Györgyi Viktor - lapátkerekek nélküli szélerőmű
Dr. Györgyi Viktor a Budapesti Műszaki Főiskola gépgyártás technológiai szakán 1969-ben szerzett üzemmérnöki diplomát. 1976-ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítő szakmérnöki diplomát kapott.
Az állandó mágneses villamos gépekben történő alkalmazása c. összefoglaló tudományos eredményeinek elismeréseként a Műegyetem szenátusától „Doktor technikus” címet kapott. Legfontosabb kutatási területei közül csak néhány: kifejlesztette az emberi irányítás nélkül működő aknaszedő robotokat, továbbfejlesztette a helikopterek középfrekvenciás fedélzeti elektronikáját, kifejlesztette a frekvencia-vezérelt löveg stabilizátorok szabályozását.
A repülőgépek szárnystabilitásának biztosítására tranzisztoros frekvenciaváltóról táplált mágneses motor tervezett.
Kifejlesztette a teljesen új elveken működő szélerőművet, az ún. Györgyi-féle szélturbinát.
A Corvinus Egyetemen, a Nemzetvédelmi Egyetemen és a Műegyetemen előadó tanár.
34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom született.
Felcsút határában nemrég befejeződött az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. A Fejér megyei településen – Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán – már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet.
A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. Györgyi Viktor szerint a berendezés teljesítménye a magasság növekedésével hatványozottan emelkedik: egy 20 méter átmérőjű, 120 méter magas torony teljesítménye például elérné az 5 megawattot, miközben a legmagasabb pontján alig néhány centiméteres kilengéssel kellene számolni.
<IFRAME height=315 src="http://www.youtube.com/embed/Mlwu_5byzsM" frameBorder=0 width=420 allowfullscreen></IFRAME>
A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának.
A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező
Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével, elsősorban azzal a céllal, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amely kiküszöböli a világon legelterjedtebbnek számító lapátkerekes szélerőművek hátrányait.
Fele annyiba kerül mint a 3 lapátos
Míg egy 3 lapátos vízszintes tengelyű 1 MW-os szélerőmű költségei 800 millió-1 milliárd forint között mozognak, addig a hasonló teljesítményű Györgyi-féle erőmű 400-500 millió forintba kerülne, vagyis a gazdasági hatásfoka legalább 40 %-kal kedvezőbb. Például egy társasháznak elegendő 10 kW-os kínai erőmű eladási ára 12 millió forint, addig egy „felcsútinak” csak 6 millió forint. Nem szükséges erős alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a vízszintes tengelyű turbinának. A karbantartási és üzemeltetési költségek 65-70 %-kal csökkenthetők az eddig alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hosszabb, mint 3 lapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig könnyen és gyorsan elvégezhető.
Egy termelőüzem beindításához kb. 10 millió euróra van szükség, ahol többnyire 5-10 kW-os kapacitású szélerőműveket gyártanának, amelyeket emeletes házak tetejére lehetne telepíteni. Ha viszont a maximális 50 milliárd forintos beruházás megvalósulna, az volumenében 1 millió munkahelyet jelenthetne, amivel a világigényeket lehetne kielégíteni. Bárhol beindíthatják a termelést, nem igényel különösebb beruházást, elhagyott gyártelepek, téeszek, hangárok mind alkalmas helyszínek, magyarázza a professzor, hiszen alkatrészeket gyártanának, míg a végső összeszerelésre egy központilag ellenőrzött üzemben kerülne sor. Nem mellesleg a képzetlen tömegek százezreinek lehetne munkát adni. A kapacitás tekintetében lehet gyártani 5, 10, 25, 30, 50, 100 kW-os, valamint 1, 5 és 10 MW-os erőműveket.
A bírálók elméleteken vitatkoznak
Az utóbbi időkben óriási vitákat és érzelmi indulatokat generált a szabadalom. Egyes szakemberek szkeptikusan néznek az új találmányra, sőt, van aki, elhibázottnak tartja a koncepciót, miközben nem is ismeri annak összes részletét, azt se könnyű kibogozni, hogy ki rendelkezik a professzorhoz hasonló szintű áramlástani ismeretekkel. A magyar tudományos élet hagyományosan „akadémikus” volta pedig történelmi szinten mozog. Nehéz persze azt is felmérni, hogy a háromlapátos szélerőművek mekkora lobbihatással bírnak a szakmára, mondják alternatív energiatermeléssel foglalkozó szakértők.
Vannak már mérések is
A kulcskérdés az, hogy mekkora az a minimális szél, amikor a szélerőmű beindul.
A szakmai kánon szerint a meglévő erőművek 3 m/s-nál indulnak. A Györgyi-féle konstrukció pedig már 0,3 m/s erősségű szélnél működésbe lép, ezt a fejlesztők mérései bizonyítják.
(A teljesítmény vonatkozásában pedig a Betz-féle konstans határozza meg azt a tényt, hogy a térben érkező szélenergia hány %-át tudjuk maximálisan kivételezni. A Betz-konstans sohasem lehet nagyobb mint 0,59.)
Sokan azt mondják, hogy nincs olyan mechanikus szerkezet, ami képes 0,3 s/m-nél beindítani a szélerőművet, Györgyi Viktor viszont azt állítja, hogy épp e probléma megoldását találta meg több mint 15 év kutatómunkája során.
Nagy szeleknél szintén nem kell leállítani az erőművet: a szerkezetet már 100 km/órás szél is „megtalálta”, de rendszeresen tapasztaltak a környéken 70-80 km/órás erősségű szeleket.
Források: nol.hu
ingatlan.net/magazin
) A pontból B pontba rövidebb úton nem tudsz eljutni, mint amekkora a két pont távolsága, ez ugye magától értetődik. A téridőben ez a "távolság" út/idő, tehát sebesség dimenziójú, csak a dolog logikáját valamivel nehezebb átlátni, mint a jól megszokott "tér" esetében), és értékét számszerűen meghatározni leginkább valami nulla nyugalmi tömegű közvetítő részecskével rendelkező hatás, praktikusan a fény terjedési sebességének mérésével lehet.
)
