Évfordulók. Írók, költők, zeneszerzők, festők …

Verzarka · 2006 November 4

A mai nap eseményei XI. 04.

2006. november 4. az év 308. (szökőévekben 309.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 57 nap van hátra.

Névnapok: Károly, Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karel, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális

Események

* 1083 – Imre herceget szentté avatják.
* 1846 – Benjamin Palmer szabadalmaztatja a műlábat.
* 1866 – Az itáliai királyság annektálja Velencét
* 1876 – Bemutatják Johannes Brahms 1.Szimfóniáját Karlsruheben.
* 1880 – Daytonban (Ohio, USA) James és John Ritty szabadalmaztatja a pénztárgépet.
* 1922 – Howard Carter brit régész megtalálja Tutankhamon sírját.
* 1942 – Erwin Rommel kiadja a visszavonulási parancsot El Alameinnél
* 1944 – Fölrobban a forgalommal zsúfolt Margit-híd pesti szakasza. Több jármű, köztük egy villamos szerelvény a Dunába zuhan. Sok járókelő és utas életét veszti. (A híd budai szakaszát 1945. január 30-án robbantják föl a németek).
* 1945 – Megalakul az UNESCO.
* 1945 – Magyarországon a parlamenti választásokon a Független Kisgazdapárt abszolút többséget szerez
* 1948 – T.S. Eliot megkapja az irodalmi Nobel-díjat.
* 1952 – Dwight David Eisenhower lesz az Egyesült Államok 34. elnöke.
* 1956 – Izraeli támadás a Szuezi-csatorna ellen
* 1956 – A szovjet csapatok megszállják Magyarországot, Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül, Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségre, a Parlamentben Bibó István marad egyedül, ő képviseli a Magyar kormány jogfolytonosságát. Elhangzik Kádár felhívása az ungvári rádióból, Nagy Imre rádiószózata a nemzethez, Bibó István kiáltványa a néphez, Bibó István üzenetet küld Dwight Eisenhower amarikai elnöknek az amerikai nagykövetségen keresztül, a szovjetek utasítására Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György Moszkvához hű kormányt alakít, melynek elnöki tisztségét Kádár János tölti be
* 1957 - A Szovjetunióból felbocsátják a Szputnyik-2-t, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával
* 1959 – Gyászmisét celebrálnak a magyar forradalom emlékére a kölni dómban, a limai katedrálisban, a Sao Pauloi Casa Pia kápolnában, Mendozában és Dél-Amerika szinte minden jelentősebb városában.
* 1966 – aláírják az amerikai-szovjet egyezményt Washingtonban a két ország közötti közvetlen légi összeköttetés létesítéséről.
* 1971 – Magyarországon módosítják és kiegészítik a büntető törvénykönyvet: a bűncselekményeket társadalmi veszélyességük szempontjából vétségekre és bűncselekményekre osztják, és visszaállítják az életfogytiglani börtönbüntetést.
* 1979 – A teheráni túszdráma kezdete: iszlám radikális csoportok megszállják az amerikai nagykövetséget.
* 1980 – Ronald Reagan győz az amerikai elnökválasztáson.
* 1981 – Magyarország felvételét kéri a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (Világbank)
* 1984 – Nicaraguaban 56 év után szabad választásokat tartanak, a szandinisták győztek 63%-al
* 1989 – Az utolsó nagy tüntetés NDK-ban a határmegnyitás előtt
* 1991 – Elfogadják az ún. Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal megszünteti néhány súlyos buncselekmény elévülését. A Fidesz és az MSZP képviselői a törvény ellen szavaznak, az SZDSZ képviselőinek többsége tartózkodik.
* 1991 – Ronald Reagan megnyitotta saját elnöki könyvtárát Simi Valley-ban (Kalifornia). A megnyitón részt vett George H. W. Bush, Jimmy Carter, Gerald Ford és Richard Nixon is. Ez volt az első eset, hogy 5 amerikai elnök találkozott egymással.
* 1998 – Magyarország nevében Martonyi János átveszi Strasbourgban Görögországtól az ET Miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztjét

Születések

* 1760 – Görög Demeter író, szerkesztő, kultúrpolitikus, kartográfus († 1833)
* 1814 – Erdősi Imre piarista szerzetes, pedagógus, az 1848–49-es szabadságharcban tábori lelkész († 1890)
* 1849 – Lóczy Lajos geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1920)
* 1853 – Vargha Gyula statisztikus, költő, műfordító, az MTA tagja († 1929)
* 1873 – Papp Károly geológus, egyetemi tanár, az MTA lev. tagja († 1963)
* 1880 – Pór Bertalan, Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas festőművész († 1964)
* 1900 – Luigi Lucioni, olasz származású amerikai festő († 1998
* 1908 – Józef Rotblat, lengyel származású Nobel-békedíjas brit fizikus († 2005)
* 1913 – Ságvári Endre jogász, antifasiszta ellenálló († 1944)
* 1916 – Ruth Handler (sz. Ruth Mosko), amerikai vállalkozó, a Barbie baba megalkotója († 2002)
* 1919 – Martin Balsam amerikai színész († 1996)
* 1932 – Thomas Klestil osztrák diplomata, szövetségi elnök, államfő († 2004)
* 1944 – Linda Gray amerikai színésznő („Dallas” c. sorozat)
* 1950 – Kuncze Gábor politikus, az SZDSZ elnöke
* 1972 – Luis Figo portugál futballista

Halálozások

* 1847 – Felix Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző (* 1809)
* 1854 – Batthyány Kázmér, politikus, miniszter (* 1807)
* 1859 – Szilasy János teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (* 1795)
* 1972 – Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész (* 1922)
* 1991 – Bágya András zeneszerző, zenei rendező (* 1911)
* 1995 – Yitzhak Rabin, Béke-Nobel-díjas izraeli államférfi, miniszterelnök (* 1922)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Az emlékezés napja Magyarországon

Memento - 1956. november 4.

Ötven éve hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot. Kádár bejelentette ellenkormányának megalakulását, Nagy Imre ekkor beszélt utoljára a magyarokhoz, Bibó István a nagyhatalmakhoz és az ENSZ-hez fordult segítségért - ami azonban nem érkezett meg. A forradalmat eltiporták, s megpecsételték az ország sorsát a következő évtizedekre.

A Corvin közben

Szovjet tisztek

http://1956.fidesz.hu/download/nagyimre_nov4.mp3 KLIKK

Nagy Imre felhívása
Szabad Kossuth Rádió - 1956. november 4., 5:20

Márai Sándor: Mennyből az angyal

Mennyből az angyal - menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: ,,Elég volt.''

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- A költő, a szamár, s a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, - mennyből az angyal.

New York, 1956.

Mécs László: E fiúkért valaki felelős!

E fiúknak nem volt gyerekszobájuk,
hol mese-forrást rejtnek a zsaluk,
lakásuk volt egy rossz szagú muszáj-lyuk,
hol több család csókolt, pörölt, aludt!
Vagy ólban nőttek s rájuk tőrt az ősz.
E fiúkért valaki felelős!

Vagy műhelyekben, forgáccsal, csirizzel
kavart habarcs volt álom-malterük.
Az ételükben ember-jóság-ízzel
nem találkoztak, bár az ég derűt
szült, mert Istennel viselős!
E fiúkért valaki felelős!

Pofozta őket mester, gazda, béres
s rugdalta a kikent, kifent segéd:
sokszor volt lelkük s hátuk alja véres,
bőrük tetveknek vacsora s ebéd.
A csontjuk vitriolos s nem velős.
E fiúkért valaki felelős!

Csak ezt hallották mindég: ,,te gazember'',
s ha többen voltak, akkor: ,,csőcselék'',
irigy ebek a dús koncokkal szemben
s a háborúban ágyútöltelék!
Üvöltni kell, bár közhely, ismerős:
e fiúkért valaki felelős!

Nem tudnak semmit ők a Bibliáról
s hogy van Madách, Faust, lélek-asztagok!
S csak annyit tudnak az Isten fiáról,
hogy elítélt minden gaz gazdagot!
Kinél szurony s arany van: az erős!
E fiúkért valaki felelős!

Rothasztó testi-lelki rossz koszokból
nem hámozta ki senki kincsüket
s zenghet a jóság száz angyal-torokból,
fülük az ég szavára már süket.
Szívük gennyes, szemük nézése bősz.
E fiúkért valaki felelős!

Ezeknek az lesz majd a messiásuk,
ki forradalmat, pénzt és nőt ígér,
a Múlt hulláján tánc lesz, kurjongatásuk
világ-lángok között a Holdig ér.
Jön a Halál, a mindent elnyelős:
ítélet lesz s valaki felelős!

Verzarka · 2006 November 5

A mai nap eseményei XI. 05.

2006. november 5. az év 309. (szökőévekben 310.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 56 nap van hátra.

Események

* 1840 – Az afgán csapatok vereségével véget ér az 1838. október 1-je óta tartó első angol-afgán háború, amelyet Anglia a növekvő orosz befolyás meggátlásáért folytatott.
* 1846 – Bemutatják Robert Schumann 2. szimfóniáját.
* 1894 – Bemutatják Richard Strauss „Till Eulenspiegel” c. művét.
* 1914 – Nagy-Britania annektálja Ciprust.
* 1914 – Az Orosz Birodalom, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzennek az Oszmán Birodalomnak.
* 1916 – A Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia létrehozzák a független Lengyel Királyságot, miután elfoglalták Lengyelországnak az Orosz Birodalom fennhatósága alatt álló területeit.
* 1925 – A magyar országgyűlés elfogadja az 1925. évi XLV. törvénycikket Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról. Széchenyi e naptól fogva lesz hivatalosan „a legnagyobb magyar”.
* 1930 – Sinclair Lewis, első amerikai íróként, Irodalmi Nobel-díjat kap.
* 1933 – Spanyol vétó a baszk önrendelkezésre.
* 1937 – Adolf Hitler a Wehrmacht főparancsnokai, a külügyminiszter és a hadügyminiszter előtt ismerteti a német területi kérdések megoldásának tervét, az ún. Hossbach-protokollt.
* 1940 – Franklin Delano Roosevelt-t harmadszor is az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választják.
* 1955 – Megnyitják a Bécsi Állami Operaházat.
* 1963 – Kanadai régészek Új-Foundlandnél megtalálják egy viking település maradványait.
* 1965 – A Decca Records kiadja a Who zenekar „My Generation” c. számát.
* 1968 – Richard Nixon győzelme az amerikai elnök- és kongresszusi választásokon.
* 1983 – A Szépművészeti Múzeumból 7 nagy értékű festményt rabolnak el, közöttük Raffaello „Eszterházi Madonna” c. alkotását.
* 1984 – Átadják a forgalomnak a kiszélesített Árpád hidat és a metró Élmunkás tér és Árpád híd közötti szakaszát.
* 1994 – Ronald Reagan, az Egyesült Államok volt elnöke bejelenti, hogy Alzheimer-kórban szenved.
* 1996 – Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnökön szívműtétet hajtanak végre.
* 1996 – Bill Clinton fölényes győzelme Bob Dole felett az amerikai elnökválasztáson.
* 1998 – Kárpátalján a rendkívüli esőzések következtében medrükből kilépő folyók 400 ezer ember lakóhelyét öntik el. A Tiszán levonuló árhullám Magyarországon is súlyos helyzetet teremt.

Születések

* 1615 – I. Ibrahim, az Oszmán Birodalom 19. szultánja († 1648
* 1825 – Számvald Gyula, amerikai altábornagy († 1912)
* 1855 – Léon Teisserenc de Bort, francia meteorológus, a sztratoszféra felfedezője († 1913)
* 1908 – Sulyok Mária, Kossuth-díjas színésznő († 1987)
* 1913 – Vivien Leigh, (eredeti nevén: Vivian Mary Hartley) brit színésznő († 1967)
* 1921 – Cziffra György, zongoraművész († 1994)
* 1931 – Ike Turner, amerikai rockzenész
* 1933 – Vitray Tamás, újságíró, tévériporter, az MTV örökös tagja
* 1936 – Uwe Seeler, német futballista
* 1937 – Csete György, Kossuth-díjas építész
* 1940 – Elke Sommer, német színésznő, énekesnő, filmrendező, festő
* 1941 – Arthur "Art" Garfunkel, amerikai énekes, zenész, zeneszerző ("Simon and Garfunkel")
* 1943 – Sam Shepard, amerikai színész, forgatókönyvíró
* 1959 – Bryan Adams, kanadai rocker
* 1963 – Tatum O'Neal, amerikai színésznő

Halálozások

* 1853 – Garay János költő, szerkesztő, az MTA tagja (* 1812)
* 1879 – James Clerk Maxwell skót fizikus (* 1831)
* 1956 – Arthur Tatum (Art Tatum), amerikai jazz-zongorista és zeneszerző (* 1809)
* 1973 – Réti József , Liszt-díjas operaénekes (* 1925)
* 1975 – Fülöp Zoltán , Kossuth-díjas díszlettervező (* 1907)
* 1977 – Alekszej Sztahanov, szovjet bányász (* 1905)
* 1977 – René Goscinny francia humorista, képregény-író („Astérix”) (* 1926)
* 1982 – Jacques Tati francia filmrendező, színész (* 1908
* 1989 – Vladimir Horowitz ukrán származású amerikai zongoraművész (* 1903)
* 1991 – Robert Maxwell angol sajtómágnás, a Magyar Hírlap és az Esti Hírlap többségi tulajdonosa (* 1923)
* 1992 – Élő Árpád fizikus, matematikus, csillagász, sakkozó, a róla elnevezett Élős-pontszám kidolgozója (* 1903)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Szent Imre ünnepe
* Európai Kereskedelmi Nap
* Nagy Britanniában és Észak-Írországban: Guy Fawkes sikertelen lőporos összeesküvésének (The Gunpowder Plot) napja
* Salvador: Függetlenség napja

Verzarka · 2006 November 6

A mai nap eseményei XI. 06.

2006. november 6. az év 310. (szökőévekben 311.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 55 nap van hátra.

