A magyarság mitológiája, ősi küldetése

Ivan

Kitiltott (BANned)
Alberth

Kedvers Alberth!
Atilláról (nem Attila!!) olvastam, összeraktam:
A Hun Törzsszövetség vezérkara röviddel Atilla előtt:
Uruk-Dargin, akit fia, Hunyor (URALKODIK: 385-410)követ, majd a három fia (Mundzuk, Udin és Bagamér) közűl Bagamér(uralk.: 410-430). Bagamér lesz Atilla és Buda apja, lánytestvérük neve: Bősárkány.
A hagyomány szerint a hunoknál I S volt fősámán (Buda lett) és fővezér (Atilla). Atilla 433-ban már vezérként érkezik ide, Budával, aki okos ember. A catalanaumi csata után megmérgezik a seregében szolgáló gótok a Krimhilda-Ildikóval történt esküvőjén (452) . Atilla 41 éves volt. Ekkor -legalábbis a vezéreknek- nem volt kötelező az egynejűség. Az esküvőt erősen ellenző Réka ekkor békési birtokán duzzog, a legkisebb fiával (Csaba). Buda már a nagycsata előtt meghal, megölik a mindenáron csatázni akaró tyumenvezérek, gót felbujtók tanácsára, legelő és élelmezési problémák miatt. Atilla hadserege 45 tyumen (egy tyumen 10 000 fő). Buda után (felesége Duna asszony) Nekese lesz a fősámán, akinek a felesége Dédes, Bősárkány lánya. A temetést Nekese-Dédes vezényli.
A fősámáni székhely (komoly reliviákat is tartanak itt!!) Ősbuda, azaz Budakalász fölött kb 1 km-re a Pilis felé volt. Most kutatják! Atilla székhelye Szeged térségében volt. A temetés az ismert hármas koporsóban történt, kisebb eltérések azonban előfordulnak.
Különös a további történet is: A hármaskoporsót Szeged fölött az un Szárazérbe temetik el. Temetés után évtizedekig járőröznek erre , először Szőreg katonai, majd mások. Az avarok -Baján vezér utasítására- felakarják szednia koporsókat, Szekszárd fősámánjukkal. A hunok ezt nem engedik, majd elszállítják titokban az Etil (Volga) könyök közelébe, Alkazárra (ma: kb Asztrahány) 580 körül. Innem jóval később kerűl a relkvia az Urálba. Ismeretlen helyre, barlangrendszerbe...itt tartunk..
A halála után a hunok európai hegemóniája megszűnik, Atilla és Buda fiai (utóbbié Aladár) visszamennek keletre, Csaba ittmarad Rékával és 10 tyumennyel. Duna asszony is itt marad, övé lesz Pannónia...
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Ménróti Kadarcs

