"Adják vissza a tanítás örömét!"

Itt van a Kossuth téri pedagógustüntetés képekben

A helyszínen tartózkodó hírportálok tudósítói szerint megtöltötték a budapesti Kossuth teret a szombaton délelőtt kezdődött demonstráció résztvevői. Összeállításunkban a legkorábbi információkat cikkünk végén olvashatják.

Szűcs Viktória, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete: Amihez a kormánypárt tagjai hozzányúltak, azt vagy ellopták, vagy tönkretették - élettapasztalatuk nincs, az egyetemi székből egyből a bársonyszékbe ültek. Többen vagyunk itt, mint a stadionokban a futballdrukkerek. Azért vagyunk itt, hogy elmondjuk a Fidesz-KDNP-eseknek eddig és ne tovább!

Sándor Mária, a "fekete ruhás nővér": Nem engedjük, hogy a kormány szabja meg, hogy a kijelölt ünnepeken előre megírt szövegeket szavaljanak gyermekeink. Értük követeljük a szabad tankönyvellátást. Tegyétek meg, ne engedjetek a diktatúrának. Majd: Sokkoló megélni, amikor gyermekek műtétjei maradnak el eszközhiány miatt, és ezt az egészségpolitikusok európai szintű ellátásnak merik nevezni. Sándor Mária öt perces csendet kért a tüntetés befejezése után, amivel a tiltakozók a rendszer - a Buda Cash, a trafikmutyi és más visszaélések - kárvallotjaival fejezik ki együttérzésüket.

Fotó: Origó

Boross Péterné, az MKKSZ főtitkára: Az ország versenyképességének feltétele a minőségi közszolgáltatás, de lehet ott versenyképesség, ahol nincs kréta, kötszer és gyógyszer? Mint mondja, több százezer közalkalmazott nyolc éve egy fillér béremelést nem kapott, köztük védőnők, hivatalnokok. A lopás szót hallva maffiát emleget a demonstrálók tömege.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke (b) és Pilz Olivér tanár, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke. MTI Fotó: Kovács Tamás

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke: A kormány három éves szorgalmas munkájával tönkre tette a magyar oktatást. Nagy reformjukkal olyan rendszert hoztak létre, ami rossz a gyereknek, tanárnak és szülőnek, az egész országnak - és végképp elveszik a tanulás, tanítás szabadságát. A hatalom szerinte tudatosan taszítja szegénységbe a felnövekvő nemzedék nagy részét.

(Origó)

Egy most közölt kutatás szerint a tanárok által kezdeményezett tüntetéssorozatról tíz megkérdezettből kilenc hallott, és háromnegyedük összességében egyetért a követelésekkel. Még a fideszesek kétharmada is elismeri a pedagógusok követeléseit - foglalja össze a kutatási eredményeket az Index.

Fotó: Publicus Intézet

Megérkeztek a Pedagógusok Sztrájkbizottsága által szervezett budapesti demonstráció résztvevői szombat délelőtt a Parlament elé. A tüntetés résztvevői a Jászai Mari térről indulva az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Szalay utcai oktatási államtitkárságát érintve érkeztek a Kossuth téren felállított színpadhoz, ahol több beszédet mondanak.

Fotó: Marjai János (MTI)

A rendezvényt azért hirdették meg pedagógus szervezetek, mert úgy látják, rendszerszintű változtatásokra lenne szükség az oktatás, a köznevelés területén, ugyanakkor szerintük a kormányzat nem értette meg ennek fontosságát.

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága korábban egy 25 pontból álló követeléssort állított össze, ebben egyebek mellett a tankötelezettség 18. évig történő visszaállításáért, a tananyag és a tanulói óraszám radikális csökkentéséért, az intézményvezetők munkáltatói és gazdálkodási jogának visszaállításáért, a pedagógusok kötött munkaidejének eltörléséért, adminisztratív terheik csökkentéséért emelték fel szavukat.

