A video egy rendőrautó kamerája által rögzített felvétel és sajnos csak ennyi van a youtube oldalán belőle.
Amit viszont elmondtál, érdekes. Nekem is van két hasonló történetem az egyik szüleim elmondása alapján a másiknak én voltam a részese.
Az egyik:
Születésem előtt kb. két hónappal meghalt az édesanyai ágon súlyos betegségben a nagymamám. Nagyon szeretett volna addig élni, míg meg nem születek, még a halála előtt látni mindenképpen látni kívánt, mivel édesanyám 5 testvér közül a legkisebb kései gyermekként kicsit kedvencebb gyermek volt és én voltam az első babája. Sajnos ez nem sikerült neki... vagy mégis?
Kb. 3-4 hetes lehettem, mikor egy augusztusi esti szoptatásnál szüleim elmondása szerint az ablak két függönye (normál és sötétítő) félre húzódott és a nagymamám nézett be az ablakon kívülről és mosolygott anyura és rám. Édesapám máshol tartózkodott a helyiségben ő csak azt látta, hogy, mintha tartós fuvallatt lett volna az ablak sarkába, mint mikor nyitva az ablak és, hogy édesanyám rámeredt az ablakra és sírva fakadt. Az egész függönyfélrehúzodás kb. 8-10 másodperces jelenség volt. Természetesen apu odasietett édesanyámhoz, nem tulajdonított jelentőséget a függönynek, (mert ő racionális gondolkodású lévén nyílván huzat van) de mialatt átölelte kb. ugyanabból a szögből látta az ablakot, de ő nem látott senkit, csak a szépen, lassan visszalebbenő függönyt. Legalább 5 perc volt mire édesanyám a sírástól megtudott szólalni elmondta apunak, hogy mit látott , erre apu, mint egy megnyugtatólag közölte édesanyámmal, hogy csak a huzat volt és, hogy megy becsukja az ablakot... csak, éppen az ablak csukva volt, még anyu zárta be fürdetés előtt. A szoba ajtaja is zárva volt. Na édesapám, ekkor fogyott ki a magyarázatokból... Bő 2 hónap múlva beszéltek erről az egészről, mert anyu szépet álmodott a nagymamámmal, halála óta először. Előtte sűrűn voltak (madnem esti rendszerességgel) rossz álmai és ezek érdekes módon megszüntek...
Amit viszont elmondtál, érdekes. Nekem is van két hasonló történetem az egyik szüleim elmondása alapján a másiknak én voltam a részese.
Az egyik:
Születésem előtt kb. két hónappal meghalt az édesanyai ágon súlyos betegségben a nagymamám. Nagyon szeretett volna addig élni, míg meg nem születek, még a halála előtt látni mindenképpen látni kívánt, mivel édesanyám 5 testvér közül a legkisebb kései gyermekként kicsit kedvencebb gyermek volt és én voltam az első babája. Sajnos ez nem sikerült neki... vagy mégis?
Kb. 3-4 hetes lehettem, mikor egy augusztusi esti szoptatásnál szüleim elmondása szerint az ablak két függönye (normál és sötétítő) félre húzódott és a nagymamám nézett be az ablakon kívülről és mosolygott anyura és rám. Édesapám máshol tartózkodott a helyiségben ő csak azt látta, hogy, mintha tartós fuvallatt lett volna az ablak sarkába, mint mikor nyitva az ablak és, hogy édesanyám rámeredt az ablakra és sírva fakadt. Az egész függönyfélrehúzodás kb. 8-10 másodperces jelenség volt. Természetesen apu odasietett édesanyámhoz, nem tulajdonított jelentőséget a függönynek, (mert ő racionális gondolkodású lévén nyílván huzat van) de mialatt átölelte kb. ugyanabból a szögből látta az ablakot, de ő nem látott senkit, csak a szépen, lassan visszalebbenő függönyt. Legalább 5 perc volt mire édesanyám a sírástól megtudott szólalni elmondta apunak, hogy mit látott , erre apu, mint egy megnyugtatólag közölte édesanyámmal, hogy csak a huzat volt és, hogy megy becsukja az ablakot... csak, éppen az ablak csukva volt, még anyu zárta be fürdetés előtt. A szoba ajtaja is zárva volt. Na édesapám, ekkor fogyott ki a magyarázatokból... Bő 2 hónap múlva beszéltek erről az egészről, mert anyu szépet álmodott a nagymamámmal, halála óta először. Előtte sűrűn voltak (madnem esti rendszerességgel) rossz álmai és ezek érdekes módon megszüntek...
