Van 28 szabad négyzetmétere? Őrült sok pénzt ér!

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
A híresztelésekkel ellentétben a saját veteményes igenis kitermeli az árát – és garantáltan bio. Megmutatjuk, hogy fogjon bele.

Nem is gondolná, milyen értékes a kertjének a vége! Ugyanis számításunk szerint 28 négyzetméter Önnek körülbelül 219 ezer forintnyi zöldséget, gyümölcsöt és fűszernövényt tud kitermelni minimális – 50 ezer forintnál kisebb – költségek mellett. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 169 ezer forint „nyereséget” termelhet Önnek egy ilyen kis terület is, ha rászánja az időt és az energiát.

Ám talán még ennél is nagyobb értéket kap, hisz az otthon termesztett zöldségek garantáltan vegyszermentesek lesznek. És ha ugyanezt a zöldségmennyiséget a biopiacon venné meg, akkor alighanem a gatyáját is ráfizetné.

Azok, akiknek a szülei, nagyszülei háztájijában cseperedtek fel, alighanem a szemöldöküket vonják fel, amikor azt mondjuk: négyzetméterenként több mint 10 kiló zöldségre számíthat az, aki okosan vet. Ez egy átlagos magyar család éves zöldségszükségletét fedezi – 28 négyzetméteren, körülbelül 4-5 napnyi kellemes kerti munkával.

Pedig ehhez mindössze 4 dologra van szükség: sok komposztra, némi ügyeskedésre a vetések időzítésével, fátyolfóliára a rovarok ellen és sok vízre.

Kiadások
1,5-2 köbméter komposzt fuvardíjjal – 15 ezer forint

ásás – ingyen (1 nap)

komposzt szétterítése (1 nap)

vetés (1 nap)

borsóknak, paradicsomoknak, paprikáknak támaszték készítése (1 nap)

kapálás-gazolás (a sűrű ültetés és a komposzt-mulcs miatt kevés – 2x1 nap)

vetőmagok (kb. 5 évre elég, ha lefagyasztja a maradékot) – 5000 forint

palánták – 0-5000 forint

fátyolfólia – 3000 forint (pl. itt)

beszerzendő eszközök, ha nincs semmi - 15 ezer forint

víz: júliusban, augusztusban napi fél-egy köbméter – 6000-12000 forint

Kiadás összesen: 50 ezer forint
Várható termés

Zöldborsó: 5 kg – 2500 forint

Sárgarépa: 25 kg – 7200 forint

Fehérrépa: 12 kg – 7200 forint

Vöröshagyma: 20 kg – 4000 forint

Lilahagyma: 10 kg – 3500 forint

Újhagyma: 30 csomó – 4500 forint

Cékla: 15 kg – 4500 forint

Újkrumpli: 15 kg – 7000 forint

Nagyobb krumpli: 45 kg – 9000 forint

Káposzták: 8 darab – 1600 forint

Eper: 10 kg – 9000 forint

Fejessaláta: 20 fej – 4000 forint

Tépősaláta: 5 kg – 10000 forint

Rukkola: 5 kg – 40 000 forint

Spenót: 5 kg – 5000 forint

Madársaláta: 3 kg – 9000 forint

Retek: 30 csomó – 4500 forint

Paprika: 30 kg – 30000 forint

Paradicsom: 40 kg – 20000 forint

Padlizsán: 10 kg – 8000 forint

Cukkini: 10 kg – 5000 forint

Bab: 3 kg - 3000 forint

Bazsalikom: 5000 forint

Petrezselyem: 5000 forint

Kakukkfű: 5000 forint

Kapor: 5000 forint

Snidling: 5000 forint

Összesen: 219 ezer forint

Spórolás a bolti zöldséghez képest: 169 ezer forint


Kiadások részletei
Eszközök:
Egy jó ásóvilla – 10 ezer forint

Egy kislapát – 500 forint,

Egy füles kerti műanyag hordozó – 1000 forint,

Két pár kesztyű – 1000 forint,

Egy palántázó (ezzel lehet a magoknak könnyen lyukat fúrni) – 500 forint,

Egy kiskapa – 2000 forint) – 15 ezer forint

Vetőmagok:
1 csomag borsó

1 csomag répa

1 csomag fehérrépa

1 zacskó dughagyma

1 zacskó lila dughagyma

1 csomag cékla

1 zacskó vetőburgonya

1 csomag lilaképoszta (olyat válasszunk, amely 2-3 hónap alatt már szüretelhető)

1 csomag fehérkáposzta (olyat válasszunk, amely 2-3 hónap alatt már szüretelhető)

2 csomag fejessaláta (egy korai, egy nyárálló – de ne jégsaláta legyen)

1 csomag vegyes tépősaláta

1 csomag rukkola

1 csomag spenót

1 csomag karalábé (olyat válasszunk, amely 2-3 hónap alatt már szüretelhető)

1 csomag madársaláta

1 csomag retek

1 csomag metélőpetrezselyem

1 csomag kapor

1 csomag paradicsom (palántázni kell)

1 csomag bazsalikom (palántázni kell)

1 csomag snidling (palántázni kell)

1 csomag bokorbab

kb 5000 forint (de sok mag évekre elég lesz, ha betesszük a mélyhűtőbe)

Palánták:
20-25 tő eperpalánta (több évre)

20-25 tő paprikapalánta

10-12 tő padlizsánpalánta

5 tő kakukkfű

5 tő bazsalikom

kb 5000 forint


Mit mikor és hogy kell vetni?