Események

* 1772 – Miután Lengyelország felosztása megtörténik, visszacsatolják Magyarországhoz az 1412-ben Zsigmond király által Lengyelországnak elzálogosított 16 szepesi községet.
* 1860 – Az Egyesült Államok elnökévé választják a köztársaságpárti, rabszolgaság-ellenes Abraham Lincolnt, amire válaszul 11 déli állam kilép az Unióból, és új konföderációt alapít.
* 1903 – Megnyílik a Király Színház Budapesten a Király utca 10. szám alatt
* 1956 – A hollandok és a spanyolok lemondják az olimpiai részvételüket, tiltakozásul a szovjet beavatkozás miatt Magyarországon
* 1966 – Átadják az EMKE aluljárót Budapesten, a Blaha Lujza téren.
* 1967 – Magyarországot két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává választják.
* 1980 – Próbacsapolás a 10 milliárd forintért épülő Diósgyőri Lenin Kohászati Művek új acélművében
* 1984 – Elkészül a 200 000.-ik Ikarus autóbusz
* 1985 – Magyarország egész területén bevezetik a szén, a brikett, a koksz és a tüzifa előjegyzésre történő árusítását.
* 1989 – Az EGK tagállamainak külügyminiszterei úgy határoznak, hogy a Közös Piac januártól megnyitja határait Magyarország és Lengyelország termékei előtt
* 1990 – Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.
* 1991 – Az észt alkotmányozó nemzetgyűlés olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely a lakosság harmadát kitevő orosz kisebbséget hontalanná teszi, s megfosztja szavazati jogától.
* 1991 – Kuvaitban kioltják az utolsó olajtüzet, amit Irak gyújtott meg az Öböl-háborúban.
* 1993 – A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezetô elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választják.

Születések

* 1494 – I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja († 1566)
* 1805 – Berzsenyi Lénárd honvéd ezredes († 1886)
* 1814 – Ganz Ábrahám vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője († 1867)
* 1851 – John Philip Sousa amerikai zeneszerző († 1932)
* 1861 – James Naismith kanadai feltaláló, a kosárlabda játék feltalálója († 1939)
* 1880 – Robert Musil (er. Robert Edler von Musil), osztrák író, műkritikus († 1942)
* 1884 – Germanus Gyula orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író († 1979)
* 1903 – Carl Rakosi amerikai költő († 2004)
* 1913 – id. Kollányi Ágoston filmrendező, tudományos és természetfilm-készítő († 1988
* 1916 – Ray Conniff amerikai zenész († 2002)
* 1917 – Mihály András zeneszerző, karmester († 1993)
* 1921 – James Jones amerikai író († 1977)
* 1931 – Mike Nichols Oscar-díjas német rendező
* 1936 – Csűrös Karola színésznő
* 1946 – Sally Field amerikai színésznő
* 1946 – Tolcsvay Béla gitáros, énekes, popzenész
* 1957 – Lori Singer amerikai színésznő

Halálozások

* 1726 – Gróf Bercsényi Miklós, kuruc tábornok, Rákóczi főhadparancsnoka (* 1664)
* 1855 – Gaál György műfordító, mesegyűjtő (* 1783)
* 1893 – Csajkovszkij orosz zeneszerző (* 1840)
* 1960 – Erich Raeder német nagyadmirális, a náci haditengerészet parancsnoka (* 1874)
* 1985 – Csapody Vera festőművész, botanikus (* 1890)
* 1989 – Makay Margit színésznő (* 1891)
* 1998 – Szőts István Kossuth-díjas filmrendező (* 1912)
* 2000 – Somogyi Tóth Sándor író (* 1923)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Nemzetközi nap a környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért
* A svédek napja - Finnországban: a svéd nyelv napja (Svenska dagen)

Pjotr Iljics Csajkovszkij
(1840–1893)

Orosz zeneszerző, Votkinszkban született. Családja nem volt muzikális, és eredetileg ő maga sem készült erre a pályára, bár tanult zongorázni. Jogi tanulmányai elvégzése után az igazságügy-minisztériumban dolgozott (1859). A hatvanas évek elején folytatta zenei tanulmányait a pétervári konzervatóriumban. 1866-ban Nyikolaj Rubinstein a moszkvai konzervatórium zeneelméleti tanszékére hívta Csajkovszkijt tanárnak. Itt 1877-ig működött, kapcsolatba került az Ötök csoportjával, és zenekritikák írásával is foglalkozott. 1877-ben a megfeszített munka és rosszul sikerült házasságának konfliktusai súlyos lelki válságba sodorták. Állását feladta, és ideje nagy részét külföldön töltötte. Ezekben az években keletkeztek nagyszerű szimfonikus alkotásai és Anyegin című operája. Egész Európában, sőt Amerikában is – ahová 1891-ben utazott – fergeteges sikereket aratott. E sikerek tetőpontján betegedett meg kolerában. Pétervárott hunyt el.
Nagy népszerűségét jellegzetes orosz hangvételének és az európai klasszikus hagyományok virtuóz elsajátításának köszönheti. Néhány művét a szalonokban divatos századvégi melankólia hatja át, néhánynak pedig az orosz népi dalok frissessége és bája adja meg alaphangulatát. Dallambősége szinte kifogyhatatlan, zenéjében a hatáskeltés valamennyi titka benne rejlik. Táncjátékai az orosz balett klasszikus remekművei.

"Milyen rövid az élet! Mennyi mindent kell még tennem, gondolnom és mondanom. Egyre csak halogatjuk, s közben a halál már az ember sarkában jár."
Pjotr Iljics Csajkovszkij

Operaházi mesék - Csajkovszkij: A Diótörő

Karácsony este van. Odakinn az utcákat, a házakat, a fákat mindenütt ragyogó fehér hó borítja, melyet itt-ott aranysárgává varázsol a házak ablakán kiszűrődő meleg fény. A Stahlbaum-házban is világosság van, hiszen nagy a készülődés, érkeznek a vendégek: szülők, gyerekek, és minden kislány és kisfiú kedvence, a mulatságos Drosselmeyer bácsi, a műszerész, aki mindig újabb és újabb szerkezetekkel szórakoztatja az apró közönséget. Most vajon mit hozhatott magával?

Hamarosan vége az izgalmas várakozásnak. Kitárul a szoba ajtaja, és a gyerekek nagy csodálatára ott pompázik a díszes karácsonyfa, körülötte sok-sok ajándékkal! Mennyi játék! A gyerekek táncra perdülnek, de nemsokára inkább az ajándékok kiosztása köti le a figyelmüket. A fiúk kardokat, puskákat kapnak, a lányok babákat. El is kezdődhet a játék, és a vidám tánc: a fiúk katonásdit játszanak, aztán Drosselmeyer bácsival mindenki szembekötősdit. A kedves öreg azonban egy kis időre eltűnik. Mikor visszatér, csillagászjelmez van rajta, kezében varázspálca, s egy nagyszerű szórakozás veszi kezdetét: a bábjáték! A gyerekeket lenyűgözi a hirtelen eléjük varázsolt színház, s mindannyian drukkolnak a báb-hercegnek, hogy sikerüljön legyőznie a gonosz egérkirály-bábot, aki el akarja rabolni a csodaszép bábhercegnőt.

Drosselmeyer bácsi találmányai: a táncoló babák, a bohóc, a néger figurák mind-mind lenyűgözik a gyerekeket, egyet kivéve: a Diótörőt. Ez a bábu eléggé furcsára sikeredett. Hatalmas álkapcsa van, abban kell a diót összetörni. De ettől úgy néz ki, mint egy torzszülött! A gyerekek mind elfordulnak tőle, Marikát kivéve, aki megsajnálja a csúf bábut, és megkéri Drosselmeyer bácsit, hogy ajándékozza neki.

Így a Diótörő Marikáé lesz. A többiek - gyerekek, felnőttek - mind átmennek az ebédlőbe, hogy elfogyasszák a finom karácsony esti vacsorát, csak Marika és Drosselmeyer bácsi marad a szobában. Marika táncra perdül a bábuval, keresztapja pedig boldogan nézi, milyen örömöt okozott neki ezzel a kis ajándékkal. Hamarosan azonban nagy veszekedés kezdődik, mert így, hogy már gazdára talált a csúf Diótörő, hirtelen másnak is kell! Misi erőszakkal el akarja venni Marikától a bábut, aminek a nagy dulakodás közben letörik a feje. Szerencsére Drosselmeyer bácsi hamar ki tudja cserélni egy másikra. Misi azonban nem nyugszik, mindenáron meg akarja szerezni a Diótörőt: a bábjáték gonosz egérkirályával a kezében megijeszti Marikát, aki a Diótörőt a karosszékben hagyva kiszalad a szobából. De mégsem marad a játék Misi zsákmánya: épp, mikor szét akarja szedni, hogy belülről is megnézze, Feri Marika segítségére siet, elveszi a bábut Misitől, és visszaadja végre jogos tulajdonosának. Ekkor már későre jár, a vendégek is búcsúzkodnak, és ki-ki a szobájába tér, hogy kipihenje a karácsony este izgalmait.

Marika is aludni tér a szobájába, de mivel nagyon nehezen válik meg új kedvencétől, a csúf-kedves Diótörőtől, a babát az ágyával szemben lévő karosszékbe teszi. A fények kialszanak a házban, s Marika hamarosan mély álomba merül....

Marika különös álma

A karácsonyfa újra ragyog, s a szoba telis-teli van mindenféle játékkal körülötte. De egyszer csak mindenfelől, a legkisebb zugokból is ezernyi egér bújik elő, hogy kifosszák és lecsupaszítsák a karácsonyfát. Vezetőjük pedig nem más, mint a gonosz Egérkirály, aki a bábjátékban is szerepelt! Ekkor azonban, a nagy veszélyt látva, a Diótörő megmozdul, s nemes harcossá alakul át! A játékkatonák élére áll, s elkergeti a támadó egérhadat, megvédve a karácsonyfát és a többi játékot a veszedelemtől. De ez mind nem elég! A támadó seregek vezérét, a gonosz Egérkirályt párviadalra hívja ki. Az Egérkirály először kineveti a törékenynek tűnő Diótörőt, s köpenyének meglendítésével akkora szelet csap, hogy a játékkatonák mind megrémülnek. A hős Diótörő azonban nem tágít, s megkezdődik a viadal. Az egérkirály karddal támad rá, ám mindig elvéti a csapást. S mikor türelmét vesztve vagdalkozni kezd, a Diótörő leszúrja. Az egérsereg rémületében elmenekül, a többi játék pedig mind bátorságra kap, üldözőbe veszi őket.

Marika, aki ijedtében a karosszék mögé bújt, egyszer csak azt látja, hogy a karácsonyfa mögül előbújik Drosselmeyer bácsi, s jutalmul, amiért megvédte a karácsonyfát és a többi játékot, visszaadja a Diótörőnek igazi arcát. S ez az arc nem csúf, nem torz többé: a Diótörő csodaszép királyfivá válik hirtelen! Drosselmeyer bácsi még a varázspálcáját is neki ajándékozza.

A szép herceggé változott Diótörő ezután csodálatos helyekre repíti magával Marikát: először egy téli erdőbe jutnak, ahol mindent b hó borít, a hópelyhek is táncot járnak, s nem fázik senki.

Majd arany dióhéjból készült kis csónakban ringatóznak ketten. Vitorlájuk selyemfátyol, s csodálatos tengeren, korallszigetek között utaznak. A víz türkizkék, s habjaiban sohasem látott, gyönyörű halak úszkálnak, meseszép madarak repkednek az égen. S hamarosan a Babák Birodalmáig jutnak kis csónakukkal.

Itt egy színes barlang bejáratához érkeznek, ahol mindenfelé pillangók röpködnek. Ahogy a bejáratot keresik, a barlang színes cseppkőoszlopai egyszerre félelmetes denevérekké változnak, és útjukat akarják állni. A Diótörő-herceg azonban csak előveszi a varázspálcáját, és elriasztja őket. Beléphetnek hát a Birodalomba, ahol is egy csipkeszerű palota látványa tárul a szemük elé. Mintha nem is kövekből, hanem fényből és levegőből lenne. Az itt élő tarka bábuk és porcelánfigurák jöttükre megörülnek, és mindannyian táncra perdülnek. Marika és a Diótörő herceg is közéjük áll táncolni.

Egyszer csak a csipkepalota felől valami ragyogni kezd: mintha egy karácsonyfa fényei bontakoznának ki mögüle. Marika bámulattal nézi a csodaszép fényeket, ám azok egyszer csak halványodni kezdenek, s egészen eltűnnek...

Marika újra a szobájában találja magát, ahová már besüt a reggeli napsugár. A dadája ébresztgetésére nyitja csak ki a szemét, ébren sem feledve, milyen csodálatos világba vezette el őt a Diótörő, aki ott hever a karosszékben, pontosan ugyan úgy, ahogy az este odatette...

Verzarka · 2006 November 7

A mai nap történt XI. 07

2005. november 7. az év 311. (szökőévekben 312.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 54 nap van hátra.

Névnapok: Rezső, Amarant, Amaranta, Csenger, Éneás, Engelbert, Erneszt, Ernő, Florentin, Karen, Karin, Karina, Lázár, Lázó, Rados, Radován, Radvány, Ralf, Raul, Rolf, Rudolf, Szulamit

Események

* 1520 – II. Krisztián dán király kivégezteti a svéd nemességet Stockholmban.
* 1659 – A pireneusi békeszerződés lezárja az 1635 óta tartó francia-spanyol háborút.
* 1687 – A pozsonyi országgyűlés alsótáblája (10-én a felsőtáblája is) elfogadja a Habsburg-ház fiági örökösödésének törvényét, és lemond az ellenállási jog-ról.
* 1701 – Megszökik bécsújhelyi börtönéből II. Rákóczi Ferenc, miután tudomására jut, hogy a császári udvar a magyar törvények mellőzésével akarja őt elítélni.
* 1769 – Orvosi fakultás jön létre a nagyszombati egyetemen, ez a szervezett orvosképzés kezdete Magyarországon.
* 1860 – A Kisfaludy Társaság "Szépirodalmi Figyelő" néven új esztétikai, kritikai és szépirodalmi folyóiratot indít, Arany János szerkesztésében.
* 1865 – Londonban megalapítják a "London Gazette" c. újságot.
* 1916 – Woodrow Wilson amerikai elnököt újraválasztják.
* 1917 – A Nagy Októberi Szocialista Forradalom: bolsevik hatalomátvétel Szentpéterváron.
* 1921 – Megalakul az olasz fasiszta párt (Partito Nazionale Fascista).
* 1921 – IV. Károly magyar királyt, (I. Károly néven osztrák császár és cseh király), restaurációs kísérletei miatt, a magyar Nemzetgyűlés megfosztja uralkodói jogaitól, a Habsburg-Lotharingiai-házat pedig az örökösödés jogától.
* 1942 – Marokkóban és Algériában brit és amerikai csapatok szállnak partra Dwight David Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt.
* 1944 – Franklin Delano Roosevelt amerikai elnököt harmadszor is újraválasztják. (1932 óta elnök, negyedik elnöki időszakát kezdi meg, ő az egyetlen, akit kettőnél több elnöki periódusra megválasztottak).
* 1950 – Sztálin-híd néven felavatják a budapesti Árpád hidat.
* 1956 – Budapesten leteszi az hivatali esküt a Kádár János miniszterelnök kormánya.
* 1968 – Dél-Vietnamban kihirdetik a rendkívüli állapotot.
* 1970 – Faji zavargások Floridában (Daytona Beach).
* 1971 – Ipari létesítményeket avatnak Magyarországon a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” évfordulójának tiszteletére. A Székesfehérvári Könnyűfémmű új szalaghengerművét és a Borsodi Vegyikombinát két új üzemét adják át.
* 1972 – Richard Nixon amerikai elnököt újraválasztják.
* 1991 – Magic Johnson bejelenti, hogy pozitív HIV-tesztje miatt visszavonul a kosárlabdázástól.
* 1994 – A Hágai Nemzetközi Törvényszék elôször emel hivatalosan vádat a délszláv háború során elkövetett bűncselekmények miatt. A vádlott: Dragan Nikolić, egy boszniai szerb fogolytábor volt parancsnoka.
* 1995 – A magyar parlament elfogadja a devizatörvényt, ezzel elhárul az utolsó akadály is a forint konvertibilitása elől.

