Kedves Igazmondó!
Túléled, gondolom. Ha megszeretnél ismerkedni a magyarok és más hunfajú ROKON népek (avarok, kabarok, úzok, tatárok, manysik, hantik, baskírok, vepszék, törökök, kazahunok, székihunok (székely), kunok, mongolok, mordvinok, jászok, szkíták, úzok (palócok), mandzsuk...stb történetével akkor ajánlom újra az Arvisurát. Vedd meg és olvasd el, ha kell éjjelente sem tilos. Régi nép története hosszú és nem éppen sima..A legtávolabbi ősidőkben a hunfajú népeknek persze egy törzse, népcsoportja lehetett, de ez nagyon messze van időben..
A kérdésedre nagyon vázlatosan írok, ott ugyanis az ajánlott könyv..aki akarja bizonyos agymunkával ebből jól tájékozódhat, vagyis, ha akar és bír..
Az utolsó jégkor kb 10 000 éve mult el, persze nem egyik napról a..vagyis ie. 7000 körűl. Nézd meg ha kérhetlek a Bihar név, jelige mellett azt a kis kör micsodát, ez egy Erdélyben talált kb 6500 éves vadász amulett, méghozzá egy" hunfajú népbeli" valakitől...neve: tatárlaki amulett és meg is fejtették. Ez még nagyjából képírást tartalmaz. Kolozsváron a múzeumban van---a másolata. Az eredtit már lenyelték az oláhok. Talán Torma Zsófia (első régésznőnk) marosmenti kutatásait is érdemes lenne megismerned..
A Hun Törzszövetség ie. 4040-ben alakult meg Ordoszban (ma a város neve: Paotou) a Sárga folyónál, Kínában, első fősámánja Abagaba volt. AGABA elvei között az is jelen volt, hogy keresni kell a szétszóródott rokonnépeket és ezért sok kalandozót (ma expedíciónak mondanák) küldött szét főként nyugatra. Először Uzapani, majd Batour (Bátor) sámánokból álló expedíciója tett nagy utakat, már ie. 4020-tól. Az Industól a sumérokon, Egyiptomon át a Kaukázusig, Kárpátokig és visszafelé az Altájon át a Bajkálig...10 évig lovagolgatva...a sámán csapattal. . A szétszóródás okait az Arvisura tartalmazza, erről most nem írok..de Agaba előtt is voltak már hunfajú népek...valahol, egy másik földrészen, de egy kataklizma.. Nézd meg a térképeden hol van Hawaii.
A Hun Törzszöv. vezetői mindíg is a Kárpát-medencét tartották -jégkor előtti- őshazának. Ide Gula (Gyula) sumér pateszivel jöttek el az első felderítők ie. 4000 körűl . Többen itt is maradtak -ez szokás volt- PARAJD vezetésével..a mai Parajdon persze.
A következő expedíció pedig Kerkával érkezett (ie. 3970 körűl) majd Baloggal is sokan jöttek (ie. 3770), akik pl megalapították Debrecent..(kinaias szó: Deb-Re-Cen!! nem véletlen ez) Az expedíciókban mindíg több hunfajú néptörzset képviselő sámánok, vagy vezetők voltak, pl Balog kazahun volt, de tárkányokra, rimalányokra is szükség volt. Balog idejében már volt a Tiszánál egy fősámánság is, Tisza jaku sámán vezetésével (25 féle sámán létezett: a boksa, igric, bőd, nazír, jaku, bacsa, barus stb) ...és elkezdődött a széttelepülés eleinte az alföldi és az erdélyi részeken. Tisza sámán fiának neve Szeged volt. A többit Rád bízom. A jászok "fővárosát" Berény alapította, a többit Rád bízom. Eger neve...Egedtől származik, a nyugati szkíták fejedelmétől, Gyöngyösé Gyöngyös nevű szkíta fejedelemtől..de a térképen látható Maklár is szkíta és Szihalomé mi lehet? A magyar honfoglaóknak már alig kellett településnevekkel vacakolni. Vác vepsze alapítású, még Pannonkori..a Balaton neve is vepsze.
Balog után már 100 évenkénti rendszerességgel érkeztek ide betelepülők, pl a jászok is.
A kalandozásokról ennek vezetői jelentéseket -arvisurákat- írtak Ordosznak. Ordosz egy város neve is és egy fennsík is (térképet!).
Még néhány betelepülőt említenék: Aranyosszékre Esküllőék jöttek (ie. 2800) , a Barcaságba Barca..az utóbbi ie. 1610-ben.
A betelepülésekre idővel jellemző volt, hogy egyfajta népcsoport (kabar, vagy mondjuk a palóc, a szkíta, a székely, a jász, a kun..) nagyjából egy területet foglalt el. ezt bővítették új érkező esetén.
Nagy betelepülés volt, amikor Pannon egy tyumenyjéval (10 000 lovas) megérkezett, melynek kb a jó fele Aranyosszéken, Esküllőnél maradt, a többi átjött a Dunántúlra, biztosan hallottál már Pannonhalmáról, ez volt Pannon székhelye...az unokája -Veszprém- pedig Veszprémet, mint fősámáni központot alapítja, de utódai voltak még: Sopron, Pét, Lébény, Pentele stb is. Pannon szkítákkal és avarokkal érkezett, de a betelepülések itt is erősen színesítették ezt..Ekkor a szkíták (háromféle szkíta volt!) megalapították Pécset, Pécs tórem városát..A római időkben a rómaiak azután átnevezték ezeket, Arrabona, Savária stb nevekre..ők a székelyt sikulnak, a kabart kvádnak, a dahát dáknak, az úzt oscusnak stb nevezték.
Ekkor már jelentős rokonnépekből álló népesség élt a Kárpát-medencében. Pannon után a legnagyobb honfoglalás Atillához (433) köthető, majd az avarokhoz (568-75) és végűl a Magyar Törzsszövetséghez (895-96).
Minderről sokkal részletesebben érdemes tudni, annak akit érdekel..mert a leírásom éppencsak említi ezek nagyrészét. Pannontól kállságokra volt az ország felosztva.
Nagyon lényeges lenne ismerni még az uruki ősvallásunkat is, mely Jézushoz kötődik.
A mai Európát lakó népek nagyrészének a származása Atlantiszhoz kötehető. Ezért a szlávok, latinok, germánok, görögök...atlantiszi népek. Nagy tömegben ők akkor érkeztek, amikor az Atlantis elsüllyedt, mely geybeesett a Szantorin felrobbbanásával, vagyi ie. kb 1600 körűli ennek a dátuma. az oláh is latin..a daha pedig rokonnépümk, őket j e l ő l t é k ki őseinknek...a fényezés okán?? A daha neve a rómaiknál a dák, ők különben Atilla segédcsapatai voltak...őshazájuk az északiráni Urmia tó keleti oldalánál volt. Réka a daha fejedelemhez ment feleségűl Atilla halála után..
Kivételesen írtam csak ide, -mondó kérésére, a szövegem nem idevaló, tudom.