ALBERTH URAM!
A KADARCS UGYEBÁR A hORTOBÁGY EGYIK TELJESEN JELENTÉKTELEN ÁRKOCSKÁJA.
Ménrót persze más. A Ménesnek is hívhatták, Ő volt az első ismert névtulajdonos.
A Hortobágy a FÉRAN névtár szerint női név.
Ménes neve az egész világon ismert: Ő a Menész. Képtelenek ugyanis helyesen kiejteni a nevét más népek. Az első fára-ó volt. Hétvárosban élt, persze ez nem létezik, Hetevarettként ismerte az ókor.
Piramisa (peremese) a Kheopsz, Isis (felesége) a Meunkauré nevezetűt birtokolja. Fogadott fia (mert csak lánya volt) Hór-Aba, akit Hórusznak neveznek, neki is van "világépülete". Hór Aba Ménes testvérének fia volt.
Megemlítem, az asszuáni, nemrégen avatott templom kopt főpapját Markosnak hívják. Különös üdvözletet küldött nekünk, magyaroknak. Nem kell elhinni, tessék utánnanézni. Mi ez a sok véletlen??
No és a magyarabok? Karnaktól nem messze , mit gondolnak? A Havaruti Nagyszala idején (ie. 3970) már ott éltek...
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Ivan!
A Kadarcs szerintem a kádár szóból eredhet, ami igen magas sámáni méltóság lehetett egykoron. Tehát a Kadarcs szakrális hely volt, ahol a kádár valamilyen vallási tevékenységet végzett. Hogyan lett foglalkozásnév (hordókészítő), ezen már elgondolkoztam. Ugye van még a bognár, ami szerintem szekérgyártó lehet. Attila temetéséről annyit, hogy nagy titokban tarthatták a sírhelyét az akkori szokások szerint. Úgy ahogyan Móra Ferenc a Láthatatlan ember című könyvében leírja. Valamint régészeti leletek is bizonyítják, hogy magasrangú szkíta vezetők lovaikkal, szolgáikkal, asszonyaikkal temetkeztek. Ugyanis uralkodójuk után önként mentek a halálba, hogy a túlvilágon is vele legyenek és őt szolgálják. ,,Előttem jársz és szolgám leszel a túlvilágon...!" Kérdés hogy mi történt Attila újdonsült feleségével: Krimhilda-Ildikóval, talán ő is követte a halálba? Egyes feltevések szerint ő ölte meg a nászéjszakán torkon szúrta egy tűvel, bár ennek a valóságtartalma már az előbbiek szerint sem nagy. Ugyanis ha követnie kellett a halálba, így nem igen tette volna. Minden esetre felöntött a garatra, s álmában spontán orrvérzés érte, amitől megfulladt. Ez az elfogadott verzió. Vannak bizonyos források ókori nagy királyok temetéséről. Először építettek a talajszint alatt egy palotát számtalan szobával. Ezek közül egyet kiválasztva, ide temették a padlózat alá hármas kopórsót. Tehát hogy melyik szoba az a sok közül: már csak a legbeavatottabb munkások tudhatták. Később azonban senki sem, mert a sír titkosítása érdekében mindenkit megöltek aki részt vett az építésben és információval rendelkezett. Persze mindent elárasztottak vízzel, vagyis már eleve folyóeltereléssel kezdték a munkálatokat a meder alatt. Persze a későbbiek során már senki sem tudhatta, hogy a folyó mely szakaszán, a meder mely részén van a föld alatti palota és annak melyik szobája rejti a koporsót. Ha így belegondolunk: bizony nehéz elképzelni, hogy az utódok ismerték a titkot. Ilyen értelemben Buda (Bleda) sírja sem lehet akármilyen és akármilyen helyen, nem beszélve Rugáról és Bendegúzról. Azonban ha a hun-magyar-avar kontínumban gondolkodunk Baján kagánnak is igen jelentős sírjának kell lennie valahol és Kurszánnak is. Persze Attila (flagium Dei)-é a legjelentősebb. Ehhez kétség nem fér. Mindenesetre úgy látom hogy te főleg az arvisúra adataira támaszkodsz. Én viszont úgy vagyok ezzel hogy nem vagyok biztos az arvisurák hitelességében. Épp ezért minden fellelhető forrást - már amihez hozzáférhetek - figyelembe veszek. Egyébként valóban túl sok a ,,véletlen" ahogyan írod is. Több kontinensen is beszélhették az ősi nyelvet, melynek már csak egyetlen nép a képviselője a magyar. Erre utal a Tamana-kutatás és sok más egyéb dokumentum. Már pedig akkor nem lehettünk ,,ázsiai vad barbár" horda, akik a környező népektől vették át szavaik nagy részét. Ugyanis annyira kulturálatlanok voltunk, hogy alig volt szókincsük a köröttünk lévő ,,dolgokra, fogalmakra és használati eszközökre". Úgy hogy van még kutatnivalónk és közzétenni, megvitatnivalónk...
 

power

Állandó Tag
Állandó Tag
Ahol keletkezik Egy ékes, nagy út;
Amellett keletkezik
Egy halastó-állás.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
Azt is felfogá
Az apró sárocska.
Arra is rászokik
Csodafiú szarvas.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
Noha kimennél,
Uram, Szent István király,
Vadászni, madarászni;
De ha nem találnál
Sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál
Csodafiú szarvast.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
Ne siess, ne siess,
Uram, Szent István király,
Az én halálomra!
Én sem vagyok
Vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok
Az Atyaistentől
Hozzád követ.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
Homlokomon vagyon
Fölkelő, fényes nap;
Oldalamon vagyon
Árdeli szép hold;
Jobb vesémen vannak
Az égi csillagok.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
Szarvam vagyon:
Ezer vagyon!
Szarvam hegyin vannak
Százezer sövények.
Gyulaszlag, gyulaszlag,
(H)oltatlan alusznak.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
Hej, már kit adjunk?
A Jusztinnak adjuk,
Horváth Annát adjuk.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
Hej, már kit adjunk?
Lacikának adjuk,
Király Ilust adjuk.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Krimhilda, Buda sírja és másoké..

