A sírban is utolér az új törvény

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
A hálátlan utód bukhatja az örökséget, az özvegy nyugodtan újraházasodhat, a végrendeletet már nem lesz olyan könnyű megtámadni, az eltartási szerződést kötők pedig nagyon rosszul járnak, ha hamar meghal az idős ember, akivel szerződtek. Március 15. óta hatályos az új polgári törvénykönyv (Ptk.), az öröklés és a végrendelkezés új szabályairól a Budapest Környéki Törvényszék bíráit, dr. Urbán Andrást és dr. Horváth Zsoltot kérdeztük.

Özvegyek sorsa
Az özvegy többé nem használhat automatikusan mindent, amije csak volt az elhunyt házastársának.
U. A.: Az új Ptk. szerint a házastárs, – ha van leszármazó (gyerek, unoka) – csak az örökhagyóval közösen használt lakás, valamint annak berendezési és felszerelési tárgyainak a haszonélvezeti jogát örökli. Korábban a teljes hagyaték haszonélvezeti joga volt az övé. A változásnak megvan a praktikus oka, hogy ne kényszerüljön környezetváltozásra. Haszonélvezetet a többi vagyontárgyra – autó, betétkönyv, balatoni nyaraló, hajó, repülő – csak régen kapott, ma már nem.

Kire vonatkozik az új, kire a régi?

Aki végrendelet nélkül, 2014. március 15. után hal meg, arra, illetve az örököseire az új Ptk. vonatkozik. Akinek van végrendelete, annál a végrendelet kelte számít. Ha a végrendelet a régi Ptk. hatálya alatt készült, akkor aszerint is fog életbe lépni. A Budapest Környéki Törvényszékre egyelőre nem érkezett még március 15. óta öröklési ügyben indult per az új Ptk.-ra hivatkozva.

Ennek az az indoka, hogy a hagyatéki vagyon köre megváltozott, egyre több a hagyatékban az üzletrész, értékpapír, bankbetét, de a változást indokolta a családi viszonyokban bekövetkezett változás is, hiszen egyre több a második, harmadik házasság, az újabb házasságokban újabb gyerekek születnek. Kérdés, mennyire indokolt egy viszonylag fiatalabb feleség haszonélvezetével terhelni a teljes hagyatékot, amikor néha az özveggyel azonos korú örökös gyerekek vannak, az özvegy túlélheti őket, így ők keresztet vethetnek a hagyatékra. Ezt próbálta valahogy megoldani a jogalkotó.

6211868_7c41a209b91b01c68effb587b289752f_wm.jpg

Dr. Urbán András
Fotó: Huszti István
Mennyire jellemző a bírósági gyakorlatban a kiéleződő konfliktus a túlélő házastárs és a korábbi házasságból származó gyerekek között?

U. A.: Voltak ilyen pörök, nem kis számban. Elég sok olyan ügy is volt, amikor az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását kérték az örökösök. Például az özvegy megörökölte a haszonélvezetét egy nyolc szobás ingatlannak, egyedül volt benne, a két gyerek meg a híd alatt. A gyerekek ekkor mondhatták, hogy kérem szépen, tessék már az özvegy jogát hat szobára korlátozni. De jobb példa az, hogy ha volt két butik a Váci utcában, a gyerekek kérhették, hogy tessék csak az egyikre korlátozni az özvegy haszonélvezeti jogát, a másodikat szabadítsuk fel. Az új Ptk.-ban már nincs lehetőség a haszonélvezet korlátozására. Azért nincs, mert már teljesen szükségtelen, hiszen a gyerekek a lakáson és a berendezésen kívüli többi vagyontárgyat már haszonélvezetmentesen öröklik.

A közös lakáson túli vagyonból ezentúl annyit örököl az özvegy, mint a gyerekek.
U. A. Az új kódex szerint autóból, betétkönyvből, balatoni nyaralóból stb, az özvegy egy gyermeki részt örököl. Tehát például ha két gyerek van, akkor mindennek a harmada az övé. Ami bennünk, bírákban felmerül, hogy így sokkal több közös tulajdon keletkezik. A következő probléma a közös tulajdon megszüntetése lesz. Majd az idő fogja eldönteni, hogy ez így jobb vagy rosszabb lesz.

Ha nem tetszik a családnak az új rendszer, van megoldás.
U. A.: Vissza lehet térni a régi Ptk. szerinti helyzetre, mégpedig úgynevezett osztályos egyezség keretében. Tehát a családtagok köthetnek a közjegyző előtt olyan egyezséget, hogy mindent örökölnek a gyerekek, és mindennek a haszonélvezetét a volt házastárs.

Nyugodtan újra lehet házasodni.
U. A.: Nagyon fontos változás, hogy az új házasságkötés nem szünteti meg az özvegyi jogot. Eddig megszüntette, ezért volt nagyon sok élettársi kapcsolat a hetvenes, nyolcvanas években. Ahogy újabb házasságot kötött a negyvenéves özvegy, elveszítette az özvegyi nyugdíjat, akár még a lakásból is ki kellett volna költöznie. Ezért hiába néztek ferde szemmel Mariska nénire, ő bizony összeállt a Józsi bácsival, és nem kötöttek házasságot. Ezt a helyzetet az új Ptk. most megszüntette, ezzel is preferálják, hogy inkább házasságot kössenek az emberek, ne pedig élettársi kapcsolatot.

Gyászoló szülők, családi vagyon
Már nem visz mindent az özvegy, ha nincsenek gyerekek, unokák.
U. A.: Ha még élnek az örökhagyó szülei, akkor megosztva örökölnek az özveggyel. Ez radikális változás. Itt haszonélvezeti jogot egyik fél sem örököl.A közös lakás és a berendezési tárgyak tulajdonjogát az özvegy örökli. Az ezen kívüli hagyaték, például a balatoni nyaraló tulajdonjoga egyenlő arányban megoszlik a szülőpár és az özvegy között. Fele-fele arányban osztoznak. Ha mindkét szülő él, akkor tehát övék fejenként 25-25 százalék. Ha csak az egyik szülő él, akkor a másik szülő 25 százalékán osztozik az élő szülő meg az özvegy.

6211880_0541f1dec4d02acdaf66978043c4280b_wm.jpg

Fotó: Huszti István
Miért válhatott szükségessé az öreg szülők öröklése?

U. A.: Hogyha valakinek a szülei még élnek, amikor meghal, akkor feltételezhetően viszonylag fiatalon halt meg. Ilyenkor megdől az szülői várakozás, hogy ha majd én öreg leszek, akkor számíthatok a gyerekemre. Így próbálja a törvény alkotója helyrehozni ezt a természet okozta hibát. És az is benne van, hogy általában, ha tehetik, a szülők az indulásnál támogatják a fiatalokat, és így valamit visszakapnak ebből.

Régen kivétel nélkül mindent az özvegy kapott ilyenkor?

U. A.: Majdnem, a kivétel az ági vagyon volt. Az ági vagyon tulajdonképpen a családi örökség, az, amit a felmenőitől vagy a testvérétől ingyenesen kapott az örökhagyó. Csak akkor beszélünk ági vagyonról, ha nincs leszármazó. Hiszen ha van, akkor a családi örökség tovább tud menni.

A családi örökség családi örökség marad, ha át is alakul.
U. A.: Eddig, hogy ha az ági vagyont eladták, és az árából vettek valamit, akkor megszűnt az ági vagyonnak lenni. Az új Ptk. szerint viszont, hogy ha eladom a családi örökség Porschét, és veszek a pénzből egy Mercedest, az megtartja az ági vagyoni jellegét, de ami már nincs meg, arra nincs ági öröklés.

Eddig nem volt erre lehetőség, de most már másod-unokatestvérek után is örökölhetünk.
Kitagadás
Könnyebb lesz kitagadni valakit az örökségből: elég ok a durva hálátlanság.
U. A.: A kitagadás lényege nem változott, viszont újabb kitagadási okokat hoztak be. Sajnos ezek nem fogják meg könnyíteni a bíróságok dolgát, és az ügyfelek is meglehetősen nehéz helyzetben vannak. Az egyik új kitagadási ok a nagykorú gyerek durva hálátlansága. De mi is az a durva hálátlanság? Nekem ez a durva, magának az a durva. Mondhatjuk, hogy az általános közfelfogás szerint, de mi az általános közfelfogás?

Öröklődik a devizahitel is?

Aki örökös, az adósságot és vagyont egyaránt örököl. Ezt nem lehet különválasztani. Így aztán előfordulhat, hogy valaki olyan ingatlant örököl, amin annyi banki tartozás van a devizahitel miatt, hogy az már régen sokkal több, mint az ingatlan értéke. Ilyenkor van segítség: az új Ptk.-ban, ahogy a régiben is, benne van örökségről való lemondás, illetve az örökség visszautasításának a lehetősége. Ez az időponttól függ. Lemondásnak hívják, ha az örökhagyó halála előtt történik, és visszautasításnak, ha az után.

Mindenesetre kitaláltam egy példát. Az apám erejét megfeszítve, nélkülözést is vállalva kitaníttat, nagyon jó diplomát tesz a zsebembe. A diploma segítségével nagyon jó állást fogok kapni, nagyon gazdag ember leszek, tengeriyacht-utazásokra járok, ilyen életmódot folytatok, az apámat meg évekig meg sem látogatom. El tudom képzelni, hogy ez durva hálátlanság. Körülbelül így tudnám megtölteni tartalommal. A legnagyobb veszély az, hogy vérszemet kapnak a polgárok, és mindenki kitagad mindenkit. Ez egy nehezen definiálható kritérium, amivel lesz baja a bíróságoknak.

Ennyire gyakori, hogy az emberek megpróbálják kitagadni a gyerekeiket?

U. A.: Viszonylag gyakori. Elég sok ilyen pörünk van.

Ki lehet tagadni azt is, aki „a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá”.
U. A.: Erre kapták fel a legtöbben a fejüket. Kezdjük el ízlelgetni a szavakat. Mi az a tőle elvárható segítség? Itt nem a törvényes tartásról van szó, nem arról, hogy nélkülözésnek tette ki. Itt is kitaláltam egy példát. Én kőműves vagyok, az apám családi házának egyik oldala kidől. Ő már öreg, köszvényes, és én nem segítek. Ha nem vagyok kőműves, csak rakosgatnám egymásra a téglákat, de egy kőművestől már el lehet várni, hogy javítsa meg a házat. Nehéz bírói feladat lesz, és még nehezebb lesz a bizonyítási tehernek eleget tenni.

Kinek kell bizonyítania?

U. A.: Az bizonyít, aki a kitagadás folytán örököl. Mondjuk: van két gyerekem, és az egyik erkölcstelen életmódot folytat. Érvényes végrendeletben lehet csak valakit kitagadni, és meg kell jelölni pontosan az okot. Nyilván nem törvényi szavakkal, de meg kell jelölni. Ha meghalok, a másik gyerekem, aki a kitagadás folytán a teljes vagyont örökölné, ő köteles bizonyítani, hogy az apja valós adatok alapján írta azt a testvéréről, hogy erkölcstelen. Nem a másiknak kell bizonyítania, hogy ő aztán makulátlan életet élt.

6211876_2f92c526dfd97ccbe7950c46804c2426_wm.jpg

Fotó: Huszti István
Kevesebb vagyonról döntik el helyettünk, ki örökölheti utánunk.
U. A.: Van egy szűk kör, aki – ha nincs érvényesen kitagadva - akkor is örököl valamennyit, úgynevezett kötelesrészt, hogyha a végrendelet mást jelöl meg örökösként. Kötelesrészre jogosult a leszármazó, házastárs, szülő. Ők kizárják egymást, tehát ha van leszármazó, akkor a szülő kötelesrészre nem jogosult, de a házastárs, ha haszonélvezeti jogot örökölne a törvény szerint, akkor az ő kötelesrésze a haszonélvezet jognak olyan korlátozott mértéke, ami még a szükségletét biztosítja. Eddig a kötelesrész annak a fele volt, amit az illető nem örökölt meg.

Példán keresztül tudom bemutatni. Egyedül vagyok gyerek, 10 egység a hagyaték, de a szomszédra végrendelkezett az apám. Ha nincs végrendelet, én örököltem volna meg mind a 10-et. Mivel a szomszéd lett az örökös, én a 10 egység felét, 5 egységet kaptam köteles rész címén. Na most ezt megváltoztatták. Ezt a felet levitték egyharmadra.

De ajándékozással már nem lehet kijátszani a kötelesrészt.
U. A.: Ha valaki a halála előtti tíz évben elajándékozott egy vagyontárgyat, és van kötelesrészre jogosult, akkor ezt a vagyontárgyat is figyelembe kell venni a kötelesrész alapjának meghatározásánál. Korábban még a 15 éven belüli adományokat kellett figyelembe venni.

Eltartási, öröklési szerződések
Sokat veszíthet, aki tartási szerződést köt.
U. A.: A kötelesrészt öröklési szerződéssel szokták kijátszani, mert úgy már nem marad vagyon. A tartási, öröklési, életjáradéki szerződésnél nagyon jelentős faktor a szerencseelv. Ha kötök egy 80 éves nénivel egy tartási szerződést, benne van a pakliban, hogy egy éven belül megnyílik az öröklés, mert meghal a néni, de benne van az is, hogy még tizenöt év múlva se kapok semmit. Hogy az igazságosság nevében ezt a szerencseelvet valamilyen módon kordában tartsa, az új Ptk. azt találta ki, hogy ha a szerződéskötéstől számítva két éven belül meghal az örökhagyó, és az a szolgáltatás, amit eddig nyújtottak neki, nem fedezi azt, amit kapnának örökségként, akkor a különbözet a kötelesrész alapja lesz.

Tegyük fel, hogy van egy 10 milliós ingatlanom, más vagyonom nincs. Ezt lekötöm az öröklési szerződéssel. Másfél év múlva meghalok. Van négy gyerekem. A régi Ptk. szerint a négy gyerek csak pisloghatott, még kötelesrészt sem kapott, ki voltak semmizve. Az új Ptk. szerint ha a 10 millió forintos ingatlanhoz képest másfél év alatt mondjuk 2 millió forint értékű tartást kaptam, akkor a 8 millió forint a kötelesrész alapja lesz, és az egyharmadát elviszik a gyerekek. Szkeptikus vagyok abban, hogy ez jó irányú változás-e. Kérdem én, ki fog az igazán rászorultakkal ilyen jogszabályi háttérrel szerződést kötni?

Öröklési szerződést lehet már csak és kizárólag gondozásra kötni.
H. Zs.: Az új Ptk. szabályai szerint öröklési szerződés kizárólag gondozásra (vagyis például tartásdíj vállalása nélkül) is köthető. Erre a korábbi szabályozás szerint nem volt lehetőség.

6189020_5041c5cf294aeabd76c63b21ff2848d8_wm.jpg

Dr. Horváth Zsolt a Budapest Környéki Törvényszék bírája
Fotó: Ajpek Orsi
Végintézkedés
H. Zs.: Kifejezetten üdvözlendő, hogy az új Ptk. rögzíti a végrendelet (ez a végintézkedések leggyakoribb fajtája) és a végintézkedésnél közreműködő fogalmát. Azzal is sok problémás helyzetet lehet elkerülni, hogy a Ptk. kimondja az örökhagyó feltehető akaratára hivatkozás nem lehet alapja a végrendelet alaki hibájának orvoslásának. Az örökhagyó feltehető akaratát akkor lehet vizsgálni, ha alakilag érvényes a végrendelet.

Kicsit könnyebb lesz érvényes írásbeli magánvégrendeletet tenni, eggyel kevesebb a lehetőség a formai hibára.

