükben."
Ha azt mondják nektek: "Ti vagytok azok)?"*, ezt mondjátok: "Mi az ő fiai vagyunk, és az élő Atyának vagyunk a választottai."
Ha megkérdeznek titeket: "Mi a jele atyátoknak, amely bennetek van?", ezt mondjátok nekik: "Mozgás és megnyugvás."

"Fény van egy fénylény (?) belsejében, és megvilágítja az egész világot. Ha nem világítaná meg, sötétség lenne."
(Jn 13,36; 14,5; Mt 6,22-23?)

51. A tanítványai mondták neki: Mikor lesz a halottak nyugalma? És mikor jön el az új világ?*
Mondta nekik: Az, amit vártok, eljött, de ti nem ismeritek azt föl.
(Lk 17,20; 19,42; Jn 11,24-26?)
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Osho Istenről

Osho Istenről:

Én nem hiszem,
hogy Isten nem létezik.
Én biztosan tudom,
hogy nem létezik.
És hála Istennek,
hogy nem létezik,
hiszen Isten létezése
annyi meg annyi problémát,
bonyodalmat okozott volna,
hogy az élet tulajdonképpen lehetetlenné vált volna.
Talán még nem gondoltad végig ezt abból a szemszögből,
amelyikből most én fogom elmagyarázni.
Talán eddig senki
nem is próbálta ebből a szemszögből végiggondolni ezt.
A keresztények azt állítják, hogy Isten teremtette a világot.
Ami azt illeti, Isten feltételezése szükségszerű
a teremtéshez.
A világ itt van.
Valaki csak megteremtette.
Akárki is teremtette meg,
az nyilván Isten.
De vajon mi következik ebből?
Amennyiben a világot megteremtették,
akkor fejlődés nem létezhet.
A fejlődés azt jelenti, hogy a teremtés folyamatos.
Hogy is van a keresztény mese?
Isten hat nap alatt teremtette meg a világot,
aztán a hetedik napon megpihent.
Azóta egyfolytában pihen.
Az egész teremtést befejezte
hat nap alatt.
Na most így hogyan lehetne
lehetőség a fejlődésre?
A teremtés azt jelenti: kész!
A pont kitehető.
A hatodik napon
kész lett.
És ez után már semmi lehetőség nincs a fejlődésre.
A fejlődés eleve sejteti,
hogy a teremtés nem teljes.
Így aztán mindig van lehetőség a tovább fejlődésre.
De Isten nem teremthet egy tökéletlen világot.
Az ellent mondana Isten természetének.
Ő maga tökéletes.
Így aztán bármi, amit ő alkot, szintén tökéletes kell, hogy legyen.
Sem ő nem fejlődik,
sem a világ, amit teremtett.
Minden halott mozdulatlanságba dermedt.
Ezért ellenezték a pápák mindig
Charles Darwin tanait.
Az az ember olyan ideával jött elő,
amiről tudták, hogy előbb-utóbb elpusztítja Istent.
Azok a pápák egész figyelmesek voltak.
Megértették,
hogy miféle következtetések vonhatók majd le a törzsfejlődés ideájából.
Az ember általában
nem kapcsolja össze a Teremtést és a törzsfejlődést.
Vajon miféle kapcsolat lehetne
Isten és Charles Darwin között?
Pedig van kapcsolat. Charles Darwin azt mondja,
hogy a teremtés jelen pillanatban is zajlik,
hogy a létezés mindig tökéletlen.
Soha nem is lesz tökéletes,
hiszen csak akkor fejlődhet tovább,
akkor érhet el újabb csúcsokat, újabb dimenziókat,
akkor nyílhatnak meg számára újabb ajtók, újabb lehetőségek.
Isten hat nap alatt befejezte a munkáját.
És nem is túl régen.
Négyezernégy évvel Jézus Krisztus születése előtt.
Nyilván Január elseje lehetett,
hétfő.
Nekünk mindig sikerül Istent belegyömöszölnünk
mindenbe, amit alkotunk.
Ezért Isten nyilván követi a naptárunkat is.
Ha engem kérdezel, szerintem
a legvalószínűbb az,
hogy hétfő volt, és Április elseje, Bolondok napja.
Az a nap
tökéletesnek tűnik egy ilyen feladathoz.
Alkotni egy tökéletes, előre gyártott létezést...
Ha a fejlődés lehetetlenné válik,
Az élet elveszíti a jövőjét.
Akkor csak a múltja marad.
Nem meglepő hát,
hogy a vallásos emberek mindig a múlt felé tekintenek.
Nekik csak az van.
Minden mást már készen kaptak.
Számukra semmi tennivaló nincs már a jövőben.
A jövőjük üres, teljesen üres.
 

robitsas

Állandó Tag
Állandó Tag
Amikor Darwin megteremtette az uj vallast nemtett egyebet csak nagyobb kaoszt okozott.Arra jo hogy megnagyobb sotetsegbe taszitsa az embereket.Meg jobban megosszon bennunk, had marakodjunk, nehogy felebredjunk
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Amikor Darwin megteremtette az uj vallast nemtett egyebet csak nagyobb kaoszt okozott.Arra jo hogy megnagyobb sotetsegbe taszitsa az embereket.Meg jobban megosszon bennunk, had marakodjunk, nehogy felebredjunk

Darwin csak az emberi test kilakulásáról próbált meg valamit mondani, a tudat fejlődéséről fogalma sincs!!!

A ruha (test) divatszabásza ő, de arról, aki hordja, mit sem tud!
 

atakam

Állandó Tag
Állandó Tag
Érdekes hogy a felébredés gyakran vegyul nehézségekkel és éppen oldódó negatív érzésekkel (pl. harag)
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Érdekes hogy a felébredés gyakran vegyul nehézségekkel és éppen oldódó negatív érzésekkel (pl. harag)

Az agyunk teszi ezt velunk.(masok szerint az ordog)Probal sotetsegben tartani

Szerintem ezek a nehézségek az ego tudattalan ellenállásából fakadnak.
Nem akarja feladni a "királyságát", annak megőrzése érdekében minden fortély bevetésére kész!

Ha éberségre törekszel, akkor az így kilakuló jelenlétből észre tudod venni az ego ezen játszmáit és csak nevetni tudsz rajtuk!
 
Oldal tetejére