Márciusban:
200 tő borsó – 3 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

60 sárgarépa - 1 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

30 fehérrépa – 0,5 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

100 vöröshagyma – 3 négyzetméter (10 cm tőtáv x 30 cm sortáv – de vessük 5 centinként, hogy legyen újhagymánk is)

50 lilahagyma – 0,5 négyzetméter (10 cm tőtáv x 30 cm sortáv – de vessük 5 centinként, hogy legyen újhagymánk is)

50 cékla – 1,5 négyzetméter (10 cm tőtáv x 30 cm sortáv – de vessük 5 centinként, mert a céklamag nehezen kel ki, és bébicéklaként is megehetjük)

30 tő krumpli – 5 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

4 fehérkáposzta – 1 négyzetméter (50 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

4 lila káposzta – 1 négyzetméter (50 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

20 tő eper – 2 négyzetméter (40 cm tőtáv x 40 cm sortáv)

a közökbe ültetendő:

amennyi fejessalátát akarunk

amennyi rukkolát akarunk

amennyi spenótot akarunk

amennyi karalábét akarunk

amennyi madársalátát akarunk

amennyi retket akarunk – ne ültessük a borsó mellé, hanem a salátákkal vegyítsük, mert az elhajtja a retket károsító rovarokat (3 cm tőtáv x 15 cm)



Áprilisban:
+100 tő borsó – 1,5 négyzetméter

+60 sárgarépa – +1 négyzetméter

+30 fehérrépa – 0,5 négyzetméter

+30 tő krumpli – +5 négyzetméter

100 tő bokorbab –1,5 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

a közökbe ültetendő:

amennyi salátát akarunk

amennyi retket akarunk

5 tő bazsalikom (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

5 tő kakukkfű (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

10 tő metélőpetrezselyem (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

5 tő kapor (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv) – de ehhez sűrűn kell szüretelni, különben kinövi a helyet

amennyi büdöskét el tudunk helyezni

amennyi körömvirágot el tudunk helyezni

különböző apróbb virágokat, lehetőleg kékvirágúakat is, amelyek a méheket különösen vonzzák

Májusban:
20 tő paprika – 2 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

20 tő paradicsom – 2 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

10 tő padlizsán – 1 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

2 tő cukkini – 1 négyzetméter (50 cm tőtáv)



Így működik

A módszer nagyon egyszerű: egymás mellé vetünk gyorsan és lassan növő növényeket. Mire utóbbiaknak szükségük van a helyre, előbbiek már ki is jönnek a földből. A saláta, a retek, a rukkola mind olyan növények, amelyek 30-60 nap alatt beérnek, pont mire például a borsónak, hagymának, krumplinak több helyre lenne szüksége. A szintén gyorsan beérő karalábé, spenót és borsó pedig addigra „végez”, mire a paradicsomoknak, paprikáknak megnő a tér- és tápanyagigénye.

A logika
A szoros ültetésért elegendő napfény, víz és tápanyag esetén a növények még hálásak is, hiszen a szomszéd adta árnyék miatt nedvesebb marad a földfelszin abban az időszakban, amikor a gyökereik még gyengécskék és nem tudnak túl mélyről vizet felszívni.

Csak arra kell ügyelni, ne váljanak egymás konkurenciájává a növekedés során. Nagyságrendileg úgy kell számolni: a növény aktuális lombozatának másfél-kétszeresére terjed ki a gyökérzete. Tehát mire a paradicsom eléri félméteres magasságot, vegyük ki félméteres sugarú körben a körülötte lévő salátákat, borsókat, retkeket.

A talajmunka
A 120 cm széles ágyást érdemes ásóvillával felásni és kiszedegetni a tarackot. A tetejére legalább 5 centiméter magasan halmozzuk fel a komposztot: ez egyrészt táplálja majd a növényeinket, másrészt elfojtja az alatta csírázó gazmagokat, harmadrészt pedig segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. A répaféléknél és a hagymáknál csak 2 centi komposztot tegyünk. A komposztot nem kell beásni, ezt majd a giliszták megcsinálják helyettünk.

Az ágyást a kert déli vagy legalább nyugati oldalára tegyük, és a magasabb növényeket ültessük észak felé, hogy ne árnyékolják be a kisebbeket.

A vetés
A vetőmagból palántázás mindig olcsóbb, mint venni palántát, de vannak nagyon nehézkesen nevelhető palánták, mint például az eper, amely speciális savas tőzeget és sok időt igényel. Kezdőknek is érdemes megpróbálkozni a palántáneveléssel, de menedéknek mindig ott a palántavásárlás lehetősége.

A vetés előtt a magokat érdemes egy kis kamillateába beáztatni pár órára (a répaféléket akár egy egész éjszakára is), majd megszárogatni és úgy elvetni. Ettől gyorsabban és biztosabban kel. Csináljunk a palántázóval kis lyukakat a magoknak a csomagon írt mélységben, dobjunk bele két magot, és úgy öntsük fel óvatosan vízzel (nehogy kiússzanak a magok a lyukakból). A két mag együtt könnyebben töri majd át a földfelszínt, bár utána sajnos ki kell majd nyírni az egyiket a jó termés érdekében, ami mindig fájdalmas. A lyukakba pedig összegyűlik a víz és lassabban párolog el.