 

Amúgy én az iskolai évek számát is csökkenteném. Úgy lecsökkenteném a tananyagot, hogy annak, aki felső oktatásra megy, legkésőbb 21 éves korára diploma legyen a kezében!
Ez egyébként régen így is volt.
Mert az se normális dolog, hogy 25-26 éves az a "gyerek", mire diplomázik. 30 éves, mire beindul a karriere. Lényegében már középkorú. És még ekkor kezd társat keresni. Csoda, hogy ennyi szingli van? Hogy a fiatalok későn házasodnak, későn vállalnak gyereket, vagy már nem is vállalnak?
Annak a fiatalnak se jó, hogy ilyen sokára áll a maga lábára, alapít családot, hisz erre már 20 évesen bőven igénye lenne, és a legtöbb család se bírja anyagilag a felnőtt gyerekét eddig támogatni. Pláne, ha több gyerekét is kell támogatnia!
Szóval sztem az iskolai évek számát is csökkenteni kéne. Mert ha így haladunk, a végén nyugdíjas korukra fognak diplomázni a gyerekeink. Hisz a tudásanyag csak növekedni fog. Kell tudni belőle szelektálni, ha tetszik, ha nem.

 

Ez egyébként régen így is volt.

De az, aki anno 14 évesen kerülhetett be a Sorbonne-ra (volt ilyen) és aki 20 évesen diplomázott, az átlag 45 évesen meghalt. S az akkori diploma tudásbázisa ma egy érettségihez is kevés lenne olykor.
Persze ennek szükségességén is lehetne vitatkozni....

 

De az, aki anno 14 évesen kerülhetett be a Sorbonne-ra (volt ilyen) és aki 20 évesen diplomázott, az átlag 45 évesen meghalt. S az akkori diploma tudásbázisa ma egy érettségihez is kevés lenne olykor.
Persze ennek szükségességén is lehetne vitatkozni....

Nem ilyen egyedi esetre gondoltam.
Az átkosra céloztam, ahol a gyerekek 18 évesen érettségiztek, és 3 éves főiskola után 21 évesen a legtöbben már munkába is álltak. (Fiúknál levonva a katonaságot, ami nagy kicseszés is volt).
Öt éves egyetemet kevesen végeztek. De 23 évesen már ők is dolgoztak.
Ez nem volt annyira régen.

Ezzel szemben ma mi van: a legtöbben 7 évesen kezdik az általánost, mert az óvodában tartják őket a szülők. 15 évesen kezdik a gimit sokszor nyelvi előkészítős 0-ik évfolyammal (általában tök feleslegesen), tehát 20 évesen érettségiznek. Középsulisoknak ilyenkor sokszor jön egy egyéves OKJ, mert javasolják nekik, jó lesz az egyetemhez, többlet pont stb. 21 évesen kezdik meg az egyetemet, ha azonnal felveszik. Orvosira lehet, hogy csak két-három próbálkozás után, de sokaknak halasztania is kell közben, vagy nem úgy sikerül, és ismételnek. Tehát legközelebb 26 évesen diplomáznak, de ez akár 28-30 éves korukra is kitolódhat. Addig tanulás éjjel nappal, stressz, feszkó, idegesség, még ha keres is közben társat, se ideje, se energiája, nincs az a kapcsolat, ami rá ne menne. A "gyerek" idegei is rámennek. Sokan mire diplomáznak már beszereztek egy gyomorfekélyt vagy autoimmun betegséget a vizsgák okozta stressztől.

A szakmai gyakorlat miegyéb megszerzése után kb 35 éves korában kezdődik egy diplomás ember karrierje. Ez nonszensz. Az ember élete véges. Nem tanulhat középkoráig, mert lemarad a még fontosabbról, az önállósodásról és a családalapításról! A legaktívabb éveket iskolapadban tölteni gazdasági is egyéni szempontból is bődületes nagy pazarlás!
A munkahelyek a fiatalokat várják, nem az 50 felettieket. A fiatalokat hamarabb kellene diplomáztatni és munkába állítani, az 50 felettieket meg el kell engedni nyugdíjba.

 

7 fontos tananyag :
1. iras
2.olvasas
3. idegen nyelv
4. Okostelefon es szamologep hasznalat
5. penzugyi ismeretek
6. Youtube hasznalat
7. Google hasznalat

Foleg az utolso ketto a fontos ha mar az elso ketto megy.

 

Mert annak mi értelme van, hogy teletömik a fejüket lexikális adathalmazzal, amire már a dolgozat megírása után egy nappal nem emlékeznek?
Vagy annak a soha nem használt millió matematikai, meg mindenféle képlet bemagolásának, amire soha nem lesz szükségük, de közben nem tudják kiszámolni egy banki hitel kamatát, de még a visszajárót se egy bolti pénztárnál?