H. Zs.: Eddig érvényességi kellék volt a végrendeleten nemcsak az időpont feltüntetése, hanem annak a helynek a feltüntetése is, ahol készült. Most már a helyet nem muszáj odaírni. Természetesen az nem baj továbbra sem, ha a végrendeletből kiderül, hogy hol készült, de ennek hiányában a végrendelet már nem lesz érvénytelen.

Egyébként különböző formai követelmények vannak továbbra is attól függően, hogy miként íródik a végrendelet. Amikor az örökhagyó saját kezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kellenek tanúk. Ha gépelik – ez az úgynevezett más által írt végrendeletet – akkor tanúk kellenek. Ők igazolják az örökhagyó személyét és azt, hogy milyen jogügyletben vettek részt. Gyakran - biztosítékként - ügyvéd közreműködését is igényben veszi az örökhagyó, az ügyvéd ellenjegyzésével tanúsítja az előtte történteket. Írásbeli magánvégrendeletet továbbra is lehet közjegyző előtt is tenni. A régi Ptk. azt is megengedte, hogy a bíróság előtt is lehessen végintézkedést tenni, de miután ezzel jogi lehetőséggel a polgárok nem éltek, az új Ptk-ból ez a lehetőség kikerült.

A szóbeli végrendelet már csak harminc napig hatályos.

H. Zs.: Szóbeli végrendeletet akkor lehet tenni, amikor az örökhagyó életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amikor nem tud írásban végrendeletet készíteni.
A rendkívüli veszélyhelyzet általában az egészségi állapottal összefüggő: hirtelen rosszullét, infarktus. A régi és az új Ptk. szerint is szükséges, hogy az örökhagyó a szóbeli végrendeletet két tanú jelenlétében tegye meg, hogy legyen valaki, aki hallja, igazolja, hogy ez az ő végrendelete.
Az örökhagyónak ki kell mondania, hogy halála esetére rendelkezik a vagyonáról..

Ha elmúlik az életét fenyegető rendkívüli helyzet, és az örökhagyó fent szeretné tartani a végintézkedését, akkor a szóbeli nyilatkozatát írásban meg kell erősítenie. Erre harminc nap áll a rendelkezésére. A régi szabályok több időt, három hónapos adtak.

6211890_eff2b2494f4eacaf15b7a24329145783_wm.jpg

Fotó: Ajpek Orsi
Lehet közös végrendelet férjjel, feleséggel.
H. Zs.: A főszabály az új Ptk. hatálybalépésével sem változott, miszerint: több ember közös, egy végrendeletbe foglalt végrendeleti intézkedése érvénytelen. Az új Ptk. azonban a házastársak esetében és gyakorlati igényeket kielégítve, kivételesen már megengedi a házastársak közös végrendeletbe foglalt végintézkedését.

Módosult a végrendelet megtámadásának módja és ideje.


H. Zs.: A régi Ptk. szerint a végrendeletet bármikor, határidő nélkül meg lehetett támadni.
Az új Ptk. behozott egy elévülési határidőt: a megtámadás joga az öröklés megnyílta után öt évvel elévül. A törvény további feltételeket is előír.

Aki a végrendelet érvényességét vitatja, köteles úgynevezett megtámadási nyilatkozatot előterjeszteni, amelyben pontosan meg kell jelölnie, hogy szerinte mi az oka érvénytelenségnek. A bíróság csak az így kijelölt keretben folytathatja le az eljárást. Így a bíróságnak már nem kell azokat az érvénytelenségi okokat is vizsgálnia, amelyeket a végrendelet megtámadója meg sem jelölt. Bár erre még korai nyilatkozni, de talán a változások eredményeként – a jelenleg sok éven át folyó – öröklési perek időtartama rövidülni fog.

Az új Ptk. önálló cím alatt rendelkezik arról az esetről, amikor az örökhagyó végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés) formájában hoz létre alapítványt.

6211900_3f07bf54e77f01c5407a006858cdf3a4_wm.jpg

Fotó: Ajpek Orsi


Ritka, különös helyzetek
U. A.: Az öröklés sorrendjét a halál beálltának időpontja határozza meg. Ha többen egyszerre haltak meg, a régi Ptk. szerint ha a fene fenét evett, akkor is meg kellett határozni, hogy ki halt meg előbb, és ki utóbb. Ez néha megoldhatatlan. Például ha lezuhan a repülő, és a roncs – mint a maláj gépé – elő sem kerül? Ha nincs holttest? Ilyen esetünk nekünk nem volt, de van más példa is. Megyünk az M7-esen, és autóbaleset szenvedünk, én meg a feleségem. Nincsen gyerekünk, nincsenek szüleink. Csak mi ketten vagyunk. Ha én milliárdos vagyok, akkor nem mindegy az, hogy a feleségem pénze jön énrám, illetve az én örököseimre, vagy pedig a feleségemhez, és utána az ő örököseihez mennek az én milliárdjaim. Nálunk eddig mindenféleképpen meg kellett állapítani a halál beálltának időpontját. Szerintem sokat segít az új szabályozás, aminek a lényege, hogy ha közös balesetben vagy közös veszélyhelyzetben halnak meg az örökhagyók, akkor a halál beálltának időpontjától függetlenül egymás után nem örökölnek.

Mi számít közös veszélyhelyzetnek: mondjuk, ha kigyullad a ház?

U. A.: Adott esetben ez is lehet vészhelyzet, de lehet vulkánkitörés, tájfun, vihar. Érdekesség, hogy nem kell azonos helyen tartózkodni. Mondom a példát: férj-feleség vagyunk, az asszony Fonyódon sütteti a hasát a strandon, és áteveztem Badacsonyba pecázni. És jön egy hatalmas vihar. Nagyon fontos, hogy ugyanaz a vihar legyen itt is meg ott is. Engem beleborít a Balatonba, megfulladok, az asszonyra meg egy nagy tölgyfa esik. Ez közös veszélyhelyzetnek számít, pedig nem is egy helyen vagyunk.

Ami nagyon problémás, és majd az ítélkezési gyakorlat fogja eldönteni, az a következő típusú eset: Feleség, férj, autóbaleset. A férj a helyszínen meghal, a feleséges sikerül újjáéleszteni, viszi a mentő, de útközben, fél óra múlva meghal. Lehet alkalmazni ezt a szabályt? Kérdéses. De még inkább az, ha kómába esik az asszony, egy hónap múlva magához tér egy órára, de utána meghal. Vajon örököl a férje után? Ez szép feladat lesz.
Index
Janecskó Kata
will.jpg
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak nekem tűnnek bonyolultnak ezek az új törvények? Vagy csak adjunk munkát a jogászoknak......
 
G

gera64

Vendég
Szerintem is bonyolult, és sokszor igazságtalan. Miért nem lehet minden a végrendelet szerint?
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem is bonyolult, és sokszor igazságtalan. Miért nem lehet minden a végrendelet szerint?

Mert a legtöbben nem hagynak végrendeletet. Ezek a törvények főleg ilyen esetre szólnak. Ettől függetlenül szerintem nem jobbak, mint az előzőek. Legalább ugyanannyi probléma lesz velük. Mert az tényleg gáz volt, hogy egy 40 éves özvegy élete végéig használhatja az elhunyt férje vagyonát, a gyerekeknek meg coki. Igaz, hogy ki lehetett váltani pénzzel a haszonélvezeti jogot, ami gyakorlatilag ugyanaz volt, mintha az özvegy is örökölt volna.

Viszont nem tudom, ez most mennyivel jobb, hogy az özvegy a gyerekekkel azonos arányban örököl. Ha a házasság csupán 1-2 vagy néhány éves, mert mondjuk már többedik házasság, akkor sem az első, sem a második eset nem igazságos. És ha az asszonynak van saját gyereke egy előző házasságból, akkor az anyja révén az is részesül a vagyonból, holott a férjhez semmi köze. Sehogy se jó szerintem.

Meg az se jó, hogy a szülők is örökölnek az özveggyel. És ha soha nem segítették a házasokat? Attól tartok, ettől csak még több örökösödési per lesz.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Gáz hogy a 40 éves özvegy élete végéig használhatja a férje vagyonát?...Miért gáz?? Mert a gyerekek nem kapnak? Hisz lehet hogy a vagyont a házastársak hozták össze ( igaz a gyerekeket is) ebből ha akarnak adnak a gyerekeknek.
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Mikor a keresztanyám meghalt 2000-ben még a németországi rokon is örökölt,aki azt sem tudta,hogy létezik keresztanyám.
Az anyám ,aki gondozta keresztanyámat,fizetett minden kiadást,mert egyik örökös sem volt hajlandó rendbe tartani a házat.
Valakinek biztos sokat hoz a konyhára.
 
G

gera64

Vendég
Mert a legtöbben nem hagynak végrendeletet. Ezek a törvények főleg ilyen esetre szólnak. Ettől függetlenül szerintem nem jobbak, mint az előzőek. Legalább ugyanannyi probléma lesz velük. Mert az tényleg gáz volt, hogy egy 40 éves özvegy élete végéig használhatja az elhunyt férje vagyonát, a gyerekeknek meg coki. Igaz, hogy ki lehetett váltani pénzzel a haszonélvezeti jogot, ami gyakorlatilag ugyanaz volt, mintha az özvegy is örökölt volna.

Viszont nem tudom, ez most mennyivel jobb, hogy az özvegy a gyerekekkel azonos arányban örököl. Ha a házasság csupán 1-2 vagy néhány éves, mert mondjuk már többedik házasság, akkor sem az első, sem a második eset nem igazságos. És ha az asszonynak van saját gyereke egy előző házasságból, akkor az anyja révén az is részesül a vagyonból, holott a férjhez semmi köze. Sehogy se jó szerintem.

Meg az se jó, hogy a szülők is örökölnek az özveggyel. És ha soha nem segítették a házasokat? Attól tartok, ettől csak még több örökösödési per lesz.

Sokan nem írnak, ez igaz. De! Én tegyük fel írok, és mégsem az van, amit belefoglalok, mert a törvény felülírja azt. Ezért háborogtam.
 

phoenyx

Állandó Tag
Állandó Tag
A hálátlan utód bukhatja az örökséget, az özvegy nyugodtan újraházasodhat, a végrendeletet már nem lesz olyan könnyű megtámadni, az eltartási szerződést kötők pedig nagyon rosszul járnak, ha hamar meghal az idős ember, akivel szerződtek. Március 15. óta hatályos az új polgári törvénykönyv (Ptk.), az öröklés és a végrendelkezés új szabályairól a Budapest Környéki Törvényszék bíráit, dr. Urbán Andrást és dr. Horváth Zsoltot kérdeztük.

Özvegyek sorsa
Az özvegy többé nem használhat automatikusan mindent, amije csak volt az elhunyt házastársának.
U. A.: Az új Ptk. szerint a házastárs, – ha van leszármazó (gyerek, unoka) – csak az örökhagyóval közösen használt lakás, valamint annak berendezési és felszerelési tárgyainak a haszonélvezeti jogát örökli. Korábban a teljes hagyaték haszonélvezeti joga volt az övé. A változásnak megvan a praktikus oka, hogy ne kényszerüljön környezetváltozásra. Haszonélvezetet a többi vagyontárgyra – autó, betétkönyv, balatoni nyaraló, hajó, repülő – csak régen kapott, ma már nem.

Kire vonatkozik az új, kire a régi?

Aki végrendelet nélkül, 2014. március 15. után hal meg, arra, illetve az örököseire az új Ptk. vonatkozik. Akinek van végrendelete, annál a végrendelet kelte számít. Ha a végrendelet a régi Ptk. hatálya alatt készült, akkor aszerint is fog életbe lépni. A Budapest Környéki Törvényszékre egyelőre nem érkezett még március 15. óta öröklési ügyben indult per az új Ptk.-ra hivatkozva.

Ennek az az indoka, hogy a hagyatéki vagyon köre megváltozott, egyre több a hagyatékban az üzletrész, értékpapír, bankbetét, de a változást indokolta a családi viszonyokban bekövetkezett változás is, hiszen egyre több a második, harmadik házasság, az újabb házasságokban újabb gyerekek születnek. Kérdés, mennyire indokolt egy viszonylag fiatalabb feleség haszonélvezetével terhelni a teljes hagyatékot, amikor néha az özveggyel azonos korú örökös gyerekek vannak, az özvegy túlélheti őket, így ők keresztet vethetnek a hagyatékra. Ezt próbálta valahogy megoldani a jogalkotó.

6211868_7c41a209b91b01c68effb587b289752f_wm.jpg

Dr. Urbán András
Fotó: Huszti István
Mennyire jellemző a bírósági gyakorlatban a kiéleződő konfliktus a túlélő házastárs és a korábbi házasságból származó gyerekek között?

U. A.: Voltak ilyen pörök, nem kis számban. Elég sok olyan ügy is volt, amikor az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását kérték az örökösök. Például az özvegy megörökölte a haszonélvezetét egy nyolc szobás ingatlannak, egyedül volt benne, a két gyerek meg a híd alatt. A gyerekek ekkor mondhatták, hogy kérem szépen, tessék már az özvegy jogát hat szobára korlátozni. De jobb példa az, hogy ha volt két butik a Váci utcában, a gyerekek kérhették, hogy tessék csak az egyikre korlátozni az özvegy haszonélvezeti jogát, a másodikat szabadítsuk fel. Az új Ptk.-ban már nincs lehetőség a haszonélvezet korlátozására. Azért nincs, mert már teljesen szükségtelen, hiszen a gyerekek a lakáson és a berendezésen kívüli többi vagyontárgyat már haszonélvezetmentesen öröklik.

A közös lakáson túli vagyonból ezentúl annyit örököl az özvegy, mint a gyerekek.
U. A. Az új kódex szerint autóból, betétkönyvből, balatoni nyaralóból stb, az özvegy egy gyermeki részt örököl. Tehát például ha két gyerek van, akkor mindennek a harmada az övé. Ami bennünk, bírákban felmerül, hogy így sokkal több közös tulajdon keletkezik. A következő probléma a közös tulajdon megszüntetése lesz. Majd az idő fogja eldönteni, hogy ez így jobb vagy rosszabb lesz.

Ha nem tetszik a családnak az új rendszer, van megoldás.
U. A.: Vissza lehet térni a régi Ptk. szerinti helyzetre, mégpedig úgynevezett osztályos egyezség keretében. Tehát a családtagok köthetnek a közjegyző előtt olyan egyezséget, hogy mindent örökölnek a gyerekek, és mindennek a haszonélvezetét a volt házastárs.

Nyugodtan újra lehet házasodni.
U. A.: Nagyon fontos változás, hogy az új házasságkötés nem szünteti meg az özvegyi jogot. Eddig megszüntette, ezért volt nagyon sok élettársi kapcsolat a hetvenes, nyolcvanas években. Ahogy újabb házasságot kötött a negyvenéves özvegy, elveszítette az özvegyi nyugdíjat, akár még a lakásból is ki kellett volna költöznie. Ezért hiába néztek ferde szemmel Mariska nénire, ő bizony összeállt a Józsi bácsival, és nem kötöttek házasságot. Ezt a helyzetet az új Ptk. most megszüntette, ezzel is preferálják, hogy inkább házasságot kössenek az emberek, ne pedig élettársi kapcsolatot.

Gyászoló szülők, családi vagyon
Már nem visz mindent az özvegy, ha nincsenek gyerekek, unokák.
U. A.: Ha még élnek az örökhagyó szülei, akkor megosztva örökölnek az özveggyel. Ez radikális változás. Itt haszonélvezeti jogot egyik fél sem örököl.A közös lakás és a berendezési tárgyak tulajdonjogát az özvegy örökli. Az ezen kívüli hagyaték, például a balatoni nyaraló tulajdonjoga egyenlő arányban megoszlik a szülőpár és az özvegy között. Fele-fele arányban osztoznak. Ha mindkét szülő él, akkor tehát övék fejenként 25-25 százalék. Ha csak az egyik szülő él, akkor a másik szülő 25 százalékán osztozik az élő szülő meg az özvegy.

6211880_0541f1dec4d02acdaf66978043c4280b_wm.jpg

Fotó: Huszti István
Miért válhatott szükségessé az öreg szülők öröklése?

U. A.: Hogyha valakinek a szülei még élnek, amikor meghal, akkor feltételezhetően viszonylag fiatalon halt meg. Ilyenkor megdől az szülői várakozás, hogy ha majd én öreg leszek, akkor számíthatok a gyerekemre. Így próbálja a törvény alkotója helyrehozni ezt a természet okozta hibát. És az is benne van, hogy általában, ha tehetik, a szülők az indulásnál támogatják a fiatalokat, és így valamit visszakapnak ebből.

Régen kivétel nélkül mindent az özvegy kapott ilyenkor?

U. A.: Majdnem, a kivétel az ági vagyon volt. Az ági vagyon tulajdonképpen a családi örökség, az, amit a felmenőitől vagy a testvérétől ingyenesen kapott az örökhagyó. Csak akkor beszélünk ági vagyonról, ha nincs leszármazó. Hiszen ha van, akkor a családi örökség tovább tud menni.

A családi örökség családi örökség marad, ha át is alakul.
U. A.: Eddig, hogy ha az ági vagyont eladták, és az árából vettek valamit, akkor megszűnt az ági vagyonnak lenni. Az új Ptk. szerint viszont, hogy ha eladom a családi örökség Porschét, és veszek a pénzből egy Mercedest, az megtartja az ági vagyoni jellegét, de ami már nincs meg, arra nincs ági öröklés.

Eddig nem volt erre lehetőség, de most már másod-unokatestvérek után is örökölhetünk.
Kitagadás
Könnyebb lesz kitagadni valakit az örökségből: elég ok a durva hálátlanság.
U. A.: A kitagadás lényege nem változott, viszont újabb kitagadási okokat hoztak be. Sajnos ezek nem fogják meg könnyíteni a bíróságok dolgát, és az ügyfelek is meglehetősen nehéz helyzetben vannak. Az egyik új kitagadási ok a nagykorú gyerek durva hálátlansága. De mi is az a durva hálátlanság? Nekem ez a durva, magának az a durva. Mondhatjuk, hogy az általános közfelfogás szerint, de mi az általános közfelfogás?

Öröklődik a devizahitel is?

Aki örökös, az adósságot és vagyont egyaránt örököl. Ezt nem lehet különválasztani. Így aztán előfordulhat, hogy valaki olyan ingatlant örököl, amin annyi banki tartozás van a devizahitel miatt, hogy az már régen sokkal több, mint az ingatlan értéke. Ilyenkor van segítség: az új Ptk.-ban, ahogy a régiben is, benne van örökségről való lemondás, illetve az örökség visszautasításának a lehetősége. Ez az időponttól függ. Lemondásnak hívják, ha az örökhagyó halála előtt történik, és visszautasításnak, ha az után.

Mindenesetre kitaláltam egy példát. Az apám erejét megfeszítve, nélkülözést is vállalva kitaníttat, nagyon jó diplomát tesz a zsebembe. A diploma segítségével nagyon jó állást fogok kapni, nagyon gazdag ember leszek, tengeriyacht-utazásokra járok, ilyen életmódot folytatok, az apámat meg évekig meg sem látogatom. El tudom képzelni, hogy ez durva hálátlanság. Körülbelül így tudnám megtölteni tartalommal. A legnagyobb veszély az, hogy vérszemet kapnak a polgárok, és mindenki kitagad mindenkit. Ez egy nehezen definiálható kritérium, amivel lesz baja a bíróságoknak.

Ennyire gyakori, hogy az emberek megpróbálják kitagadni a gyerekeiket?

U. A.: Viszonylag gyakori. Elég sok ilyen pörünk van.

Ki lehet tagadni azt is, aki „a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá”.
U. A.: Erre kapták fel a legtöbben a fejüket. Kezdjük el ízlelgetni a szavakat. Mi az a tőle elvárható segítség? Itt nem a törvényes tartásról van szó, nem arról, hogy nélkülözésnek tette ki. Itt is kitaláltam egy példát. Én kőműves vagyok, az apám családi házának egyik oldala kidől. Ő már öreg, köszvényes, és én nem segítek. Ha nem vagyok kőműves, csak rakosgatnám egymásra a téglákat, de egy kőművestől már el lehet várni, hogy javítsa meg a házat. Nehéz bírói feladat lesz, és még nehezebb lesz a bizonyítási tehernek eleget tenni.

Kinek kell bizonyítania?

U. A.: Az bizonyít, aki a kitagadás folytán örököl. Mondjuk: van két gyerekem, és az egyik erkölcstelen életmódot folytat. Érvényes végrendeletben lehet csak valakit kitagadni, és meg kell jelölni pontosan az okot. Nyilván nem törvényi szavakkal, de meg kell jelölni. Ha meghalok, a másik gyerekem, aki a kitagadás folytán a teljes vagyont örökölné, ő köteles bizonyítani, hogy az apja valós adatok alapján írta azt a testvéréről, hogy erkölcstelen. Nem a másiknak kell bizonyítania, hogy ő aztán makulátlan életet élt.

6211876_2f92c526dfd97ccbe7950c46804c2426_wm.jpg

Fotó: Huszti István
Kevesebb vagyonról döntik el helyettünk, ki örökölheti utánunk.
U. A.: Van egy szűk kör, aki – ha nincs érvényesen kitagadva - akkor is örököl valamennyit, úgynevezett kötelesrészt, hogyha a végrendelet mást jelöl meg örökösként. Kötelesrészre jogosult a leszármazó, házastárs, szülő. Ők kizárják egymást, tehát ha van leszármazó, akkor a szülő kötelesrészre nem jogosult, de a házastárs, ha haszonélvezeti jogot örökölne a törvény szerint, akkor az ő kötelesrésze a haszonélvezet jognak olyan korlátozott mértéke, ami még a szükségletét biztosítja. Eddig a kötelesrész annak a fele volt, amit az illető nem örökölt meg.

Példán keresztül tudom bemutatni. Egyedül vagyok gyerek, 10 egység a hagyaték, de a szomszédra végrendelkezett az apám. Ha nincs végrendelet, én örököltem volna meg mind a 10-et. Mivel a szomszéd lett az örökös, én a 10 egység felét, 5 egységet kaptam köteles rész címén. Na most ezt megváltoztatták. Ezt a felet levitték egyharmadra.

De ajándékozással már nem lehet kijátszani a kötelesrészt.
U. A.: Ha valaki a halála előtti tíz évben elajándékozott egy vagyontárgyat, és van kötelesrészre jogosult, akkor ezt a vagyontárgyat is figyelembe kell venni a kötelesrész alapjának meghatározásánál. Korábban még a 15 éven belüli adományokat kellett figyelembe venni.

Eltartási, öröklési szerződések
Sokat veszíthet, aki tartási szerződést köt.
U. A.: A kötelesrészt öröklési szerződéssel szokták kijátszani, mert úgy már nem marad vagyon. A tartási, öröklési, életjáradéki szerződésnél nagyon jelentős faktor a szerencseelv. Ha kötök egy 80 éves nénivel egy tartási szerződést, benne van a pakliban, hogy egy éven belül megnyílik az öröklés, mert meghal a néni, de benne van az is, hogy még tizenöt év múlva se kapok semmit. Hogy az igazságosság nevében ezt a szerencseelvet valamilyen módon kordában tartsa, az új Ptk. azt találta ki, hogy ha a szerződéskötéstől számítva két éven belül meghal az örökhagyó, és az a szolgáltatás, amit eddig nyújtottak neki, nem fedezi azt, amit kapnának örökségként, akkor a különbözet a kötelesrész alapja lesz.

Tegyük fel, hogy van egy 10 milliós ingatlanom, más vagyonom nincs. Ezt lekötöm az öröklési szerződéssel. Másfél év múlva meghalok. Van négy gyerekem. A régi Ptk. szerint a négy gyerek csak pisloghatott, még kötelesrészt sem kapott, ki voltak semmizve. Az új Ptk. szerint ha a 10 millió forintos ingatlanhoz képest másfél év alatt mondjuk 2 millió forint értékű tartást kaptam, akkor a 8 millió forint a kötelesrész alapja lesz, és az egyharmadát elviszik a gyerekek. Szkeptikus vagyok abban, hogy ez jó irányú változás-e. Kérdem én, ki fog az igazán rászorultakkal ilyen jogszabályi háttérrel szerződést kötni?

Öröklési szerződést lehet már csak és kizárólag gondozásra kötni.
H. Zs.: Az új Ptk. szabályai szerint öröklési szerződés kizárólag gondozásra (vagyis például tartásdíj vállalása nélkül) is köthető. Erre a korábbi szabályozás szerint nem volt lehetőség.

6189020_5041c5cf294aeabd76c63b21ff2848d8_wm.jpg

Dr. Horváth Zsolt a Budapest Környéki Törvényszék bírája
Fotó: Ajpek Orsi
Végintézkedés
H. Zs.: Kifejezetten üdvözlendő, hogy az új Ptk. rögzíti a végrendelet (ez a végintézkedések leggyakoribb fajtája) és a végintézkedésnél közreműködő fogalmát. Azzal is sok problémás helyzetet lehet elkerülni, hogy a Ptk. kimondja az örökhagyó feltehető akaratára hivatkozás nem lehet alapja a végrendelet alaki hibájának orvoslásának. Az örökhagyó feltehető akaratát akkor lehet vizsgálni, ha alakilag érvényes a végrendelet.

Kicsit könnyebb lesz érvényes írásbeli magánvégrendeletet tenni, eggyel kevesebb a lehetőség a formai hibára.

H. Zs.: Eddig érvényességi kellék volt a végrendeleten nemcsak az időpont feltüntetése, hanem annak a helynek a feltüntetése is, ahol készült. Most már a helyet nem muszáj odaírni. Természetesen az nem baj továbbra sem, ha a végrendeletből kiderül, hogy hol készült, de ennek hiányában a végrendelet már nem lesz érvénytelen.

Egyébként különböző formai követelmények vannak továbbra is attól függően, hogy miként íródik a végrendelet. Amikor az örökhagyó saját kezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kellenek tanúk. Ha gépelik – ez az úgynevezett más által írt végrendeletet – akkor tanúk kellenek. Ők igazolják az örökhagyó személyét és azt, hogy milyen jogügyletben vettek részt. Gyakran - biztosítékként - ügyvéd közreműködését is igényben veszi az örökhagyó, az ügyvéd ellenjegyzésével tanúsítja az előtte történteket. Írásbeli magánvégrendeletet továbbra is lehet közjegyző előtt is tenni. A régi Ptk. azt is megengedte, hogy a bíróság előtt is lehessen végintézkedést tenni, de miután ezzel jogi lehetőséggel a polgárok nem éltek, az új Ptk-ból ez a lehetőség kikerült.

A szóbeli végrendelet már csak harminc napig hatályos.

H. Zs.: Szóbeli végrendeletet akkor lehet tenni, amikor az örökhagyó életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amikor nem tud írásban végrendeletet készíteni.
A rendkívüli veszélyhelyzet általában az egészségi állapottal összefüggő: hirtelen rosszullét, infarktus. A régi és az új Ptk. szerint is szükséges, hogy az örökhagyó a szóbeli végrendeletet két tanú jelenlétében tegye meg, hogy legyen valaki, aki hallja, igazolja, hogy ez az ő végrendelete.
Az örökhagyónak ki kell mondania, hogy halála esetére rendelkezik a vagyonáról..

Ha elmúlik az életét fenyegető rendkívüli helyzet, és az örökhagyó fent szeretné tartani a végintézkedését, akkor a szóbeli nyilatkozatát írásban meg kell erősítenie. Erre harminc nap áll a rendelkezésére. A régi szabályok több időt, három hónapos adtak.

6211890_eff2b2494f4eacaf15b7a24329145783_wm.jpg

Fotó: Ajpek Orsi
Lehet közös végrendelet férjjel, feleséggel.
H. Zs.: A főszabály az új Ptk. hatálybalépésével sem változott, miszerint: több ember közös, egy végrendeletbe foglalt végrendeleti intézkedése érvénytelen. Az új Ptk. azonban a házastársak esetében és gyakorlati igényeket kielégítve, kivételesen már megengedi a házastársak közös végrendeletbe foglalt végintézkedését.

Módosult a végrendelet megtámadásának módja és ideje.


H. Zs.: A régi Ptk. szerint a végrendeletet bármikor, határidő nélkül meg lehetett támadni.
Az új Ptk. behozott egy elévülési határidőt: a megtámadás joga az öröklés megnyílta után öt évvel elévül. A törvény további feltételeket is előír.

Aki a végrendelet érvényességét vitatja, köteles úgynevezett megtámadási nyilatkozatot előterjeszteni, amelyben pontosan meg kell jelölnie, hogy szerinte mi az oka érvénytelenségnek. A bíróság csak az így kijelölt keretben folytathatja le az eljárást. Így a bíróságnak már nem kell azokat az érvénytelenségi okokat is vizsgálnia, amelyeket a végrendelet megtámadója meg sem jelölt. Bár erre még korai nyilatkozni, de talán a változások eredményeként – a jelenleg sok éven át folyó – öröklési perek időtartama rövidülni fog.

Az új Ptk. önálló cím alatt rendelkezik arról az esetről, amikor az örökhagyó végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés) formájában hoz létre alapítványt.

6211900_3f07bf54e77f01c5407a006858cdf3a4_wm.jpg

Fotó: Ajpek Orsi


Ritka, különös helyzetek
U. A.: Az öröklés sorrendjét a halál beálltának időpontja határozza meg. Ha többen egyszerre haltak meg, a régi Ptk. szerint ha a fene fenét evett, akkor is meg kellett határozni, hogy ki halt meg előbb, és ki utóbb. Ez néha megoldhatatlan. Például ha lezuhan a repülő, és a roncs – mint a maláj gépé – elő sem kerül? Ha nincs holttest? Ilyen esetünk nekünk nem volt, de van más példa is. Megyünk az M7-esen, és autóbaleset szenvedünk, én meg a feleségem. Nincsen gyerekünk, nincsenek szüleink. Csak mi ketten vagyunk. Ha én milliárdos vagyok, akkor nem mindegy az, hogy a feleségem pénze jön énrám, illetve az én örököseimre, vagy pedig a feleségemhez, és utána az ő örököseihez mennek az én milliárdjaim. Nálunk eddig mindenféleképpen meg kellett állapítani a halál beálltának időpontját. Szerintem sokat segít az új szabályozás, aminek a lényege, hogy ha közös balesetben vagy közös veszélyhelyzetben halnak meg az örökhagyók, akkor a halál beálltának időpontjától függetlenül egymás után nem örökölnek.

Mi számít közös veszélyhelyzetnek: mondjuk, ha kigyullad a ház?

U. A.: Adott esetben ez is lehet vészhelyzet, de lehet vulkánkitörés, tájfun, vihar. Érdekesség, hogy nem kell azonos helyen tartózkodni. Mondom a példát: férj-feleség vagyunk, az asszony Fonyódon sütteti a hasát a strandon, és áteveztem Badacsonyba pecázni. És jön egy hatalmas vihar. Nagyon fontos, hogy ugyanaz a vihar legyen itt is meg ott is. Engem beleborít a Balatonba, megfulladok, az asszonyra meg egy nagy tölgyfa esik. Ez közös veszélyhelyzetnek számít, pedig nem is egy helyen vagyunk.

Ami nagyon problémás, és majd az ítélkezési gyakorlat fogja eldönteni, az a következő típusú eset: Feleség, férj, autóbaleset. A férj a helyszínen meghal, a feleséges sikerül újjáéleszteni, viszi a mentő, de útközben, fél óra múlva meghal. Lehet alkalmazni ezt a szabályt? Kérdéses. De még inkább az, ha kómába esik az asszony, egy hónap múlva magához tér egy órára, de utána meghal. Vajon örököl a férje után? Ez szép feladat lesz.
Index
Janecskó Kata
Csatolás megtekintése 1214680
Kedves Melitta! Köszönöm a hírt, édesanyám halálával érintetté váltam a kérdésben, rendkívül találó az időzítés, hogy beillesztetted a tv. módosításairól ezt az írást! Jelenleg én fizetek mindent, a temetéstől kezdve az ügyintézés miatti nagy utazásokig, és a hátralékok megtérítését, stb.... Egy biztos, ahogy látom, nemhogy megkönnyítették volna, hanem még bonyolultabbá vált az értelmezés is és a tv. megfelelő alkalmazása is! Ha már bírói kételyek fogalmazódtak meg, akkor úgy vélem, túl sok a kiskapu, a szubjektív besorolás alá eső döntéshozatalra a lehetőség, ami további elégedetlenségeket eredményez... Mikor lesznek végre egyértelműen szövegelve törvényeink, hogy azok további kétségekre ne adjanak okot?
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Vegul mindenkit erint elobb vagy utobb /vagy orokol, vagy vegrendelkezik/ez a torveny ami uj legalabbis jo ha tudunk rola hisz midenkinek van csaladja vagy vegrendelete vagy orokose vagy .......az kuloon bonyolulta teszi a helyzetet ha mas orszagbol orokol vagy hagy hagyatekot az otthoni csaladtagra. Az biztos tobbszori nekifutas kell hogy meg is ertse az ember ezt a agyonszabalyzott uj torvenyt.
 

szabcsy22

Állandó Tag
Állandó Tag
Hát nálunk apámnak a keresztanyja halt meg kb 5-6 hónapja. 5-en vannak testvérek és a házzal semelyik nem foglalkozott persze apám kivétel. A többi csak arra várt hogy mit lehet ki pakolni..Szerencsére apám keresztanyja rán gondolt tesom és rám hogy mi örököljük a lakást. Tegnap lett jártam és sajnos sok dolgot kell még el végezni hogy lakható legyen. A rokonoknak nem tetszett az egész hogy mi kapjuk mert már azon gondolkoztak hogy hogyan lehetne pénz szerezni maguknak:mad2: Véleményem hogy nem kellene senkinek se bele szólnia aki nem ért az ilyen dolgokhoz.
 

Pedro Alvarez

Állandó Tag
Állandó Tag
Végigolvasta az előttem szóló két fórumtag hozzászólását, csak annyit jegyeznék meg,hogy az új törvénymódosítás pont az ilyen esetekben ad /nyújt nagyobb lehetőséget az örökhagyónak. Mind a két esetben érvényes, az örökhagyó által feltehetően írásban megtett végrendelkezésről van szó, GulyiBogee esetében azt nevez meg ebben örökösének, akit akar, és amennyiben a végrendeletben nincs semmi hiba, akkor a törvény a végrendelkezésben leírt, az elhunyt akaratát veszi figyelembe elsőnek.

szabcsy22 esetében a törvénymódosítás elötti állapotot fogják/vették figyelembe mivel, idézem:

Aki végrendelet nélkül, 2014. március 15. után hal meg, arra, illetve az örököseire az új Ptk. vonatkozik. Akinek van végrendelete, annál a végrendelet kelte számít. Ha a végrendelet a régi Ptk. hatálya alatt készült, akkor aszerint is fog életbe lépni.

Jelen esetben van/volt érvényes végrendelet, amiben a testvérek maximum a régi törvény szerint rokonsági ágnak/foknak megfelelő kötelesrészre tarthattak igényt, amit ti a tesoddal ketten pénzben meg(ki)válthattok tőlük. Amennyiben nem így történt, és nektek akkor nem kellett fizetni/kötelesrészt kiváltani, akkor valószínűleg a bíróság a végrendelkezést vette figyelembe, (értett hozzá!) helyezte azt a rokonsági fok elé, és az szerint ítélkezett előnyösen a javatokra.
 
Utoljára módosítva:
M

magdusis

Vendég
Érdekes lenne tudni a konkrét okokat a változtatásokra.
Eddig is a többedik feleségek többet kaptak a hétköznapokban,a többedik férjekkel is türelmesebbek voltak a feleségek;az előzőkből tanulva.
Eddig is jól bosszút lehetett állni akár a semmiért is a végrendeletben,eddig is mindig a legidősebb gyerek kapott a legkevesebbet a szülőktől,és a legkisebb a legtöbbet mindenből,anyagiakból,szeretetből egyaránt.
Ezután se lesz máshogy.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Gáz hogy a 40 éves özvegy élete végéig használhatja a férje vagyonát?...Miért gáz?? Mert a gyerekek nem kapnak? Hisz lehet hogy a vagyont a házastársak hozták össze ( igaz a gyerekeket is) ebből ha akarnak adnak a gyerekeknek.

Olyan esetre gondoltam, amikor valaki azért marad fiatalon özvegyen, mert a házastárs idős volt, és már ki tudja, hogy ez hányadik házassága. Akkor nem ezzel a társsal hozta össze a vagyonát, hanem az előzőekkel, ilyen alapon azok is örökölhetnének.
Az a gáz, ha pl. egy idős ember elvesz egy fiatal nőt, meghal, a nő meg mindent használ, az özveggyel egyidős gyerekek meg várhatnak az örökségükre vénségükig.
 

Pedro Alvarez

Állandó Tag
Állandó Tag
Érdekes lenne tudni a konkrét okokat a változtatásokra.
Eddig ...
Eddig is jól bosszút lehetett állni akár a semmiért is a végrendeletben,eddig is mindig a legidősebb gyerek kapott a legkevesebbet a szülőktől,és a legkisebb a legtöbbet mindenből,anyagiakból,szeretetből egyaránt.
Ezután se lesz máshogy.

Némi pontosítást azért engedj meg, eddig, ha nem volt végrendelet, a régi törvény az elhunyt gyerekeit nem különböztette meg születésük időpontja alapján, egyformán, és egyforma részben örökölték ők - ha nem volt más számba vehető örökös - a családi vagyont, tehát a magyar Ptk. nem tett ebben különbséget. Abba viszont nem tudott beleszólni, és ahogy elnézem, ezután sem fog, ha az elhunyt halála előtt minden formai elvárásnak megfelelően érvényes végrendeletet hagyott maga után, és ebben Ő (feltételezzük, hogy nincs más örökös, csak a gyerekek) úgy rendelkezik, hogy a legidősebb, az elsőszülött gyermek örököl a legkisebb mértékben, a középső, a másodszülött gyerek már valamivel többet, illetve a legutoljára született, legifjabb gyermek örökli a vagyon legnagyobb részét. Ezt annó legtöbben nem kitolásként tették így, hanem józan megfontolás, és a gyerekek anyagi bebiztosítása miatt, hiszen feltehetően a legidősebb gyerek már munkába állt, esetleg már anyagilag gyarapodott, míg a középső még esetleg csak tanul, bevételi forrása, munkája nincs, és értelemszerűen a legkisebb mindezek hiányában eltartásra szoruló gyermek, így az ő nagyobb arányú öröklését, (és az életben maradásának esélyét novelve így - hiszen esetleg őmellé gondozót kell fogadni, bár legtöbbször ezt az idősebb testvérek maguk látták el) az örökhagyó az említett szabályos végrendeletet hátrahagyva bebiztosítja.

De sajnos az általad említett kitolás sincs kizárva teljesen, (főleg, ha az elsőszülött gyerek esetleg életvitelével erre rászolgált) és hát régebben, a háború előtt (talán még kicsivel utána is) inkább jobbára az elsőszülött örökölte a vagyon nagyobb részét, akkor (egyes nemzetiségek esetében még a mai napig is így van) úgy emlékszem, az volt a divat.

Pár hasznosnak tűnő link - fogalom magyarázat- a régi Ptk szerint:
A kezdőoldal - öröklésjogi kiskáté
A kötelesrész
A törvényes öröklés általános rendje (szabályai) - benne az öröklési sorrend -
 
Utoljára módosítva:

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Ez egy nagy baromsag kulonbseget tenni a gyerekek kozott, Egy szulonek minden gyereke egyforma es egyforman jogos orokose, nincs rossz gyerek vagy kevesbe szimpibb, egyforman kell vegrendelkezni mert mint gyerek igeny tart szulei ingosagara emlekeire vagyonara. Egy torveny nem vonatkozhat arra hogy kisebb gyereknek tobb kell mert meg tanulhat stb, a normalis hagyatek a szulok elhugytara kell vonatkoznia fuggetlen hogy heny eves korban tortenik a halaluk.
Akkor is a gyereke ha nem tud resztveni az apolasaba szuleinek, es ez ezer ok lehet. Pl 1o ezer km -re el.Es ez oda-visszadolgozik. Itt is sokan vegrendelkeznek otthoni csaladtagokra.
A legjobb meg eletebe odaadni amit akar es akkor nem fog az allam se osztozkodni se beledumalni.
VAgy egy nagyon korultekinto reszletes vegrendeletet kesziteni akar butorrol vagy biciglirol.
 
M

magdusis

Vendég
Bocs;nem fogalmazhattam egyértelműen,nem úgy értettem,hogy törvény szerint kap többet vagy kevesebbet,hanem a hétköznapi gyakorlat szerint,igazából teljesen természetesen,talán még normálisan is.Nagyon nehéz is lenne ellensúlyozni,és talán nem is érdemes;úgy kell mindenkinek.
Amire én gondoltam,az az volt,hogy az idősebb gyerekektől egyrészt többet vár a szülő,nehezebben viseli el,ha nem kapja meg,fiatalabb is a szülő és kevesebbje is van adni,még el van foglalva a családi háttér gazdagításával,a gyerek velük együtt koplal a lakásért ,aztán hamarabb megy dolgozni,mert a kisebb gyerekek miatt nem nagyon jut pénz a nagyobbak taníttatására.A nagyobbat még dolgoztathatják is -vagy elvárják,hogy besegítsen a közösbe- a család gyarapodásáért. Egészen természetes,hogy vigyázzanak a nagyobbak a kisebbekre ,akár alapszükségletekért ,akár csak úgy harácsolásból dolgoznak a szülők.
Ezzel összehasonlítva a kisebb,főleg a legkisebb gyermek egész más helyzetben van.Mire megszületik,a család sokkal jobb helyzetben van,készen kap olyan dolgokat,amikért a nagyobbaknak harcolni kellett,jutalmat kap azért,amiért néhány évvel előbb a nagyobbak büntetést kaptak.A nagyobbakkal probléma van,amíg kijárják a kisebbek útját,és a szülők jól emlékeznek a problémákra.A kisebbek ezért mindig jobbak relatíve,mert a szülőknek kevesebb problémájuk van velük.A kisebb gyerek már mehet nyaralni is tanulni is,már van rá pénz.
Aztán,a nagyobb el kell,hogy költözzön,nincs rá hely ,hogy családjával ott lakjon,egész addig,amíg már csak egy gyerek marad.Az utolsó már nyugodtan maradhat a családjával is a szülők mellett.Persze ott lakva eleve megint többet törődnek vele,stb,stb.

Melitta,az egyáltalán nem igaz,hogy a szülőknek egyformák a gyerekeik.Nem is lenne természetes,ha ugyanazt érezné a szülő aziránt a szerencsétlen gyereke iránt,aki valaki kellemetlen rokonra hasonlít és aziránt a gyereke iránt,aki kiköpött saját maga fiatalabban.Igen,megpróbálhat a szülő kompenzálni,maga fölé emelkedni,de jobb,ha őszinte -magához is-.
Persze öröklésben,jog szerint egyformák lehetnek a gyerekek,de az egyenlőség is csak akkor igazságos,ha folyamatosan úgy van.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Az eletbe fent es lent korforgasban elunk, a gyerekek is van, hogy kevesbe aktivak a csaladba van hogy kesobb aktizaljak magukat, Ahol unoka van ott a gyerek nem tud maximalisan az idos szulok segitsegere lenni, mint azoknak a gyerekeknel ahol nincs meg csalad.
Nekem minden gyerekem egyforma, egyforman imadom oket, es ugy erzem ok is mindent megtesznek ertem egy szavamba kerul ha valamire szuksegem lenne, remelem oreg koromba is igy szamithatok majd rajuk.
A jog egyenloseget kell hogy tegyen a gyerkek kozott kortol fuggetlenul.
Igazad van sok csaladba van, sok sok minden, tragedia van betegseg, rossz csaladi kapcsolatok felelotlen szuloi dontesek stb.
 

telaci

Állandó Tag
Állandó Tag
Falusi közösségekben még 40-50 évvel ezelőtt is megszokott volt, hogy (természetesen az APA halálakor) a "tényleges" vagyont jelentő eszközöket-tárgyakat-objektumokat -- ritka és különleges esetektől eltekintve -- a legidősebb, még nem önálló és FIÚ gyermek örökölte. Erre természetes magyarázat volt : a földtulajdon, a telek, a család lakóhelye annak a kezében maradt, aki -- mivel legtöbb esetben még az apja keresztnevét is ő viselte !! -- tovább viszi, tovább örökíti a család hagyományait, letéteményese és őrzője az apai vérvonalnak és egyben megörökölte a családfő státuszát is (mivel a "vének tanácsa" fogalom már vagy 150 éve kihalt és az életben lévő nagypapák már csak "egyetértési joggal" rendelkeztek a napi feladatok megoldásában, nem tényleges hatalommal). Ezzel viszont a legidősebb fivér önálló család alapítására vonatkozó tervei is teljesen megváltoztak, mert nyakába szakadt a teljes család vezetésének gondja-baja, és ha megnősült, a neje hozzá költözött, a többi gyerek pedig egymás után elhagyta a szülői házat, és -- általában a közelben -- teremtett magának új, önálló otthont, saját családi lakhelyet. Ennek felelt meg az is, hogy a még az apa életében családot alapító legidősebb fiú-gyermek természetesen elköltözött, és az öröklési rendben az őt követő, második (vagy harmadik, negyedik, stb.) legidősebb fiú-gyermek vette át az ő szerepét, azzal a kikötéssel, hogy a teljes családot érintő -- és esetleges további sorsukra, életükre kiható -- döntéseknél ki kellett kérnie a már elköltözött, de születési rendben "előrébb" álló testvérei véleményét is, és a több munkáskezet igénylő feladatoknál ezek a már önálló testvérek is besegítettek a család tevékenységébe. Ha az apa tisztes kort ért meg, akkor természetesen már csak a legkisebb gyermek maradt a szülői házban és így ő lett a család "feje" és operatív irányítója ...
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezt annó legtöbben nem kitolásként tették így, hanem józan megfontolás, és a gyerekek anyagi bebiztosítása miatt, hiszen feltehetően a legidősebb gyerek már munkába állt, esetleg már anyagilag gyarapodott, míg a középső még esetleg csak tanul, bevételi forrása, munkája nincs, és értelemszerűen a legkisebb mindezek hiányában eltartásra szoruló gyermek, így az ő nagyobb arányú öröklését, (és az életben maradásának esélyét novelve így - hiszen esetleg őmellé gondozót kell fogadni, bár legtöbbször ezt az idősebb testvérek maguk látták el) az örökhagyó az említett szabályos végrendeletet hátrahagyva bebiztosítja.

Ezen elgondolkodtam. Honnan tudja a végrendelkező a végrendelkezése idején, hogy a kisebbik gyereke még tanulni fog, amikor ő meghal?
Hacsak nem a halálos ágyán teszi a végrendelet, de hát még akkor is lehetnek csodák és felépülhet, és élhet még 30 évet. A kisebbik gyerek se tanul örökké.
 
Oldal tetejére