Születések

* 1598 – Francisco de Zurbaran spanyol festő († 1664)
* 1810 – Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész († 1893)
* 1861 – Lesser Ury német festő († 1931)
* 1867 – Marie Curie (szül. Maria Sklodowska), lengyel származású francia Nobel-díjas fizikus († 1934)
* 1879 – Lev Davidovics Trockij orosz bolsevik forradalmár († 1940)
* 1884 – Aczél Ilona színésznő († 1940)
* 1886 – Aaron Nimzovics orosz sakk-nagymester († 1935)
* 1903 – Konrad Lorenz osztrák etológus († 1989)
* 1909 – Szobonya Zoltán ügyvéd, 1956-os forradalmár († 1958
* 1913 – Albert Camus, Nobel-díjas francia író, filozófus († 1960)
* 1913 – Áron Nagy Lajos, kétszeres Munkácsy-díjas festőművész († 1987)
* 1918 – Billy Graham (Dr. William Franklin Graham, Jr.), amerikai baptista prédikátor, hittérítő
* 1922 – Al Hirt amerikai jazz-zenész († 1999)
* 1926 – Joan Sutherland ausztráliai operaénekesnő (szoprán)
* 1933 – Hagelmayer István közgazdász, az Állami Számvevőszék volt elnöke († 1997)
* 1936 – Barry Newman amerikai színész
* 1936 – Gwyneth Jones wales-i operaénekesnő (szoprán)
* 1950 – Csiszár Imre színházi rendező
* 1953 – Xantus János magyar filmrendező
* 1964 – Borbély Szilárd költő író, irodalomtörténész
* 1997 – Mamcserov Frigyes magyar filmrendező (* 1923)

Halálozások

* 1913 – Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó (* 1823)
* 1928 – Tóth Árpád költő, műfordító, újságíró (* 1886)
* 1940 – Pintér Jenő irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1881)
* 1944 – Dr. Richard Sorge német újságíró, a II. világháború alatt Japánban dolgozó szovjet kém (* 1895)
* 1947 – Garbai Sándor szociáldemokrata politikus, a magyar Tanácsköztársaság egyik vezetője (* 1879)
* 1956 – Gérecz Attila költő, öttusázó, az 1956-os forradalom hősi halottja (* 1929)
* 1962 – Anna Eleanor Roosevelt ENSZ-diplomata, Franklin Delano Roosevelt elnök felesége (* 1884)
* 1968 – Hamvas Béla filozófus, író (* 1897)
* 1975 – Bárczi Géza, Kossuth-díjas nyelvész, az MTA tagja (* 1894)
* 1979 – Germanus Gyula magyar orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti szakíró, egyetemi tanár, utazó (* 1884)
* 1980 – Steve McQueen amerikai filmszínész (* 1930)
* 1983 – Germaine Tailleferre (er. Germaine Taillefesse), francia zeneszerzőnő, a Hatok egyetlen női tagja (* 1892)
* 1992 – Alexander Dubček szlovák politikus, pártfőtitkár, államfő (* 1921)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* októberi forradalom – oroszországi „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” (1918
* Rákellenes világnap

Alekszandr Ivanovics Kuprin
Szulamit

TÉGY ENGEM
MINT EGY PECSÉTET A TE SZÍVEDRE,
MINT EGY PECSÉTET A TE KARODRA,
MERT ERŐS A SZERELEM, MINT A HALÁL,
KEMÉNY, MINT A SÍR A BUZGÓ SZERELEM;
LÁNGJAI TŰZNEK LÁNGJAI

[Énekek Éneke]

FORDÍTÁS: GELLÉRT GYÖRGY

http://mek.oszk.hu/00400/00426/html/index.htm

HYMNUS, a 'Magyar nép' zivataros századaiból. C s e k e, Januar, 22d. 1 8 2 3.

Erkel Ferenc

(Gyula, 1810. november 7. - Budapest, 1893. június 15.), zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus
Régi muzsikusdinasztiában született, tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagyváradon folytatta, s Pozsonyban fejezte be. 1828-tól Kolozsváron zongoraművészként majd karmesterként működött. Kolozsváron került kapcsolatba Ruzitska Józseffel, akinek a hatására figyelme az opera felé fordult. 1834-ben került a fővárosba, majd egy évvel később végleg letelepedett Budapesten.

1835-ben a Magyar Színjátszó Társaság karmestereként helyezkedett el, majd a rákövetkező két évben a pesti német színház másodkarmestere lett. 1838-ban a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) első karmesteri, majd 1862-től egy évtizeden át a Nemzeti Színház főzeneigazgatói állását töltötte be. 1840-ben szerezte el első operáját, a Báthory Máriát, melynek szövegkönyvét Egressy Béni írta, aki később állandó segítője lett operaszerzői munkájában. Ő volt az Operaház első zeneigazgatója egészen haláláig. A Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot 1844-ben nyerte meg.

Részben az ő nevéhez fűződik az 1837 és 1843 között dúló "operaháború", mely a körül robbant ki, hogy a Pesti Magyar Színház - mint az egyetlen magyar játéknyelvű színház - műsoraiban milyen arányban képviseltesse magát az opera és a dráma. A vita színházpolitikai kérdések és egyéni karrierérdekek kereszttüzében zajlott; Erkel képviselte az európai klasszisokat felmutatni képes operai műfajt, míg Bajza József és az Athenaeum folyóirat körül csoportosuló liberális értelmiségiek a dráma ügyét féltették.

A szabadságharc után minden erejét a fővárosi hangversenyélet fellendítésének szentelte. 1853-ban megalapította a Filharmóniai Társaságot. Pályája csúcsán írta a Bánk Bánt, mely az utolsó Egressy Béni-szövegkönyvű operája volt. Erkel fél évszázados munkával teremtette meg a magyar operajátszás alapjait. Saját operái mellett írt népszínmű-, balett- és kísérőzenéket is. Pedagógiai tevékenysége mellett zenei intézményeket is alapított, illetve vezetett (Filharmóniai Társaság, Országos Magyar Daláregyesület). 1875-től 1886-os nyugdíjazásáig a Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára volt. Szülővárosa, Gyula 1888-ban díszpolgárává választotta.

1839-ben feleségül vette Adler Adélt, s házasságukból később szintén zenei pályát választó fiúk születtek: Gyula, Elek, László és Sándor. Neves sakkozó, a Pesti Sakk-kör elnöke: játszmáit a nemzetközi sakkélet is figyelemmel kísérte. 1893-ban hunyt el.

Fő művei

* Báthory Mária (opera, 1840)
* Rákóczi-induló (zongoramű, 1840)
* Hunyadi László (opera, 1844)
* Bánk bán (opera, 1861)
* Sarolta (opera, 1862)
* Dózsa György (opera, 1867)
* Brankovics György (opera, 1874) [1]
* Névtelen hősök (opera, 1880)
* István király (opera, 1886)

ERKEL Ferenc : Bánk bán

Mint száműzött, ki vándorol
A sűrű éjen át,
Vad förgetegben nem lelé
Vezérlő csillagát,
Az ember szív is úgy bolyong,
Oly egyes-egyedül,
Úgy tépi künn az orkán, mint
Az önvád itt belül.
Csak egy nagy érzés éltetett
Sok gond és gyász alatt,
Hogy szent hazám és hős nevem
Szeplőtlen megmaradt.
Most mind a kettő orvosra vár,
S mig itt töprenkedem,
Hazám borítja szemfödél,
S elvész becsületem.

Hazám, hazám, te mindenem !
Tudom hogy mindenem neked köszönhetem
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk,
Zokog, de szolgálja népe szent javát.
Magyar hazám te mindenem,
Teérted bátran meghalok,
Te szent magyar hazám !

Hymnusz

Isten, áldd-meg a' Magyart
Jó kedvvel, bõséggel,
Nyújts feléje védõ kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e' nép
A' multat 's jövendõt!

Õseinket felhozád
Karpat' szent bérczére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
'S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád' hõs magzatjai
Felvirágozának.

Érttünk Kunság' mezejín
Ért kalászt lengettél,
Tokaj' szõlõvesszejin
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk' gyakran plántálád
Vad Török' sánczára,
'S nyögte Mátyás' bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bûneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
'S elsújtád villámidat
Dörgõ fellegedben,
Most rabló Mongol' nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd Töröktõl rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozman' vad népének
Vert hadunk' csonthalmain
Gyõzedelmi ének?
Hányszor támadt tennfiad
Szép hazám kebledre,
'S lettél magzatod miatt
Magzatod' hamvvedre?

Bújt az üldözött 's felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett 's nem lelé
Honját a' hazában.
Bérczre hág és völgybe száll,
Bú 's kétség mellette,
Vérözön lábainál,
'S lángtenger fölette.

Vár állott, most kõhalom.
Kedv 's öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
'S ah szabadság nem virúl
A' holtnak véréböl,
Kinzó rabság' könye húll
Árvánk' hõ szemébõl!

Szánd meg Isten a' Magyart
Kit vészek hányának,
Nyujts feléje védõ kart,
Tengerén kínjának.
Bal sors a' kit régen tép
Hozz rá vig esztendõt,
Megbünhödte már e' nép
A' múltat 's jövendõt!

TÓTH ÁRPÁD

A szomorúság és a földanya Anteusa

(Arad, 1886. április 14. – Bp., 1928. november 7.): költő, műfordító, újságíró.Debrecenben nőtt fel, 1905-től magyar–német szakos hallgató a budapesti egyetemen. Verseit debreceni lapokon kívül A Hét, a Vasárnapi Újság , 1908-tól a Nyugat is közölte. 1909-ben anyagi gondok miatt abbahagyta tanulmányait, visszament Debrecenbe, helyi lapok munkatársa lett. Tüdőbaját hegyvidéken próbálta gyógyítani. 1913-ban Budapesten keresett megélhetést, 1917-től az Esztendő segédszerkesztője. Hatvany Lajos támogatásával szanatóriumokban keresett gyógyulást; megnősült. 1918-ben a Vörösmarty Akadémia titkára, 1921-ben Az Est munkatársa lett. Tüdőbaja okozta korai halálát.

Költészetének alaphangja a szomorúságé. Versei impresszionista, preraffaelita-szecessziós sajátságok, a szimbolizmus, a romantika és bizonyos fajta kisrealizmus ötvözetei. Nagy szerep jut bennük a hasonlatoknak. Szembefordult az I. világháború emberpusztításával; erősödött békevágya; olykor végletesen tragikus mellékhangokat is megütött (Elégia egy rekettyebokorhoz). Sorait gyakran a rezignáció, máskor finom irónia árnyalja, ritkán játékosság frissíti (Józanul és fantáziátlanul; Jó éjszakát!; Láng; Az öröm illan; Rímes, furcsa játék). Szerelmi lírája az Esti sugárkoszorú egyéni stílusötvözetében teljesedett ki; e versei életszeretetének legerőteljesebb megnyilatkozásai. Lírájának szomorúságát személyes élményvilága: betegsége, elfáradása, a társadalmi tülekedésben való elmagányosodása magyarázza (Lélektől lélekig; Isten törött csellója, hallgatok; Isten oltó kése).

Műfordító munkássága kiemelkedő; Babits szerint „a legszebb magyar vers” Shelley Óda a nyugati szélhez című költeménye Tóth Árpád fordításában. Nemzedéktársainál nagyobb mértékben törekedett az eredetihez igazodni. Babits Mihállyal és Szabó Lőrinccel megalkották a magyar Baudelaire-kötetet, A romlás virágait (1923). Novelláinál értékesebb kritikusi és publicisztikai tevékenysége.

SZOMORÚSÁG ANTEUSA

Miért van az, hogy nékem az öröm
Örök, kemény harc és keserves próba?
Belészakad a szív, fog és köröm,
S ha győzök, azt is fél-elájulóba'
Érzem csupán, visszalankadva már,
Hol süppedő ölébe vár
Fekete, tág
Szomoruság!

És sírva érzem:
Csak akkor élek, ha vérzem:
Jaj, ferde, bús
Holt Anteus,
Kit a kemény, víg Herkules
Egy percre felkapott öles
Karjaiba, megfojtott és elejtett -
S most zúgott kéjjel ébredek a rejtett
Vak, vak rögön,
Mely örököm...

Vajon milyen lesz, majd ha végül,
Utolsó menedékül
E zűrös lét után a jó Nihíl
Kapuja nyíl?
Ha nem kell senki már, és senkinek se kellek,
S testem eloszlik,
És lelkem is szelíden véle foszlik,

Mint egy bolondos áprilisi felleg,
Mely sírt sokat -
Mit tartogat
Akkor a végső pillanat?
Látom majd Isten távoli szemében
Megcsillanni egy legördülő fényben
Szomorúságomat?

Tóth Árpád sétány

Verzarka · 2006 November 8

A mai nap eseményei XI. 08.

2006. november 8. az év 312. (szökőévekben 313.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 53 nap van hátra.