Alberth Uram!
Krimhilda-Ildikót lenyilazták Atilla halála után azonnal a gótjaival együtt.
Atillára unokatestvére (Dédes) fia, Daróc vigyázott (főtestőr) akit leitattak. Hagyta magát. Nyáron halt meg, gondolj bele, míg a koporsókat összeszedték mi történt a testével???Tudod a választ? Az Arvisura erre is kézzelfoghatóan egyszerűen válaszol!! Általános összefügéseket és ismereteket keresve vagy 20 éve olvasgatok őstörténetünkről. Rengeteg ferdítést, szándékos és jóhiszemű marhaságot összeolvastam már. Elegem van ezekből, már a "szagáról" felismerem az előbbieket. Csúnya szóval: unom a sok hadovát..jól mondod, leginkább az Arvisurának hiszek. Nálam ez letisztult ügy. Viszont nem olvastad ezt, más lenne a véleményed, ha belemerűlnél!! Mindjárt az elején katartikus ütést kap az olvasó, ha ezt túléli, akkor viszont rájön mit olvas...De strapás ám! Meggyőződtem az Arvisura igazságairól többszörösen is. Még olyanok is, mint László Gyula, csak "súrolták" az igazságot, vagy butaságokat mondtak, pl: Árpádék türkül beszéltek.... Az igazság nem misztikus, nagyon is realisztikus a történelmünk. Megjegyzem, mivel mérnök vagyok nem dőlök be akárminek!
Példáúl nem veszi figyelembe E G Y I K történész sem a sokkoló tényeket, mellyek része a sok földtani és időjárási esemény. Elsőként a jégkor átélése az, amire válaszolni kellene. A könyv megteszi. Nem volt ekkor még sem tűz, sem tartósítható élelem "feltalálva". Akkor mégis miért létezünk?? Földrengések: a Csendes óceán melléke ma is naponta "reng", pl Atilla bejövetelének egyik indoka az, hogy abban az időben rendkívűl sok volt az ázsiai földrengés. Az özönvíz ie. 3500 körűl történt (az utolsó lényeges) mely pl Úr városát teljesen lerombolta, Lagast, Urukot és Eridut is nyaldosta...Kicsit később (ie 3000) hosszantartó óriási hőség (Napfolttevékenység) uralkodott...megjegyzem ez a sivatagosodás kezdetének tekinthető...de a Szaharában is, nemcsak a Kara/Kizil Kumban a Takla Makánban és a Góbéban (Góbi)....Ekkor még a Bolhás (Balhas) és a Bujkál (Bajkál) tavak ugyancsak nagyok voltak. A sivatagosodás napjainkban is folyik, nincs már Aral és lassan Van, Urmia stb tó sem..
Az Úzok (ma palúz=palóc) a teljes sivatagosodást megvárva hagyják el Mezopotámiát, kb "az avar időkben."Gondolj bele az állattartó őseink rá voltak kényszerűlve a legelők keresésére is. Egy példa: Sumérban azért tartottak szamarat, mert igénytelen. Lovat Mariban (északabbra) tartottak..ilyen érzékeny ez a kérdés! Láttam olyan mai feldolgozást, hogy a Tigris/Eufrátesz vizéből a sókirakódás mértéke mit jelent...tehát öntözni akárhol, akármivel...
Más: Atilla sírjának hollétét a beavatottak ismerték, leírtam, hogy Szőreg és csapata vigyázott rá a kezdetben, a továbbiak az Arvisurában olvashatóak. Szerintem az Arvisurában leírtak szerint akár keresni is lehetne A. temetkezési helyét, ha lenne értelme, vannak geodéziai ismereteim (Urálban van most).Buda Budán van eltemetve Paál Z. szerint. Éppen csak jeleztem: Budakalász környékén a sámánszékhely feltárást "maszekban" megkezdték!!Nyisd meg a Lánszki vagy a László Gyula Rgyesület hionlapját, ha érdekel.
Végűl: nem egyetlen társaság a magyar, melynek a világonvéletlenszerűen itt-ott előfordúl egyik-másik földrajzi elnevezése. Ennél jóval összetettebb a kérdés, de itt kifejthetetlen. Az Arvisurával kezdve lehet erre rávezetni bárkit. Szép napot Neked!
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Alaphelyzet