További tippek
A paradicsomokat, paprikákat, padlizsánt úgy ültessük el, hogy ne kerüljenek közelebb egymáshoz 30 cm tőtávolságnál és 50 cm sortávolságnál. Egymástól – és a krumpliktól – a lehető legtávolabb kerüljenek rovarvédelmi okokból. Jól elvannak például két sor borsó között, amelynek júliusra, mire a paradicsom méretében tombolni kezd, úgyis vége. Mehetnek a saláták helyére.

A fűszernövényeket és a virágokat ne spóroljuk el: a cél az, hogy alig legyen szabad földfelület! Ezek ráadásul fontos szerepet töltenek be a rovarok, férgek távoltartásánál azoknak a paradicsom, a paprika esetében. A krumplit és a padlizsánt, amennyire csak lehet, tartsuk a fólia alatt, hogy ne férjenek hozzá a krumplibogarak.

Fn
bio.jpg
 

sifralia

Állandó Tag
Állandó Tag
Felettébb bosszantó, hogy ezt a tudást a fiataloknak újonnan kell megtanulni, mert nem látták, tanulták meg a szülőktől, nagyszülőktől.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Aki varosban szuletett es elt ,mamaja ill. nagyszulei ok is csak az iskolaba tanultak elmeletileg ezeket a dolgokat, sot mondhatom mar a kovetkezo generacio is csak allatkerben latott malacot vagy kecsket, tehenet,baromfit stb ugyszinten a valosagban nem tapasztalta meg a kerteszkedest sem.:(
 
M

magdusis

Vendég
Teljesen igaz,hogy városlakóként nehéz a kertben nem kétbalkezesnek lenni.
Viszont sokkal jobb lenne,ha a gyerekek faluszerű helyeken nőnének föl.Újabban vannak családok,akik amikor gyerekeik születnek,kiköltöznek a városból.Nem kifejezetten a növénytermelés-állattartás miatt,de előbb-utóbb azt is megpróbálják.Mert a kecsketej egészséges,a disznók azt mondják okosak -van,aki úgy tartja bent,mint a kutyát-,csirkét van ,ahol még külvárosban is szabad tartani,a tojásért;az itteni olasz családok még városi tenyérnyi kertekben is nevelnek zöldséget.
 

almamag78

Kitiltott (BANned)
:rohog:Na megyek s bevetem a tetőt (tömb ház)
:rohog:Nem tudom mit szólnának a szomszédok, ha egyszer lovakkal jelennék meg, hogy beszántsam a földet...

Maga az elgondolás jó, csak kár hogy nincs az belekalkulálva, hogy egy tömblakás esetén ennek kivitelezése egyenlő a nullával :(
a másik: főváros... hát én ott biztos nem termesztenék növényt :( (kipufogógáz, szmog stb...)

Ezt kisebb városok lakásainak körfolyosóján, vagy erkélyes tömböknél tudnám elképzelni... :) esetleg sorházaknál, ahol van kis kert... Bár... nem tudom, hogy az erkély elbírná -e a komposzt teljes súlyát o_O Mert ugye, van amihez statikust kell hívni... (lsd. egyszer kínában az egyik lakó egy egész hegyet épített a tetőre)

Rosszul láttam az egyik műsorban, vagy tényleg van olyan, mikor nem komposztba (földbe), hanem vízbe (tápszeresbe) ültetnek? (pl.: fejes saláta)
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Jó, én városi vagyok, és biztos marhára kétbalkezes a kertben, de több éven át próbálkoztunk a kert végében konyhakerttel, és sosem érte meg. Először is 5000-ből nem lehet ennyi palántát venni. A vetőmag vagy kikel, vagy nem. Nem minden kártevő és betegség ellen lehet fóliával védekezni, és a permetszer vagyonokba kerül. A végén a vízdíj teszi fel az i-re a pontot, mindig annyit locsoltunk el (pedig engedményt kértünk a csatornadíjból), hogy végül sokkal olcsóbban jöttünk ki, ha megvettük azt a pár szem paradicsomot, paprikát vagy uborkát a piacon.
Tudom, lehet esővizet is gyűjteni ronda műanyag hordókban, és szúnyoglárvát tenyészteni benne, de annyi víz negyven fokos nyarakban semmire se elég. Lehet kutat fúratni, de akkor már tényleg olcsóbb a piac, plusz a szivattyú meg az áramdíjat nyomja fel.
Az én nagyszüleim is ellátták a családot konyhakertből, de az 300 négyszögöl volt, nem 28 nm, kerekes kútból, vödörrel locsoltak, és minden tavasszal istállótrágyával szántották be a kertet.
Itt nálunk, a kertvárosban én nem látok konyhakertet senkinél, ez nyilván nem véletlen. Egyszerűen nem éri meg.
A koktélparadicsom, aminek a palántáját a szomszédtól kaptuk, na az megérte. De azt lehet a panellakás erkélyén is, ládákban termeszteni.