Névnapok: Zsombor, Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs

Események

* 1349 – I. (Nagy) Lajos király hűtlenségi pert indít Báthori András erdélyi püspök ellen
* 1460 – Szilágyi Mihály kormányzó, Hunyadi Mátyás nagybátyja, a délvidéki harcokban a törökök fogságába esik. II. Mehmed szultán később kivégezteti.
* 1620 – A csehek veresége a Prága melletti Fehér-hegyi csatában. A Cseh Királyságot Habsburg örökös tartománnyá teszik.
* 1793 – Megnyílik a Louvre Múzeum Párizsban.
* 1887 – Emile Berliner amerikai feltaláló szabadalmat szerez a gramofonra.
* 1889 – Montana lesz az USA 41. állama.
* 1895 – Wilhelm Röntgen egy új sugarat fedez fel, melyet később róla neveznek el.
* 1923 – Adolf Hitler első hatalomátvételi kisérlete: a müncheni puccs vagy sörpuccs.
* 1942 – Az USA megszállja Marokkót és Algériát
* 1944 – Brit-amerikai légitámadás az érsekújvári vasútállomás ellen.
* 1956 – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi a magyar kérdést, a Szovjetunió magyarországi beavatkozását.
* 1966 – Egy mozisztár, Ronald Reagan megnyeri a kaliforniai kormányzóválasztást
* 1966 – Lyndon B. Johnson elnök aláírja Amerikában a trösztellenes törvényt
* 1987 – Felavatják Donáth Ferenc síremlékét a Farkasréti temetőben
* 1989 – A magyar külügyminisztérium Románia budapesti nagyköveténél tiltakozik Tőkés László temesvári lelkész ügyében
* 1990 – 100.000 amerikai katonát vezényelnek a Perzsa-öbölbe
* 1992 – Az első többpárti választásokon Litvániában fölényes győzelmet arat a Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt a Landsbergis vezette konzervatív párt fölött
* 1993 – Horvát tüzérség lerombolja a 16. században épült Öreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina).
* 1993 – Ungár Klára és Molnár Péter elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.
* 1994 – az amerikai törvényhozási, kormányzói és helyhatósági választásokon 1954 óta először kerülnek többségbe a kongresszus mindkét házában a republikánusok
* 1994 – A magyar Alkotmánybíróság döntése értelmében nem összeférhetetlen az országgyűlési képviselői poszt a polgármesterséggel

Születések

* 30 körül – Nerva, római császár († 98
* 1656 – Edmond Halley angol csillagász, fizikus († 1742)
* 1847 – Bram Stoker angol író, a „Dracula” c. horrorregény szerzője († 1912)
* 1848 – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus († 1925)
* 1854 – Johannes Robert Rydberg svéd fizikus († 1919)
* 1869 – Joseph Franklin Rutherford, a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania második elnöke (a Jehova Tanúi egyház szervezete) († 1942)
* 1881 – Baron Herbert Austin angol mérnök, az Austin Motor Company megalapítója († 1941)
* 1886 – Pogány József magyar kommunista politikus († 1937)
* 1900 – Margaret Mitchell amerikai írónő, az „Elfújta a szél” c. regény szerzője († 1949)
* 1901 – Gheorghe Gheorghiu-Dej román kommunista politikus, pártfőtitkár, államfő († 1965)
* 1916 – Peter Weissm német származású svéd író (Marat/Sade) († 1982)
* 1922 – Christian Barnard Dél-Afrikai orvos, szívsebész († 2001)
* 1927 – Peter Munk, magyar származású kanadai üzletember
* 1932 – Eke Károly magyar újságíró, rádiós, országgyűlési képviselő († 2003)
* 1935 – Alain Delon francia színész, filmrendező
* 1943 – Tárnok Zoltán magyar író, szerkesztő
* 1944 – Nemere István magyar író , műfordító
* 1947 – Guus Hiddink holland labdarúgó edző
* 1948 – Deák „Bill” Gyula magyar zenész, énekes

Halálozások

* 397 – Tours-i Szent Márton római tiszt, keresztény püspök, mártír
* 955 – II. Agapét pápa
* 1674 – John Milton angol költő (* 1608
* 1703 – John Wallis angol matematikus és fizikus (* 1616)
* 1858 – George Peacock angol matematikus (* 1791)
* 1860 – Sir Charles Fellows angol archeológus (* 1799)
* 1908 – Victorien Sardou francia drámaíró (* 1831)
* 1921 – Pavol Országh Hviezdoslav magyar-szlovák író (* 1849)
* 1934 – James Mark Baldwin amerikai filozófus (* 1861)
* 1945 – August von Mackensen német vezértábornagy, I. világháborús hadseregparancsnok (* 1849)
* 1978 – Sáska László erdélyi magyar születésű, Tanzániában dolgozó orvos (* 1890)
* 1980 – Heller László, Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1907)
* 1986 – Vjacseszlav Mihailovics Molotov szovjet kommunista diplomata, politikus, az SZKP PB tagja, külügyminiszter, miniszterelnök (* 1890)
* 1992 – Dégi István magyar színész (* 1935)
* 1998 – Jean Marais (er. Jean Alfred Villain-Marais) francia színész ( „A vasálarcos”, „Örök visszatérés”, „Fantomas”) (* 1913)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Kréta (Görögország) nemzeti ünnepe

John Milton

John Milton (1608. december 9. - 1674. november 8.) angol költő, a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja. Legismertebb műve az Elveszett Paradicsom című eposz (Paradise lost, 1667). Erőteljes, szónoki prózája és költészetének választékossága hatalmas hatást gyakorolt a 18. század irodalmára. Költeményei mellett Milton több röpiratot publikált az emberi jogok és a szabad vallásgyakorlás védelmében.

Milton költői jelentőségét nagy általánosságban az Elveszett Paradicsom megjelenése után ismerték fel. (Előtte még maga Milton is kétségekkel viseltetett művészetével kapcsolatban.) Személyisége és eredményei így is a kritikusok vitatémájává vált.

Milton Elveszett Paradicsomának hőse a Sátán, aki Isten elleni harcában alulmarad. Ő a bűn maga, de lelki keménysége vonzóvá teszi. Ádám és Éva az isteni-démoni ellenfelek játékszere. Az üdvösség ugyan elvész, de megindul az emberi út. Milton óriási műveltsége és fantasztikus képzelőereje együtt érvényesül a magasztos, egyben kalandosan érdekes történetben. Milton eredetileg drámának, égi és földi tragédiának képzelte. Mire befejezte, tízénekes eposz lett belőle.

Az Elveszett paradicsom témabeli és eszmei folytatása a közvetlenül utána felépített Megtalált Paradicsom. Itt a bűnbeesés tragikumát kiegyenlíti a megváltás elnyerése. Hőse Jézus Krisztus, itt ő áll szemben a Sátánnal. És ez a befejezés egységes történetté teszi a bűnbeeséstől a megváltásig húzódó emberi utat. Talán a tragikum hiánya miatt kevésbé izgalmas a Megtalált paradicsom az elveszettnél.

Milton művészete és szemlélete nagy hatást gyakorolt a későbbi korok művészetére. A romantikus William Blake és Percy Bysshe Shelley a Sátán megformálásáért tartotta nagyra Miltont (Blake azt mondta róla, hogy „igazi költő, aki anélkül állt az Ördög pártján, hogy tudatában lett volna”). Mellettük fontos megemlíteni még George Byron, John Keats és Alexander Pope művészetére gyakorolt hatást. Feltehetően Joseph Haydn Teremtés-oratóriumához Milton eposzából merített ihletet. Elvont, eszmei kapcsolat mutatható ki Friedrich Nietzsche Zarathusztrája és Milton Elveszett Paradicsoma között.

Verzarka · 2006 November 9

A mai nap eseményei XI. 09.

2006. november 9. az év 313. (szökőévekben 314.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 52 nap van hátra.

Névnapok: Tivadar, Bozsidár, Bozsó, Bozsóka, Fedor, Nátán, Nátánael, Nátániel, Oresztész, Teodor, Tihamér, Ugocsa, Ugron

Események

* 1456 – A Hunyadi-párt vezetője, Hunyadi László a nándorfehérvári várba csalja és meggyilkoltatja ellenfelét, Cillei Ulrik főkapitányt.
* 1799 – Bonaparte Napoleon államcsínyt hajt végre, megdönti a Diktatórium uralmát. Másnap katonáival szétkergeti az ötszázak tanácsát, és mint első konzul ő lesz Franciaország diktátora
* 1911 – George Claude Párizsban szabadalmaztatja a neon-reklámokat.
* 1918 – II. Vilmos német császár bejelenti lemondását.
* 1938 – A Kristály-éjszaka: Náci rohamcsapatok zsinagógákat, zsidó üzleteket gyújtanak fel Németország és Ausztria városaiban.
* 1941 – Budapesten is bevezetik az új forgalmi rendet: jobb oldali közlekedést (vidéken ez már 1941.július 6.óta érvényben volt).
* 1941 – A Ungvár Duna-tengerjáró hajó a Fekete-tengeren aknára fut és elsüllyed. A magyar hajó 12 fős személyzete életét veszti.
* 1960 – John F. Kennedyt választják meg az USA 60. elnökévé.
* 1965 – A nagy északkeleti amerikai áramszünet. Egy nagy elektromos-hálózati hiba New Yorkban, melynek köveztkeztében megszűnik az áramellátás Északkelet-USA nagy részén, valamint Quebec és Ontario területeén Kanadában is. Több mint 30 millió embert maradt áram nélkül egy 80 ezer négyzetmérföldes területen.
* 1973 – Budapesten megnyílik a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza.
* 1975 – Andrej Szaharov szovjet tudós megkapj a Nobel-békedíjat, amit hivatalosan decemberben vesz át
* 1989 – Megkezdik a berlini fal lebontását, s az NDK megnyitja határait az NSZK irányában.
* 1997 – II. János Pál pápa boldoggá avatja Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt

Születések

* 1745 – Johann Michael Bach, német zeneszerző
* 1818 – Ivan Szergejevics Turgenyev, orosz író, költő († 1883)
* 1836 – Szentirmai Elemér,író, zeneszerző († 1908
* 1853 – Pulszky Károly, művészettörténész († 1899)
* 1869 – Marie Dressler, Kanadai születésű amerikai Oscar-díjas színésznő († 1934)
* 1878 – Szemere Árpád,operaénekes, rendező († 1933)
* 1895 – Uray Tivadar, Kossuth-díjas színész († 1962)
* 1902 – Fenyő László, költő, műfordító. kritikus († 1945)
* 1928 – Lojze Kovačič, szlovén író († 2004)
* 1929 – Kertész Imre, Nobel-díjas író, műfordító
* 1929 – Sonja Kirchberger, osztrák színésznő (Vénuszcsapda)
* 1932 – Carl Perkins, amerikai énekes († 1998
* 1933 – Popper Péter, pszichológus
* 1934 – Ingvar Carlsson , svéd miniszterelnök
* 1936 – Mihail Tal, szovjet sakkozóbajnok († 1992)
* 1941 – Tom Fogerty, énekes, zeneszerző (Creedence Clearwater Revival) († 1990)
* 1960 – Andreas Brehme , német futballista

Halálozások

* 1862 – Bechtold Fülöp osztrák császári és királyi altábornagy (* 1787)
* 1909 – Gyulai Pál író költő, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1826)
* 1916 – Gillemot Ferenc labdarúgó, edző, sportújságíró, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya (* 1875)
* 1918 – Guillaume Apollinaire (er. Wilhelm Albert Vladimir Apollinaris de Wąż-Kostrowitzki), francia költő, író, műkritikus (* 1880)
* 1932 – Bauer Rudolf olimpiai bajnok atléta (1900, diszkoszvetés) (* 1879)
* 1944 – Radnóti Miklós magyar költő (* 1909)
* 1952 – Chaim Weizmann, Izrael első miniszterelnöke (* 1874)
* 1953 – Dylan Thomas walesi költő, író; nevét Bob Dylan zenész vette fel művésznévként (* 1914)
* 1953 – Abdul Aziz al Szaúd (Ibn Szaúd) király, Szaúd-Arábia első uralkodója (* 1880)
* 1967 – Münnich Ferenc magyar kommunista politikus, a Minisztertanács Elnöke (* 1886)
* 1970 – Charles de Gaulle tábornok, politikus, Franciaország köztársasági elnöke (* 1890)
* 1978 – Mécs László költő (* 1895)
* 1991 – Yves Montand (er. Ivo Livi), olasz származású francia színész, énekes, előadóművész (* 1921)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Római Katolicizmus – a pápa bazilikájának, a lateráni Szent János Bazilikának (Basilica di San Giovanni in Laterano) felszentelése.
* Kambodzsa – a Függetlenség napja (1953)
* Pakisztán – Allama Iqbal Nap (1877)
* Németország – November 9-ét gyakran nevezik Németország Schicksalstag-jának (sorsnapja) az 1848-ban, 1918-ban, 1923-ban, 1938-ban, és 1989-ben történt események miatt.
* Európa – a Feltalálók Napja, Hedy Lamarr születésnapjának tiszteletére
* Amerikai Egyesült Államok – Világszabadság Napja, a Berlini Fal 1989-es ledöntésének emlékezetére
* a berlini Fal megnyitásának napja Németországban

Radnóti Miklós és Guillaume Apollinaire.

Radnóti Miklós

PONTOS VERS AZ ALKONYATRÓL

Kilenc perccel nyolc óra múlt,
kigyúlt a víz alatt a tűz
és sűrübb lett a parti fűz,
hogy az árnyék közészorúlt.

Az este jő s a Tisza csak
locsog a nagy tutajjal itt,
mert úszni véle rest s akit
figyelget: a bujdosó nap

búvik a magas füvek között,
pihen a lejtős földeken,
majd szerteszáll és hirtelen
sötétebb lesz az út fölött.

Híven tüntet két pipacs, nem
bánja, hogy őket látni még,
de büntet is rögtön az ég:
szuronyos szellővel üzen;

s mosolyg a szálldosó sötét,
hogy nem törik, csak hajlik a
virág s könnyedén aligha
hagyhatja el piros hitét.

(Így öregszik az alkonyat,
estének is mondhatni már,
feketén pillant a Tiszán
s beleheli a partokat.)

1934

ERŐLTETETT MENET

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, -
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.

http://www.vofelycentrum.hu/apro/gyfk.mp3

Guillaume Apollinaire.

MERT ELHAGYTAK MINKET A PERCEK

Mert elhagytak minket a percek
Fonnyadt zörgő koszoruként
Keressünk másutt egy elvesztett
Virágfüzért

Vajon ez színeváltozásunk
Dicsfénye lesz-e glória
Sugárnyaláb vagy kínhalálunk
Szimbóluma

E kín a szenvedély szülötte
És szívünk tőle lángra kap
Mintha győzelmes arccal jönne
Egy nő-csapat

(Eörsi István fordítása)

Verzarka · 2006 November 10

A maia nap eseményei XI. 10.

2006.november 10. az év 314. (szökőévekben 315.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 51 nap van hátra.