Kedves Alberth!
Távírati stílusban zavarlak most. Az alaphelyzet azt jelenti, hogy a hunfajú népek közössége a jégkor után jóval (ie.4040-ben) szövetségre lépett Ordoszban (Ordosz=farkasverem). Ordosz a Sárga folyó partján van, ahol ez utóbbi két ágra bomlik. Jelenleg Paotou (esetleg Batou) a helyén álló város neve.
A szövetség neve: 24 Hun Törzsszövetség. Első fejedelme: Agaba (Öreg medve) volt, akinek a feleségét Rimának hívták. Agaba mellett fősámán és tárkányfejedelem működött. Ordosz szellemi központ is: eleinte itt képezik az arbagokat (orvos) a patesziket (pap) és a tárkányokat (mesterek) továbbá a rimalányokat ( ápolónő, szülésznő).
A képzés ideje 4 ill. 3 év volt. Minden törzs meghatározott számú ifjat köteles küldeni ide..a tanfejedelem (ennek közvetlen főnöke a fősámán) vezetése alá. A képzés lovas versennyekkel (süán) zárul. A lóállomány felelőse a lovasfejedelem volt.
Általában 20 évenként volt Nagy Süán, a nyeretesek komoly kívánságokkal léphettek elő..Száz évenként volt nagy szala Ordosztól akár Egyiptomig bárhol, egy kijelölt helyen. Pl az ie. 3970-ben tartott nagyszala helyszíne Hetevarett (Nílus delta) volt, ezen Nimród is megjelent!
Így indult az ázsiai barbár véreink szervezett élete Ordoszból...de ez nem minden, csak egy köztes időbeni állapot. Van hamarabbi eseménysora is a barbárok népének..nekünk.
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Iván!
Nekem nagyon tetszik Magyar Adorján eszmefuttatása is a magyarság európai ősi múltjával kapcsolatos anyaggyűjtései alapján: A Kárpát-medencében ősidők óta mindig is magyarok éltek. Badiny Jós Ferenc kutatási eredményei is legalább ennyire figyelemre méltóak. Ezeken is el lehet gondolkozni, mert logikusak és történelmi tényeken alapulnak. Teszenek Csontváry Kosztka Tivadar írásai is, mert egyéniséget takarnak. Aztán ott van Kőrösi Csoma Sándor, aki viszontagságos utakon, személyesen kutatta fel az ázsiai összefüggéseket. Egyébként Csontváry is több helyszínt meglátogatott. Ő a Napút-összefüggésrendszert értelmezte szakrális módon. Ebben a vonatkozásban nála Attila központi helyen szerepelt. Több napútszimbolikailag igen jelentős helyszínt megfestett és ezeken a képeken sok információt rejtett el, amit érdemes kutatni, úgy ahogyan Pap Gábor teszi, akit szintén nagyra értékelek. Úgy ahogyan Jankovich Marcell kutatómunkáját is, bár ő reá már előzőekben hivatkoztam is. Vannak még rajtuk kívül is, akik az őshagyomány jeles kutatói - nem kevesebb sikerrel és nem kevesebb eredményességgel. Pl.: Bíró Lajos és a többiek... Persze az arvisura-kutatást is fontosnak tartom, forgatom ezeket az írásokat is időnként - de nem támaszkodom egyféle információra az igazságkeresés rögös útjain.
,,Mert sokan mennek a széles úton, de az igazságra a keskeny ösvény viszen..." Avagy az ősfény útján haladva isteni szikrák világosítának meg időnként. Egyébként Csontváry elhivatott volt, ezért választotta ezt a sámánias nevet. Talán te is azért vagy Csonti Iván?
Üdvözlettel Alberth
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves Alberth!
Csoma kerülőúton indult, nem lehet tudni elérkezett vagy nem érkezett volna el a célba. A nagy tudás nem elég, kellett volna ehhez több pénz és intuíció is talán. Ki tudja? Mármint az őstörténetünk kutatásával kapcsolatban.
Csontvárynak viszont semmi köze a konkrét kutatásokhoz, de a képei fenemód tetszenek nekem is, a Balbek kicsit elrajzolt ugyan de ez is csodás. A cédrus utólérhetetlen, de a tanító is. Őt ebben a vonatkozásban felejtsük el. Zseninek zseni volt viszont a festészetben.
Badini Jós Ferenc sajnos már nagyon idős (kb 94) ezért már nem tart előadásokat.- Ő elsősorban a pártusokkal foglalkozott, mely időszak kb 500 évet fog össze (ie 250-iu 230) tehát az őstörténetünk viszonylag kis szeletét. Ebbe Nazír (Jézus)is belefért. Tisztelem kutatásaiért, meglátásaiért, de a teljesség c s a k az Arvisurában van meg. Ez a nagy könyv, az alapmű. A műtörténész Papp okos ember,de megintcsak az előbbi a véleményem: nem átfogó és más szempontból kutat. Bár jók szerintem az eredményei. Marton Veronika sokat téved, de az enuma elis (teremtésmítosz) c könyve "nem piskóta" jól kiegészít. László Gyula nem időszerű, csak apróságokban, viszont ezekben az is marad. Nehézkes volt és félénk. Nem keveset tud Bakay , azonban nem mer elmenni az időben jelentősebb távolságokra és ezért nem teljesek megállapításai. Néha téved, nem olvasta az Arvisurát. Nem mondható el jobban: alapmű!! Nagyon keskeny terület (és nehéz) az Arvisura ösvénye, de ismerni kellene minden érdeklődőnek. Mármint a kályhát. Sok sarlatán következne, akik ebből egészítik ki a jövedelmüket és összehordanak mindent, jó esetben féligazságokat. Kitűnően megtévesztik a "kezdőket". Én 20 év alatt kecmeregtem oda a témában, ahol most tartok. Többször elolvastam, térképeket böngésztem. A földrajzi helyek sem piskóták: pl hol volt Magyarka (Krasznodar környéke) , Alkazár (ma: Asztrahány) , Füzesgyarmat vagy az örök földrengéses Bakát? Helyezd el a Csendes óceánban az Ataiszt...stb..vagy a Tunguszka , a robbantás (1908) helye..a Turgaly kapu, Hétvár, Duna-Ordosz stb..ezek többsége megfejthető.
Vannak azután kifejezetten rosszindulatúak írók, akik az őstörténetünket gúnyolják. Sokan. Véletlen kizárva .Neveiket mellőzöm, sajnos akad közöttük még olyan is, aki nemcsak író, de többezer éves FÉRAN neve van.