Magoltatnak velük tök felesleges adatokat, amikre sem az élethez, sem a munkához, sem semmihez nincs szükségük, és amik az internet korában egy kattintással elérhetők. De egy konfliktushelyzetet nem tudnak megoldani. A tananyag nagy része teljesen felesleges, még az általános műveltséghez sem járul hozzá, mert úgyis elfelejtik. Ki tart észben több száz történelmi évszámot? És minek?

A gyerekek napi 7-8 órát ülnek a padba kényszerítve már 6-7 éves koruktól a tanórákon, 45 percen át, ami még egy felnőttnek is kínszenvedés. És végig koncentrálniuk kell. Nonszensz. Délután 5-6-ig vannak iskolában, többet, mint mi egy munkahelyen, és még így is marad lecke estére. Plusz kötelező olvasmány, plusz tudástár készítés, amit egyedül el sem képes készíteni, így a szülőnek is jut bőven házi feladat, és még hétvégére és szünetre is adnak feladatot!

Így aztán otthon a családban is állandó feszültséget okoz, hogy tanult-e a gyerek, elolvasta-e már, megcsinálta-e már, megtanulta-e már, mert különben jön a tanártól a szülőnek a figyelmeztetés. Ezért az esti beszélgetések, a meghitt kapcsolat a gyerekkel az állandó nógatásra, és a lecke kikérdezésére szűkül.
És persze a gyerek legyen zseni reál és humán vonalon egyaránt, ami egy marhaság! Polihisztorokat nevelünk, vagy mi?
De a sportra, zenére, vagy bármilyen különórára, még ha meg is tudná fizetni az ember, nincs már energiája a tanulás mellett annak a szerencsétlen gyereknek. Vagyis pont arra nincs, ami érdekli, amiben jó lehetne.

Sztem pedig éppenhogy kevés a szünet, így aztán a gyerek betegségbe menekül, amikor szellemileg és fizikailag is totál kimerül. Tök feleslegesen terhelik így agyon a gyerekeket, és teszik tönkre a gyerekkorukat, mert a továbbtanuláshoz a töredékére sincs szükség ennek az anyagnak.
Igenis csökkentsék le, és a tanítás ne tartson tovább délnél, vagy max 1 óráig, de akkor kezdődjön a suli reggel 9-kor. Mert a reggeli 8 órai iskolakezdés is embertelen!

És legyen több szünet. Legalább 8 hetente egy hét! És már június elejétől nyári szünet, főleg most, hogy jún elején már 30 fok van!
A zseniknek pedig, akiket a kötelező tananyagon felül érdekel más is, annak legyen ajánlott tananyag, meg olvasmány, meg verseny, meg akármi. De aki hülye a matekhoz, azt ne gyötörjük többismeretlenes egyenletekkel, deriválással meg egyéb felesleges dolgokkal, ha egyszer pl. olvasni szeret. Ha meg matekzseni, miért kell neki esszét írni Antigonéből?

Nahát én ezért támogatom tanarakat abban, hogy legyen kevesebb tananyag és óraszám. Hajrá tanarak!

Sok mindenben egyetértek ezzel a hozzászólásoddal. Pl. én is csökkenteném a tananyagot, ami a lexikális tudásmennyiséget illeti. Bevinnék viszont gyakorlatiasabb elemeket, olyanokat, amelyeknek a minennapi életben hasznát vehetik. Egyfajta szakosodást vezetnék be már 5.-től, ki miben jó, abból tanulhasson többet, emeltebb szinten, a többiből csak a feltétlen szükségeset.
A délután 16 óráig tartó iskolának annyi haszna volt - tavaly próbáltuk - hogy nem kellett az összes tankönyvet cipelni a gyereknek a suliba oda-vissza, a legtöbb bent marad, és nem volt házi feladat, csak némi gyakorlás hétvégére. Ha jól szervezik, nem lenne ez ördögtől való. Ha viszont rosszul, akkor rémes. Mert hallottam olyanról, ahol délutánra is nehéz tárgyakat tettek, és vittek haza házi feladatot is még.
Idén már visszatértek a régi rendszerre, délután csak napközi van, ott viszont teljesen a napközis tanítón múlik, hogy megírják-e a leckét, vagy még este szenvednek vele otthon.
Amivel nem értek egyet, az a több szünet. Ha lecsökkentenénk a tananyagot, óraszámot, nem lenne szükség több szünetre, elég lenne, ami van. Viszont szülői szempontból azzal is kéne kezdeni valamit, hogy a 2,5 hónapos nyári szünetet igen nehéz megoldani. A mai világban sok helyen még 2 hét szabadságot sem tudnak kivenni egyben.
Én akkor már lehet, hogy éppen a tanév közben i szüneteket nyújtanám kicsit, és később kezdődne a nyári szünet.
Persze, júniusban már meleg van (más években meg nem), sőt szeptemberben is sokszor. De csak dolgozni lehet melegben, tanulni, tanítani nem?