Névnapok: Réka, András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia

Események

1444 - A várnai csatában a Hunyadi János és I. Ulászló magyar király vezette keresztény sereg vereséget szenved II. Murád török szultán hadseregétől.
1687 - A pozsonyi országgyűlés felsőtáblája (7-én az alsótáblája) elfogadja a Habsburg-ház fiági örökösödésének törvényét és lemond az ellenállási jog-ról.
1839 - Trefort Ágoston vezetésével megalakul Pesti Műegylet néven az első művészeti egyesület
1871 - Henry M. Stanley megtalálja az akkor már két éve eltűnt misszionáriust/felfedezőt, David Livingstone-t * 1892 - kirobban a Panama-botrány. Korrupció és hűtlen kezelés miatt bíróság elé kerül a Lesseps-féle csoport, amely a csatorna építésére koncessziót kapott.
1915 - I. világháború: A negyedik isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagyerejű támadásaival szemben az Osztrák-Magyar Monarchia sikeresen védekezik.
1928 - Hirohito japán császár megkoronázásának napja, és uralkodásának kezdete Japánban.
1944 - Budapesten megszűnik a polgári forgalom a közutakon. Az autótaxikat a honvédség átveszi saját állományába.
1958 - A szovjetek Nyugat-Berlin ügyében a három nyugati megszálló hatalomhoz és az NSZK kormányához intézett jegyzékükben egyoldalúan felmondják a Nagy-Berlinre érvényes megszállási megállapodást, követelik, hogy hat hónapon belül Nyugat-Berlin váljon demilitarizált szabad várossá, amely önálló politikai egység lenne az NDK területén, a nyugati megszállók hagyják el Nyugat-Berlint, különben a Szovjetunió külön békeszerződést köt az NDK-val és ráruházza az összes Berlinnel kapcsolatos jogot.
1964 - Magyarországon törvényerejű rendelet intézkedik arról, hogy a háborús bűntettek 20 év után sem évülnek el
1965 - Pécsett megkezdődik az első magyar játékfilmszemle
1966 - Az angol lapok szalagcímmel tudatják, hogy a Beatles nem turnézik tovább
1970 - Megnyitják a turisták részére is a Kínai Nagy Falat.
1982 - Csehszlovákiában letartóztatják Duray Miklós magyar ellenzéki politikust
1983 - a Microsoft kiadja a Windowst, ami az MS-DOS bővítése volt egy grafikus felülettel.
1986 - Aláírják a McDonald´s éttermi hálózat magyarországi kialakításáról szóló szerződést.
1988 - Politikai pártok alapítását is lehetővé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről
1992 - Budapesten tárgyal Borisz Jelcin, megállapodik a magyar vezetőkkel arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevő orosz államadósság felét katonai repülőgépek szállításával törlesztik, az Országgyűlésben elmondott beszédében bocsánatot kér a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.
2001 - Kinát felveszik a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO).

Születések

1483 - Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes
1668 - François Couperin francia zeneszerző († 1733)
1697 - William Hogarth angol festő, grafikus († 1761)
1728 - Oliver Goldsmith ír származású angol író († 1774)
1759 - Friedrich von Schiller német író, drámaíró († 1805)
1829 - Elwin Bruno Christoffel német matematikus († 1900)
1831 - Károlyi Sándor politikus, kórházalapító, az MTA tagja († 1906)
1888 - Andrej Tupoljev szovjet repülőgéptervező
1889 - Claude Rains angol színész († 1967)
1895 - John Knudsen Northrop amerikai repülőgéptervező
1895 - Öveges József Kossuth-díjas fizikus, tanár, Kossuth-díjas
1912 - Barcs Sándor újságíró, szerkesztő,
1913 - Álvaro Cunhal portugál politikus, író († 2005)
1918 - Ernst Otto Fischer Nobel-díjas német kémikus
1918 - Záborszky József karnagy, zenepedagógus, zeneszerző
1925 - Richard Burton angol színész († 1984)
1928 - Ennio Morricone olasz zeneszerző
1930 - Ősz Ferenc újságíró, humorista, konferanszié († 1975)
1932 - Roy Scheider amerikai színész ("Mindhalálig zene", "Cápa")
1937 - Elek Judit író, dramaturg, filmrendező
1944 - Tim Rice angol szövegíró
1948 - Greg Lake basszusgitáros, énekes, az Emerson, Lake and Palmer

Halálozások

461 - I. Nagy Leó pápa
1444 - I. Ulászló magyar király a várnai csatában (* 1424).
1891 - Arthur Rimbaud francia szimbolista költő (* 1854)
1907 - Lukácsy Sándor író, drámaíró, rendező (* 1835)
1926 - Gragger Róbert irodalomtörténész (* 1887)
1938 - Musztafa Kemal Atatürk katonatiszt,
1951 - Somlay Artúr Kossuth-díjas színész, kiváló művész (* 1883)
1975 - Lányi Sarolta költő, műfordító (* 1891)
1982 - Leonyid Iljics Brezsnyev pártjának főtitkára (* 1907)
2001 - Ken Kesey amerikai író, a "Száll a kakukk fészkére" szerzője

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

Római Katolikus szentek - I. Nagy Leó pápa
Nemzetközi ifjúsági világnap
Ősi Lettország - Martini
Törökország - Ataturk emléknapka
Oroszország - a Militsiya (a rendőrség orosz megfelelője) napja
Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága Születésnap
Kirgiz Köztársaság: Az Elnök születésnapja

Nem tudomány, zene vagy festészet. Fontosnak tartottam a megemlékezést.
Vannak a lapon szakik, de másért is, volt és van egy Öveges profeszorunk.

ÖVEGES JÓZSEF
(1895 - 1979)

"Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra"

Öveges József országos hírűvé vált élete a dunántúli tájról, a Zala megyei Pákáról, egy nemzedéken át tanítóskodó családból indult 1895-ben. Népiskolai tanító édesapjának korai halála után a négy gyermekével magára maradt anya nevelte tovább a népes családot.
A tudományok, elsősorban a természettudományok iránt már korán érdeklődő ifjú előbb a győri bencés gimnáziumba került, majd mint a piaristák növendéke, rendjének kecskeméti gimnáziumában érettségizett jeles eredménnyel. Ezután Budapesten tanult, s a tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett 1919-ben. Vidéki évek következtek.
Tanított Szegeden, Vácott, Tatán mégpedig úgy, hogy miközben kollégái azt mondták “ Ha nekem úgy kellene élnem, ahogy Te élsz, inkább felakasztanám magam “, tanítványai azt figyelték, vajon ég-e minden reggel négykor Öveges tanár úr szobájában a hajnali munkálkodást jelző villany. És égett ...

Első könyvét is még Tatán írta “Időjóslás és időmeghatározás” címmel. A kötet megjelentetéséhez kétezer előfizetőnek az összegyűjtését kérte a kiadó - mint Öveges professzor egy 1978-ban írott pályaképében megjegyezte: “ Így gyűjtötték az előfizetőket Csokonai korában is !”

1945 után a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, majd - mint az egyik legelső
Kossuth -díjasunk - a Budapesti Pedagógiai Főiskolán volt tanszékvezető tanár, már egy regimentnyi kötet jelentetett meg, s ezek a munkái mind- mind a természetnek, közelebbről a fizikának a jelenségei magyarázták az áltudományoskodást irtózva kerülő ízes magyar nyelven. Több mint harminc könyv - így emlegette őket: a gyermekeim - viseli a nevét.

Ám Öveges József igazában a rádió meg a televízió előadójaként lett a tudásra éhes hallgatók és nézők kedvence. Már 1946-ban mikrofonba mondta első előadását. Ez az atombombáról szólt, s ezt később még több mint kétszázötven előadás követte: bő tizenkét éven át rendszeresen mutatta be mindig izgalmasan érdekes kísérleteit a képernyőn.
Öveges József 1953-tól több mint negyedszázadon át az “ Élet és Tudomány “ hetilap szerkesztő bizottsági tagja volt. Szívesen jelentkezett tanulmányaival és az olyan, kisebb lélegzetű levélváltozatokkal is, amelyekkel még közelebb kerülhetett az olvasóhoz.

Több mint 30 éven keresztül végzett fontos ismeretterjesztő munkát a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ( TIT ) Országos Elnöksége tagjaként.

“ Milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét.” Hamvai a zalaegerszegi régi temetőben nyugszanak. Ma Budapesten középiskola, Zalaegerszegen általános iskola és a TIT Egyesület viseli a kiváló tudós, ismeretterjesztő, paptanár nevét.

Főbb művek :
Bevezetés a természettanba
Az élő fizika
Tudomány, Technika, Élet
Sugárözönben élünk
Játékos kísérletek az elektronnal

Verzarka · 2006 November 11

A mai nap eseményei XI. 11.

2006. november 11. az év 315. (szökőévekben 316.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 50 nap van hátra.

Névnapok: Márton, Ata, Atád, Atos, Atosz, Martin, Martos, Ménás, Ménrót, Nimród

Fontosabb események

* 1526 – Zápolya János erdélyi fejedelmet I. János néven magyar királlyá koronázzák Székesfehérváron.
* 1606 – A zsitvatoroki béke megkötése II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király) és a török szultán között.
* 1620 – Massachusettsben kiköt a Mayflower hajó, fedélzetén 41 európai kivándorlóval, az "Egyesült Államok alapitó atyáival".
* 1705 – II. Rákóczi Ferenc Zsibó mellett vereséget szenved a császári hadaktól.
* 1887 – Négy Chicago-i szakszervezeti vezetőt (Albert Parsons-t, August Spies-t, Adolf Fischert és George Engelt) halálra ítélnek és felakasztanak, az 1886. május 3-i munkástüntetést és rendőrsortüzet követő megtorlás keretében (1893-ban rehabilitálják őket).
* 1889 – Washington lesz az Egyesült Államok 42. állama.
* 1918 – Németország aláírja a compiegne-i erdőben a fegyverszünetet; véget ér az I. világháború.
* 1918 – I. Károly császár lemond ausztriai és magyar királyi (IV. Károly) trónjáról
* 1938 – Kassa visszacsatolása a Magyar Királysághoz, az első bécsi döntés értelmében.
* 1938 – Először hangzik fel Irving Berlin szerzeménye, a God Bless America a rádióban.
* 1963 – A világ 44 állama embargót vezet be Dél-Afrika ellen annak fajüldöző politikája miatt
* 1965 – Rhodesia kikiáltja a függetlenségét, Zimbabwe néven.
* 1971 – Bonnban egyezményt írnak alá az NSZK és a Szovjetunió közti menetrendszerinti repülőgépjáratok megindításáról.
* 1972 – Az amerikai hadsereg kivonul a Long Binh bázisáról ezzel végetér az amerikai részvétel a Vietnami háborúban
* 1981 – A Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Interpol) felveszi tagjai sorába a magyar rendőrséget.
* 1982 – Lech Walesa kiszabadul a börtönéből Lengyelországban.
* 1986 – megkezdi működését a Dunai Vasmű új kokszolóműve
* 1990 – Pozsgay Imre kilép a Magyar Szocialista Pártból
* 1997 – az UNESCO Közgyűlése elfogadta az Emberi Génállomány és Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
* 1998 – Az izraeli kormány ratifikálja a "Földet békéért" szerződést a palesztinokkal.

Születések

* 1154 – I. Sancho portugál király († 1212)
* 1493 – Paracelsus német-svájci alkimista († 1541)
* 1791 – Katona József magyar író, drámaíró († 1830)
* 1806 – Rottenbiller Lipót Pest város főpolgármestere († 1870)
* 1811 – Perczel Mór honvéd tábornok († 1899)
* 1821 – Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író († 1881)
* 1852 – Franz Conrad von Hötzendorf gróf, osztrák tábornagy, az I. világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari főnöke († 1925)
* 1861 – Erich von Falkenhayn német tábornok, katonapolitikus, az első világháború idején (1914-16) között a császári német hadsereg főparancsnoka († 1922)
* 1885 – George Patton amerikai tábornok, II. világháborús parancsnok († 1945)
* 1898 – René Clair francia filmrendező († 1981)
* 1901 – Richard Lindner német-amerikai festő († 1978
* 1901 – Rajeczky Benjamin zenetörténész, népzenekutató († 1989)
* 1905 – Cs. Szabó László magyar író, esszéista, kritikus, a „Nyugat” c. folyóirat munkatársa († 1984)
* 1909 – Robert Ryan amerikai színész († 1973)
* 1914 – Howard Fast amerikai zsidó író, forgatókönyvíró († 2003)
* 1922 – Kurt Vonnegut amerikai író
* 1928 – Carlos Fuentes mexikói író, újságíró, irodalomtudós, diplomata
* 1935 – Bibi Andersson svéd színésznő
* 1943 – Utasi Mária magyar költő, műfordító († 1985)
* 1945 – Daniel Ortega Nicaragua elnöke
* 1958 – Kulka János magyar színész
* 1962 – Demi Moore amerikai színésznő
* 1974 – Leonardo DiCaprio amerikai színész

Halálozások

* 1751 – Julien Offroy de La Mettrie francia orvos és filozófus, az empirikus orvostudomány megalapozója (* 1709)
* 1855 – Søren Kierkegaard dán filozófus (* 1813)
* 1918 – Victor Adler osztrák szociáldemokrata politikus, újságíró, az Arbeiter-Zeitung alapító főszerkesztője (* 1852)
* 1927 – Wilhelm Johannsen dán botanikus (* 1857)
* 1945 – Jerome David Kern amerikai zeneszerző (* 1885)
* 1975 – Theodosius Dobzhansky, genetikus, zoológus (* 1900)
* 1993 – Gulyás György magyar karnagy, zenetanár (* 1916)
* 2004 – Jasszer Arafat palesztin politikus, a PFSZ alapítója, Palesztina elnöke (* 1929)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Római Katolikus szentek - Tours-i Szent Márton. Szent Márton a katonák védőszentje
* A karneváli szezon megnyitása Németországban, Hollandiában és más országokban ("Karneval"/"Fasching", a 11. hónap 11. napja, 11:11 óra)
* Angola - a Függetlenség Napja (1975)
* Kolumbia - Cartagena függetlensége, Spanyolországtól (1918
* Lengyelország - a Függetlenség Napja (1918
* Dél-Korea - Pepero Nap
* Amerikai Egyesült Államok - Veteránok Napja (Korábban a Fegyverszünet napja, "Armistice Day"))
* A Fegyverszünet napja Franciaországban és Belgiumban: az Első Világháború vége (1918
* Lacplesis Napja Lettországban: az ország függetlenségéért elesett katonák hivatalos emléknapja (1919)
* Az Emlékezés Napja a Nemzetközösség államaiban, köztük az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kanadában.