Kérdésedre válaszolva: szerintem a felmenőim parasztok voltak (a fater nem) és a mai Délvidéken éltek (Nagykikinda környéke), de csak 1790 körülig tudom követni Őket.
Jópár őstörténetünkkel foglalkozót tudnék még felsorolni, de nincs értelme.
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
Igen nagyrabecsült, tekintetes Ivan úr!
Meg ne lepődj, csak szeretem az ilyen régies levélbeli megszólításokat. Egyébként azt írod, hogy őseidet ,,csak" 1720-ig tudod követni, mintha ez olyan kis dolog lenne. Nem mondhatnám, sőt dícsérnivaló családi generációismerettel rendelkezel, ami tudd meg, hogy manapság ritkaságszámba megy még a magyarok között is. Én sem tudok ennél sokkal visszább keresni az időben, max 90 évet csirka. Ez sem az én dicsőségem, sokkal inkább a család ősibb tagjaié, mivel ők számontartottak ezidáig jó néhány generációt az időben visszamenőleg. Nagymamám még regény-szinten is megírta az utódok számára az nagyapja, dédapja és a család történetét. Apósom, aki néprajzkutató-múzeológus szintén levéltári és egyéb kutatási adatok alapján gyűjtötte az adatokat. Tehát nekem van némi fogalmam, hogy nem egyszerű az 1700-as évekig visszakövetni a családfát. Egyébként én a Csonti nevet, mint sámánsággal, vagy táltossággal kapcsolatos szimbólumot kérdezém vala tőled. Egyébként Csontváry nem csupán festő volt, hanem a ,,Napút legnagyobb festője"; ahogyan ő magáról meg is írta. Nézz utána sesetleg szakkönyvekben, mert ő elhivatottnak tartotta magát, s nem véletlenül festett olyanokat, amilyeneket. Mert képei nem csak az adott helyszínt örökítették meg. Ez csak a célja egyik része volt, hanem rejtett szakrális mondanivalót is akart velük közölni. Ez volt célja második része. Tehát ő többinformációs képeket festett. Tehát zseni volt. László csaba, mint ahogy mondod ,,félénk" kutató volt. Hát persze, hiszen neki a magyarságkutatás megélhetési munka volt, s eleget kellett tennie az akkori felettes elvárásoknak. Azonban annyira mégsem volt félénk, mert bizony többet kifejtett így is a lényegből mint a többiek azidőtájt, ezáltal haladónak számított. A kettős honfoglalás elmélete még forradalmi újdonságként hatott akkor szakmai berkekben. Bizony sajnos olvastam én is szinte gúnyolódó okfejtéseket őseinkről, őstörténetünkről, s ma is gyártanak ilyeket nemzetünk egyes ,,jeles" fiai. Ezért kell arra vigyázni, hogy ,,sok konkoly közt el ne vesszen az igaz..." Egyébként nekem az a meglátásom, hogy a magyarságkutatás során nem hagyható ki a múlt szakrális jeleit is faggatni. Ugyanis a profán és a szakrális együtt adja az egészet. Látom te inkább az egzakt dolgok felé tendálsz inkább, mivel műszaki végzettséggel rendelkezel. Azonban ha teljességre törekszel; egzakt+humán=egész. A napútszimbolika, a Tejút ősi szakrális ismerete, népmesekutatás, néprajzismeret, népzenekutatás, vallás- és hiedelem-kutatás is hozzátartozik az egész megértéséhez. Én is csak egy kereső vagyok; az igazság keresői közül, és csak hobby szinten. Salve for you: Alberth
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves Alberth!
Egyetértek a meglátásaiddal. Egy kérdés azonban felmerűl: kiknek kellene ismerni az őstörténetünket? Ha mindenkinek, akkor az bizony lehetetlen feladat. Ha egy nagyon szűk rétegnek, akkor viszont jól van, ahogyan van, vagyis sehogyan. Csontvári kettőssége esetleg egy szűk réteg számára tartogat felismeréseket. Őket pedig nem tudom mennyire érdekli? Annakidején foglakoztam Vele is, nagyon tetszenek a képei. Írásai közűl persze a "zseni tenyésztését" tartom érdekesnek. Azért írtam, hogy Ő nem lényeges, mert változatlanul ezt tartom, de értékéből ez nem von le, zseni volt, akinek látomásai voltak.
Tudod, olyan látszólag megfejtett dolgok is mint az Álmos-Kurszán-Árpád féle honfoglalás, csak félig vannak igazán meg a tankönyveinkben. Tehát ilyesmivel (viszonylagosan ez a "közelmúlt") többet kellene foglakozni a tankönyvekben is, középiskolától kezdve. Így lehetne eljutni múltunk igazi megismeréséig. Mindjárt az első meghökkentő tény az: nem 7, hanem 10 törzs érkezett ide. Az egyes törzsekről is kellene egy kis ismeret. Azután: kik voltak itt, a medencében? Mennyien lehettek? Milyen nyelven beszéltek? A nagy könyv szerint a mongoljárás után lett uralkodó a magyar (Úz) nyelv. Mennyire voltak tudatában az őslakosok, hogy "jönnek a magyarok?" és ezt hogyan fogadták? HÁNYAN JÖTTEK BE ÁLMOSÉK? MELYIK HÁGÓKON? IGAZ-E HOGY KURSZÁN HONFOGLALÁSI TERVET KÉSZÍTETT? .. Árpád kétszer is járt felderítőúton itt. Második apósa, a kabar Verecke segítette az útjait. Miért jöttek ide a honfoglalók? Bizony nem az volt az oka -mert nem igaz- hogy valamiféle kazárok stb elől. Igaz-e, hogy az avar kincsek visszaszerzésével Árpád is sikeresen foglalkozott? Milyen kincsek ezek? Csak nem ezekből épült pl az aacheni dóm és egyebek? Csak nem ezért "kalandoztak" eleink? Végűl mi történt Álmossal? Nem folytatom. Egy ilyen látszólag világos dolog is újraírásra szorulna.
Egyébként abban is igazad van, hogy eléggé determinisztikus a szövegem. Nem vitatom. De a távírati stílushoz nem illik a ködölés...Szép napot!
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Ivan!
A Kadarcs szerintem a kádár szóból eredhet, ami igen magas sámáni méltóság lehetett egykoron. Tehát a Kadarcs szakrális hely volt, ahol a kádár valamilyen vallási tevékenységet végzett.