Én azt gondolom egyébként, hogy vissza kéne adni a tanári pálya presztizsét. Ha jól tudom, jelenleg ez az egyik legkönnyebben megszerezhető diploma (ha nem igaz, javítsatok ki) - nem így kéne lennie. Nagyobb elvárások kellenének, de mellé nagyobb elismerés, fizetés, kevesebb adminisztrációs teher. Viszont szükségesnek tartom a kontrollt is (nem a KLIK formájában, mert az csak egy vízfej), hogy ne fordulhasson olyan elő, mint pl. az egyik gyermekem iskolájában, ahol pár hónap után rúgták ki a matek tanárt a szülők nyomására, mert effektíve nem tanított semmit, csak beszélgetett a gyerekekkel. Vagy a másik gyerekem esetében dráma/tánc elnevezésű tanórán a Bibliát tanulmányozzák (ha hittanról lenne szó, és beírattam volna rá, nem szólnék).

Nincs rendben az oktatás, nem vitatom. Ugyanakkor azt látom, hogy alig írnak dolgozatokat (amelyek javításával állítólag el vannak foglalva délutánonként a tanítók), legfeljebb csak röpdolgozatokat. Fogalmazásokat sem, pedig szerintem szükség lenne rájuk. Munkafüzetek tömkelege van, füzetbe alig írnak, szakkörök nincsenek, vagy csak elvétve. Különféle indokokkal vannak egy napos tanítási szünetek, vagy csak délig tanítás, utána mindenki oldja meg, hogy hol legyen a gyerek... Nyári szünet állítólagos ügyeletében teremtett lelket nem találni az iskolában.
Szóval felemás érzéseim vannak...

 

A szakmai gyakorlat miegyéb megszerzése után kb 35 éves korában kezdődik egy diplomás ember karrierje.

S tedd hozzá: akár tanszékvezető lehet úgy, hogy egy percet sem dolgozott a valósan környező világban

 

Nem ilyen egyedi esetre gondoltam.
Az átkosra céloztam, ahol a gyerekek 18 évesen érettségiztek, és 3 éves főiskola után 21 évesen a legtöbben már munkába is álltak. (Fiúknál levonva a katonaságot, ami nagy kicseszés is volt).
Öt éves egyetemet kevesen végeztek. De 23 évesen már ők is dolgoztak.
Ez nem volt annyira régen.

Ezzel szemben ma mi van: a legtöbben 7 évesen kezdik az általánost, mert az óvodában tartják őket a szülők. 15 évesen kezdik a gimit sokszor nyelvi előkészítős 0-ik évfolyammal (általában tök feleslegesen), tehát 20 évesen érettségiznek. Középsulisoknak ilyenkor sokszor jön egy egyéves OKJ, mert javasolják nekik, jó lesz az egyetemhez, többlet pont stb. 21 évesen kezdik meg az egyetemet, ha azonnal felveszik. Orvosira lehet, hogy csak két-három próbálkozás után, de sokaknak halasztania is kell közben, vagy nem úgy sikerül, és ismételnek. Tehát legközelebb 26 évesen diplomáznak, de ez akár 28-30 éves korukra is kitolódhat. Addig tanulás éjjel nappal, stressz, feszkó, idegesség, még ha keres is közben társat, se ideje, se energiája, nincs az a kapcsolat, ami rá ne menne. A "gyerek" idegei is rámennek. Sokan mire diplomáznak már beszereztek egy gyomorfekélyt vagy autoimmun betegséget a vizsgák okozta stressztől.

A szakmai gyakorlat miegyéb megszerzése után kb 35 éves korában kezdődik egy diplomás ember karrierje. Ez nonszensz. Az ember élete véges. Nem tanulhat középkoráig, mert lemarad a még fontosabbról, az önállósodásról és a családalapításról! A legaktívabb éveket iskolapadban tölteni gazdasági is egyéni szempontból is bődületes nagy pazarlás!
A munkahelyek a fiatalokat várják, nem az 50 felettieket. A fiatalokat hamarabb kellene diplomáztatni és munkába állítani, az 50 felettieket meg el kell engedni nyugdíjba.

Ez nekem is feltűnt, hogy egyre tovább vannak az iskolapadban. Részben értem, hogy manapság több tudás megszerzésére van szükség, ugyanakkor egy olyan érzésem is van, hogy szándékosan nyújtják el a tanulóéveket, mert jellemzően a szülő tartja el addig a gyereket, addig se lesz belőle munkanélküli, aki rontja a statisztikát.

 

Hat fontos tananyag :
1. iras
2.olvasas
3. idegen nyelv
4. penzugyi ismeretek
5. Youtube hasznalat
6. Google hasznalat

Foleg az utolso ketto a fontos ha mar az elso ketto megy.

Némi számolás sem árt. Bár azt gondolom, a legtöbb embernek a százalékszámításnál bonyolultabb műveletre nem nagyon van szüksége élete során. Nyilván kivétel, ha valaki mondjuk mérnöknek készül.

 

hogy vissza kéne adni a tanári pálya presztizsét.

Ezt csak vissza szerezni lehetne.
Ahogy a http://canadahun.com/temak/ismét-áztak-a-tanárok-majd-hazamentek.56055/
-ben van célzás. Talán azzal kellett volna kezdeni, hogy alkalmassági vizsgálatot követelnek....
Egyébként elég régóta maradványelvű a tanárképzés....
Amit írsz: könnyű diploma

 

Némi számolás sem árt. Bár azt gondolom, a legtöbb embernek a százalékszámításnál bonyolultabb műveletre nem nagyon van szüksége élete során. Nyilván kivétel, ha valaki mondjuk mérnöknek készül.

Igazad van...modositom a listat szamologep hasznalattal...

7 fontos tananyag :
1. iras
2.olvasas
3. idegen nyelv
4. Okostelefon es szamologep hasznalat
5. penzugyi ismeretek
6. Youtube hasznalat
7. Google hasznalat

 

Ez nekem is feltűnt, hogy egyre tovább vannak az iskolapadban. Részben értem, hogy manapság több tudás megszerzésére van szükség, ugyanakkor egy olyan érzésem is van, hogy szándékosan nyújtják el a tanulóéveket, mert jellemzően a szülő tartja el addig a gyereket, addig se lesz belőle munkanélküli, aki rontja a statisztikát.

tovább vannak suliba , és tényleg sok esetben szándékosan , a feleségem , általánosba kezdett, ugye mint mindenki, 6.- ban átment egy 12 osztályosba , ami a végén értségit adott , onnan ment fősulira , és 4 év képzés után lett diplomája , majd ráhúzott még két évet és lett neki még egy , 24-25 évében volt mikor két diplomával elhagyta az iskolapadot .

 

tovább vannak suliba , és tényleg sok esetben szándékosan , a feleségem , általánosba kezdett, ugye mint mindenki, 6.- ban átment egy 12 osztályosba , ami a végén értségit adott , onnan ment fősulira , és 4 év képzés után lett diplomája , majd ráhúzott még két évet és lett neki még egy , 24-25 évében volt mikor két diplomával elhagyta az iskolapadot .

Én tulajdonképpen nem a tanuló részéről szándékosanra gondoltam, hanem az okatási rendszer és a munkaerőpiac részéről. Mert egy érettségi sajnos már nem elég semmire, de gyakran még egy technikusi oklevél sem, amihez régebben elég volt pl. egy szakközépiskola, most meg a szakközép csak érettségit ad (mint egy gimnázium), és plusz 1 vagy 2 év, hogy szakmai oklevelet is kapjon a diák. Mivel lasan már a takarítónőtől is diplomát kérnek, mennek tovább a felsőoktatásba azok is, akik esetleg inkább dolgoznának, mivel diploma nélkül kisebb az esély normális állásra (néha még azzal se sok).

 

Ezt a "diktatúra"-dumát meg, ami a cikkben van, hagyjuk már, mert ha diktatúra lenne, ki se mehetnének az utcára tüntetni.

Pedig igaz! Nem az állampolgár elleni diktatúrávól van szó. (Pedig milyen jó szándékosan félremagyarázni...)
Az oktatásban van kökemény direktdiktatúra.

 

Igazad van...modositom a listat szamologep hasznalattal...

7 fontos tananyag :
1. iras
2.olvasas
3. idegen nyelv
4. Okostelefon es szamologep hasznalat
5. penzugyi ismeretek
6. Youtube hasznalat
7. Google hasznalat

Tipikus. Működő gazdaság reáltárgyakban is művelt emberfők nélkül elképzelhetetlen.
Nap mint nap tapasztalom a 40- korosztályban, hogy lépten-nyomon átverik őket, mert "büszke" matek antitalentumok.
Kíváncsi lennék, hogyan lehetne használni a számológépet egy (sajnos jellemző) funkcionális analfabéta esetén.
Eleve a feladatot sem tudja megfogalmazni, nemhogy átfordítsa matematikai alapműveletekre.
Az elemi fizikai ismeretek még rosszabbak.
Idegen nyelvet sem lehet megtanítani, amíg az anyanyelvvel is bajok vannak.
És mellesleg nem ártana a listára a készségfejlesztést is felvenni.
Elemi logika nélkül nem tud segíteni gugli apó sem és sms rövidítésekkel a youtube-on sem mész semmire.
Nem beszélve hogyan akarod megértetni a kamatos kamatot, de pláne a jelenértéket matek nélkül?

 

Tipikus. Működő gazdaság reáltárgyakban is művelt emberfők nélkül elképzelhetetlen.
Nap mint nap tapasztalom a 40- korosztályban, hogy lépten-nyomon átverik őket, mert "büszke" matek antitalentumok.
Kíváncsi lennék, hogyan lehetne használni a számológépet egy (sajnos jellemző) funkcionális analfabéta esetén.
Eleve a feladatot sem tudja megfogalmazni, nemhogy átfordítsa matematikai alapműveletekre.
Az elemi fizikai ismeretek még rosszabbak.
Idegen nyelvet sem lehet megtanítani, amíg az anyanyelvvel is bajok vannak.
És mellesleg nem ártana a listára a készségfejlesztést is felvenni.
Elemi logika nélkül nem tud segíteni gugli apó sem és sms rövidítésekkel a youtube-on sem mész semmire.
Nem beszélve hogyan akarod megértetni a kamatos kamatot, de pláne a jelenértéket matek nélkül?

Haha..tul sokat kivansz...de matek az tenyleg fontos...de nem mindenkinek...legfeljebb a manusz megbukik a penzugyi ismeretekbol...
Viszont elfelejtettem a Facebook hasznalatot es selfie keszitest...

 

Haha..tul sokat kivansz...de matek az tenyleg fontos...de nem mindenkinek...legfeljebb a manusz megbukik a penzugyi ismeretekbol...
Viszont elfelejtettem a Facebook hasznalatot es selfie keszitest...

Közmunkásnak valóban nem kell. Viszont máshol esélytelen.

 

Pedig igaz! Nem az állampolgár elleni diktatúrávól van szó. (Pedig milyen jó szándékosan félremagyarázni...)
Az oktatásban van kökemény direktdiktatúra.

Kicsit reszletesebben ha lehet ide Canadaba homalyt oszlatni...

 

Több portfóliós, szakfelügyeleti topik is fut itt. Olvass bele illetve nyugodtan kérdezd őket.
Napi szintű rémtörténeteket is találsz.

 

Én akkor már lehet, hogy éppen a tanév közben i szüneteket nyújtanám kicsit, és később kezdődne a nyári szünet.
Persze, júniusban már meleg van (más években meg nem), sőt szeptemberben is sokszor. De csak dolgozni lehet melegben, tanulni, tanítani nem?

Nyári szünet állítólagos ügyeletében teremtett lelket nem találni az iskolában.
Szóval felemás érzéseim vannak...

Én csak a nyári szünet témájában nem látom így, mert szerintem kell a hosszú nyári szünet. Ezt várják a gyerekek egész évben, mert csak ebben az időszakban tudnak igazán felhőtlenül gyerekek lenni. Szinte nem is marad más emléke az embernek gyerekkorából, csak a nyári szünetek! Ezt nem szabad se elvenni, se lerövidíteni!
Amelyik szülő nem tudja megoldani a gyerek elhelyezését, annak ott a nyári ügyelet, de magad is írod, hogy senki nem veszi igénybe. Tehát valahogy mégis mindenki megoldja. De az ügyelet is jobb, mint a suli!
Aki pedig meg tudja oldani, mint én is, az hadd töltse legalább a nyarakat a gyerekeivel! Vagy hadd legyen a gyerek a nagyszülőkkel is, mint ahogy én voltam, amire amúgy évközben nem volt lehetőség, mert messze laktak!

És melegben dolgozni is szenvedés! Miért kéne ennek a szenvedésnek kitenni a gyerekeket? A munkahelyek nagy része ma már légkondicionált. A tantermek viszont sehol se azok. Sok helyen ezerrel tűz be a nap, és negyven fok van a tanteremben. Ilyen helyen nem hogy tanítani vagy tanulni, de tartózkodni is kínszenvedés! Június első két hetében már nem is tanulnak a gyerekek. A tanárok maguk mondják, hogy nem lehet már őket tanítani olyankor. Akkor meg mi a fenének járjanak be?
Szóval remélem, hogy senkinek se jut eszébe lerövidíteni a nyári szünetet.

 

Én csak a nyári szünet témájában nem látom így, mert szerintem kell a hosszú nyári szünet. Ezt várják a gyerekek egész évben, mert csak ebben az időszakban tudnak igazán felhőtlenül gyerekek lenni. Szinte nem is marad más emléke az embernek gyerekkorából, csak a nyári szünetek! Ezt nem szabad se elvenni, se lerövidíteni!
Amelyik szülő nem tudja megoldani a gyerek elhelyezését, annak ott a nyári ügyelet, de magad is írod, hogy senki nem veszi igénybe. Tehát valahogy mégis mindenki megoldja. De az ügyelet is jobb, mint a suli!
Aki pedig meg tudja oldani, mint én is, az hadd töltse legalább a nyarakat a gyerekeivel! Vagy hadd legyen a gyerek a nagyszülőkkel is, mint ahogy én voltam, amire amúgy évközben nem volt lehetőség, mert messze laktak!

És melegben dolgozni is szenvedés! Miért kéne ennek a szenvedésnek kitenni a gyerekeket? A munkahelyek nagy része ma már légkondicionált. A tantermek viszont sehol se azok. Sok helyen ezerrel tűz be a nap, és negyven fok van a tanteremben. Ilyen helyen nem hogy tanítani vagy tanulni, de tartózkodni is kínszenvedés! Június első két hetében már nem is tanulnak a gyerekek. A tanárok maguk mondják, hogy nem lehet már őket tanítani olyankor. Akkor meg mi a fenének járjanak be?
Szóval remélem, hogy senkinek se jut eszébe lerövidíteni a nyári szünetet.

A teremtett lélek alatt azt értettem, hogy az állítólag ügyeletet tartó tanárokat nem találni. Ezt szokták ugyanis mondani, amikor a nyári szünetről van szó, hogy nekik ügyelni kell.
Nálunk nincs ügyelet nyáron, meg kell oldanod, akár tetszik, akár nem, ahogy tudod. Ha nem tudod, akkor is. Kicsit cinikus vagyok bevallom, amikor azt mondom, hogy ha én tanár lennék, én is azt mondanám, hogy már nem lehet tanítani olyankor...
Nem akarom én kínozni a gyerekeket, de magam is jártam olyan iskolába, ahol bizony csak egy hónap volt a nyári szünet. Igaz, nem tanteremben ültünk, hanem gyakorlaton műhelyben, de légkondi ott se volt. Nem tűnt kevésnek a szünet, viszont nem is unatkoztam.
De hát ez a nyári szünet olyan téma, amiben szintén sose lesz egyetértés. Akinek problémát okoz, az rövidítené, akinek nem, az nem. Érthető, hogy mindenki a maga szemszögéből nézi.