Táguló univerzum

apaa

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a katyvasz amit :dr_9:Univerzumnak neveznek:dr_24:egyre kevésbé tetszik.Dobáloznak a Nagy Bumm...,13milliárd fényévnyire látható...,91 milliárd méretű...,sötét energia...,0,3 tized másodpercnél történt...,már akkor is volt galaxisok...,óriás halmazszéli rojt a Tejút...stb nagyon komoly felfedezésekkel :oDe nekem a méret és az idő nem jön össze!:dr_4:A naprendszer kialakulása:porkorong-sürűsödés-belobbanó nap-keringő/hizó pormacskák-egymásba maró ősbolygók...még érthető 6milliárd évbe beleférhet:cool:De!Az előzmények, ha az előző csillagok kialakulása,felrobbanása,szétoszlását hasonló intervalumba teszem,már is hiányzik jó néhány milliárd év:dr_64:Félszáz keringés a Tejút síkjába s van Naprendszer:hurra:Lokális Halmaz!Virgo Szuper Halmaz!Laniakea Szuper Klaszter :laz:írdatlan méretek:dr_173:s hip-hop pár pillanat alatt meg van a jelenlegi szerkezet:dr_175: Valami sántít,de nagyon!:dr_104:
 

hengelhoffer

Állandó Tag
Állandó Tag
Az előzmények, ha az előző csillagok kialakulása,felrobbanása,szétoszlását hasonló intervalumba teszem,már is hiányzik jó néhány milliárd év

Ne tedd ugyan abba az intervallumba. Az első generációs csillagok számára gigantikus mennyiségű anyag (hidrogén) állt rendelkezésre. Nagyon gyorsan alakultak ki, és hatalmasak lettek. Éppen emiatt talán pár tízezer év alatt kiégtek. Szóval itt ne számolj évmilliárdokba.
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne tedd ugyan abba az intervallumba. Az első generációs csillagok számára gigantikus mennyiségű anyag (hidrogén) állt rendelkezésre. Nagyon gyorsan alakultak ki, és hatalmasak lettek. Éppen emiatt talán pár tízezer év alatt kiégtek. Szóval itt ne számolj évmilliárdokba.
Ahogyan ezt a "mellékelt ábra";) is mutatja: http://www.nasa.gov/feature/goddard...f-the-faintest-galaxy-from-the-early-universe
Az első csillagok gyors kialakulásához és hatalmas méreteihez egyébként maga a nagy mennyiségű hidrogén nem lett volna elég. Az asztrofizikusok szerint a fő ok az alacsony "fém"-tartalom volt, emiatt a csillagok ill. protocsillagok "légköre" sokkal átlátszóbb volt, a sugárzásuk nem tudta olyan könnyen elfújni a környező anyag egy részét, ill. lassítani annak összehúzódását.
 

hengelhoffer

Állandó Tag
Állandó Tag
Ahogyan ezt a "mellékelt ábra";) is mutatja: http://www.nasa.gov/feature/goddard...f-the-faintest-galaxy-from-the-early-universe
Az első csillagok gyors kialakulásához és hatalmas méreteihez egyébként maga a nagy mennyiségű hidrogén nem lett volna elég. Az asztrofizikusok szerint a fő ok az alacsony "fém"-tartalom volt, emiatt a csillagok ill. protocsillagok "légköre" sokkal átlátszóbb volt, a sugárzásuk nem tudta olyan könnyen elfújni a környező anyag egy részét, ill. lassítani annak összehúzódását.

Próbáltam egyszerűen megfogalmazni. :) Nyilván a folyamatok sokkal összetettebbek.
 

apaa

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem az első hidrogén dús csillagok van bajom hanem ahogy és amilyen tempóba zajlik ez!:dr_104:
Itt a Föld 4,5 milliárd éves,az az annyi keringés!:dr_38:
A Naprendszer ebből az ősi anyagcsomóból gazdálkodik 6 milliárd éve.:dr_173:
Új anyag szupernovákból,gázfelhőkből,csillagközi égi testekből nagyon kevésnek tünik?:dr_175:
A Tejút bekebelezte a kisebb csillagrendszereit :dr_104:
s jön az Andromeda,5 milliárd év múlva!:o
A Nagy Bumm után szétterjedő anyag galaxis méretig bizonyos kompaktságot ért el
ez helyi szerveződéssel érthető.:hurra:
Viszont az a keringőzés,amivel ezek a kisebb-nagyobb strukturák kialakultak, nem elég idősek :dr_16:
de túl méretesek számomra ezen elrendeződésekre.:rohog:
Viszont ha ezek a szerveződések egy láthatatlan hegyi patakba hulló virágszirmok lenyomatai,:dr_103:
akkor egy nagyobb szerveződés kút mélyéről látható szeletét hiszük világegyetemnek.:dr_24:
A fekete anyag és energia megismerése,feltárása tán lehetővé teszi ezen ellentmondások megértését:laz:
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem az első hidrogén dús csillagok van bajom hanem ahogy és amilyen tempóba zajlik ez!:dr_104:
Itt a Föld 4,5 milliárd éves,az az annyi keringés!:dr_38:
A Naprendszer ebből az ősi anyagcsomóból gazdálkodik 6 milliárd éve.:dr_173:
Új anyag szupernovákból,gázfelhőkből,csillagközi égi testekből nagyon kevésnek tünik?:dr_175:
A Tejút bekebelezte a kisebb csillagrendszereit :dr_104:
s jön az Andromeda,5 milliárd év múlva!:o
A Nagy Bumm után szétterjedő anyag galaxis méretig bizonyos kompaktságot ért el
ez helyi szerveződéssel érthető.:hurra:
Viszont az a keringőzés,amivel ezek a kisebb-nagyobb strukturák kialakultak, nem elég idősek :dr_16:
de túl méretesek számomra ezen elrendeződésekre.:rohog:
Viszont ha ezek a szerveződések egy láthatatlan hegyi patakba hulló virágszirmok lenyomatai,:dr_103:
akkor egy nagyobb szerveződés kút mélyéről látható szeletét hiszük világegyetemnek.:dr_24:
A fekete anyag és energia megismerése,feltárása tán lehetővé teszi ezen ellentmondások megértését:laz:

Nem vagyok biztos benne, hogy minden aggályodat megértettem, ezért megpróbálok azokra koncentrálni, amiket legalábbis érteni vélek.
Nem az első hidrogén dús csillagok van bajom hanem ahogy és amilyen tempóba zajlik ez!
Ebből, és a tágulásból adódóan egyre lassabban zajlik le, tehát régebben a közvetlen környezetünkben "most" megfigyelhetőnél gyorsabban történt.

Új anyag szupernovákból,gázfelhőkből,csillagközi égi testekből nagyon kevésnek tünik?
Mihez képest? Egyrészt ugyebár "új anyag" szigorúan véve egyáltalán nincsen, csak átalakult anyag. Ennek egy része - kb. a vasig - folyamatosan keletkezik a csillagokban, és ezektől működésük során nagyobb arányban szabadulnak meg, mint a hidrogéntől és héliumtól, tehát a csillagközi anyagban ezeknek az aránya folyamatosan növekszik. Az új csillagok keletkezésénél viszont fordított folyamat játszódik le: a csillag anyagában csökken a mennyiségük, míg a körülötte keletkező bolygókban emiatt tovább növekszik. A vasnál nehezebb elemeket a szuper- és hipernóvák valóban csak nagyon rövid ideig produkálják, de ezt hatalmas mennyiségben teszik, és a közönséges csillagoknál sokkal hatékonyabban szórják szét. A Földön is fellelhető egyes ritka izotópok, ill. azok bomlástermékei azt mutatják, hogy az ilyen "szétszórások" termékei a Naprendszer bolygóinak kialakulása közben, és az után is kerültek még ide.

A Nagy Bumm után szétterjedő anyag galaxis méretig bizonyos kompaktságot ért el ez helyi szerveződéssel érthető.
A Világegyetem általunk jelenleg megfigyelhető részében a "galaxis méretnél" lényegesen nagyobb "kompaktságot elért" struktúrák is megfigyelhetők, amik "helyi szerveződéssel" érthetőek. A probléma inkább az, hogy ez a "helyi szerveződés" konkrétan milyen részfolyamatokon keresztül történt, pl. hogy a galaxisok anyaga már gáz formában elkezdett "helyileg szerveződni", a "helyileg szerveződött" kész csillagok "szerveződtek helyileg" galaxisokká, vagy a két folyamat egymással párhuzamosan játszódott-e le.

Viszont ha ezek a szerveződések egy láthatatlan hegyi patakba hulló virágszirmok lenyomatai, akkor egy nagyobb szerveződés kút mélyéről látható szeletét hiszük világegyetemnek.
Abban sem vagyok biztos, hogy "a hegyi patakba hulló virágszirmok lenyomatai"-t helyesen tudtam dekódolni, de azt hiszem, itt lehet a meg nem értés ebe elhantolva.;) A mai megfigyelésekkel leginkább összhangba hozható hipotézis szerint ugyanis az első "helyi szerveződések" még abban az időszakban keletkeztek, mikor a Világegyetem exponenciális sebességgel tágult. Ezért az ezekből tovább szerveződő szerveződéseknek csak egy - az idő haladtával az egészhez képest egyre kisebb - szeletét lennénk képesek megfigyelni, és ezt a szeletet nevezik parasztosan Világegyetemnek. Viszont ebből következően tudható, hogy a valódi Világegyetem ennél nagyobb, így elméletben akár ennél nagyobb "helyi szerveződések" is létezhetnek.

(Az ilyen mély értelmű eszmecserékhez feltétlenül szükséges;) "grimasz"-tömeget a jobb olvashatóság kedvéért inkább itt, a végén gyűjtöm össze.:))
:mad2::confused::cool2::p:D:eek::oops::rolleyes:o_O:rohog::hurra::dr_24::cool::mad::o:laz::dr_16::dr_123::dr_175::dr_26::dr_173::dr_9::dr_104::dr_103::dr_38::dr_4::dr_33::dr_64:
 
Oldal tetejére