Kecskeméten történt 1830. április 16-án, hogy a város köztiszteletben álló főügyésze, egy hosszú és fáradságos tárgyalás után felállt, és kilépett az ajtón, hogy odakint levegőzzék. Amint kiért a szabad ég alá, szívéhez kapott, és holtan esett össze.

Ő volt Katona József,született Kecskeméten 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16. a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, akinek életében nem jutott dicsőség, szerelem.
Apja takácsmester volt. Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába.

Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.

A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).

1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra írta fő művét, a Bánk bánt. 1815-ben letette az ügyvédi esküt, 1820-ban Kecskeméten, megválasztották alügyésznek, 1826-tól Kecskemét főügyésze.
Vállalta, amit az élet kínált helyette: lett tekintélyes vidéki jogtudós és közéleti férfiú.

Neve és műve immár régóta klasszikusaink első sorában áll.

Bánk - bán

Gertrudis a Bánk bánban.

Drámafordításai, átdolgozott művek

* Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
* Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
* Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
* Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
* Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
* (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
* (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
* Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
* Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
* Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
* Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

Eredeti művei

* A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
* Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
* Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
* Ziska, a táboriták vezére, 1813
* Jeruzsálem pusztulása, 1814
* A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
* Bánk bán, 1815; végleges változat 1819

Bánk bán feldolgozások

* 1861: Erkel Ferenc operája
* 1915: Janovics Jenő filmje
* 2002: Káel Csaba filmje

Katona József-szobor, Kecskemét Vigh Tamás alkotása

Verzarka · 2006 November 12

A maia nap eseményei XI. 12.

2006. november 12. az év 316. (szökőévekben 317.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 49 nap van hátra.

Névnapok: Jónás, Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátó, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér

Fontosabb események

* 1796 – királyi helytartó nádorrá választják József főherceget
* 1918 – Ausztriában kikiáltják a köztársaságot.
* 1927 – Lev Trockijt kizárják a Szovjetunió Kommunista Pártjából.
* 1933 – Németországban a nácik szerzik meg a szavazatok 92%-át.
* 1944 – A német hadiflotta büszkesége, a Tirpitz elsüllyed Norvégiánál
* 1948 – Hideki Tojo volt japán miniszterelnököt és több más japán vezetöt háborús bűnösként halálra itélnek.
* 1963 – Bécsben felavatják a Collegium Hungaricum új épületét.
* 1969 – Indira Gandhi miniszterelnököt kizárják a Kongresszus Pártból.
* 1974 – Súlyos bányaszerencsétlenség történik Komlón, a Zobák-aknában: 7 bányász veszti életét.
* 1982 – Jurij Vlagyimirovics Andropovot, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt, Leonyid Iljics Brezsnyev halálát követöen, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává választják.
* 1985 – Budapesten betiltják a Kossuth Klubban meghirdetett Reform és demokrácia című kerekasztal-beszélgetés-sorozatot.
* 1986 – 114 író aláírásával levelet küldenek az MSZMP KB-hoz, melyben kérik a Tiszatáj című folyóirat újraengedélyezését
* 1987 – Megalakul a Pénzügykutató Rt., igazgatója Tardos Márton
* 1998 – Rómában letartóztatják Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt vezetőjét

Születések

* 1833 – Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudós és zeneszerző († 1887)
* 1840 – Auguste Rodin francia szobrászművész († 1917)
* 1842 – Rákosi Jenő (er. Kremsner J.) író, újságíró, az MTA tagja († 1929)
* 1866 – Szun Jat-szen (孫逸仙), kínai forradalmi politikai vezető, a Kuomintang alapítója, 1912-től a Kínai Köztársaság első elnöke († 1925)
* 1892 – Haynal Imre orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1979)
* 1922 – Tadeusz Borowski lengyel író, költő († 1951)
* 1928 – Vukovics Géza író, műfordító
* 1928 – Szilágyi Ferenc, nyelvész, irodalomtörténész, író
* 1929 – Grace Kelly amerikai színésznő, 1956-tól monacói hercegné († 1982)
* 1945 – Neil Young kanadai énekes.
* 1957 – Tarján Györgyi színésznő
* 1957 – Zsiborás Gábor, tragikusan elhunyt válogatott labdarúgó (kapus) († 1993)
* 1961 – Nadia Comaneci román tornásznő, olimpiai és világbajnok
* 1964 – Kautzky Armand színész, táncos

Halálozások

* 607 – III. Bonifác pápa
* 1833 – Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudós, zeneszerző, az „Orosz Ötök” egyike († 1887)
* 1853 – Albach József ferences rendi egyházi író (* 1795)
* 1893 – Alexander von Bach osztrák politikus, belügyminiszter, a neoabszolutizmus képviselője (* 1813)
* 1947 – Báró Orczy Emma magyar szárm. angol regényírónő („A Vörös Pimpernel”) (* 1865)
* 1955 – Hajós Alfréd építész, versenyúszó, az első magyar olimpiai bajnok (* 1878
* 1994 – Wilma Rudolph amerikai futó, a „fekete gazella” (* 1940)
* 1997 – Kroó György zenetörténész, zenekritikus, szerkesztő (* 1926)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Római Katolikus szentek - Szent Lieven (Leafwini, Lebuin); Josaphat Kuncevyc
* Bahá'í Faith: Bahá'u'lláh születése: Bahá'u'lláh perzsa szó, jelentése: Isten Dicsősége. A hit Követői szerint Bahá'u'lláh Isten küldötte, eljövetelét minden nagy vallás megjövendölte
* Kinában és Tajvanon nemzeti ünnep: Szun Jat-szen születése
* Minőségügyi világnap
* a szociális akció nemzetközi napja

Auguste Rodin:

"Mindenkor engedelmeskedem a természetnek, és meg sem kísérlem, hogy én parancsoljak neki. Egyetlen becsvágyam, hogy alázatosan hű legyek hozzá."

Rodin élete, művészete:

http://www.mke.hu/lyka/06/221-226-rodin.htm

"A csúnya a művészetben az, ami hamis és mesterkélt, ami ahelyett hogy kifejező volna, inkább csinos vagy szép akarna lenni, ami erőltetett és negédeskedő … amiben nincsen igazság és lélek, minden, ami csak mímeli a szépséget és bájt, minden, ami hazudik."

"A szépség mindenütt ott van. Nem rajta múlik, hogy nem tudjuk meglátni."

Verzarka · 2006 November 13

A mai nap eseményei XI. 13.

2006. november 13. az év 317. (szökőévekben 318.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 48 nap van hátra.

Névnapok: Szilvia, Arkád, Árkád, Bulcsú, Ené, Éne, Enéh, Enese, Enet, Eugén, Gellén, Jenő, Kilény, Kilián, Megyer, Miklós, Nikolasz, Perenna, Szaniszló, Szolón

Események

* 1635 – Nagyszombatban megkezdi működését a Pázmány Péter alapította tudományegyetem.
* 1805 – Johann Georg Lehner feltalálja a hot dog-ot.
* 1851 – Megindul a távíró szolgáltatás London és Párizs között.
* 1855 – Érvénytelenítik a jozefinista reformokat Ausztriában, a római katolikus egyház visszanyeri feudális államegyház-pozíciói egy részét az Osztrák Császárságban.
* 1907 – Felszáll az első helikopter Normandiában
* 1918 – IV. Károly király (I. Károly néven osztrák császár) a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemond a magyar államügyekben való részvételéről, Magyarország trónjáról azonban nem. Felesége, Zita királyné kijelenti, hogy „egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától”.
* 1924 – Az Egységes Pártból előző év nyarán kilépett képviselők megalakítják a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) Pártot.
* 1941 – A Földközi-tengeren torpedótalálat következtében elsüllyed az amerikai Ark Royal repülőgép-anyahajó.
* 1945 – Megalakul a francia ideiglenes kormány De Gaulle tábornok vezetésével.
* 1957 – A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdet a Nagy Íróper-ben: Déry Tibort 9 év, Háy Gyulát 6 év, Zelk Zoltánt 3 év és Tardos Tibort 1,5 év börtönbüntetésre ítélik.
* 1968 – Az angliai mozikban bemutatják a Beatles animációs filmjét, a „Yellow Submarine”-t.
* 1974 – Yasser Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője New Yorkban az ENSZ Közgyűlése előtt követeli, hogy a Palesztina brit mandátumterületén alapítsanak új államot, amelyben keresztények, muzulmánok és zsidók együtt élhetnek.
* 1979 – Az USA egyházait tömörítő társadalmi szervezet ebben az évben Lékai László bíboros, esztergomi érseknek adományozza a „Lelkiismeret Embere” Díját.
* 1980 – A második olajválság kezdete, amely az világpiaci árak folyamatos emelkedését, az import adminisztratív korlátozását és a hitelfelvételek növekedését eredményezi.
* 1988 – Megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózatából.
* 1989 – Az MDF a november 26-i ún. „négyigenes” népszavazás bojkottálására szólít fel.
* 1990 – Elkészül az első ismert World Wide Web oldal (Sir Tim Berners-Lee Genfben, a CERN magkutató központban fejlesztette ki a világ első webböngésző programját).
* 1994 – Népszavazás erősíti meg Svédország csatlakozását az Európai Unióhoz.
* 1997 – Magyarországon megalakul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
* 1998 – Bill Clinton beleegyezik abba, hogy 850 000 dollárt fizet Paula Jonesnak azért, hogy ejtse a szexuális zaklatás vádját
* 1998 – A brazil gazdaság összeomlását nemzetközi összefogással sikerül megakadályozni egy, összesen 41 milliárd dolláros hitelcsomag segítségével
* 2001 – Az Európai Bizottság közzéteszi a csatlakozni kívánó államokat elemző 2001. évi jelentéseit, Magyarország a csatlakozásra várók között a 10 legfelkészültebb ország egyike, és 2002. végére befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat.
* 2002 – Irak elfogadta a Biztonsági Tanács 1441.-es határozatát, mely felszólítja Irakot az azonnali lefegyverzésre, és a tiltott fegyverek megsemmisítésére. Iraknak biztosítania kell, hogy az ENSZ UNMOVIC, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársai teljes körű ellenőrzést végezhessenek az iraki nukláris berendezésekben és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális létesítményekben.

Születések

* 354 – Szent Ágoston (Aurelius Augustinus), püspök, egyházatya, filozófus († 430)
* 1850 – Robert Louis Stevenson skót író († 1894)
* 1875 – Klebelsberg Kunó magyar kultúr- és tudománypolitikus, kultuszminiszter († 1931)
* 1854 – George Whitefield Chadwick amerikai zeneszerző († 1931)
* 1893 – Edward Adelbert Doisy amerikai Nobel-díjas biokémikus († 1986)
* 1895 – Bernáth Aurél festő († 1982)
* 1914 – Határ Győző író, költő
* 1922 – Oskar Werner osztrák színész († 1984)
* 1934 – Garry Marshall amerikai rendező, producer
* 1955 – Whoopi Goldberg amerikai színésznő

Halálozások

* 81 – Titus római császár (* 39)
* 867 – I. Nagy Miklós pápa (* 820 körül)
* 1868 – Gioacchino Rossini olasz zeneszerző (* 1792)
* 1877 – Hugó Károly magyar drámaíró (* 1808
* 1903 – Camille Pissarro francia impresszionista festő (* 1830)
* 1953 – Németh Andor író, kritikus, szerkesztő (* 1891)
* 1965 – Zadravecz István ferences szerzetes, tábori püspök (* 1884)
* 1973 – Lila Lee amerikai színésznő (* 1901)
* 1974 – Vittorio de Sica olasz neorealista filmrendező, színész (* 1901)
* 1977 – Egri Csaba magyar író, műfordító (* 1945)
* 1988 – Doráti Antal (er. Deutsch), magyar származású karmester, zeneszerző (* 1906)
* 2004 – Ol' Dirty Bastard (er. neve Russell Tyrone Jones), amerikai rapper, hip-hop énekes, a „Wu Tang Clan” együttes tagja (* 1968

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Római fesztiválok - Iovis epulum; Feronia ünnepe
* Római Katolikus szentek - Tours-i Bricius; Cabrini anya; Szent Homobonus
* Cukorbetegek napja

Határ Győző : Vágyak

mint a kiégő lámpák – lealszanak
bennem egyenként a vágyak
már csak azt keresem a redves falat
hová beforduljak és az ágyat

melyen végigfeküdjek s elengedjem-
átengedjem neki tűnő-magam
hogy loppal átemeljen az Üveghegyen
mely Hegynek tág Üvegbarlangja van

mondják homálya hars népes lakályos
találok hasonszőrű rabtársakat
meg forgalmas is – Tükörország a Város –
ott vágynakvaló új vágy tán akad

hátha lehet ott újra szívembe szednem
mi a sóvárgás nyomán megered:
a lámpák újra felgyulladnak bennem
s lelek létserkentő vágyrügyeket

[FONT=&quot]
[/FONT]

Verzarka · 2006 November 14

A mai nap eseményei XI. 14.

2006. november 14. az év 318. (szökőévekben 319.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 47 nap van hátra.