Még a gyümölcsfák is csak púp a hátunkon. Minden évben többszörösét költjük permetezésre, mint amennyi gyümölcs terem, de muszáj permetezni, mert különben a szomszéd nyafog, hogy rámegy a bukszusaira a körterozsda. És kánikulában a gyümölcsfákat is locsolni kell (de még mennyi vízzel!) különben ledobják féléretten az összes gyümölcsöt (Azt a 6 kilót, ami egyébként teremne rajtuk.)
A dió éri meg egyedül.
Gyümölcsfája sincs itt senkinek, legfeljebb meggy, esetleg cseresznye. Másnak se éri meg vacakolni vele.
 
Utoljára módosítva:

tlacika

Kitiltott (BANned)
Kertváros, egy kisebb városban. Már 50 éve folyamatos zöldségtermesztés; a telek harmada kert, állandóan művelve van. Az utóbbi 5 év eredménye == ráfizetéses a paprika, paradicsom, uborka (akár "földön-kúszó", akár kordonos), zöldbab, sárgarépa, hagyma (nagyfejű, sütéshez), fokhagyma; túl sok helyet elvesz és ezért nem érdemes foglalkozni vele == burgonya, lencse, bab (kúszó vagy száraz), tök, kukorica (nem szántóföldi változat !!) ... Amit megéri termeszteni == zöldborsó, cukkini, patisszon, snidling (metélőhagyma), újhagyma, "ritkább" fűszerek (sáfrány, levendula, kapor), zeller, leves-zöldség (fehérrépa, zöldségzöldje), retek ...
A gyümölcsök közül (nem fás gyümölcsök) epret csak akkor éri meg, ha van ráérő pár év, mert akkor kezd "felfutni"; a ribizli "szereti" a magányt, viszont nagyon jól terem a málna, szamóca (bokros), ennivaló-szőlő (bolgár, chasselais, "kecskecsöcsű", delaware) ... A gyümölcsfák közül a nagynövésűek az utcán vannak (cseresznye, meggy, szilva), a dió, a sárgabarack, az őszibarack nem foglalja a kertet, mert jól érzi magát az udvaron is, a "törpe" fákat (ma már elérhető széles körben az alma, körte, sárgabarack, francia-barack, szilva ilyen változatban is) szét lehet ültetni a vetemények közé, viszont csak 5-6 év után kezdenek teremni és korlátozott az élettartamuk is, meg "zavaró objektumok" a többi vetemény művelése közben, mert annyira alacsonyan vannak az ágaik, hogy nehéz alattuk ásni vagy kapálni ...
Minden ősszel fel kell ásni a kertet és 2 évente érdemes végigszórni műtrágyával, valamint 3-4 évente természetes trágyával ... Az öntözés palánta korban locsolókannával is lehetséges, később már csak slaggal, naponta kétszer 50-60 perc folyamatos esőztető öntözés, tehát 5-10 év alatt behozza az árát egy fúrt csőkút szivattyúval -- vagy ha van a telken fúrt kút, akkor egy búvárszivattyú beszerzése ... Esővízből szinte lehetetlen annyit összegyűjteni, amennyi egy kiskert szükségletét fedezni tudná ... Még vegyszeres gyomirtásnál is szükséges az állandó kapálás és gyomtalanítás ...
Természetesen a cikkben szereplő kalkulációval én sem értek egyet ...
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Igen, eperrel mi is próbálkoztunk, jó drága volt a palánta, 2-3 évig nem volt szinte semmi termés, csak locsoltuk, aztán amikor végre termett, egyetlen évben, akkor meg versenyt futottunk érte a csigákkal. De ők mindig korábban keltek nálunk :)

És a málna is jó volt tényleg, de az is olyan, mint a mesében, hol volt rajta, hol nem volt, aztán kipusztult az egész. De azt legalább nem kellett locsolni.
 

balacy

Állandó Tag
Állandó Tag
kíváncsi vagyok, hogy pörgyével (sok helyen perje) benőtt kertvégébe milyen aprómagvas vetemény él meg :)

Szép az elmélet és igaz is, de nagyon nem így működik a kiskert.

Egyrészt nagy a kockázat, hogy kisül minden, mert meleg van, a megvett palánta (paradicsom, paprika) elfagy, vagy éppen a szél letöri őket. A palántanevelés meg elég kockázatos.

Ami nem azt jelenti, hogy nem szabad kertészkedni, csak azt, hogy nem olyan hasznot hoz, mint amit leírtak ide.

Ha igaz lenne a 28nm/168e akkor én most fel is mondok, és csak a 1000nm kerttel foglalkozom, plusz az udvart is feltöröm és akkor lesz adómentes 12 millám/év????
 

balacy

Állandó Tag
Állandó Tag
Jászladány: Az eperpalántát cserélni szokták falun, nem venni :) Egy katalógusban nézegettem az árakat, de azok biztos valami csoda epret teremnek, mert annyit én érte nem fogok adni...

A málnát 5 évente frissíteni kell, illetve metszeni évente, akkor nem pusztul meg. Ha szereti a talajt, kiirtani sem lehet.

A csigákat mészporral szoktam rendbe tenni, azt nagyon nem szeretik, ha az eper körbe van szórva vele. Én minden állatot kedvelek, de valahogy a meztelencsigákat nagyon nem bírom.
 
M

magdusis

Vendég
Jó, én városi vagyok, és biztos marhára kétbalkezes a kertben, de több éven át próbálkoztunk a kert végében konyhakerttel, és sosem érte meg. Először is 5000-ből nem lehet ennyi palántát venni. A vetőmag vagy kikel, vagy nem. Nem minden kártevő és betegség ellen lehet fóliával védekezni, és a permetszer vagyonokba kerül. A végén a vízdíj teszi fel az i-re a pontot, mindig annyit locsoltunk el (pedig engedményt kértünk a csatornadíjból), hogy végül sokkal olcsóbban jöttünk ki, ha megvettük azt a pár szem paradicsomot, paprikát vagy uborkát a piacon.
Tudom, lehet esővizet is gyűjteni ronda műanyag hordókban, és szúnyoglárvát tenyészteni benne, de annyi víz negyven fokos nyarakban semmire se elég. Lehet kutat fúratni, de akkor már tényleg olcsóbb a piac, plusz a szivattyú meg az áramdíjat nyomja fel.
Az én nagyszüleim is ellátták a családot konyhakertből, de az 300 négyszögöl volt, nem 28 nm, kerekes kútból, vödörrel locsoltak, és minden tavasszal istállótrágyával szántották be a kertet.
Itt nálunk, a kertvárosban én nem látok konyhakertet senkinél, ez nyilván nem véletlen. Egyszerűen nem éri meg.
A koktélparadicsom, aminek a palántáját a szomszédtól kaptuk, na az megérte. De azt lehet a panellakás erkélyén is, ládákban termeszteni.

Még a gyümölcsfák is csak púp a hátunkon. Minden évben többszörösét költjük permetezésre, mint amennyi gyümölcs terem, de muszáj permetezni, mert különben a szomszéd nyafog, hogy rámegy a bukszusaira a körterozsda. És kánikulában a gyümölcsfákat is locsolni kell (de még mennyi vízzel!) különben ledobják féléretten az összes gyümölcsöt (Azt a 6 kilót, ami egyébként teremne rajtuk.)
A dió éri meg egyedül.
Gyümölcsfája sincs itt senkinek, legfeljebb meggy, esetleg cseresznye. Másnak se éri meg vacakolni vele.
Kétbalkezesek ide gyülekezzenek!
Az idén a Miracle Grow-val való próbálkozás következik;a maradék virágoknál,zöldségből hordóban a miniparadicsom a közepén a szivárgós flakonnal.Azonkivül szerencsére mindig újrahajt a másik hordóban a sóska,amit le lehet legelni,amikor az ember kimegy.Arra soha nem elég,hogy télire el lehessen tenni.
Plusz -amit soha nem tud megállni az ember- a csak úgy vett kis palánták,amik hiába évelők,jövőre szinte biztos,hogy elfelejtik,hogy évelők lennének.
A diót -azt a keveset- elviszik a mókusok,pedig kapnak elég mogyorót,hogy szórakoztassák a cicusokat az ablakban.
A vizeshordók szerencsére nem tragédia;szép kékek -amúgy is kevés a kék a kertben- és nem lesz szúnyog benne a kettős biztosítékos módszerrel;hogy mosogatószert a vízbe -Sunlight,csak néhány csöpp - és babaolaj -igazából az mineral oil - a víz tetejére -az is csak néhány csöpp,hogy szétterüljön a víz felületén.
Persze azért van szép tetejük is -a közepére lyuk szunyoghálóval,hogy ne álljon a tetőn a víz-.
Majd meglátjuk,mi lesz az idén,ha megtakarítás nem is.
 
P

Poem of Everyone's Soul

Vendég
A lecsót annó azért ették mert az volt a legolcsóbb. Ma lassan luxus cikk.
Éljen ez a fasza új világ ahol az a lényeg hogy minél hülyébb legyél, mert ha tényleg tudsz valamit akkor önellátó is lehetsz akár, ami meg nagyon nagyon nagyon rossz a kapitalizmusnak.

Lényeg hogy semmit ne tudjál. Főzni se, mert inkább vedd meg az insta por levest vagy rendelj kész kaját.
 

