Rendben van, de akkor milyen alapon várod el, hogy bárki elfogadja a véleményedet? Egyik oldalon állnak az általad ténylegesen hivatkozott és ellenőrizhető állítások, amik nem támasztják alá azt, a másik oldalon valami, amiről nem tudhatjuk, hogy valós információ-e, vagy csak egyike a szokásos légből kapott állításaidnak. Ez még viccnek is rossz.
Na álljunk már meg egy baráti szóra! Egyrészt nem a kedvenc érveddel nem értek egyet, hanem a kedvenc értelmezéseddel, ahogyan rendszeresen elővezeted. Az eddigiekből nekem úgy tűnik, Te ezalatt azt érted, hogy ha valamit nem cáfoltak meg, az nem is tudományos. Ez viszont Karl Popper, és a véleményét elfogadó kutatók és tudományfilozófusok szerint alapvetően téves értelmezés. Popper ugyanis a cáfolhatóság alatt a cáfolás _lehetőségét_ értette: kell lennie olyan megfigyelési, mérési lehetőségnek, ami ha egy bizonyos eredményt ad, akkor megcáfolja az állítást. (Ha pedig megcáfolta, akkor értelemszerűen az állítás többé már nem tekinthető helytállónak.)
Másrészt bizonyítottságról sem a szó köznapi, hanem szigorú definíción alapuló filozófiai értelmében beszélt. Eszerint pl. véges számú megfigyelés, mérés nem bizonyíthat egy végtelen tartományon értelmezett állítást, tehát egy csomó fizikai jelenséget ilyen értelemben lehetetlen bizonyítani. Ez viszont semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy a bizonyítás szó köznapi értelmezését használva nincs szükség az állításokat alátámasztó megfigyelésekre, mérésekre.
De könyörgöm, az eredeti állítás az volt, hogy Huangdi (szerinted) a 29.-27. századra tehető „működése” egybeesik a bibliai Noé korával – amit szerinted a feltételezett 29. századi katasztrófa kora. Így természetesen indokolt az állítás egészének kétségbe vonása.
Mihez képest? Te talán tudsz frissebb, a témához kapcsolódó abszolút kormeghatározási eredményről?
Ismerem a cikket, de nem láttam értelmét becsatolni, egyrészt mert Masse következtetését kétségbe vonó megállapításai szakmai körökben is vitatottak, másrészt nem érintik a tárgyalt kérdést, ti. hogy a 29. sz.-i dátum csak mítoszelemzésen alapul, abszolút kormeghatározási adatok nem támasztják alá.
Bihar pedig Paál urat. És akkor mi van?
Az ellenvetések már csak ilyenek… Ha nem is mindig cáfolnak, de legalábbis megkérdőjeleznek dolgokat. Tehát mik a válaszaid az eddigi konkrét kérdéseimre?
Nem értem a kérdést. Azt hiszem, abban már megegyeztünk, hogy a bizonyíték hiánya bizonyíték nem lehet. Poebel fordításában hol szerepel 8 fő?
Másrészt vannak későbbi, teljesebb leletek is, amikben viszont a kérdéses rész egészen jól stimmel a korábban idézettel. Egy asszír tábla szövege pl. Komoróczy fordításában:
Már bocsáss meg. de ismét az jött át, hogy Te aki igen jártas vagy szakmai körökben nem fárasztod magad a számtalan cáfolat beidézésével, felemlegetésével, egyébként is nekem kellene bizonyítani kétségbevonhatatlanul, amit elővezetek...
Nos én nem várom senkitől, hogy elfogadja azt amit állítok, hisz az elején megfogalmaztam, mindenki levonja az általam leírtak, a meglévő ismeretei, vagy épp az általam felkeltett érdeklődés alapján utána nézve szerzett adatok alapján, a saját következtetéseit... De az értelmezhetetlen számomra, ha valaki kijelenti, hogy egyik oldalon állnak az általam beidézettek, amik nem támasztják alá amit állítok, s a másik oldalon a légből kapottak, amik nem ellenőrizhetőek..
Nem gondolod, hogy azokat az állításaimat, amik szerinted légből kapottak kellene cáfolni, s nem minősíteni, mert attól, hogy Te másként véled, ez még nem "kamu".... Nos, én nem teszek olyan általános kijelentést, hogy
szakmai körökben vitatottak, én be szoktam azt is, mint előzőleg is, idézni aki vitatja, s mit is vitat, s ráadásul SZAKÉRTŐNEK IS TEKINTHETŐ a munkássága alapján...
Ami pedig Komoróczy Gézát illeti, vitathatatlan érdeme a hebrasztikai-asszirológiai tanszék létrehozása, oktatásának megfelelő alapjainak lerakása Magyarországon, de Magyarországon, és már idéztem itt Noah Kramert, aki épp annak az egyetemnek az agyagtábla gyűjteményének kurátora, amelyik ezt a táblát is őrzi, amelyről szó van, sőt hivatkoztam
The sumerians c. könyvére is.. De mind Samuel Noah Kramer, mind Komoróczy Géza a
Mezopotámia története tankönyvében a számukra ismert adatok alapján dolgozott, s ezek alapján tett olyan kijelentéseket, amit manapság még mindig tényként kezelnek, holott Kramer 50 éve írta ugyanazt, amit Komoróczy 30 éve... Nincs tíz éve a Göbekli Tepe feltárásának, a Teller(kanadai) vezette, amerikai, indiai és angol tagból álló csapat, 2000-ben tette közzé a jelentését, amiről itt beszélünk. A Masse jelentés 2006-os és 2008-as, a Bourgeois és a Weis féle ellenvetések 2009-ben születtek, s jelenleg is fut több tudományos ismeretterjesztő csatornán a 2012 júniusában a Holocene Impact Workig Group, amelynek tagjai a világ legjelentősebb cunami szakértői, és a History Channel által készitett,
Amikor a világűr megváltoztatta a történelmet c. sorozat. S itt az előzőekben utaltam Luis és Walter Alvarez elméletére, ami 1980-ban született, mégis a pontosítások 2008-ban történtek meg. S Bruce Masse 2006-ban, a Nemzetközi Konferencián Delhiben, amikor a Madagaszkári expedícióról beszámolt azt mondta, nem gondolják azt, hogy a szakma 99,9%-a egyetért velük, hisz elképzelésük számos addigi elképzelésnek ellentmond, de az meglepő, hogy több mint a fele a szaktekintélyeknek melléjük állt....
S ugye akárhogy szemléljük is, Ziasudra történetéről és Utnapistimről beszámoló táblák kora között ezer év van.. S vannak töredékekk amiknek keletkezése között még több, tehát attól hogy valami későbbi és teljesebb még nem igaz...Weöres Sándor sokkal korábban írta Gilgamesét, mint a későbbi "fordítások" .. Komoróczy munkája sem a hiteles történelmi munkák, hanem az irodalom kategóriájába tartozik, ahogy Assurban-apli könyvtára is már szerkesztett irodalmi alkotásokat tartalmazott. S Smith ugye a 11. tábla töredékeit keresve meg is találta őket, de a hangsúly a töredéken van... S itt van Kramer dolgozata Poebelre emlékezve, mielőtt még valaki a szememre veti, hogy mit is írt, a hogyishívják...
Csatolás megtekintése 967842
Ami pedig a nyolcat illeti, én ugye nem az ókori kelet történetét vállaltam fel, hanem a lehetséges, lokálisnál nagyobb "vízözön " hagyományok feldolgozását, a régészet, a geológia a csillagászat segítségül hívásával, s a történeti források, mítoszok alapján.. Vagyis a hagyomány csak egy kiindulási alap. De Ziasudra és Utnapistim története is több töredékben fellelhető, s ezekben a nyolcas szám többször előfordul, ahogy bizonyára ismertek a nyolcszögű oszlopok, a British Múzeumban található King prizma, s a Bagdadi Múzeum Heidel prizmájának a története, csak éppen a funkciójuk ad találgatásra okot. Miután ezek saját korukban nem voltak láthatóak, a városfalak alapjaiból kerültek elő, s a rajtuk lévő tartalom egy része a "királyi levéltárak" töredékeiben is megtalálható.. S nyolchasábosak bizonyos utókornak szánt táblák is... De a pecsét hengereken jelenlévő "nyolcasok" mind azt támasztják alá, hogy a mítoszokban "megszámláltatottak" legtöbbször szintén nyolcan voltak...
Nem értem az állandó Paál Zoltánra mutogatásodat sem, hiszen az Arvisura egy nagyszerű irodalmi alkotás, ahogy a Biblia is, bár ugye ez utóbbi bizonyos szándék mentén szerkesztődött, de szintén irodalmi alapon. S én az előzőekben nem írók, költők műveire, s nem történetírók kijelentéseire alapítottam a következtetéseket. De mint források, a történetírók a forráskritika figyelembe vételével megkerülhetetlenek, s én nem a forráskritikára, hanem a párhuzamba állításra vállalkoztam....
Már csak egyetlen kérdésem lenne: Létezik olyan, hogy abszulut eredmény ? Na ez a vicc és nem az, amit én írogatok....