Névnapok: Aliz, Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó

Fontosabb események

* 1234 – IX.Gergely pápa felszólítja Béla királyfit, hogy a Kunországban lakó schismatikus románokat kényszerítse a mikói kun püspök fennhatóságának elfogadására
* 1666 – Samuel Pepys bejelenti, hogy sikeres vérátömlesztést végzett kutyákon.
* 1851 – megjelenik Herman Melville regénye a Moby Dick
* 1859 – Elkészül Jedlik Ányos dinamója.
* 1871 – Lónyay Menyhért grófot választja a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének
* 1871 – I. Ferenc József császár gróf Andrássy Gyulát nevezi ki az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminiszterévé.
* 1918 – Csehszlovákia kimondja elszakadását az Osztrák-Magyar Monarchiától, és kikiáltja az ország függetlenségét.
* 1922 – A BBC megkezdi rádióadását
* 1925 – statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas Zoltánt
* 1940 – A német légierő lebombázza Coventry középkori katedrálisát
* 1943 – Leonard Bernstein bemutatkozik a The New York Philhamonic-nál. (25 évesen vezető karmester lett)
* 1944 – A németek felrobbantják a dunaföldvári Duna-hidat (Beszédes József híd).
* 1956 – Létrejött a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács.
* 1965 – A vietnami háborúban elkezdődik a Ia Drang-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.
* 1969 – az Apollo 12 útjára indul a Hold felé.
* 1972 – az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a "testvérpártok" vezetőinek nyomására feláldozza az "új gazdasági mechanizmust"
* 1988 – november 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt területeken
* 1988 – Spanyolországot és Portugáliát fölveszik a Nyugat-európai Unióba.
* 1989 – A magyar kormány beadja csatalakozási kérelmét az Európa Tanácshoz, miközben még él a Varsói Szerződés, a szovjet csapatok még Magyarországon vannak
* 1990 – kilép az MDF-ből a szervezet első elnöke, Bíró Zoltán
* 1992 – Az SZDSZ küldöttgyűlésén Tölgyessy Péterrel szemben Pető Ivánt választják a párt elnökének
* 1993 – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját, melynek következtében az országba megkezdődik a külföldi tőke beáramlása
* 1994 – Lezárul Csehországban a "kuponos" privatizáció. 340 milliárd korona értékű vagyon kerül magánkézbe.
* 1997 – Irak kiutasítja területéről az ENSZ fegyverzet-ellenôrzô és -megsemmisítô bizottságának amerikai tagjait
* 1997 – A magyar részvények közül elsőként a Matáv papírjai jelennek meg a New York-i tőzsdén, 730 Ft-os áron.
* 1998 – Zala megyében gázkitörés miatt három falu (Bak , Bocfölde és Sárhida) lakóit kitelepítik

Születések

* 1668 – Johann Lucas von Hildebrandt osztrák építész (ráckevei Savoyai Kastély, Belvedere) († 1745)
* 1719 – Johann Georg Leopold Mozart osztrák muzsikus, Wolfgang Amadeus Mozart apja († 1787)
* 1765 – Robert Fulton amerikai mérnök, feltaláló, az első működő gőzhajó alkotója († 1815.)
* 1797 – Charles Lyell angol geológus († 1875)
* 1840 – Claude Monet francia impresszionista festő († 1926)
* 1848 – Wekerle Sándor, magyar politikus, miniszterelnök († 1921)
* 1876 – Jekatyerina Vasziljevna Gelcer, orosz balett-táncosnő, a Moszkvai Nagy Színház prima balerinája († 1962)
* 1887 – Áprily Lajos költő, műfordító († 1967)
* 1889 – Jawaharlal Nehru indiai függetlenségi vezető, India első miniszterelnöke († 1926)
* 1892 – Dajbukát Ilona színésznő († 1976)
* 1896 – Pataky Kálmán operaénekes († 1964)
* 1904 – Dick Powell, amerikai színész († 1963)
* 1907 – Astrid Lindgren írónő († 2002)
* 1922 – Boutros Boutros-Ghali, egyiptomi diplomata, volt ENSZ-főtitkár
* 1927 – Svéd Nóra operénekes († 1982)
* 1927 – Castiglione László régész, történész († 1984)
* 1928 – Vitalij Andrijovics Maszol, ukrán politikus, 1994-1995 között miniszterelnök (1987-1990 között az Ukrán SZSZK miniszterelnöke)
* 1948 – Károly herceg, brit trónörökös (eredeti nevén: Charles Philip Arthur George) Fülöp herceg és II. Erzsébet gyermeke
* 1950 – Kútvölgyi Erzsébet színésznő
* 1954 – Condoleezza Rice, amerikai politikusnő, külügyminiszter

Halálozások

* 565 – I. Justinianus bizánci császár (* 483)
* 1716 – Gottfried Leibniz német filozófus és polihisztor (* 1646)
* 1831 – Georg Hegel német filozófus (* 1770)
* 1884 – Berzenczey László magyar politikus, utazó (* 1820)
* 1944 – Flesch Károly hegedűművész és zenepedagógus (* 1873)
* 1946 – Manuel de Falla spanyol klasszikus zeneszerző (* 1872)
* 1993 – Béres András magyar néprajzkutató (* 1928

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Térinformatikai világnap
* Palesztína nemzeti ünnepe
* Római fesztiválok - Equorum Probatio
* India - Jawaharlal Nehru születésnapja: Gyereknap
* Amerikai Egyesült Államok - Elkezdődik a Nemzeti Gyerekkönyv Hét (National Children's Book Week)

Ajánlás

Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon lilák
s az erdő óriás vörös folt,
ne haragudj: nem volt virág.

De puszta kézzel mégse jöttem:
hol a halál nagyon zenél,
sziromtalan csokrot kötöttem,
piros bogyó, piros levél.

S most add a lelked: karcsu váza,
mely őrzi még a nyár borát -
s a hervadás vörös varázsa
most ráborítja bíborát.

Áprily Lajos (Brassó, 1887. november 14. - Budapest, 1967. augusztus 6.), költő, műfordító

Áprily liceum Brassó

Elemi iskoláit Parajdon végezte, a gimnázium első osztályát Székelyudvarhelyen, ezután Kolozsváron a református gimnáziumban tanult. A kolozsvári egyetemen magyar-német szakon tanári oklevelet szerzett. 1909-től Nagyenyeden a tanítóképezőben, 1910-től ugyanitt a Bethlen Gábor gimnáziumban tanított. 1922-ben Dijonba utazik, diplomát szerez a francia nyelv tanításához. 1924-ben elvállalja a kolozsvári Ellenzék vasárnapi irodalmi mellékletének szerkesztését. 1926-ban Kolozsvárra költözik, ahol a református kollégiumban tanított. 1928-tól Erdélyi Helikon folyóirat szerkesztője volt. 1929-ben Budapestre költözött, ahol szintén tanári állást vállalt a Lónyai utcai református gimnáziumban. 1934-ben kinevezik a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatójának. 1942-ben ideiglenesen visszaköltözik családjával Parajdra. 1944-ben nyugdíjazzák, ekkor a Visegrád melleti Szentgyörgypusztán telepedik le. 1952-ben megnyeri az Anyegin újrafordítására kiírt pályázatot. 1962-ben kitüntetik a Munka Érdemrenddel.

Lényegében a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Költészetét az impresszionizmus, és a líraiság jellemzi. Verseit általában klasszikus formákban írta.

Fia Jékely Zoltán.

Áprily ma már beletartozik klasszikus költőink névsorába, visegrádi sírjához ki-kijárnak hajdani tanítványai, verseinek kedvelői, egykori barátai, hogy tiszteletadóan idézzék fel hibátlan művészetét és szeretetre méltó emberségességét.

Áprily emlékház Parajdon

Kötetei

* Falusi elégia, versek, 1921
* Esti párbeszéd, versek, 1923
* Rasmussen hajóján, veresek, 1926
* Vers vagy te is, versek, 1926
* Idahegyi pásztorok, verses dráma, 1929
* Rönk a Tiszán, versek, 1934
* Úti jegyzetek. Egy pedagógiai vándorlás megfigyelései, úti beszámoló, 1934
* A láthatatlan írás, versek, 1939
* Az aranyszarvas, műfordítások, 1964
* Fecskék, özek, farkasok, történetek, 1965
* Jelentés a völgyből, versek, 1965

ABA-SZŐCS LÁSZLÓ FESTMÉNYE

<big><big><big></big></big></big>

Bonaventura · 2006 November 14

Weöres Sándor: A teljesség felé

"A mai átlagos emberismeret megdöbbentően együgyű... Legtöbb mai ember csak azt a felületet látja belőled, amelyet az ő kedvtelései és igényei felé mutatsz; nem nézi, hogy bensőd milyen; a nő aszerint ítél rólad, hogy szórakoztatod-e, hevíted-e, a férfi pedig aszerint, hogy miként illeszkedsz az ő elveibe, terveibe, megrögzöttségeibe. A jót összecseréli a vonzóval, csábítóval... Örökös a csalódása és kiábrándulása, hibáztat minden égi és földi hatalmat, mások gonoszságát, néha még saját ostobaságát is; csak éppen arra nem gondol, hogy embertársait ne az ő igényein keresztül nézze, hanem önmagukban."
/Az emberismeretről/

Bonaventura · 2006 November 14

Márai Sándor: Ég és föld

"Nincs az a balog kaland, otromba tévelygés, kicsapongó förtelem, önfeledt és barbár orgia, melyet szégyellenék: Isten minden vállalkozásunkban részt vesz, s nemcsak a templomokban ügyel reánk, hanem a bordélyban is.
Csak azt szégyellem, amit szerettem volna, s amihez gyáva voltam: gyáva, nem az eszemmel, ami helyes, hanem a szívemmel. Ez "a" szégyen; Isten elfordult ilyenkor, és kiköpött szájából engem, a gyávát és langyosat."
/A szégyen/

Margit · 2006 November 14

Hallo Verzarka

Az Aprily emlekhaza utanni festmenyt ki keszitette?

Nagyon szep?

Bonaventura · 2006 November 14

Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

"Sohasem fogjuk tudni biztonsággal megállapítani, hogy kapcsolatunk egy másik emberrel mennyiben az érzelmeink, szeretetünk, idegenkedésünk, jóságunk vagy haragunk eredménye, és mennyiben határozza meg ezt a kapcsolatot az erők viszonya, mely kettőnk közt fennáll.
Az igazi emberi jóság csak olyasvalaki iránt nyilvánulhat meg kristálytisztán és szabadon, aki semmiféle erőt nem képvisel. Az emberiség legalapvetőbb, igazi erkölcsi próbaköve (mely oly mélyen rejtekezik, hogy szemünk nem látja), a viszonya azokhoz, akik ki vannak neki szolgáltatva: az állatokhoz. S itt vallott az ember végzetes kudarcot, annyira végzetest, hogy az összes többi ebből fakadt.
Szüntelenül Tereza lebeg a szemem előtt, amint ül a fatönkön, simogatja Karenin fejét, és az emberiség kudarcán töpreng. S nyomban egy másik jelenetet látok: torinói szállodájából kilép Nietzsche. Egy lovat lát az utcán, melyet ostorral ver a kocsis. Nietzsche a lóhoz megy, és a kocsis szeme láttára átöleli nyakát és zokog.
Ez 1889-ben történt, s ekkor Nietzsche már szinte eltávolodott az emberektől. Más szavakkal: éppen ebben az időben tört ki rajta az elmebaj. Azt hiszem azonban, hogy gesztusának éppen ezért van nagy horderejű jelentősége. Nietzsche bocsánatot kért a lótól Descartes-ért.
Őrültsége (azaz elszakadása az emberektől) akkor kezdődik, amikor a lovat siratja.
És ez az a Nietzsche, akit szeretek, mint ahogy szeretem Terezát is, akinek a térdén a halálosan beteg kutya feje nyugszik. Egymás mellett látom őket: mindketten lelépnek az útról melyen az emberiség, "a természet ura és birtokosa" menetel előre."

Verzarka · 2006 November 14

Margit írta:
Hallo Verzarka

Az Aprily emlekhaza utanni festmenyt ki keszitette? Nagyon szep?

Margit az emlékház nem festmény, hanem fénykép, Parajdon fényképezték.

Az alsó kép, a székelykapuval, az ABA-SZŐCS LÁSZLÓ FESTMÉNYE, igazad van, fel kellett volna tennem. Csak, mert úgy találtam, nem néztem utána, honnan van. Tetszett. Ezután figyelek erre is, köszönöm.

puszillak szeretettel, Éva

Verzarka · 2006 November 15

A mai nap eseményei XI. 15

2006. november 15. az év 319. (szökőévekben 320.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 46 nap van hátra.

Névnapok: Albert, Lipót, Aisa, Ajsa, Alberta, Albertin, Albertina, Ángyán, Ányos, Artúr, Dezsér, Dezsider, Dezső, Hajnácska, Ladomér, Leopold, Leopolda, Leopoldina, Marinusz, Polda, Richárd, Vladimír, Vladiszláv

Események

* 1790 – II. Lipót német-római császárt Pozsonyban magyar királlyá koronázzák.
* 1849 – Megjelenik a szabadságharc bukása utáni első irodalmi lap, a "Hölgyfutár"
* 1901 – Miller Reese szabadalmaztatja az elektromos hallókészüléket.
* 1918 – Megalakul a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE).
* 1920 – A Népszövetség képviselői először találkoznak Genfben.
* 1926 – Kihirdetik a magyar Országgyűlés felsőházáról szóló törvényt.
* 1939 – a nácik megkezdik a varsói zsidók tömeges megölését.
* 1945 – Tildy Zoltán alakít kormányt a november 4-i választások után
* 1962 – A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Kéthly Anna ellen 1954-ben hozott ítéletet, a kémkedés, valamint államellenes szervezkedés vádja alól felmenti, államellenes izgatás miatt azonban (távollétében) 3 évi börtönre ítéli
* 1969 – 250 000 béketüntető demonstrál a vietnami háború ellen Washingtonban
* 1987 – Brassóban 20 ezer munkás és diák tüntet a rendszer ellen.
* 1988 – Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO fenállása óta először hívták meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét
* 1994 – Martina Navratilova teniszbajnok bejelenti visszavonulását
* 1994 – Helmut Kohlt választják kancellárrá Németországban.
* 1997 – Kínában csaknem nyolcévi börtön után szabadon engedik az egyik legismertebb ellenzéki politikust, Vej Csing-senget, aki az Egyesült Államokba távozhatott
* 2004 – Colin Powell amerikai külügyminiszter lemond, utódja Condoleezza Rice.