tlacika

Kitiltott (BANned)
Hoppá ... az előbb kifelejtettem == sóska (és a spenót meg a kapor) az úgy nő mint a gaz -- ha már minden bili tele van leszedett "terméssel" meg a mélyhűtő is teli van, akkor gyomláláskor le kell vagdosni, mert a régi levelek (vagy szárak) csak zavarják az új hajtásokat ...
Eper == 10 évig szórakoztunk azzal, hol érzi jól magát, mert nem mindegy, milyen a talaj meg -- főként -- a fény-árnyék viszonyok ... végül be lett szorítva két szőlőlugas közé, ott jó volt neki ... rá vagy 5 évvel családi tanácsi döntés értelmében át kellett költöztetni az egészet vagy 15 méterrel arrébb, mert pont az eper-mező közepibe beletervezte valaki a bogrács-tűzhelyet ... erre a "furmányos és leleményes" eper az új helyéről (ahol persze még kellett volna várni vele újabb 2-3 évet) szépen elindult hazafelé, megcélozva a tűzrakó helyet ... elkezdtük irtani és egész siegfried-vonalakat építettünk az útjába, de az eper 4 éven belül visszaért a kiinduló helyére, ahol akkor már fű sem volt, csak a tűzgödör meg az asztalok-székek ...
Mindent, ami télire benne marad a kertben (lehet az gyümölcsfa, málnabokor vagy sóska) meg kell metszeni vagy vissza kell vágni -- nálunk "szagember" is van a családban, ő ezt csinálja késő ősszel is és kora tavasszal is ...
Ja, meg az előbbi listában nem szerepel == 120-150 %-ban el vagyunk látva mindenféle virággal -- dália, százszorszép, tulipán, nárcisz, nőszirom, stb. -- jó sok kell belőlük a családi sírokra a temetőben ... minden más virág megél az udvarban meg a ház körül ...
Azzal meg nem nagyon kell törődni, hogy a vetőmagot úgy reklámozzák, hogy évelő -- már a második évben ugrásszerűen csökken a használhatósága ... csak a maradék vetőmagot (vagy szárított hagymát vagy hűtést nem igénylő egyéb vetnivalót) érdemes elrakni, de azt is max. 3 évig ...
 
P

Poem of Everyone's Soul

Vendég
meg dolgozol es penzt keresel a nagy haztartas vezetese helyet. folytatva a mondatodat.
Szintén folytatva a mondatodat: amivel aztán kitörölheted a hátsófertájadat abban a pillanatban hogy egy bank összefingja magát, jön egy háború vagy valamelyik politikus úgy gondolja hogy achtung azt los.
"Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni.""
 

almamag78

Kitiltott (BANned)
és nem lesz szúnyog benne.

Ha, bizonyos időközönként (mosógatószer, olaj mentes vízből!) apró lyukú halas hálóval elkezded kihalászni a vörös szúnyoglárvát, és lefagyasztod (pl.: milli krémtúros üres dobozban) akkor azt el tudod adni bármelyik akvaristának, vagy halas boltban :D jó pénzért! Amúgy vannak organza anyagok is, azon tuti nem megy át a szúnyog... :D viszont a víz átjut
 

cdurmol

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnos én már a korom és kotyogó-zötyögő egészségem miatt voltam kénytelen feladni a zöldségtermelést. A hozzászólásokból látom, másban is felmerült, ami a cikket olvasván azonnal eszembe jutott:
1) A kertműveléshez a föld és a palánták mellé szakértelem sem árt.
2) Nem minden földön terem meg minden egyforma bőséggel. Nálunk a paradicsom többnyire kiválóan teljesít, de a paprika csak öreg rókák kertjében terem jól.
3.) Azok az 1-2 órás munkaidők szerintem alá vannak becsülve, de ez nem is lenne baj. A baj ott van, hogy a kerti munkát nem akkor kell elvégezni, amikor nekem időm van rá, hanem amikor azt meg kell csinálni. Tapasztalatból tudom, hogy ez dolgozó embernél nem mindig jön össze. Megél a zöldség, csak nem terem rendesen, a fele terméssel máris változik a kalkuláció.
Azért meg kell mondanom, hogy amikor volt zöldséges kertem, akkor soha nem azért termeltem, mert anyagilag megérte, hanem azért, mert nagyságrenddel különb az íze. Még a piacon áruló kistermelő sem hagyja teljesen beérni a zöldséget és gyümölcsöt, amit árul, mert úgy már rosszabbul tárolható, szállítható. Magamnak meg akkor szedem le, amikor a legfinomabb. Meg olyan régi, házikerti fajtákat ültettem, amiknek a magja már nem is kapható, mert a "PIAC" igényeinek megjelenésében nem felel meg, de az íze, az utánozhatatlanul finom.
 
Utoljára módosítva:

Lacika69

Állandó Tag
Állandó Tag
A híresztelésekkel ellentétben a saját veteményes igenis kitermeli az árát – és garantáltan bio. Megmutatjuk, hogy fogjon bele.

Nem is gondolná, milyen értékes a kertjének a vége! Ugyanis számításunk szerint 28 négyzetméter Önnek körülbelül 219 ezer forintnyi zöldséget, gyümölcsöt és fűszernövényt tud kitermelni minimális – 50 ezer forintnál kisebb – költségek mellett. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 169 ezer forint „nyereséget” termelhet Önnek egy ilyen kis terület is, ha rászánja az időt és az energiát.

Ám talán még ennél is nagyobb értéket kap, hisz az otthon termesztett zöldségek garantáltan vegyszermentesek lesznek. És ha ugyanezt a zöldségmennyiséget a biopiacon venné meg, akkor alighanem a gatyáját is ráfizetné.

Azok, akiknek a szülei, nagyszülei háztájijában cseperedtek fel, alighanem a szemöldöküket vonják fel, amikor azt mondjuk: négyzetméterenként több mint 10 kiló zöldségre számíthat az, aki okosan vet. Ez egy átlagos magyar család éves zöldségszükségletét fedezi – 28 négyzetméteren, körülbelül 4-5 napnyi kellemes kerti munkával.

Pedig ehhez mindössze 4 dologra van szükség: sok komposztra, némi ügyeskedésre a vetések időzítésével, fátyolfóliára a rovarok ellen és sok vízre.

Kiadások
1,5-2 köbméter komposzt fuvardíjjal – 15 ezer forint

ásás – ingyen (1 nap)

komposzt szétterítése (1 nap)

vetés (1 nap)

borsóknak, paradicsomoknak, paprikáknak támaszték készítése (1 nap)

kapálás-gazolás (a sűrű ültetés és a komposzt-mulcs miatt kevés – 2x1 nap)

vetőmagok (kb. 5 évre elég, ha lefagyasztja a maradékot) – 5000 forint

palánták – 0-5000 forint

fátyolfólia – 3000 forint (pl. itt)

beszerzendő eszközök, ha nincs semmi - 15 ezer forint

víz: júliusban, augusztusban napi fél-egy köbméter – 6000-12000 forint

Kiadás összesen: 50 ezer forint
Várható termés

Zöldborsó: 5 kg – 2500 forint

Sárgarépa: 25 kg – 7200 forint

Fehérrépa: 12 kg – 7200 forint

Vöröshagyma: 20 kg – 4000 forint

Lilahagyma: 10 kg – 3500 forint

Újhagyma: 30 csomó – 4500 forint

Cékla: 15 kg – 4500 forint

Újkrumpli: 15 kg – 7000 forint

Nagyobb krumpli: 45 kg – 9000 forint

Káposzták: 8 darab – 1600 forint

Eper: 10 kg – 9000 forint

Fejessaláta: 20 fej – 4000 forint

Tépősaláta: 5 kg – 10000 forint

Rukkola: 5 kg – 40 000 forint

Spenót: 5 kg – 5000 forint

Madársaláta: 3 kg – 9000 forint

Retek: 30 csomó – 4500 forint

Paprika: 30 kg – 30000 forint

Paradicsom: 40 kg – 20000 forint

Padlizsán: 10 kg – 8000 forint

Cukkini: 10 kg – 5000 forint

Bab: 3 kg - 3000 forint

Bazsalikom: 5000 forint

Petrezselyem: 5000 forint

Kakukkfű: 5000 forint

Kapor: 5000 forint

Snidling: 5000 forint

Összesen: 219 ezer forint

Spórolás a bolti zöldséghez képest: 169 ezer forint


Kiadások részletei
Eszközök:
Egy jó ásóvilla – 10 ezer forint

Egy kislapát – 500 forint,

Egy füles kerti műanyag hordozó – 1000 forint,

Két pár kesztyű – 1000 forint,

Egy palántázó (ezzel lehet a magoknak könnyen lyukat fúrni) – 500 forint,

Egy kiskapa – 2000 forint) – 15 ezer forint

Vetőmagok:
1 csomag borsó

1 csomag répa

1 csomag fehérrépa

1 zacskó dughagyma

1 zacskó lila dughagyma

1 csomag cékla

1 zacskó vetőburgonya

1 csomag lilaképoszta (olyat válasszunk, amely 2-3 hónap alatt már szüretelhető)

1 csomag fehérkáposzta (olyat válasszunk, amely 2-3 hónap alatt már szüretelhető)

2 csomag fejessaláta (egy korai, egy nyárálló – de ne jégsaláta legyen)

1 csomag vegyes tépősaláta

1 csomag rukkola

1 csomag spenót

1 csomag karalábé (olyat válasszunk, amely 2-3 hónap alatt már szüretelhető)

1 csomag madársaláta

1 csomag retek

1 csomag metélőpetrezselyem

1 csomag kapor

1 csomag paradicsom (palántázni kell)

1 csomag bazsalikom (palántázni kell)

1 csomag snidling (palántázni kell)

1 csomag bokorbab

kb 5000 forint (de sok mag évekre elég lesz, ha betesszük a mélyhűtőbe)

Palánták:
20-25 tő eperpalánta (több évre)

20-25 tő paprikapalánta

10-12 tő padlizsánpalánta

5 tő kakukkfű

5 tő bazsalikom

kb 5000 forint

Mit mikor és hogy kell vetni?
Márciusban:
200 tő borsó – 3 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

60 sárgarépa - 1 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

30 fehérrépa – 0,5 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

100 vöröshagyma – 3 négyzetméter (10 cm tőtáv x 30 cm sortáv – de vessük 5 centinként, hogy legyen újhagymánk is)

50 lilahagyma – 0,5 négyzetméter (10 cm tőtáv x 30 cm sortáv – de vessük 5 centinként, hogy legyen újhagymánk is)

50 cékla – 1,5 négyzetméter (10 cm tőtáv x 30 cm sortáv – de vessük 5 centinként, mert a céklamag nehezen kel ki, és bébicéklaként is megehetjük)

30 tő krumpli – 5 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

4 fehérkáposzta – 1 négyzetméter (50 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

4 lila káposzta – 1 négyzetméter (50 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

20 tő eper – 2 négyzetméter (40 cm tőtáv x 40 cm sortáv)

a közökbe ültetendő:

amennyi fejessalátát akarunk

amennyi rukkolát akarunk

amennyi spenótot akarunk

amennyi karalábét akarunk

amennyi madársalátát akarunk

amennyi retket akarunk – ne ültessük a borsó mellé, hanem a salátákkal vegyítsük, mert az elhajtja a retket károsító rovarokat (3 cm tőtáv x 15 cm)



Áprilisban:
+100 tő borsó – 1,5 négyzetméter

+60 sárgarépa – +1 négyzetméter

+30 fehérrépa – 0,5 négyzetméter

+30 tő krumpli – +5 négyzetméter

100 tő bokorbab –1,5 négyzetméter (5 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

a közökbe ültetendő:

amennyi salátát akarunk

amennyi retket akarunk

5 tő bazsalikom (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

5 tő kakukkfű (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

10 tő metélőpetrezselyem (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv)

5 tő kapor (20 cm tőtáv x 30 cm sortáv) – de ehhez sűrűn kell szüretelni, különben kinövi a helyet

amennyi büdöskét el tudunk helyezni

amennyi körömvirágot el tudunk helyezni

különböző apróbb virágokat, lehetőleg kékvirágúakat is, amelyek a méheket különösen vonzzák

Májusban:
20 tő paprika – 2 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

20 tő paradicsom – 2 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

10 tő padlizsán – 1 négyzetméter (30 cm tőtáv x 60 cm sortáv)

2 tő cukkini – 1 négyzetméter (50 cm tőtáv)



Így működik

A módszer nagyon egyszerű: egymás mellé vetünk gyorsan és lassan növő növényeket. Mire utóbbiaknak szükségük van a helyre, előbbiek már ki is jönnek a földből. A saláta, a retek, a rukkola mind olyan növények, amelyek 30-60 nap alatt beérnek, pont mire például a borsónak, hagymának, krumplinak több helyre lenne szüksége. A szintén gyorsan beérő karalábé, spenót és borsó pedig addigra „végez”, mire a paradicsomoknak, paprikáknak megnő a tér- és tápanyagigénye.

A logika
A szoros ültetésért elegendő napfény, víz és tápanyag esetén a növények még hálásak is, hiszen a szomszéd adta árnyék miatt nedvesebb marad a földfelszin abban az időszakban, amikor a gyökereik még gyengécskék és nem tudnak túl mélyről vizet felszívni.

Csak arra kell ügyelni, ne váljanak egymás konkurenciájává a növekedés során. Nagyságrendileg úgy kell számolni: a növény aktuális lombozatának másfél-kétszeresére terjed ki a gyökérzete. Tehát mire a paradicsom eléri félméteres magasságot, vegyük ki félméteres sugarú körben a körülötte lévő salátákat, borsókat, retkeket.

A talajmunka
A 120 cm széles ágyást érdemes ásóvillával felásni és kiszedegetni a tarackot. A tetejére legalább 5 centiméter magasan halmozzuk fel a komposztot: ez egyrészt táplálja majd a növényeinket, másrészt elfojtja az alatta csírázó gazmagokat, harmadrészt pedig segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. A répaféléknél és a hagymáknál csak 2 centi komposztot tegyünk. A komposztot nem kell beásni, ezt majd a giliszták megcsinálják helyettünk.

Az ágyást a kert déli vagy legalább nyugati oldalára tegyük, és a magasabb növényeket ültessük észak felé, hogy ne árnyékolják be a kisebbeket.

A vetés
A vetőmagból palántázás mindig olcsóbb, mint venni palántát, de vannak nagyon nehézkesen nevelhető palánták, mint például az eper, amely speciális savas tőzeget és sok időt igényel. Kezdőknek is érdemes megpróbálkozni a palántáneveléssel, de menedéknek mindig ott a palántavásárlás lehetősége.

A vetés előtt a magokat érdemes egy kis kamillateába beáztatni pár órára (a répaféléket akár egy egész éjszakára is), majd megszárogatni és úgy elvetni. Ettől gyorsabban és biztosabban kel. Csináljunk a palántázóval kis lyukakat a magoknak a csomagon írt mélységben, dobjunk bele két magot, és úgy öntsük fel óvatosan vízzel (nehogy kiússzanak a magok a lyukakból). A két mag együtt könnyebben töri majd át a földfelszínt, bár utána sajnos ki kell majd nyírni az egyiket a jó termés érdekében, ami mindig fájdalmas. A lyukakba pedig összegyűlik a víz és lassabban párolog el.

További tippek
A paradicsomokat, paprikákat, padlizsánt úgy ültessük el, hogy ne kerüljenek közelebb egymáshoz 30 cm tőtávolságnál és 50 cm sortávolságnál. Egymástól – és a krumpliktól – a lehető legtávolabb kerüljenek rovarvédelmi okokból. Jól elvannak például két sor borsó között, amelynek júliusra, mire a paradicsom méretében tombolni kezd, úgyis vége. Mehetnek a saláták helyére.

A fűszernövényeket és a virágokat ne spóroljuk el: a cél az, hogy alig legyen szabad földfelület! Ezek ráadásul fontos szerepet töltenek be a rovarok, férgek távoltartásánál azoknak a paradicsom, a paprika esetében. A krumplit és a padlizsánt, amennyire csak lehet, tartsuk a fólia alatt, hogy ne férjenek hozzá a krumplibogarak.

Fn
Csatolás megtekintése 1178761
Nagyon tetszik.Aki ezt kiszámolta és leírta,az Ennyi erőből meg is csinálhatná nekem,akkor mégtöbbet sporolhatnák. Hihii
 
Oldal tetejére