  1. Kádár = A magyar őshagyomány szerint bírói hivatal a hunoknál, melyet némelyek a török kadi-bíró szóval hoznak kapcsolatba.
  2. Kadarcs = a hámas-Kőrös mellékfolyója Szabolcsmegyében, mely azonban csak időszaki folyással bír; Hajdumegyét is érinti, de ott csak mint folyásnélküli ér szerepel.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
A szarvashoz:
az ősidőkben minden törzsnek/a hasonló törzsek szövetségének volt jelképe, mindíg egy állat. A jászoké pl a szarvas volt. Az Árpád előtti jászság és a mai kiterjedése nem ugyanaz. Oroszlán és turul: előbbi Nimródé, az utóbbi az Árpádok másik nemzetségéé volt, ez a kettő "valahogy összeért". Ezért lehet pl Pusztaszeren oroszlán..
Bagamér -Atilla apja- egy nagyon ősi elképzelést akart megvalósítani Atilla és Buda nevű fiaival: azt, hogy a nagyvíztől (Csendes óceán) a másik nagyvízig (Atlanti óceán) elfoglalják a területet. Utoljára ez volt még a mongolok mániája is, Möngke halála ezt megzavarta és Ungika (Kubiláj magyar mamája) elérte, hogy rendeljék vissza a harcosokat. Kubiláj előbb ordoszi fővezér, majd kínai császár lett, felépítette pl Parajdot (Peking). IV. Bélával a mongolok (főleg Csadaj fősámánjuk) eredménytelenűl tárgyaltak, hogy vegyen részt a harcokban. Ekkor már a sok nyugati házasság miatt az Árpádház -mondhatni- felhígult. Béla anyja is Gertrudis volt...lassan elkövetkezett Róma és a nyugat ítélete: az Árpádházat "elkell tenni lábalól..
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
Igen tisztelt Forgószél!
Valóban bírói méltóságot takar a kádi-szó. Sok helyen utalnak is rá pl. bölcs jelzővel. ,,bölcs kádi". Azonban a napkeleti királyok is bölcsek voltak, akik egyben főpapok, mágusok, királyok valának. Vagyis táltoskirályok. Tehát a kádár kifejezés mindkét funkcióra igaz. Valószínű hogy a palesztin ,,Kádes" helységnév is ezzel kapcsolatos. A Kadocsa név és a kegyes jelzőnk is ide tartozhat. A Kadarccsal kapcsolatban mint vízfolyás van kutatási dokumentum is, majd idézek belőle ezeken a lapokon, ha több időm lesz...
Sajnos a mai napon már fogytán...
Üdvözlettel: Alberth :..:
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
KÁDIZÓK!
Uraim, a kádár soha nem volt kádi. Mást jelenz ez és az! A kádár ahordókészítő mester neve.
Kadarcs, lehet vitázni ezen, de a tavasszal többször jártam a Kadarcsnál, ez egy időszakos vízfolyás a Hortobágyon, egy említésre sem igen méltó elhanyagolt árok. Munkámmal kapcsolatosan (vízépítés) kellett odamennem. A Hármas-Körös ide jó messze van, addig még a Berettyó is előfordul.
A magyarok soha nem "kádizták" a bírójukat, a bíró már jó régen is bíró volt. Az ősi faluházban volt a helye a szülőszoba, és a betegszoba mellett.
Minden reggel jelentett neki az éjszakai őrség...a tizes, százas és ezredesfaluknak volt bírája, a főbíró a fejedelmi székhelyen lakott. A székhelyen lakó hunok pl -rövidítve- a széki hunok (székelyek) voltak.
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
Névmutató, topográfia, vízrajz 1865-ből!

Kedves Iván! Illik bizonyos fogalmakat alaposabban megvitatnunk, így jutunk elébbre. Ha van dokumentum is a vitaanyaghoz az még jobb. Már pedig van, méghozzá nem is mai, hanem 140 éves! Akkor még ezek a kis vizek, erek nem is voltak ennyire kiszáradva. Ld. Hortobágy, Debrecen (pl. Füvészkert) és környéke. Feltételezhető, hogy a nagy hun király idején ez még jobban jellemző lehetett.


A Kadarccsal kapcsolatban hivatkoznék egy régi kutatási anyagra. Balkányi Szabó Lajos 1865-ös esztendőben kiadott történeti, szájhagyományi és szónyomozási helységnévmagyarázó kötetében eképp ír:

Kadarcs: A balmaz-ujvárosi határról jön egy folyóvíz, a Debrecen város birtokában lévő elepi pusztára, mely ott temérdek kanyarulatokat tévén, a Kösűszögben a Kösü fölyóba szakad. - ez a víz neveztetik Kadarcsnak.
Ez mindenesetre magyar nevezet, noha már a közhasználatból kiesvén értelme elhomályosodott.
Tudjuk, hogy az őskorban a még napimádó magyarok főpapjai Kádároknak neveztettek, mely nevezet később személy- és családnévvé is vált. Voltak Kedüsa, Kadusa, Kadika, Kadarta személyneveink is, melyek a ked vagy alhangon a kad gyökből erednek a kedü vagy kedv, továbbá a kedély, kegy, kegyes szavaink is, és igy ama nevek a kedves és kegyes értelmet adják. Ez ős gyökszó ilyen értelmen ment át keleten több népek, mint a szírek, zsidók és arabok nyelvébe is. A szentírásban Jeruzsálem ,,Kádesnek", s régi sikulusokon pedig ,, Kedüsá"-nak írattatik, mindig kegyes=szent jelentéssel bírván, a honnan Herodotosnál Jerüszálem ,,Kadütis" név alatt jő elő, sőt jelenlegi lakosai is Jerüszálemet ,,Alkuds"-nak ,,a kegyes"-nek ,,a szent"-nek nevezik, s minthogy a szent, kegyes egyszersmind igaz , igazságtevő is: nálunk a kádár szent kegyes papot , a törököknél pedig kadi mai napig igazságtevőt ,,bírót" jelent.
Feltehető tehát, hogy a Kadarcs, mint Etele birodalmi székhelyén (lásd Etellaka) átfolyó víz, melynek partjain - mint különben is a napimádók előtt szent helyen - sok országos áldozatok, szent és kegyes műveletek tétettek - kiválólag Kadarcs-nak, azaz kegyes szent folyónak neveztetett; mit még inkább hihetővé tesz azon körülmény, hogy a Kadarcsnak - épen azon áj szomszédságában, hová Révész Imre ur Etellakát helyezi - egy udvart alakító kanyarulata mai napig kőudvarnak neveztetik, s meglehet épen ez volt az áldozati szertártásokna szinhelye, udvara, hogy az áldozati szertartásokhoz megkivántató szent kövek és építmények állottak. ily kőről emlékezthetnek I. András és László királyaink törvényei. (Edictum Andreae I. §. 4. - és Sanct Ladisl. reg. decret. I. cap. 22.)
Megjegyzendő, hogy több a Kadarcscsal közös gyökről származott falu neveink vannak, mégpedig mind vizek mellett, p. o. Kádár Temesvármegyében, Kadarkút Somogyban, Kadarta Veszprémben.

Kedves Iván: ha érdekel, a Hortobágy egykori vízrajzáról és a régi kisebb folyók-erek elnevezéseivel kapcsolatban ebből a forrásból tudok néked szemelvényezgetni. Megjegyzendő hogy ,,déd", ,,ükk", valamint "szép" -őseim Elepen laktak és nagyon jól ismerték a Kadarcsot s a Kőudvarnál gyakorta legeltettek is...

Üdvözlettel: Alberth!
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Ivan! Tudsz -e róla, hogy II. Andrásnak is van egy halotti leple (a Krisztuséhoz hasonló) és a rajta lévő kép szerint nagy királyunk kb. 240 cm. magas lehetett. Ez volt jellemző az Árpád-ház genetikájára, avagy itt már a nyugati -vegyes házasságok is belejátszottak? Kár, hogy 1968-ban karácsony táján a királysírokat összeborogatták, a csontokat széthajigálták és összekeverték... vajon milyen információt akartak megsemmisíteni...?
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
Ereklyék sorsa íme:

"Halomba hányt csontok közt válogat
a régész és az embertan tudósa:
keresgélik a volt királyokat,
A kegyelettel szüntelen adósa
a napról napra növekvő utókor
a közös sírba kevert régieknek:
a királyoknak s köröttük a kóbor,
hazára itt talált idegeneknek.

A mi múltunk e kusza csonthalom,
s véletlen, hogy a tudós mit talál.
A bordák közt gyanítható vajon,
melyik volt csatlós, melyik volt király,
melyik nagyapja volt honfoglaló,
melyiknek hódolt illír, kelta, szláv?
Hisz volt germán is, volt itt már zsidó,
kik együtt jöttek innentől tovább.

Innentől? Honnét? – Árpádok korától
a "Vegyes ház"-ból származó királyok
csontjáig fél évezrednyi távol
(egymástól távol) élt áldott vagy átok-
vert életű elődök keveredtek
a rablók járta közös sírgödörben.
Hajdani eszmék, régesrégi tettek
vegyülnek itt halomban, összetörten.

De innét jöttünk, ez a csonthalom
a múltunk, amely bennünk él tovább.
Hol a tudós s mikor van alkalom,
hogy lelkünk mélyein, vagy legalább
emlékeinkben igényelve rendet
szétválogassa ezt az örökséget,
hol összedobtak nagyemlékű szentet,
királyt, úrhölgyet, alázott cselédet?"

(Hegedűs Géza: A fehérvári csonthalom, 1984)
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Ivan! Tudsz -e róla, hogy II. Andrásnak is van egy halotti leple (a Krisztuséhoz hasonló) és a rajta lévő kép szerint nagy királyunk kb. 240 cm. magas lehetett. Ez volt jellemző az Árpád-ház genetikájára, avagy itt már a nyugati -vegyes házasságok is belejátszottak? Kár, hogy 1968-ban karácsony táján a királysírokat összeborogatták, a csontokat széthajigálták és összekeverték... vajon milyen információt akartak megsemmisíteni...?
Ez a 240-es magasság azért feltűnő, mondhatnám kirívó volt. Negyedórát kutakodtam a Google-ban, mindent írnak róla, a gyermekeit, a feleségeit, a harcait, de sehol sincs említés a feltűnő magasságáról.:confused:
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves Alberth!
A Kadarcs vífolyásról, vagy nem folyásról (száraz) ugyanazt mondjuk. Amagyarok nem voltak sohasem napimádók, ilyet az Arvisura is említene, mert a vallásaikat eléggé részletezi. Most ebbe nem mennék jobban bele. FÉRAN nevek közé az álatalad felsoroltak nem tartoznak. Féran név : Kádárcs, Kadarcska (ez pl női, ataiszi név) , Kadarcsos, Kadarta és a Kádár.
Semmiféle Kadarcs nem folyt át Atilla (nem Attila!!) birodalmán, mely alatt a fejedelmi székhelyet értem. Az Ő székhelye Szeged fölött vagy 20 km-el volt. Ezen lehet vitatkozni, de nem szállok be. Figyelmedbe ajánlom az Arvisurát ebben a vonatkozásban is. Révész oda helyezi a fejed. székhelyet, ahová akarja, ezt már sokan megtették. Nem számít. Egyébként is több volt belőle, érkezésükkor (433) Aquincum volt Atilla székhelye, mejad ez végűl az említett helyre került. A fősámáni székhely általában nem azonos helyen létesűlt, mint jelen esetben is.
Elepen ma egy kis település van és egy nagyon korszerűtlen halfeldolgozó. Rossz látni az ott dolgozók körülményeit.
Nem zavarlak tovább, köszönöm a leveledet.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Alberth uram!
A királysírok csontjainak összekeverése nem 1968-ban kezdődött, hanem már a török időkben. Miután értékeket is temettek el velük...Gondolj Vajk-Istvánra, akit 1068 körűl felszedtek és eltünt a gyűrűje, mellyet -bevallása szerint- egy szabolcsi pap lovasított meg... A nagy garral kezdődött királyi csontazonosítás 1980 körűl befuccsolt, lehet szándékosan. Már a kezdet gyanús: nem igazi profikat bíztak meg...Nem kell nekik (mármint a magyaroknak..) a multat megismerni...elv szerint.
Feltétlenűl megemlítené az Arvisura, ha Endre (1205-1235) óriás lett volna. Inkább halicsi pénzpazarló volt (Gertrudisz sen piskóta) és a gyermekkirály (III. László) régense.
 
Oldal tetejére