Születések

* 1580 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (Gyulafehérvár) († 1629)
* 1738 – William Herschel az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelőcsillagásza († 1822)
* 1878 – Reinitz Béla zeneszerző, zenekritikus († 1943)
* 1891 – Erwin Rommel német tábornagy, II. világháborús hadseregparancsnok († 1944)
* 1905 – Mantovani olasz származású angol zenekarvezető († 1980)
* 1905 – Fazekas Anna író, műfordító († 1973)
* 1912 – Görbe János Kossuth-díjas színész († 1968
* 1922 – Francesco Rosi, olasz rendező
* 1922 – Igor Jakovlevics Sztecskin szovjet fegyvertervező († 2001)
* 1932 – Petula Clark, a 60-as évek népszerű angol énekesnője
* 1934 – Joanna Barnes amerikai színésznő
* 1935 – Pézsa Tibor vívó, olimpiai és világbajnok
* 1952 – Magyar Bálint SZDSZ-politikus, miniszter
* 1954 – Beverly D'Angelo amerikai színésznő
* 1955 - Enyedi Ildikó filmrendező
* 1957 – Kevin Eubanks amerikai jazz gitáros

Halálozások

* 1579 – Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója (* 1510 körül)
* 1629 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (Gyulafehérvár) (* 1580)
* 1630 – Johannes Kepler német matematikus, csillagász (* 1571)
* 1670 – (Comenius) cseh teológus (* 1592)
* 1808 – IV. Musztafa, az Oszmán Birodalom 30. szultánja, kivégezték (* 1808
* 1903 – Bobula János építész és építészeti szakíró (* 1844)
* 1959 – Charles Thomson Rees Wilson, Nobel-díjas angol-skót fizikus (* 1869)
* 1963 – Reiner Frigyes karmester (* 1888
* 1965 – Zadravetz István ferences szerzetes, tábori püspök, politikus (* 1884) [1]
* 1976 – Jean Gabin francia színész (* 1904)
* 1997 – Wagner Nándor szobrász, festő (* 1922)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Római fesztiválok – Feronia fesztiválja (egyesek november 13-ára teszik)
* Római Katolikus szentek – Nagy Albert
* Keleti Ortodox – Szent Fülöp apostol ünnepe és a Téli Böjt kezdete
* Ausztria – Szent Lipót (Sankt Leopold) ünnepe: iskolaszünet Bécsben, Alsó- és Felső-Ausztriában
* Brazília – A Köztársaság Kikiáltásának Napja (1889)
* Palesztína – Függetlenség Napja (1988-ban kikiáltva)
* Norvégia – a hivatalos skolebrød-nap (a skolebrød norvég étel) Sunnland skole-n
* Amerikai Egyesült Államok – Amerika Újrahasznosít Nap

Fazekas Anna

(Bp., 1905. nov. 15. - Bp., 1973. jan. 2.): író, szerkesztő, pedagógus. ~ Erzsébet történész húga. Bp.-en érettségizett, utána gyógytornász oklevelet szerzett.
Magánúton foglalkozott gyógyító tornára szoruló serdülőkkel és felnőttekkel.

Néhány verse megjelent az Esti Kurírban, a Pesti Hírlap vasárnapi mellékletében és önálló kötetben is.
1924-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba.
1944-ben deportálták.
1949-ben lektor az Athenaeum kiadónál,
1950-51-ben az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa. 1952-1963 között az Ifjúsági, ill. Móra Könyvkiadó ig.-ja.

1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje c. meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is.

Gyermekverseket fordított, ill. átdolgozott az Európa és a Zenemű kiadónak.
Válogatást állított össze Fáy András meséiből.
- F. m. Öreg néne őzikéje (Bp., 1952, 1977).
- Irod. Kovács Miklós: Búcsú F. A.-tól (Élet és Irod., 1973. 2. sz.).

Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.

Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.

Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.

Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja.

Cili cica, Bodri kutya
mellé búvik a zugolyba,
tanultak ők emberséget,
nem bántják a kis vendéget.

Gyorsan gyógyul gida lába,
elmehetne az őzbálba,
vidám táncot ellejthetne,
de nincs hozzá való kedve.

Barna szeme bús-szomorún
csüng a távol hegykoszorún.
Reggel bíbor napsugarak
játszanak a felhő alatt.

Esti szellő ködöt kerget,
dombok, lankák üzengetnek:
"Vár a sarjú, gyenge hajtás,
gyere haza, gida pajtás!"

Könnybe lábad az őz szeme,
hej, nagyon is visszamenne,
csak az anyja úgy ne várná,
csak a nénét ne sajnálná!

Éjjel-nappal visszavágyik,
hol selyem fű, puha pázsit,
tarka mező száz virága
őztestvérkét hazavárja.

Ahol mókus ugrabugrál,
kopácsol a tarka harkály,
vígan szól a kakukk hangja,
bábot cipel szorgos hangya.

Várja patak, várja szellő,
kék ég alján futó felhő,
harmatgyöngyös harangvirág,
vadárvácskák, kékek, lilák.

Öreg néne megsiratja,
vissza - dehogy - mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
őz erdőben, ember házban.

Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
"Élj boldogul, őzgidácska!"

Lassan lépdel, csendben ballag,
kattan ajtó, zörren ablak,
onnan lesi öreg néne,
kisgidája visszanéz-e.

Haszontalan állatkája,
egyre jobban szaporázza,
s olyan gyorsan, mint a villám,
fenn terem a mohos sziklán.

De a tetőn, hegygerincen
megfordul, hogy búcsút intsen:
"Ég áldjon, rét, kicsi csalit" -
s mint a szél, eliramodik.

Nyár elröppen, levél sárgul,
lepereg a vén bükkfárul,
hó borul már házra, rétre,
egyedül él öreg néne.

Újra kihajt fű, fa, virág,
nem felejti a kisgidát,
fordul a föld egyszer-kétszer,
zörgetnek a kerítésen.

Kitekint az ablakrésen:
ki kopogtat vajon éjjel?
Hold ragyogja be a falut,
kitárja a kicsi kaput.

Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri:

őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba,

hogy szemével kérve kérje:
gyógyítsa meg öreg néne,
puha gyolcsba bugyolálja,
ne szepegjen fiacskája.

S köd előtte, köd utána,
belevész az éjszakába.
Gida lábát két kezébe
veszi lágyan öreg néne.

Meg is gyógyul egykettőre,
felbiceg a dombtetőre,
s mire tölgyről lehull a makk,
a kicsi bak hazaballag.

Mátraalji falu széle,
kapuban ül öreg néne,
nincs egyedül, mért is volna?
Ha fú, ha fagy, sok a dolga.

Körülötte gidák, őzek,
látogatni el-eljőnek,
télen-nyáron, évről évre,
fejük hajtják az ölébe.

Falu népe is szereti,
kedves szóval becézgeti
öreg nénét, és azóta
így nevezik: Őzanyóka.

Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van.

Egyiket Gál Péter hozta,
másikat meg Kovács Julcsa,
harmadikat Horváth Erzsi,
úttörő lesz valamennyi.

Vadvirágnak dal a párja,
énekszótól zeng a háza,
oly vidám a gyereknóta,
nevet, sír is Őzanyóka.

Mátraalján, falu szélén
lakik az öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék
mese őrzi aranyszívét.

Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle!

Fazekas Anna: Köszöntõ

Hajnaltájban napra vártam,
hüs harmatban térdig jártam,
szello szárnyát bontogatta,
szöghajamat fölborzolta.

Hajnaltájban rétre mentem,
harmatcseppet szedegettem,
pohárkába gyüjtögettem,
nefelejcset beletettem.

Hazamentem, elpirultam,
édesanyám mellé bújtam,
egy szó sem jött a nyelvemre,
könnyem hult a nefelejcsre.

Édesanyám megértette,
kicsi lányát ölbevette,
sürü könnyem lecsókolta,
kedve szóval, lágyan mondta:
„Be szép verset mondtál, lelkem,
be jó is vagy, kicsi szentem!"
S nyakam köré fonva karját
ünnepeltük anyák napját.

Margit · 2006 November 15

Verzarka írta:
Margit az emlékház nem festmény, hanem fénykép, Parajdon fényképezték.

Az alsó kép, a székelykapuval, az ABA-SZŐCS LÁSZLÓ FESTMÉNYE, igazad van, fel kellett volna tennem. Csak, mert úgy találtam, nem néztem utána, honnan van. Tetszett. Ezután figyelek erre is, köszönöm.

puszillak szeretettel, Éva

Hallo Eva,

csak azert kerdeztem mert nagyon-nagyon tetszett a festmeny le akarom menteni es oda akartam irni a festö nevet is.

Köszönöm szepen

Minden jot,
Margit

Verzarka · 2006 November 15

Margit írta:
Hallo Eva,

csak azert kerdeztem mert nagyon-nagyon tetszett a festmeny le akarom menteni es oda akartam irni a festö nevet is. Köszönöm szepen
Minden jot,
Margit

Nekem is nagyon tetszett, el is mentettem. Valahogy így él emlékezetemben az otthoni téli falu.

Köszönöm Margit, szép napot!

Szeretettel, Éva

Verzarka · 2006 November 16

A mai nap eseményei XI. 16.

2006. november 16. az év 320. (szökőévekben 321.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 45 nap van hátra.

Névnapok: Ödön, Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi

Események

* 1712 – II. Rákóczi Ferenc száműzött fejedelem megpróbál Angliába utazni, de a bécsi udvar tiltakozása miatt nem fogadják be.
* 1904 – John Ambrose Fleming feltalálja a rádiócsövet (elektroncsövet)
* 1907 – Oklahoma az Amerikai Egyesült Államok a 46. állama lesz
* 1918 – A Magyar Nemzeti Tanács kihirdeti Magyarország független, önálló köztársasággá alakulását.
* 1919 – Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonul Budapestre.
* 1933 – Az USA és a Szovjetunió először veszi fel egymással a diplomáciai kapcsolatot
* 1945 – Amerikába érkezik 88 német rakétatudós.
* 1958 – Az 1956-os forradalom utáni első országgyűlési választás
* 1971 – Hiroito japán császár - elsőként a japán uralkodók között - sajtókonferenciát tart Tokióban
* 1971 – Moszkvában aláírják a szovjet-magyar földgázvezeték építéséről szóló egyezményt
* 1979 – Bukarestben üzembe helyezik az első metróvonalat
* 1988 – Észtország parlamentje az országot független állammá nyilvánitja. Ezzel elkezdődik a Szovjetunió felbomlása.
* 1989 – Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a szervezetbe
* 1997 – Népszavazást tartanak Magyarországon a NATO-csatlakozásról. 49%-os részvétel mellett 85%-os támogatottság.
* 2000 – Bill Clinton amerikai elnök az amerikai elnökök között elsőként a kommunista Vietnámba látogat
* 2000 – Az EU-csatlakozási tárgyalások brüsszeli főtárgyalói fordulóján ideiglenesen lezárják Magyarországgal a szociálpolitikával és a foglalkoztatással kapcsolatos joganyagrészt, amelyben Magyarország kap átmenetei mentességet

Születések

* Kr. e. 42 – Tiberius római császár († Kr. u. 37)
* 1717 – Jean le Rond d'Alembert francia matematikus, filozófus, mérnök, enciklopédista († 1783)
* 1812 – Latabár Endre színész, színiigazgató, zeneszerző († 1873)
* 1871 – Nagy Emil képviselő, igazságügy-miniszter Bethlen István miniszterelnök kormányában († 1956)
* 1922 – José Saramago, Nobel-díjas portugál író
* 1899 – Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festő, érdemes művész († 1981)
* 1922 – Kishegyi Árpád operaénekes († 1978
* 1923 – Niederhauser Emil történész
* 1927 – Barbara Payton amerikai színésznő († 1967)
* 1932 – Torgyán József ügyvéd, politikus
* 1940 – Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténész
* 1952 – Gálffi László, Jászai-díjas színész
* 1967 – Lisa Bonet amerikai színésznő

Halálozások

* 1272 – III. Henrik angol király (* 1207)
* 1673 – Frangepán Katalin, Zrínyi Péter horvát bán felesége, özvegye (megőrült a grazi zárdában)
* 1786 – Hatvani István, orvosdoktor, a debreceni Református Kollégium tanára (* 1718
* 1801 – Déodat Gratet de Dolomieu, francia geológus, a dolomit kőzet és az olasz Dolomitok (hegység) névadója (* 1750)
* 1858 – Mészáros Lázár, honvéd altábornagy, az 1848-49-es fszabadságharc hadügyminisztere (* 1796)
* 1861 – Sárosi Gyula költő (* 1816)
* 1896 – Színi Károly író, újságíró, néprajzkutató (* 1829)
* 1945 – Janovics Jenő filmrendező, színigazgató, a magyar filmgyártás úttörője (* 1872)
* 1960 – Clark Gable amerikai színész (* 1901)
* 1993 – Lucia Popp szlovák operaénekesnő (* 1939)
* 1997 – Georges Marchais, a francia politikus, a Francia Kommunista Párt egykori főtitkára. (* 1920)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Római Katolikus szentek - Skóciai Szent Margit ; Nagy Gertrudisz
* A Tolerancia Nemzetközi Napja (1995 óta)
* Finnország - Svenska dagen / Ruotsalaisuuden päivä (A svéd identitás napja)
* Izland - Dagur íslenskrar tungu (Izlandi nyelv napja)
* Thaiföld - Loy Krathong fesztivál (2005)
* Amerikai Egyesült Államok -Oklahoma felvétele 46. államként, 1907

José Saramago

José Saramago Azinhaga-ban született 1922. november 22-én. Édesapja José Sousa, az anyakönyvezõ azonban nem apja nevét, hanem a család gúnynevét írta az anyakönyvbe, így lett Saramago. A család 1924-ben Lisszabonba költözött. Anyagi helyzetük miatt abba kellett hagynia a Gil Vicente Gimnáziumban elkezdett tanulmányait. Ezután kitanulta a géplakatos szakmát. 1939-tõl a Lisszaboni Közkórházban dolgozott géplakatosként. 1942-ben áthelyezték az irodába segédfogalmazónak. 1943 és 1949 között a Kerámiaipari Dolgozók Családi Segélypénztárában dolgozott. Késõbb a Fémipari Dolgozók Biztosító Társaságának Társadalombiztosítási Pénztárában kapott munkát. 1959-tõl az Estúdios Cor kiadó munkatársa lett. 1947-ben jelent meg elsõ regénye, melynek címe Terra do Pecado. 1966-ban verseskötetet adott ki Os Poemas Possíveis címmel. Az 1970-es években verseket és cikkeket írt. 1980-ban jelent meg Levantado do Chao címû regénye, ezután sorra jelentek meg alkotásai: Memorial do Convento, O Ano da Morte de Ricardo Reis, Jangada de Pedra, História do Cerco de Lisboa, O Evangelho segundo Jesus Cristo, Ensaio sobre a Cegueira, Todos os Nomes, O Homem Duplicado. 1998-ban munkásságáért Nobel-díjjal tüntették ki.

Saramago Vakság című regényéből részlet:

Korunkban, amikor vakon botorkálunk ebben a világban, lassan egészen mindennapos dologgá válik, hogy a legváratlanabb pillanatban olyan megbecsült, biztos anyagi jólétben élő férfiakkal és nőkkel találkozunk, akik tizennyolc évesen nemcsak ragyogó fiatalságukkal tüntettek, hanem még ennél is inkább szenvedélyesen forradalmas hevületükkel, amellyel el akarták söpörni apáik rendszerét, hogy helyébe a testvériség paradicsomát tegyék, most viszont, miután bejárták a visszafogott konzervativizmus tágas vidékeit, hasonló átéléssel ringatják bele magukat olyan meggyőződésekbe és szokásokba, amelyek révén a lehető legcsököttebb és legmaradibb önzéshez jutnak el. Kevésbé körmönfont fogalmazásban, ezek a férfiak és nők életük tükre előtt állva nap mint nap szembeköpik hajdani önmagukat jelen létezésük izzadmányaival.

Évfordulók. Írók, költők, zeneszerzők, festők …

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák